Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
1985, Julius 17. NÉPÚJSÁG 3 Vállalkozások a vendéglátóiparban Minden ötödik szerződést felbontják I Zakariás napköziben Indul a busz Pécsre Az ország 18 500 éttermének, vendéglőjének, presszójának, büféjének mintegy 37 százaléka működik jelenleg szerződéses formában. Míg azonban korábban számarányuknál nagyobb mértékben részesedtek a vendéglátás forgalmában, jelenleg már csak 35 százalékkal. Igaz viszont, hogy a szerződéses vendéglátóhelyek produkálják a vendéglátás nyereségének 55 százalékát. Szerződéses üzemeltetésre négy esztendeje van lehetőség, s a szerződésbe adás üteme nagyjából megfelel a tervezettnek. Közben azonban a megkötött szerződéseknek mintegy 20 százaléka 'megszűnt, azaz valamilyen oknál fogva minden ötödiket felbontatták. A Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó főosztályától kapott tájékoztatás szerint a vállalkozások összességét tekintve ez a 20 százalékos arány nem magas, a lemorzsolódások jó része objektív, elkerülhetetlen külső okokra vezethető vissza. Ilyen például a szerződést megkötők nyugdíjba vonulása, esetleg betegsége vagy halála. Érdemes azonban ,megismerni azokat az okokat, miért adják fel üzletüket azok a vendéglátók, akiket kü'ső okók nem kényszerítenek erre. A tapasztalatok szerint nem ritka a kellő szakértelem hiánya, s viszonylag gyakran előfordul .az is, hogy olyanok vállalkoznak szerződéses vendéglátóhely vezetésére, akik egyaránt túlbecsülik anyagi lehetőségeiket és hozzáértésüket. Ennek következtében nem tudják teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeiket, s előbb-utóbb az üzlet feladására kényszerülnek. Ezt mutatja az is, hogy nőtt a szerződéses vendéglátók „tartozását!ománya” a szerződésbe adó vállalatokkal, szövetkezetekkel szemben. Az üzleteket feladók egy része adósságainak rendezése után ismét vállalkozik vendéglátóhely működtetésére, s miután korábbi kudarcából levonta a tapasztalatokat, jobban választja ki .a helyet, a vendéglátóhely profilját, ami hasznos a fogyasztóknak is. A minisztérium illetékeseinek véleménye szerint a vendéglátóipar szerződéses Meteorológiai riasztószolgálat segíti az .aratók munkáját Dél-Dunántúlon. A Pécs közelében működő rakétás jégesőelhárító szolgálat — a Tenkes-ihegyi meteorológiai lokátorra támaszkodva — előre jelzi a váratlan időjárási eseményeket a régió mezőgazdasági üzemeinek. A riasztás telex vagy cb-rádió útján történik, mégpedig néhány órával a vihar, zivatar kitörése előtt, így a gabonatáblákon'dolgozó kombájnos és szállítóbrigádok időben megtehetik a szükséges óvintézkedéseket. A Tenkes-hegyi radarképek ismeretében a szakemberek órányi pontossággal megtudják határozni a különféle időjárási események érkezését, várható időtartamát, és intenzitását. Erre azért van szükség, hogy a megye területén elhelyezkedő tizenöt rakétakilövő állomást időben riasztani tudják a pusztító jégverések elhárítására. Az érintett egységek rakétákat lőnék a zivatarfelhőbe, és ezáltal megakadályozzák a jégrendszere alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az e körbe tartozó vendéglők, büfék, cukrászdák kínálata bővült, a nyitva tartás, valamint az ételek, italok, édességek választéka jobban alkalmazkodik a kereslethez. Az árakat Illetően már nem ilyen kedvező a kép: a várakozással ellentétben nem alakult ki árverseny, a szerződők nagy része nem törekszik az olcsóbb nyersanyagok beszerzésére, s ilyen módon az olcsóbb ételek választékának kialakítására. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szerződők nem invesztálnak nagyobb összegeket az üzletekbe, nem újítják fel a berendezéseket, s emiatt a környezet kulturáltsága, a kiszolgálás színvonala sem javult a kívánt mértékben. A nyitva tartással is adódnak gondSk. Többen ugyanis úgy igyekeztek növelni a vendéglátóhelyek forgalmát, hogy meghosz- szabbították a nyitva tartást, s hangos zenével szórakoztatják .késői vendégeiket, amivel zavarják a környék nyugalmát. Emiatt több esetben volt már intézkedésre szükség, s az illetékes tanácsok megszabták a záróra idejét. Ilyenkor sokan meg sem próbáltak más megoldást keresni a forgalom növelésére, inkább bezárták üzletüket. Az ellenőrzések tanúsága szerint a szerződéses vendéglátóhelyeken nem javult a kereskedelmi morál, nem érvényesül kellőképpen a fogyasztói érdékvédelem. Ez