Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-13 / 137. szám

1985. június 13. ( tolna'N '.MEGYEI ]-■ — KÉPÚJSÁG 3 Mitől jó egy taggyűlés? Mozdonyvezetők (II.) A villamos mozdonyok szerelőcsarnoka két éve épült, jó munkafeltételeket teremtettek a szerelőknek A kongresszusi ir^ny­ket tárgyaló taggyűlések után sokan kifejezték azt az óhajukat, milyen jó lenne állandósítani az ott tapasz­talható őszinte, aktív politi­kai vitaszellemet. Sok he­lyen ugyanis a taggyűléseket általában nem a vitázó kedv, a sokrétű eszmecsere jellem­zi. Ezért nem hiábavaló el­gondolkodni azon, hogyan le­hetne az alapszervezetek legfontosabb fórumát moz­galmasabbá, tevékenyebbé tenni. A taggyűléseknek megha­tározó szerepük van a párt- szervezet életében. A párt­tagok itt értelmezik kollek­tiv munkával a párt politi­kai határozatait, itt alakítják ki konkrét helyi alkalmazá­sának módszereit. A taggyű­lés helye az elvi és gyakor­lati állásfoglalások meghatá­rozásának, amelyekre az alapszervezet tevékenysége épül. Ez a párttagok parla- menetje, ahol jogaikat több­nyire érvényesítik, kötelessé­geikét gyakorolják, közre­működnek a politika alakítá­sában. A taggyűlés színvona­la tükrözi az alapszervezet politikai és szervezeti életé­nek tartalmasságát, a kom­munisták felelősségét, a tag­ság és a vezetőség kapcsola­tának minőségét, a pártde­mokrácia fejlettségét. Napjainkban, a szocialista demokrácia eredményeként társadalmi méretekben is növekszik a politikai aktivi­tás. A közvélemény mind nagyobb érdeklődéssel fog­lalkozik társadalompolitikai kérdésekkel, keresi a jobb megoldásokat az élet min­dennapi problémáira. A komunistáknak ezekben a vitákban kezdeményező sze­repet kell vállalniuk. Ezt csak úgy tehetik meg ered­ményesen, ha elméletileg megfelelően felkészültek, po­litikailag tájékozottak. Ezért a taggyűléseknek fontos sze­repük van elvileg megalapo­zott és egyértelmű állásfog­lalásaik kialakításában, köz­reműködésük megvalósításá­ban. Ahhoz, hagy a taggyűlések eredményesen végezhessék feladataikat, mindenekelőtt az szükséges, hogy a párt­életben rangjukhoz méltó he­lyet foglaljanak el. ne legye­nek alárendelt helyzetben a vezetőséggel szemben. Ott vitassák meg, ott döntsék el az alapszervezet életének minden fontos kérdését. Ha a taggyűlések a közélet és az emberek valóságos problé­máival foglalkoznak, minde­A hetvenedik országos me­zőgazdasági, élelmiszeripari kiállítást idén augusztus 17— 25 között rendezik meg. A Eő cél, hogy a vásáron lehe­tőség nyíljon a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar, az el­sődleges faipar, valamint az izeket ellátó iparágak telje­sítményének bemutatására. A kiállításon, a sokéves ha­gyományokhoz híven Tolna negyei gazdaságok is részt nesznek. Húsz üzem jelent­kezett, hogy reprezentálja a negye élelmiszergazdaságát. A bölcskei Rákóczi Tsz a lapraforgótermesztési ered- nényeit mutatja be; a naki Dózsa Tsz búzát, kukoricát, Dorsót és KA-HYB sertése­ket; a tamási Béke «tenyész­kanokat, hízósertéseket; a kisvejkei tsz egy gyönyörű szarvasmarhát borjával és 17 hónapos bikákat visz a vásárra. A KSZE növénytermelési •endszer a fejlesztési ered- nénveit mutatja be. a