Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-13 / 163. szám
1985. július 13. TCX NA ' \u 'népújság őrzik a falusi múlt emlékeit Skanzenek Magyarországon Mintha éppen csak reggelizni szaladt volna ki a háziasszony húga, aki látogatóba érkezett a szatmári kurtanemes családhoz. A látogató az első pillanatban megdöbbeni, a másodikban jobban is körülnéz: mennyire élethű az, amrf évtizedek és száz kilométerek távolából teremtettek újjá. S a harmadikban már ott érzi magát a száz esztendő előtti magyar szatmári faluban vagy a kisalföldi, németül beszélő gazda házában. Mindez együtt — és még sok minden — a szentendrei szabadtéri múzeum. Egy az öt közül, amelyet az elmúlt évtizedek során az ország különböző vidékein létrehoztak — de első az egyenlők között, lévén országos intézmény, a Művelődési Minisztérium közvetlen felügyelete alatt, míg a többiek a megyei múzeumi igazgatósághoz tartoznak. Múltjuk közös. Magyarországon először a nagy millenniumi készülődés jegyében, a múlt század utolsó évtizedében gondoltak arra, hogy meg kell (vagy meg kellene) őrizni a falusi múlt emlékeit. Akkor készült el — 1896-ban, az ezredéves ünnepségre — a néprajzi falu. Aztán sokáig nem történt semmi. Már csak azért sem, mert a félfeudális országban évtizedekig alig-alig változott valami. A falusi emberek úgy éltek, ahogyan szüleik, nagyszüleik — a jelen akkor alig különbözött a múlttól. Jóllehet, a szakemberek akkor is sürgették a falusi, kisvárosi életforma megőrzését múzeumi formában, hazánkban erre sokáig nem került sor. Közben már számos országban — elsőként Svédország fővárosában, Stocholmban — elkezdték gyűjteni a népi élet már-már veszendőbe ment értékeit. (Onnan van a szabadtéri múzeumok közismert idegen neve is: skanzen.) Aki ma elmegy Szentendrére, s végigjárja a szabadtéri múzeumot, el sem tudja képzelni, mennyi munka, tudományos kutatás, épületkiválasztás, bontás, dokumentálás, konzerválás és tervezés kellett ahhoz, hogy ma zavartalanul szemlélhessük két (és hamarosan három) tájegység egykori lakóházait és életformáját. Ez sem egészen pontos: a Felső-Tiszavi- dék és a Kisalföld kiállítási egységei készen állnak, látogatható — ezektől távol teljesen külön — a mándoki görögkatolikus templom és temető, s az idén nyílik a nyugat-dunántúli kiállítás egy része. A tervezett 300 közül 60 építmény áll, több mint ötezer műtárgy látható, további 25 ezer van raktárakban és még vagy 60—80 ezret szándékoznak a szentendreiek gyűjteni vagy hivatalos másolatban elkészíteni. A szentendrei szabadtéri múzeum 1967. elején nyitotta kapuit, s azóta további öt hasonló jellegű — de nem országos — múzeum kezdte meg működését. Hozzátehetjük: ott, ahol a helyi vezetők idejében felismerték, hogy a régi életforma emlékeinek szakértői gyűjtése sürgős feladat, néhány év, egy-két évtized múlva — helyenként változóan — már alig lehetne találni megmenteni valót. így alapították meg a Somogy megyei Szennán a tájmúzeumot a Somogyterv lelkes mérnökeinek kezdeményezésére. A szombathelyit, a zalaegerszegit, és a nyíregyháza-sóstóit a városi és megyei vezetők szorgalmazták elsősorban. Az ötödik, az ópusztaszeri — nemzeti emlékhely. Ott állítják fel Fesz- ty Árpádnak egykor a budapesti Városligetben volt híres körképét a Magyarok bejövetelét. Valamennyi szabadtéri múzeum 1982-ig szorosan együttműködött a Szabadtéri Múzeumok Országos Tanácsa keretében. Sok hasznos tapasztalatcsere, tudományos együttműködés kezdődött és hozott eredményeket abban az időben. Ám akkor — ki tudja, miért — ez a tudományos tanács is áldozatául esett az átgondolatlan decentralizálások hullámának. Azóta — a tapasztalatcserék legfeljeb alkalmiak, és a kapcsolatok inkább személyekhez fűződnek. S ha nincs rivalizálás, az csupán a tudományuknak és közérdekű terveiknek élő múzeológu- soknak, tudósoknak köszönhető. És vannak, egyre nagyobb számban országszerte: tájházak. Éppen az említett decentralizálás tette lehetővé, hogy ot alakítsanak ki tájházat, ahol éppen van egy gyűjtő szenvedélyű tanító, vagy egy erősen lokálpatrióta tanácselnök. Néhol — talán nem is kevés helyen — hozzáértő módon rendezik be, valóban megőrzésre méltó tárgyakat gyűjtenek hozzá. De fölös számban vannak olyanok is, amelyeknek legföljebb az épülete érdemli meg, hogy fennmaradjon. S azok is jobb helyen lennének valamelyik szabadtéri múzeumban. VÁRKONYI ENDRE A Szekszárdi Húsipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz építőipari és útkarbantartó művezetőt Követelmény: szakirányú egyetemi vagy főiskolai, de legalább technikusi végzettség, és minimum 5 év szakmai gyakorlat. Jelentkezés: személyesen vagy pályázatszerű önéletrajz benyújtásával a személyzeti osztályon: Szekszárd, Keselyűsi út 24. (504) Ilyen uolt? A képünkön ábrázolthoz hasonló lehetett a XI. században a* Szekszárd magyar város eredetéhez fűződő, I. Béla király által alapított apátsági templom. A nemrégiben elhunyt Dr. Pataki József nyugalmazott gimnáziumi tanár, földrajzi, hely- történeti és turisztikai szakíró, aki többször vezetett turistacsoportot a Szovjetunióba, kétszer Grúziában is járt, ahonnan a helyszínről magával hozta ezt a dzsvári templomról készült bronzlemez domormű képet. Néhai Kozák Károly neves régész, akinek vezetésével a hetvenes évek első felében feltárták a hajdani apátság maradványait a szekszárdi ómegyeháza udvarán, a Tanulmányok Tolna megye történetéből című monográfia VI. kötetében megjelent cikkében leírta, hogy hasonlóságok mutatkoznak a szekszárdi apátsági templom, valamint a grúz és örmény templomok között. Ennek összehasonlítására a Kaukázus hegység vidékén levő, a VI. században épült dzsvári templom és a szekszárdi XI. századi templom H. Nándori Klára által készített rekonstrukciójának fényképét is közölte. A következtetések szerint, hagyományos keleti külkapcsolataink folytán grúz vagy örmény építőmesterek építhették fel a dzsvá- rihoz sokban hasonlító szekszárdi őstemplomot. Ballabás L. Fotó: Gottvald K. Iskolák! Közületok! Most készüljenek fel a fűtési szezonra! FÖN-X kályha 7750 Ft-os áron kapható a KERESKEDELMI VÁLLALAT 31. számú boltjában, Szekszárd, Epreskert út. (558) Állami Fejlesztési Bank Paksi Fiókja (Paks, Dózsa György út 62.) tájékoztatja a lakosságot, hogy kötvények eladásával, vásárlásával, kezelésével, előjegyzésével, és minden ezzel kapcsolatos információval várja ügyfeleit. (Telefon: 75/11-281, 74/10-495). Napi árfolyamon jelenleg is vásárolható SKÁLA-COOP kötvény. (584) Ipari szakon végzett MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐT felveszünk munkatársnak. Jelentkezni lehet: TA- LUX Villamosipari Szövetkezet, Tamási, Szabadság u. 107. 7090. Huth János főkönyvelőhelyettesnél. (553) A Tolna Megyei Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet azonnali kezdéssel vállalja családi házak, lakások, intézmények, FÖLDGÁZELLÁTÁSÁNAK tervezését, kivitelezését. Lakossági megrendelőknek 10% DÍJ- KEDVEZMÉNYT biztosítunk. Megrendelés: Szekszárd, Epreskert u. 10. Telefon: 74/15-133. Vállalkozási csoport. (539) Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy a július 15-től augusztus 3-ig tartó „iskolafüzet-vásár” ideje alatt az alábbi árkedvezményeket biztosítjuk: 30%-kal olcsóbban árusítjuk az iskolai füzeteket és a kötelezően előírt tanszereket, 20%-kal csökkentett áron kaphatók az iskola-, divattáskák, tomazsákok és tolltartók, 50%-os árengedménnyel árusítjuk a szovjet zsebszámológépeket (ameddig a készlet tart). A felsorolt árengedményeken felül 200 Ft-ot meghaladó vásárlás esetén vásárlóinkat 1 db poszterrel ajándékozzuk meg, 300 Ft-on felüli vásárlásnál 1 db sorsjegyet is adunk. PIÉRT Tapétabolt PIÉRT-NÉPBOLT Papírbolt Szekszárd, Szekszárd, Béla tér 5. Mártírok tere 1/3. (56) /