főként azzal magyarázható, hogy az egységek vezetői igyekeznek — természetesen olcsó bérért — felkészületlen munkaerőt alkalmazni, s .azok hibáiért az üzletvezetőt korábban nem lehetett felelősségre vonni. Remélhető, hogy a közelmúltban hozott rendellet ezen változtatni fog: jelenleg ugyanis a vállalkozónak már teljes felelősséget kell vállalnia alkalmazottadért, s ha az ellenőrök öt Alkalommal olyan visszaéléseket tapasztalnak, amelyék a vendégek megkárosítását okozzák, a bérbeadó vállalatok, illetve szövetkezetek felbontják a szerződést. képződést, a jégeső kialakulását. A jégesőelhárítás céljából folytatott radarmegfi- gyeflés adatait felhasználva szervezték meg most a szolgálat munkatársai az aratási időjárás-előrejelzést. A riasztóláncba azokat a mezőgazdasági üzemeket vonták be, amelyek a Tenkes-hegyi lokátorállomás 60— 70 kilométeres sugarú körzetében helyezkednek el, s telexgéppel vagy eb-rádióval rendelkeznek. Mintegy hatvan baranyai, somogyi és tolnai gazdaság kapcsolódhatott be ily módon a regionális riasztóhálózatba. A jégesőelhárító szolgálat az aratás ideje alatt naponta ad időjárási előrejelzést az üzemeknek, frontbetörés esetén pedig soron kívül értesíti őket. Az új agrometeorológiai szolgáltatás ingyenes. A baranyai jégesőelhárító rendszer szakembereinek társadalmi hozzájárulása ez a betakarítás sikeréhez a déldunántúli régióban. (MTI) Kicsit kesernyés ízzel halljuk a fenti fogalmat gyermekektől és szülőktől egyaránt, hiszen szükségmegoldást takar. Két ellentétes előjelű szót hozunk közös nevezőre, a vakáció szabadságát kényszerítjük szigorú keretek közé. Legalábbis ez a legjellemzőbb álláspont a közvéleményben, s bizony többen kapnak a kisiskolások közül is kulcsot a nyakukba, hogyha már nagymama vagy segítőkész rokon nincs a családban, akkor se kelljen az iskolában „seny- vednie” a gyermeknek. Elég neki egész évben... Ezek a gondolatok jutnak eszembe, miközben a szekszárdi 4. Sz. Általános Iskola napköziseivel beszélgetek. Indulásra készen állnak, s az utazás izgalmával válaszolnak a kérdésekre. Pécs és Abaliget az úticéljuk ezen a kánikulai napon. — Ki az, aki egész nyáron, napközibe jár? — Feleletként majd a fél csoport keze magasra lendül, szinte egyszerre. — Én minden évben napközis vagyok, nyáron is — hadarja Morvái Endre, aki ősztől már felsőtagozatos lesz. — Anyukámmal egyedül vagyunk, és nincs, aki vigyázzon rám. Különben holnaptól egy hétre táborozni megyek Sötétvölgybe, tavaly is nagyon jó volt. Ilyenkor azért sokkal jobb az iskolában is, mert nem kell tanulni, mint év közben. — Bizony ám — erősíti meg az elsős Péntek András teljes komolysággal —, tanulni kell, mert buták maradunk. A vakációban pedig játszani... Mindezt elégedetten közli a kislegény és hiába kutatom, nem látom az arcán a szomorúságnak nyomát sem, hogy ő napköziben tölti „szabadságát”. Sőt. Arra a feldobott labdára, hogy otthon lévő, a lakásban vagy játszótéren vakációzó társaiknál jobb-e nekik, kánonban zengik: — Sokkal... Itt érdekesebbek a programok, mindennap történik valami és rossz időben sem unatkoznak. Versenyeznek, sportolnak, kirándulnak és messzire utaznak el... — A legizgalmasabb a csatári kerámiaüzemben tett látogatás volt — állítja Her- czig Zsuzsanna —. Sohasem jártam azelőtt ilyen üzemben, és nagyon tetszett ez a munka, a sok szép edény, amit ott készítenek. Én is szeretek gyurmázni, agyaggal formázni. A múltkor például köcsögöt, tányért és egy karcsú női alakot készítettem... — A Mandler Gábor pedig egy dinoszauruszt — kiállt közbe elismerően egy hang, s peresze általános derültséget kelt az amúgy is felvillanyozott társaságban. Közben táskába, kosárba kerülnek a hideg élelmek, lassan szedelődzködik a csoport, mert fél 9-kor indul az autóbusz. Addig marad még néhány percünk. — Az előző években is készítettünk nyári programot, egyhetes beosztást, de idén sokkal koordináltabb, szervezettebb a munka — mond„Te mivel utaznál a VIT- re?" — papírból készülnek a jármüvek. ja Juhász Éva nevelő. — Nagy előny ez számunkra, hiszen tudjuk, hogy mit akarunk, mit, milyen céllal végzünk a gyerekekkel. Általában gondot okoz, hogy ilyenkor, nyáron korban és ösz- szetételben vegyes a csoport, így még fontosabb, hogy változatos programokkal kössük le a tanulókat. Fontosnak tartom, hogy más intézményekkel együttműködve tudunk dolgozni, gyakran kimozdulunk az iskola területéről. Igaz, ilyenkor július közepén, a szülők nagy szabadságolásának idején viszonylag kevesen vannak, 20 körüli a létszám hónap végén és augusztusban jön majd több gyerek. Hogy valóban komolyan veszik és nagy figyelmet szentelnek az iskolában a nyári napközis foglalkoztatásnak is, kiderül Kitanics István igazgatóhelyettes szavaiból. — Igen részletes és alapos keretprogram készült idén, amit Gyurcsák István- né napközis munkakö- zösségvezetö állított ösz- sze a nevelők és gyerekek bevonásával, javaslataik meghallgatásával. így az érdekeltek szólhattak, azok, akiknek nyári munkáját, illetve pihenését irányítja ez a tervezet. Egyben maximális rugalmasságot tesz lehetővé a nevelőnek, az időjárásnak, a csoport összetételének, illetve a heti tervnek megfelelően módosíthatja a javaslatot. Érdemes elidőzni röviden a fent említett heti tervezésnél. Ennek lényege, hogy az ügyeletes pedagógusok egy általuk összeállított program szellemében dolgoznak egész héten, amit egy „jelmondat” fog össze. Az adott téma köré csoportosítják a foglalkozásokat és a más intézményekben tett látogatásokat. Az egész heti munkát aztán pénteken értékeli a nevelő, ahol a legjobbak jutalmat is kapnak. A vakáció első hetében például a jelmondat ez volt: Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet? — népi játékokat, szokásokat, dalokat tanultak, népi játékokat készítettek a gyerekek. A délelőtt 9—11-ig és délután 14—16 óráig tartó foglalkozásokon érdeklődés szerint csoportosultak a tanulók, da- los-mozgásós népi játékot tanultak, rongylabdát, fűzfasípot, búgógombot készítettek, mesét hallgattak. Jártak a zeneműtárban, múzeumban, ez utóbbiban népviseleteket, népi bútorokat néztek meg. S nem maradhatott el a kálváriái kirándulás sem, no meg a filmvetítés a művelődési központban. Hasonlóan színes, választási lehetőséget kínáló programok váltották egymást a „Mesék birodalmában” tett kéthetes „ván- dorúton” és ugyancsak ezt ígéri a mostani Ki nyer ma című vetélkedők hete. S hogy az ötletek kifogyhatatlanok, mutatják a következő időszak, a szünidő hátralevő napjait magába foglaló tervek: „Máktündérek, csutkanépek”, elnevezéssel ahol ugyancsak a népművészet, a „Csodás varázslatok”, ami pedig a mese, s végül a „Makk-Marci, a barátunk” elnevezésű hét ami az egészségnevelés jegyében zajlik majd. Utolsóként „Játék a zenével, képekkel, versekkel” mottó a zenében és irodalomban ígér izgalmas barangolást. Mindez tehát korántsem egy megfellebbezhetetlen szabályozás, hanem a pedagógus belátásának megfelelően alakítható ajánlás. így a kánikulai melegben az iskola medencéjében tölthetik szabad idejüket a gyerekek, míg esős, borongós időben ugyancsak változhat a program. Arra azonban ügyelnek, hogy mindennapra jusson a testmozgásból, és hetente legalább egyszer könnyebb fizikai munkát is végezzenek a tanulók. A kötelességteljesítés, feladat elvégzése sem maradhat el a szünidőben, ami nem jelent többet a virágöntözésnél, gyomtalanításnál, a medence takarításában való segítségnél, teremdekorációnál. Ez utóbbi mind egyszerűbbé válik, hiszen a termet díszítik már azok az „alkotások”, amelyek a szabad, vagy csoportos foglalkozásokon készültek agyagból, papírból, fából. A korábbinál szorosabb együttműködés tapasztalható a közművelődési intézményekkel, majd mindennap máshol tartják foglalkozásaikat. Az úttörőházban, a művelődési központban, gyermekkönyvtárban, a zeneműtárban és a múzeumban jól szervezett programokkal várják őket a szakemberek. Igyekeznek tehát mind többet kilépni az iskola kapuin túl, igazi vakációt, emlékezetes pillanatokat nyújtani a „nyári iskolásoknak” is. Ehhez persze a tartalmas terveken kívül ötletes rögtönzések is kellenek, de mindenekelőtt a hivatásszerető, gyermekszerető pedagógus. Másként nyűg és lemondás a napközis vakáció a nevelőnek, a gyereknek pedig alig különbözik az egész évtől. Hogy véletlenül se legyen így, ez határozza meg a 4-es iskola nevelőinek és rajtuk kívül a város és a megye sok pedagógusának is a törekvését. Ez annál is inkább fontos, mivel a statisztikák egyértelműen bizonyítják, hogy mind több alsós kisdiák és főként hátrányos helyzetű felsőbb osztályos veszi igénybe a vakációs napközit. Takács Zsuzsa Fotó: Czakó—Gott való Beszélgetés a mos zkval VIT-ről Egy egész város makettjét építik a fiúk Aratási riasztószolgálat