bony- íádi Pannónia magyartarka szarvasmarhák legszebbjeit viszi a vásárvárosba. A paksi Dunamente Tsz búzát, árpát, íapraforgórt, borszőlőt, öt te- íyészjuhot és két lovat visz !el Budapestre. A faddi Le­iin Tsz magyartarka tehe- íet borjával, vemhes üsző­ket, hízott bikákat mutat nekelőtt olyan megközelítés­ben, ahogyan az helyileg felvetődik, akkor nem kell tartani az érdektelenségtől, a passzív közömbösségtől. El­lenkezőleg, számítani lehet a párttagok tapasztalatainak, véleményének, jobbító szán­dékú észrevételeinek, javas­latainak széles körű kibonta­kozására. S tulajdonképpen ez a legfontosabb, hiszen elsősorban ez az alapja a cselekvő emberek tudatos tevékenységének. Milyen kérdések tartoznak a taggyűlés hatáskörébe? Erre receptet adni termé­szetesen nem lehet és nem is szükséges, de nagy általá­nosságban érdemes egy és más témára utalni: a ter­melő és gazdálkodó egysé­geknél a tevékenységet hosz- szabb-rövidebb távon meg­határozó tervekkel, az in­tézményekben a munka- programokkal kapcsolatos politikai állásfoglalások; an nak megítélése, hogy a ter­vek vagy munkaprogramok mennyire vannak összhang­ban a párt politikai vonalá­val, határozataival, megfe­lelően kifejezik-e a kollek­tíva érdekeit, egyetértését, törekvéseit; kiaknázzák-e megfelelően a helyi lehetősé­geket, reálisan számolnak-e megvalósításuk feltételeivel. A taggyűlés feladata,----------2HZ-------- hogy el­döntse: megfelelő összhang van-e a célok és a dolgozók érdekeltsége között, a dol­gozók munkateljesítményei alapján hogyan alakulnak anyagi, szociális körülmé­nyeik, politikai, kulturális fejlődésük. A taggyűléseken rendsze­res időközönként szükséges áttekinteni az alapszervezet belső életének, szervezeti életének főbb területeit: a pártépítést, a kommunisták helytállását, fegyelmét, ideo­lógiai képzésük helyzetét értékelni a tömegszerveze. tekben dolgozó párttagok munkáját, a pártonkívüliek közötti politikai befolyás ala­kulását. Ha a taggyűlés rendsze­resen napirendre tűzi az alapszervezet politikai éle­tének minden fontosabb mozzanatát, és ezekkel kap­csolatban világos állásfogla­lásokat, határozatokat dol­goz ki, akkor azok megfele­lő alapot adnak a vezetőség mindennapi operatív mun­kájának megszervezéséhez. A jól kiválasztott napi­rend mellett a taggyűlés si­kere nagymértékben függ a vitaindító beszámoló tartal­mi színvonalától, mindenek­majd be. A Tolna Megyei Tejipari Vállalat ízesített sajtokkal vesz részt a kiállí­táson. A Dalmandi Mezőgaz­dasági Kombinát szinte min­den növényből bemutatja a termesztési technológiát, és a termést, ugyanakkor ser­téseket, lovakat, halakat, kü­lönböző húsipari termékeket is bemutat, a korszerű és ol­csó állattartótelepek építésé­vel is megismerkedhetnek a szakemberek. A dunaföldvá- ri Aranykalász, a zombai Egyesült erővel Téesz, a Ta­mási Állami Gazdaság, a nagymámyoki Gábor Aron, a decsi Egyetértés sertéseket, szarvasmarhákat és növénye­ket visz a kiállításra. A naevdoroei áfész gyógynövé­nyeket: macskagyökeret, ka­kukkfüvet és majoránnát ál­lít ki. A Szekszárdi Mező- gazdasági Kombinát borásza­ti termékeket, a Szekszárdi Húsipari Vállalat különféle, hazai és külföldi piacokra gyártott ételeivel vesz részt a 70. vásáron. A Tolna megyei üzemek részvételével kapcsolatban a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya intézi az ügyeket. Szó van arról, hogy néhány kertbarátkor is bemutatkozik Tolna megye színeiben a kő­bányai vásárvárosban. előtt konkrétságától, és nem utolsósorban a politikai elő­készítéstől. A jó beszámoló tömör és időben is elviselhe­tő terjedelmű, kerüli az is­mert dolgok ismétlését. Általános szokás, hogy a taggyűlés előkészítésébe be­vonják a pártcsoportokat. Ez helyes. De esetenként itt is tapasztalhatók túlzások. A pártcsoportmegbeszélésen va­lóban érdemes felhívni a ta­gok figyelmét a taggyűlés elé kerülő napirend legfontosabb, összefüggéseire, mert így nyilvánvalóvá válik, hogy milyen irányokban célszerű gondolkodni a különböző megoldásokon. Ez lehetősé­get ad mindenki, de különö­sen azok számára, akik vala­milyen módon személyileg is érintettek a témában, hogy megfelelően felkészül­jenek a vitára. A túlzásokat illetően elsősorban azt a gya­korlatot szükséges megszün­tetni, hogy a pártcsoportok valamiféle „fiók” taggyűlés szerepét töltsék be, ahol tel­jes terjedelmében ismertetik és meg is vitatják a beszá­molót. A tapasztalatok sze­rint ez nem gazdagítja, el­lenkezőleg, szegényíti a tag­gyűlés vitáját. A legfonto­sabb kérdések megvitatása és a vita lezárása minden­képpen a taggyűlés feladata. Az alapszervezet kommu­nistái számos lényegi azo­nosság mellett sok minden­ben különböznek is egy­mástól a társadalmi munka- megosztásban betöltött he­lyük, koruk, képzetségük, felkészültségük, teljesítmé­nyük, életkörülményeik sze­rint. Nincs tehát semmi ter­mészetellenes abban, ha az alapvető elvi kérdésekben megnyilvánuló egység mel­lett a részkérdéseket, a gya­korlati megoldásokat illető­en eltérő véleményt, állás­pontot képviselnek. Éppen az a természetellenes, ha ezek a különbözőségek nem ke­rülnek felszínre, mert meg­nehezíti a valóságos politi­kai egység kialakítását. A vitában minden párt­_____________ tagot azonos j ogok illetnek meg. Nem a beosztás vagy a funkció a döntő, hanem az, hogy kinek az érvei megalapozottabbak, kinek a felszólalása milyen mértékben viszi előre az ügyet. A taggyűlés szempont­jából sem öncélú tehát a vi­ta, hanem az eredményes döntés eszköze, amely vilá­gos útmutatást ad a teendők­höz, és azok végrehajtásának módszereihez. RÁKOS IMRE Vb-ülés Tamásiban Tegnap délután megtartott — egyben cikluszáró ülésén — a Tamási Városi Tanács V. B. megtárgyalta Szita Ká­roly gyáregységvezető beszá­molója alapján a város és városkörnyék sütőipari ter­mékekkel való ellátásának helyzetét. Ennek előtte 1982. június 9-i ülésén foglalko­zott a testület a Tolna Me­gyei Sütőipari Vállalat ta­mási gyáregységével — melyhez 1984-ben hat tele­pülésen hét üzem tartozott és ezek ellátási területét 46 település alkotta. A gyár­egységnek 19 kereskedelmi vállalattal van szállítási kap­csolata és 290 boltegységbe szállítja termékeit. Az ellá­tási területen egyébként két téesz sütőüzem — Regöly és Ozora — és 9 magánkisipa­ros jelenti a konkurenciát. A vérehajtó bizottság el­ismeréssel szólt a gyáregy­ségnek az ellátás javítására vonatkozó erőfeszítéseiről, de hivatkozással a jelőlőgyűlé- sek során is elhangzott pa- naszokrai, úgy ítélte meg, hogy a fejlesztést, minőség- javítást célzó feladatokból bőven jut az elkövetkező évekre is. A mozdonyvezetői szakma szépségeit azok tudják el­mondani, akik naponta utaz­nak az ország valamely vi­dékén. Mi, utasok, akik mö­göttük a vonait kocsijaiban ücsörgünk, úgy vagyunk, mint amikor az autóban há­tul ülünk. Ha a volán mögé jutunk, mennyivel több él­ményben van részünk! A mozdony kötött pályán ha­lad. Vezetése mégis nagy szakértelmet, figyelmet kí­ván. Most huszonhét hónap alatt lesz valakiből, az érett­ségi után kiképzett moz­donyvezető. Ez hosszú idő, de az a tapasztalat, hogy akik elvégzik a tanfolyamod többségükben a vasúton ma­radnak. A százalékos ará­nyuk az eltávozóknak alig éri el az öt százalékot. Szin­te nincs még egy szakma, ahol ilyen kevés lenne sz ^elhagyók” száma. A mozdonyvezetőnek tud­nia kell minden vasúti sza­bályt, amely a közlekedéssel, járműtípusokkal, az ország vasútrendjével kapcsolatos. Emellett teljes biztonsággal kell eligazodni az erőműben, legyen az dízel, vagy villa­mos üzemű. Gyakorlata ma­gas szinten kell, hogy legyen, ismernie kell az erőátvitel, a futómű, az áramfejlesztő, és az elektronika (!) minden, a mozdonnyal kapcsolatos ré­szét. Valójában tehát már szinte mérnöki tudással kell rendelkeznie egy jó moz­donyvezetőnek. Legtöbbjük­nek van is ilyen magas szin­tű tudása. Túl a szakmai követelmé­nyeken, a mozdonyvezetőnek még igen fegyelmezett em­bernek is kell lennie — nem csoda, ha netán családi okok­ból valaki otthagyja a fűtő- házat, s zárt ipari üzemben helyezkedik el, hamar a leg­jobbak közé emelkedik! Hű­ség, szakmai tudás, fegyel­mezettség — jellemzői a jó vasutasnak. S ennek ellenére kevés a mozdonyvezető. Próbáljuk boncolgatni a kérdést. A fi­zetésről először. A kezdő fi­zetés 3920 forint. Az évek múlásával ez az alapbér emelkedik. De ez képezi az alapját a túlóra díjának is. Ugyan idén április elsejétől bizonyos módosStás van a túlóra díjazásában, például bevezették azt, ami eddig az ipari üzemben volt: emelke­dő túlóradíj az eltöltött órák számának arányában. A kereset az alapóradíj el­lenére nem rossz. Hiszen a jobb mozdonyvezetők elérik a nyolcezer forintot is — sajnos csak túlórával. A szakszervezet csak hatszáz túlórát engedélyez egy-egy dolgozónak évente. Ha a dol­gozó írásban vállal több munkát, akkor azt enegedé- lyezik. Vannak többen, akik szabadságuk idejét is mun­kával töltik el — volt rá pél­da, hogy az ilyen ember egy hónapban 15 000 forint fe­lett keresett. (Leginkább az olyan emberek vállalnak egy-két évig ilyen sok túl­munkát, akik később épít­keznek, lakáshoz akarnak jutni.) A munkaideje a mozdony- vezetőnek kötetlennek mond­ható, hiszen soha nem hat­kor, kettőkor, vagy tízkor kezd, hanem amikor a ve- zónylőtiszt berendeli. S nem is tudja, mikor jár le a munkaideje, az ország mely részében éri el a tizenkét, vagy tizenhat órás szolgálat vége. Ugyanis az egy mű­szak ideje tizenkettő, vagy tizenhat lehet. Amennyiben Józsefvárosban éri utol a ti­zenkét óra, akkor leszáll a mozdonyról, felül egy haza­felé tartó gyorsra, s néhány óra múlva otthon van. Sze­rencséje van, ha néhány órát pihenhet, mert máris jön az értesítő, újabb szolgálatra. S amint jön a szolgálat­ból haZa, egyáltalán, amíg nem mozdonyon ül, az is szolgálati időnek számít. Az önköltségi útra csak az alap­árad! j jár. Rettegnek is az ilyen utaktól az emberek. Mert a tájat jobb nézni a mozdonyvezetői állásból, mint a személykocsi ablaká­ból. Gond az is, s itt már a MÁV egészének és a hazai árufuvarozás rendszerére kell Utalni, hogy a fuvarszerve­zés nem magas szintű. Sokat kell várni a mozdonyoknak vonatra. A vonatnak moz­donyra. Ez azt jelenti pél­dául, ha jelentkezik a veze­tő szolgálatra 10 órakor, csak 16 órakor kap vonatot. Lelelt tehát hat óra szolgá­lati idejéből. Ez az idő el­telt a mozdony átvételével, a kiállással, a vasúti rendező­ben a vonatrendezők által parancsolt helyre állására, a vonat felszerelésével, és az indulási időre való várással. Valahol a nagy-nagy gépe­zetben egy helyen késnek, késik a rendszer. Harangozó László üzemfő­nök mondta, hogy a moz­donyvezetőik munkaidejük ötven, talán hatvan százalé­kát töltik „termelő” munká­val, amikor haladó mozdonyt vezetnek, tehát amikor dol­goznak. A szervezetlenségre, vagy a rossz szervezettségre utal az is, hogyha elküldenek egy gépet Dombóvárról Bu- depestre, nem tudni, mikor érkezik vissza. Ugyanis köz­ismert a fővárosi rendező pályaudvarok helyzete — át­építések, állandó létszámhi­ány, vidékről felvezényelt emberek stb. — Ha ott ké­szen van egy vonat, éppen felfut egy dombóvári moz­dony, azonnal rákapcsolják : szaladj el ezzel a vonattal Aszódig — például. S onnan mikor ér vissza? S ha vissza­ér a fővárosba, s éppen be­lefér még idejébe egy Üllő­re vontatandó mozdony ide­je, akkor oda is elküldik. S amikor visszaér Budapestre, akkor lejár az idő, felül az illető a gyorsra és elindul haza. Közben otthon a fejét fogja a vezénylőtiszt: kit ál­lítson a távol lévő, de már helyben szolgálatra jogosult ember helyére. Kapkodást s túlórázás ennek a vége. A túlórázásokkal kapcso­latban van még egy érdekes tapasztalatom is. Az embe­rek legnagyobb része szeret túlórázni. Ez nemcsak azért van, mert szeretnek utazni, hanem mert pénzt is jelent. Havonta kétezer forint kö­rüli az összeg, amit túlórá­val, másfél ezer. amit egyéb pótlékokkal kaphatnak. Ha teljes lesz a létszámuk, és nem lehet túlórázni? Akkor mi lesz? Az öreg mozdony- vezetők bizonyos értelemben azért is szeretnek túlórázni, a pénz már szolgálati idejük vége felé jól jön a nyugdíj szempontjából. A fűtőházban, azaz most már motorháznak is nevez­hetjük a vontatási üzemet, jó az emberek hangulata. A munkáját mindenki tisztessé­gesen elvégzi. Amikor a nagy téli hidegek voltak, akkor is a vonatok elé álltak gépeik­kel, sajnos azonban a válla­latok nem szállítottak árut. így csak a pécsi igazgatóság területén, tehát Dombóvárott is félmillió tonna áru szállí­tása maradt el. Ezt az év vé­géig kell pótolni. Pálkovács Jenő Fotó: Czakó Sándor A legkorszerűbb villamos mozdony hatezer lóerős, hat ilyet állítottak szolgálatba Dombóvárott Menetrend és nnkeltséni nt OMÉK, 1985 Kiállítók Tolnából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents