Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám

2 Képújság 1985. július 16. PANORÁMA Mitterrand „társbérleti” terve egy leendő jobboldali kormánnyal Mitterrand elnök helyes­bítette korábbi nyilatkoza­tát — állapítják meg hétfőn a francia lapok az államfő­nek a július 14—i nemzeti ünnepen elhangzott kijelen­téseit kommentálva. Az elnök ugyanis a múlt hét közepén — mintegy elő­re elkönyvelve a jobboldal várható győzelmét a jövő évi parlamenti választáso­kon — máris a jobboldallal folytatandó „társbérlet” for­májáról nyilatkozott. Kije­lentette, hogy ebben az eset­ben a jobboldali kormány irányítja majd a belpoliti­kát és a gazdaságpolitikát, de ő fenntartja magának a külpolitika irányítását. Július 14-én, a televízióban nyilatkozva viszont az elnök kijelentette: bízik abban, hogy a választásokig sikerül majd meggyőzni a közvéle­ményt arról, hogy csak a je­lenlegi kormány politikája biztosíthatja az ország fel­emelkedését, s ő is mindent meg fog tenni ennek érdeké­ben. A kommentátorok hangsúlyozzák: — Az elnök felismerte, hogy helyesbíte­nie kell korábbi „defetista” hangú nyilatkozatát, s leg­alábbis meg 'kell csillogtat­ni a siker reményét a szocia­listák előtt. Mitterrand ugyanakkor az elnök és a kormány közötti jogkör megosztásáról is be­szélt, s kijelentette: az al­kotmány értelmében a kor­mány irányítja az ország po­litikáját, de az elnök a had­erők főparancsnoka, ő hagy­ja jóvá a nemzetközi szerző­déseket és őrködik azok be­tartása felett. E szavaival is­mét arra célzott, hogy a jobboldal győzelme esetén ellenőrzése alatt kívánja tar­tani a katonapolitika és a külpolitika irányítását, míg a többi területet átengedné a jobboldali kormányinak. A L’Humanité vezércikké­ben hangsúlyozza: az elnök csak látszólag „helyesbített”, gyakorlati lag már most elő akarja készíteni a jobboldal­lal folytatandó „társbérle­tet”, a közte és a jobbolda­li kormány között kialakí­tandó munkamegosztást. A lap emlékeztet Georges Mar- ohais-mak, az FKP főtitkárá­nak egy korábbi cikkére, melyben hangsúlyozta: 1986- iban vereséget lehet majd mérni a jobboldalra, de csak akkor, ha a franciákat sike­rül tömöríteni egy olyan új politika támogatására, amely más lesz, mint a jelenlegi k nmánypolitiika. Pártelnök lett Peru elnöke Alan Garcia, Peru meg­választott államfője hivatal­ba lépése előtt pártjának, az Amerikai Népi Forradalmi Szövetségnek (APRA) is el­nöke lett. Az APRA a hét végén tartotta XV. kongresz- szusát, és a küldöttek a szer­vezeti szabályzat módosítá­sával választották meg a párt elnökének Garciát. A több mint hatvan évvel ezelőtt alapított párt mindig is nagyon fontos szerepet játszott az ország politikai életében: nacionalista prog­ramja rendkívül népszerűvé tette a perui társadalom szin­te minden rétegében. Ennek ellenére csak a most április­ban tartott elnökválasztáso­kon szerezte meg első alka­lommal aprista jelölt a leg­felsőbb végrehajtói hatal­mat. A kongresszus már a kor­mányzás előkészítésének szellemében foglalkozott a párt különböző feladataival. A tanácskozás dokumentu­mait még nem hozták nyil­vánosságra, de az már is­meretessé vált, hogy Peru új kormánya sokkal aktívabb szerepet kíván játszani a kö­zép-amerikai válság békés rendezésében. Ezt erősítette meg vasárnap Managuában Sergio Ramirez Mercado ni- caraguai alelnök is. Kizárások a Brit KP-ból Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának Végrehajtó Bizottsága hétvégi ülésén ki­zárta a pártból a Morning Star című kommunista lap tulajdonosaként funkcionáló Népi Sajtónyomdai Társaság (PPPS) tizenkét vezetőjét, közöttük tekintélyes szak- szervezeti vezetőket. A kizártak a PPPS igazga­tó bizottságának tagjai, vala­mennyinek szerepe volt ab­ban, hogy a párt jó egy hó­napja képtelen visszaszerez­ni az ellenőrzést a Morning Star fölött. A mostani határozat meg­állapította a lapról, hogy az „nem tekinthető többé kom­munistának”. A kizártakat a kongresszusi határozatok megsértésében és a Brit KP, valamint a Morning Star kö­zött fennálló kapcsolatok „le­rombolásában” marasztalta el. A kizárás sorsára jutott többek között Ken Gill, a Műszaki Rajzolók Szakszer­vezetének (AUEW—TASS) főtitkára, Terry Marsland asszony, a Dohányipari Mun­kások Szakszervezetének he-, lyettes főtitkára. A végrehajtó bizottság ha­tározata, nem csak ezekkel a munkásmozgalmi vezetőkkel és nem csak a Morning Star miatt fordult szembe. Egé­szében elvetette a szakszer­vezeti és munkáspárti szél­sőbaloldalnak azt a stratégiá­ját, amely szerinte pusztán „a jelszavak politikája, ab­ból indul ki, hogy radikális követelések iránt a társada­lom ösztönös fogékonyságot mutat, olyan szocialista csa­takiáltásokat hallat, amelyek végeredményben hatástala­nok”. A határozat újból megerő­sítette, hogy a brit politika fő ereje változatlanul a „thatcherizmus”; a közvéle­mény nem egyöntetűen a munkáspártot választja alter­natívaként a konzervatívok­kal szemben, hanem jelentős részében a két középpárt felé fordul; a kezdeményezés csak úgy kerülhet vissza a Mun­káspárthoz, ha intézményes és nem hivatalos szövetségi kapcsolatokat épít ki a brit politikai életben. A határozati javaslatot Martin Jacques, a politikai bizottság tagja, a Marxism Today című elméleti folyóirat főszerkesztője, a polgári saj­tóban „eurokommunistának” minősített pártvonal szellemi vezéralakja terjesztette be. BUDAPEST Július 10. és 15. között Ma. gyarországon tartózkodott az Amerikai Humán- és Társa­dalomtudományi Tanács kül­döttsége. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia képviselőivel értékelték az elmúlt három évben folytatott együttmű­ködést és kidolgozták az 1986—87-ne szóló munkater­vet. Az együttműködés a tör­ténelem- és irodálomtudo- mány, összehasonlító nyelvé­szet, I irodalom, szociológia, pszichológia, valamint nép­rajz területén szakember­cserét és közös kutatásokat irányoz elő. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hét­főn két új minisztert nevezett ki. Arkagyij Scsepetyilnyikov lett az új ipari építésügyi miniszter. Szergej Vojenus- kint építőanyag-ipari minisz­terré nevezték ki. Elődjét, Alekszej Jasint nyugdíjba vonulása miatt mentették fel tisztségéből — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynök­MANAGUA Gyors felgyógyulást kívánt Ronald Reagan amerikai el­nöknek Dániel Ortega nica- raguai államfő. A sandinista kormányzat vezetője vasár­nap küldött táviratot az ame­rikai elnöknek, s ebben kife­jezte reményét, hogy Ronald Reagan minél hamarabb fel­épül szombati műtétje után. OTTAWA Di Hszien-nien kínai ál­lamfő vasárnap hivatalos lá­togatásra Ottawába érkezett. Nyilatkozatában reményét fe­jezte ki, hogy útja jelentősen hozzájárul majd a két ország közötti gazdasági kapcsola­tok bővítéséhez. PEKING Eddig 53 halálos áldozata van a hét végén Dél-Kínában bekövetkezett bányaszeren­csétlenségnek. A hírügynök­ségi jelentésekből nem derül ki pontosan, hol történt a katasztrófa. A katasztrófát gázrobbanás okozta. LA PAZ Bolíviában megkezdték a vasárnap megtartott általános választások szavazatainak összeszámlálását. Az első, nem hivatalos jelentések szerint az elnöki poszt esé­lyese a jobboldali Demokra­tikus Nemzeti Szövetség (ADN) vezetője, Hugo Ban- zer Suarez nyugalmazott tá­bornok. fi «világűr üzenete Tíz esztendeje, 1975. július 15-én két űrhajó felszállásá­ról is beszámolhattak a hír­közlő szervek. A szovjet Szo­juz—il9 fedélzetén Alekszej Leonov és Valérij Kubászov, míg az amerikai Apolló űr­rakétában Thomas Stafford, Vance Brandt és Donald Slayton indultaik el, hogy Földünktől több száz kilo­méterre űrhajóik összekap­csolásával létrehozzák az el­ső — s a maga nemében sajnos imáiig egyedülálló — nemzetközi űrállomást. A két különböző technika ezredmásodiperonyii összehan­golásának eredményeként július 17-én a Szojuz fedél­zetén — egymilliárd tv-né- ző előtt — Stafford és Leo­nov parancsnokok megejt­hették történelmi jelentősé­gű kozmikus kézfogásukat. Az együttesen végzett közös kísérletek fő feladata az volt, hogy kipróbálják a mentési lehetőségeket eltérő szerkezetű és nemzetiségű űrhajók között. De talán a konkrét feladatoknál is na­gyobb volt az esemény poli­tikai kihatása. Megmutatta, hogy kölcsönös akarat esetén az eltérő társadalmi beren­dezkedésű nagyhatalmak együtt tudnak működni. Ak­kor, az európai biztonsági és együttműködési értekez­let évében a politikusok iés a laikusok egyaránt re­ménykedtek, hogy a Szo­juz—Apollo-kísérlet valóban új utat nyithat a kozmosz­ban. Sajnos, csalatkozniuk kellett, hiszen az emberiség csak múló ajándékot kapott. Az Egyesült Államok, mindinkább eltávolodva az együttműködés eszméjétől, a katonai célú kutatásokra összpontosít. A Szovjetunió ugyanakkor az utóbbi évti­zedek során is bizonyította: űrkutatásai a béke ügyét szolgálják, azt, bogy a világ­űrt megkíméljék a fegyver­kezéstől. Elegendő az Inter- kozmosz-programra emlékez­ni, amelynek keretében ma­gyar űrhajós is eljutott a vi­lágűrbe. Most, az őszi Gorbacsov— Reagan találkozó bejelenté­sével halvány reménysugár mutatkozik a két nagyhata­lom viszonyának javulására, s ezzel együtt arra, hogy ta­lán nem kell újabb tíz évet várni a következő szovjet— amerika űrrepülésre. — dl — Az űrkísérletben résztvevő kozmonauták 1974 októberé- Stafford és Leonov parancsnokok az űrhajókat összekö- ben az amerikai Jo hnson űrközpontban tő zsilipkamrában Mai kommentárunk Újabb kézfogás Az utóbbi időben igencsak megszaporodott Korea- közi megbeszélések újabb eseményéről számoltak be hétfőn a nagy hírügynökségek. A KNDK és Dél-Korea Panmindzsonban munkatalálkozón vitatták meg a jövő hónapra tervezett cserelátogatások technikai részleteit. Aligha kétséges, hogy e találkozók jelentősége is túlnő azon, amit az előzetes közleményből sejteni lehetne. A mostani tárgyalások előzményeként tavasszal a két ország vöröskeresztes szervezetei — tizenkét évi szünet után — Szöulban elvben megállapodtak abban: engedélyezik a koreai háború során szétszakított csa­ládok rokonlátogatását. Ez már csak azért is számot­tevő eredmény, mert mintegy hatmillió emberről van szó. Az ilyen humanitárius kérdések megoldása mellett nem tétlenkednek a gazdasági szakemberek, sőt a poli­tikusok sem. Panmindzsonban többfordulós tárgya­lások után megegyeztek egy közös gazdasági munka- bizottság létrehozásában, amely a gazdasági-kereske­delmi kapcsolatok koordinálására lenne hivatott. Bár sok még a vitatott kérdés — Szöul inkább a saját fo­gyasztási javainak exportját támogatná —, maga a tény azonban reményt keltő. Igaz, nem annyira, hogy ne lássunk tisztán: a politikai közeledési kísérletek tar­talmilag még meglehetősen távol állnak egymástól. A népi Korea következetesen képviselt nézete szerint a tárgyalások végcélja az ország egységének helyre- állítása, a délen állomásozó amerikai katonák kivoná­sa. Ehhez szükséges lenne az észak-koreai—amerikai viszony rendezése, vagyis az 1953-as fegyverszünet fel­váltása tartós békeszerződéssel. Phenjannal ellentétben Szöul — amerikai támogatással — csak a kétoldalú vi­szony normalizálására törekszik, s még egy észak—déli csúcstalálkozóra is kész lenne. Északon ezt érthető mó­don az alacsonyabb szintű párbeszéd sikerétől teszik függővé. A sikerre máris lehetőség kínálkozik az ala­csonyabb fórumokon, hiszen a két ország törvényhozói­nak képviselői már a közeljövőben a tárgyalóasztalhoz ülnek. Nyilvánvaló, hogy illúzió lenne latolgatni a békés újraegyesítés lehetséges időpontját, az azonban min­denképpen kedvező, hogy a felek egyre szélesedő fó­rumokon keresik a megoldást. Ez pedig kedvezően ki­hathat nemcsak a Koreai-félsziget, hanem egész Ázsia békéjére is. DARÓCZI LÁSZLÓ Shultz Ausztráliában George Shultz (jobbról), Bob Hawke kormányfővel ' (Telefotó) George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn meg­kezdte tárgyalásait ausztrál kollégájával, William Hay- dannel. Megbeszéléseik kö­zéppontjában a Csendes­óceáni Biztonsági Szerző­dés, az ANZUS jövője áll. Shultz — Wellington köz­vetlen megnevezése nélkül — élesen bírálta az új-zé- landi kormány döntését, amellyel kitiltotta vizeiről az atomfegyverrel felszerelt, vagy atommeghajtású ame­rikai hadihajókat. (Az ame­rikai vezetés ezt követően úgy döntött, hogy felfüggesz­ti a katonai együttműködést Űj-Zélanddal.) Az amerikai külügyminiszter Canberrá­ban „a közös értékek védel­mének elhanyagol ásá val’ ’ vádolta meg Üj-Zéland mun­káspárti kormányát, s azt vetette a szemére, hogy „izo- lacionista politikát folytat és ábrándokba menekül”. Ugyanakkor reményét fejez­te ki, hogy idővel áthidal­hatók lesznek a mostani problémák, s a három tagot tömörítő katonai szövetség ismét teljes mértékben együttműködhet majd. WeUingtonban David Lan­ge új-zéiandi miniszterelnök azonnal reagált Shultz vá­daskodó hangvételű kijelen­téseire: újságírók előtt hang­súlyozta, hogy Üj-Zéland a nukleáris hadviselés elől ^menekül el”, és „a pusztí­tás forrásaitól ákarja elszige­telni magét”. Pakisztáni ítéletek Különböző időtartamú kényszermunkára ítéltek va­sárnap Pakisztánban hét ka­tonatisztet — közölte az AiPP, az ázsiai ország álla­mi hírügynöksége. Az ítéle­tek tíz évtől életfogytiglaniig terjednék. A hét tisztet azzal vádol­ták, hogy összeesküvést szőt­tek kiemelkedő személyisé­gek meggyilkolására, fontos berendezések felrobbantásá­ra és a közrend megbontásá­ra. Mint a perben elhang­zott, az egyik személy, aki­nek meggyilkolását tervez­ték, maga az elnök, Ziaul Hakk vollt. A pakisztáni hírügynök­ség közleménye szerint az elítéltek egy Nyugat-Európá- ban tevékenykedő kormány- ellenes szervezettel álltak kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents