Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

1985. július 13. KÉPÚJSÁG 13 Rajt a Gemenci Nagydíjon Kettős dubnicai siker Atlétika Lamuth junior baj nők A 19—21 éves atléták or­szágos bajnokságát a Nép­stadionban rendezték meg. A pályabajnokságok sorában az első rendezvényen szek­szárdi és dombóvári verseny­zők rajtoltak megyénkből. Részvételüket három dobo­gós és néhány további érté­kes helyezés fémjelezte. Lamuth Jakabot (Sz. Dó­zsa) a 3000 méteres akadály­futás egyik esélyesének tar­tották a szakemberek. Mint kiderült a verseny közben, ellenfelei ezt figyelmen kívül hagyták és az első 2000 mé­teren komoly vetélytársnak bizonyultak. A szekszárdi versenyző azonban nem koc­káztatott. Az utolsó két és fél körben edzője utasításá­ra az élre állt és a célig öt másodperces előnyre tett szert. A végén biztosan nyert. Az 1500 méteres futam hajráversenyt hozott, Lamuth itt is helytállt. A célvonal előtti helyezkedésből jó po­zícióban verekedte ki magát és másodikként futott át a célon. Sárközi Gyula, a ko­rábbi IBV-győztes szekszárdi középtávfutó sérüléséből fel­épülve az 1500 és az 5000 méteres síkfutásban indult. Az 5000 méteren az utolsó 200-ig -az élbolyban futott. Itt azonban társai frissebb­nek bizonyultak. Az ifjúsági Európa-bajnokságra készü­lő Sárközi időeredménye és elért harmadik helyezése így is bíztató. Jobb eredmények: 1500 m: 2. Lamuth Jakab 3:53,34, 8. Sárközi Gyula 3:56,43. 5000 m: 3. Sárközi Gyula 14:31,9. 10 000 m: 8. Váncsa Dénes 31:08,89. 3000 méteres aka­dályfutás: bajnok: Lamuth Jakab 8:45,8. Edzője: Németh Gyula. (A felsoroltak vala­mennyien a Szekszárdi Dózsa versenyzői.) Sportműsor SZOMBAT: Kerékpár: Szekszárdon folytatódik a XI. Gemenci Nagydíj nemzetközi ország­úti verseny. Délelőtt 10-kor hegyi egyenkénti indítású verseny, rajt a Garay téren. Délután 15 órától amatőrök háztömb körüli versenye. Este 19 órakor ünnepélyes megnyitó, 20 órától nemzet­közi háztömb körüli verseny. Labdarúgás: Előkészületi mérkőzés: Szekszárdi Dózsa —Siófoki Bányász 10.30-kor. Olimpiai ötpróba: Dombo- riban 10.30-kor úszás kíspró- ba. Sporthorgászat: Tamásiban a lovaspályán 8.20-tól III. serdülő és ifjúsági casting Európa-bajnokság. Spartakiád: Falusi dolgo­zók spartakiádjának megyei döntője Szekszárdon a városi sporttelepen 9 órakor. VASÄRNAP: Kerékpár: A XI. Gemenci Nagydíj negyedik szakasza, a 194 km-es országúti ver­seny. Rajt Szekszárdon a Mártírok terén 9.30-kor. Sporthorgászat: Tamási­ban 9 órától folytatódik a III. országos serdülő és if­júsági casting Európa-baj­nokság. Kerékpárok kavalkádja, kerékpáros cipők csattogása, pattogó magyar, német, orosz, francia vezényszavak, tömény Gerozámszag, idege­sen tevékenykedő kerékpáro­sok és egyre nagyobb számban gyülekező nézőse­reg Szekszárdon, a Mártírok terén péntek délután négy óra előtt. Mindezek pedig a tizenegyedik Gemenci Nagy. díj előkészületei. Megyénk reprezentatív sportverse­nyén ezúttal nyolc ország 123 kerékpárosa indult. A helyszín, a színvonal, és az időpont tehát a megszokott. Valaki azonban hiányzott. Halász László szokatlan — utcai öltözetben közeledett a készülődök között. Nyakában a fényképezőgép sem tartozik a kerékpározáshoz feltétle­nül szükséges kellékek közé. Mint kiderült, a Szekszárdi Spartacus kiválósága a nemrégiben megműtött válla miatt ezen a versenyen nem szállhatott nyeregbe. A verseny valamivel négy óra után rajtolt. Az első A Dombóvári VMSE NB I. be jutott kosárlabdacsapatá­nak új vezető edzője Gróf Attila lett. A 41 éves szak­vezető, aki 27 év óta áll kap­csolatban a kosárlabdával — ebből 17 évet töltött el a pá­lyán és 10 évet edzősködött — 1958-ban ismerkedett meg a sportággal a Budapesti Honvédban. Onnan négy évi játék után került a BKV Elő- réhez és tagja lett az NB I- es csapatnak is. Ezt követő­en a BVSC, majd ismét a BKV Előre következett, és 29 évesen fejezte be az aktív játékot. Edzői pályafutását is a BKV-nál kezdte, egy évig volt itt junioredző. Később hívták a Csepel SC-hez, és ő ment. A női együtteseknél végigjárta a ranglétrát, majd 1982-ben az NB I-ből kiesett felnőttcsapat szak­mai irányítását bízták rá. Egy év alatt ismét felvitte az együttest a Nemzeti Bajnok­ság első osztályába. Az első évben a 12., míg ebben az évben a 13. helyen végeztek. — Mi volt az oka, hogy to­vább nem maradt? — Kölcsönös megállapodás alapján nem újítottam meg a szerződésemet. Ügy láttam, a személyi feltételek a jövőt illetően nem biztosítottak. Átigazolások, szülések, be­tegségek miatt gyengülni fog a Csepel játékosállománya, ezért nem láttam biztosított­nak a jobb helyezés elérését. — Fővárosi klub helyett egy vidéki együttest válasz­tott, és ráadásul férfi szak­osztályt. Mi az oka? — Személyes ismerősöm Erdősi Lajos, a DVMSE ko­sárlabda-szakosztályának el­nöke. Egy alkalommal össze­futottunk a szövetségben, s újságolta: a most NB I-be felkerült férfi csapatukhoz edzőt keres. Megbeszéltük, milyen feltételek mellett vál­lalnám. Bevallom: a kosár­húsz kilométert gyakorlatilag egy bolyban tették meg a versenyzők. Nem akadt kö­zülük egyetlen sem, aki vál­lalta volna a „szökéssel” já­ró kockázatot. Az első bizta­tó kísérlettel húsz kilométer után találkozhattunk. Ám mégis a komoly izgalmat a kölesdi kanyar bevétele jelen­tette, ami tele volt kavics­csal, így könnyen bukást okozhatott volna. Szerencsére nem történt baleset. A diós- berényi hegyihajrát a dub­nicai Vojtek Berska nyerte. Hőgyészen egy nyolcfős boly robbantott, köztük volt a szekszárdi Sajó Péter is. A szökevények előnye Csibrá- kon 25 másodpercre nőtt, de 61 kilométer megtétele után befogták őket. A verseny drámája a Len­gyel—Kisvejke közötti, kö­zel 5 kilométeres szakaszon zajlott le. Ezt a szakaszt egészen friss borítás, kőzúza­lék borította. Mint később megtudtuk, a mai nap folya­mán helyezték az úttestre az útépítők. Ki tudja miért? Egy bizonyos, hogy ez a sza­labda megszállottja vagyok, éjjel-nappal csak ez foglal­koztat. Kíváncsivá tett, illet­ve tesz, hogy férficsapatnál mire leszek képes. Szeret­ném becsülettel elvégezni munkámat. Attól, hogy eddig csak a női vonalon dolgoz­tam, figyelemmel kísértem a férfikosárlabdát is, sok hazai és külföldi mérkőzést láttam. Az edzésmunka és az alapelv lényege ugyanaz, talán pszi- chi'kailag könnyebb a férfi­akkal bánni. — Mennyire ismeri az NB l „B” csoportjának csa­patait? — Láttam ezeket az együt­teseket a Balaton és a Gö­csej Kupán. Ránk nézve az újonc csapatok a legveszé­lyesebbek. Sosem vagyok és leszek elégedett önmagám­mal, esetleg csak azt mond­hatom, ha úgy adódik: jól végeztem a munkámat, de ehhez partnerok kellenek. j — Hallhatnánk a célkitű­zésekről, a játékosállomány­ról? — A meglévő játékosállo­mányhoz, ha sikerül egy-két jó játékost leigazolni, akkor is csak a megnyugtató bent- maradás lehet a célunk. Jú­lius 23-án kezdjük a felké­szülést egy hét ráhagyással, majd napközis rendszerben dolgozunk két-három héten keresztül. Különböző kupá­kon sezretnénk részt venni, az edzésék száma a korábbi­akhoz képest természetesen bővül: 7—8 lesz hetente. Az első NB I-es bajnoki mérkő­zésünket október 12-én ha­zai pályán játsszuk a szintén újonc Egri Tanítóképző Fő­iskola ellen. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy kérjem a szurkolókat, minél többször töltsék meg a sportcsarnokunkat, mert lel­kes buzdításokra óriási szük­ségünk lesz. GAAL ISTVÁN fcasz az idegek és a gumik igazi próbája volt. Annál is inkább, mivel a mezőny két­harmad része defekt miatt feladásra kényszerült. Volt versenyző, aki többször is kerékcserére kényszerült, köztük volt Halász Zoltán is, á Szekszárdi Spartacus kitű­nő versenyzője, aki négyszer is defektst kapott. A verseny végső kimene­tele is ezen az útszakaszon dőlt el. Konrád Kurtó, a Dubnica versenyzője, aki a tavalyi Gemenci Nagydíj egyéni győztese, valamint a csapatversenyt nyert együt. tes tagja, mindent egy lap­ra téve fel „megszökött” az üldözőktől. Bonyhádinál már egy perc negyven másodperc hátrány­ban volt az őt követő két kerékpáros. Ezt az előnyét Konrád Kurtó nemhogy le­adta volna, hanem ereje végső igénybevételével fokoz­ta a különbséget, és megsze­rezte a Gemenci Nagydíj első szakaszának győzelmét. Győzelmének fényét nem akarjuk csökkenteni, de bizo­nyosra vehetjük, hogyha a versenyen nem az út játssza a főszerepet, akkor sokkal szorosabb befutót láthatott volna a közönség a Kálvária­dombon. A versenybíróság is érzi hogy irreális körülmé­nyek között folyt le a Gemen­ci Nagydíj nyitánya. Ezért nem tartjuk kizártnak, hogy a versenybíróság végül is úgy dönt, hogy ezt a szakaszt teljesen függetleníti az ösz- szetett egyéni, illetve csapait- verseny további sorrendjétől. Lapzártakor mindenesetre a versenybíróság ez ügyben tárgyalt. A döntésről lapunk hétfői számában számolunk majd be. — Hogyan értékeli csapata szereplését? — kérdeztük Tornyi Barnabást, a csapat vezető edzőjét. — Nem volt könnyű évi, sőt úgy tűnt sokáig, hogy ne­hezen találunk a bajnokság hullámhosszára. Még ponto­sabban: önmagamat kellett átállítanom a felnőttekhez, a bonyhádi körülményekhez és a Dráva-csoport kívánalmai­hoz. A mediitálásra nem volt időnk, mert a bajnoki mene­telés mellett játékban vol­tunk az MNK-ban. Az MNK külön lapra tartozik. Kelle­mes napokat éltünk át, a Csepel legyőzésével címlapra került a csapat a Népsport­ban. Az egész megye várta az Ü. Dózsát, de velük már nem bírtunk. — A kupaszereplésért ki­járt az elismerésből, de köz­ben botladoztak a bajnok­ságban. — Igen. Az MNK-mérkő- zésekre készülőben vagy köz­vetlenül az azok utáni baj­noki mérkőzéseken nagy po­fonokat kaptunk. Hazai pá­lyán kikaptunk a Kisdorog- tól, pedig addig idegenből mindössze három pontot vitt haza a MEDOSZ. Elutaztunk a sereghajtó Űjpetréhez, ahol szintén veszítettünk. Aztán jött a Sellye! Az a csapat, amelyiknek idegenbeli mér­legén hat mérkőzés nulla ponttal és 1-19-es gólkülönb­ség szerepelt. Rúgtunk öt kapufát, de a meccs végered­ménye 0-0 lett. Nos, ezek az események is mutatják, hogy Eredmények: Egyéniben: 1. Konrád Kurtó (Spartak Dub­nica) 2:25.14, 2. Vojtek Berska (Spartak Dubnica) 2:58,38, 3. Tartsten Kunatz (Wismut Gera) 2:58,45 óra. A legjobb magyar verseny­zőnek, a kilencedikként cél­ba érkezett Sajó Péter (Szek­szárdi Spartacus) bizonyult. Időeredménye: 3:00,55 óra. A csapatversenyt a Spartak Dubnica együttese nyerte. Az időeredmény és a csapatver­seny további sorrendjét lap­zártáig még nem értékelte ki a versenybíróság. A XI. Gemenci Nagydíj ma délelőtt 10 órakor a hegyi egyenkénti indítású verseny­nyel folytatódik. * A Francia Munkás Sport­van javítani valónk bőven. — Az őszi adósságra gon­dol? — Az őszi végelszámolásnál kiderült, hogy öt ponttal el­maradtunk az addigi legjobb (18 pontos) teljesítménytől. Idegenbeli eredményeink alapján 9. helyen álltunk, sőt a hazai pályán begyűjtött pontok alapján csak a 10. helyen végeztünk. Ez utóbbi helyezés jutott összesítésben is, ami csalódás volt játé­kosnak, edzőnek, vezetőnek és szurkolónak egyaránt. Nem hiszem, hogy a tavaszi teljesítményünk ismeretében és az MNK-siker után ma­gyaráznom kellene az őszi bizonyítványt, de tény, hogy Hübert és Horváthot porcle­válás miatt műteni kellett; dr. Sebestyén bevonult kato­nának; de Joó és Baj kai is hiányzott 6—6 mérkőzésen betegség miatt. Nem sikerült zökkenők nélkül a pótlásuk. — És jött a tavasz ... — Optimizmusom és az el­végzett munka mondatta ve­lem, hogy nem lesz baj a vé­gén. De, arra nem mertem volna nagy összegben lefo- dani, hogy bent leszünk az első- hatban — teljesítve ez­zel az egyesület vezetésének elvárását. A tények ismere­tében mindez valóság lett! Ötödikek lettünk 33 ponttal. Azsűolsó tíz fordulóban úgy szereltünk 16 pontot, hogy nem kaptunk ki! Ez 80 szá­zalékos teljesítmény, s csep­pet sem a vetetten műve. Ilyen sorozattal egyetlen csa­szövetség (FSGT) delegáció­ját tegnap délelőtt a megye- székhelyen, a szakszervezeti székházban fogadta Horváth József, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának vezető titkára. A delegáció vezetője Jean Solotki, tech­nikai vezetője Alaiin Planud. A fogadáson az a nyolc fran­cia versenyző is részt vett, akiket később az országúti mezőnyben láthattunk. Horváth József köszöntötte a vendégeket, tájékoztatta őket megyénkről, különös te­kintettel a szakszervezetekre és azok tömegsportszervező tevékenységére. A francia vendégek nevé­ben Jean Solotki válaszolt az üdvözlésre. Fotó: Gottvald Károly pat sem büszkélkedhet a Dráva-csoportban. Tavasszal csak a Komló maradt veret­len, utána mi következünk két „zakóval”. A 14 kapott góllal a Komlóval holtver­senyben mi kaptuk a legke­vesebbet a mezőnyben, őszi 43 százalékos teljesítményün­ket 67 százalékra javítottuk. Tavasszal harmadikak let­tünk, a Komló mögött há­rom, a Kaposvár mögött két ponttal lemaradva. A BMSC történetében először fordult elő, hogy a csapat egy idény­ben húsz pontot szerzett, s ez a jelenlegi játékosok leg­nagyobb dicsérete. — Miként alakult a játé­kosrangsor? — Osztályzataim alapján Mucska végzett az élen 6,62- vel (35 bajnoki és kupa­meccsen játszott). Öt a 33 mérkőzésen szerepelt Beke követi 6,11-el, valamint a 31 mérkőzést játszott Hüber 6,09-es átlagosztályzattal. Házi gólkirályunk Pfeifer lett 9 találatával. Pechje a fiúnak, hogy a tudósítók hi­bája folytán az újság négy alkalommal is, az általa rú­gott gólt másik játékosunk­nak „juttatta”. — Ne feledkezzünk meg csapata másik sikeréről sem... — Játékosaim fegyelmezett viselkedésének meg lett az eredményei, hiszen uitcahosz- szal nyertük az idén is; a sportszerűségi versenyt. Ügy gondolom több öröm ért ben­nünket ebben az évben, mint bánat, de véletlenül sem ringatjuk magunkat ab­ban a hitben, hogy minden rendben van. Fekete folt (tel­jesítményünkön, hogy az MNK legújabb küzdelmei so­rán már a megyei selejtezőn „elvéreztünk” Nagymányo- kon, s ezzel együtt kiestünk. Azt is jól tudjuk, hogy nem lehet megélni a labdarúgás­ban sem a múlt dicsőségéből. Sőt, azt vallom, hogy állan­dóan többet kell nyújtani ahhoz, hogy az újabb köve­telményeknek is eleget tud­junk tenni a magunk terüle­tén. —fekete— Hogy észnél az NDK-beli Peter Schneibner nyerte a rész­hajrát Gróf Attila a DVMSE új vezető edzője A Bonyhád nem vállalt epizódszerepet Egy éve ilyentájt nem akadt Bonyhádon futballszur­koló, akinek szavaiból ne csendült volna ki az elisme­rés a Bonyhádi MSC legénységének éves teljesítmé­nye kapcsán. A Dráva-csoport negyedik helyezettje há­za táján azonban az öröm perceiben azt sem rejtették véka alá, hogy még egyszer bizony aligha sikerül majd ezt a teljesítményt megismételni. Nem a pesszimiz­mus, hanem a szakosztály reális önértékelése mondat­ta ezt a klub vezetőivel. Mucskáék azonban dupláztak. Az 1984—85-ös baj- noksákban sem vállaltak epizódszerepet. Sőt, a dobo­gósok triójának helyosztóiba is „beleszóltak” — fő­szereplőként. A kiharcolt ötödik helyezésről így aztán üjfent sikerrel beszélnek a piros-fehérek rajongói épp­úgy, mint teszik azt klubszínekre való tekintet nélkül mások a Dráva-csoport mezőnyében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents