Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-10 / 134. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 134. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. június 10., hétfő. Mai számunkból ön kérdez — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) A DOSSZIÉ NEM KERÜL A FIÓK MÉLYÉRE (5. old.) ORFÜI KEMPINGTALÁLKOZÓ (5. old.) SIKERES SOROZAT A MŰVÉSZETEK HÁZÁBAN (4. old.) Választott az ország népe Több mint hétmillióan járultak az urnákhoz - Az Országos Választási Elnökség közleménye- Tolna megyei körkép Hazánk belpolitikai életének kiemelke­dő eseményeként szombaton országszerte a szavazóurnákhoz járultak a választópol­gárok, hogy megválasszák a következő fél évtizedre az országgyűlési képviselőket és a tanácstagokat. Reggel hat órakor — több helyütt, ahol a termelőmunka folyamatossága ezt dik­tálta már öt órakor — megnyíltak az ün­nepi díszbe öltöztetett, virágokkal, zász­lókkal és köszöntő feliratokkal is ünnepé­lyes hangulatúvá tett szavazóhelyiségek. Szabad hazánk négy évtizedes történelme során a városok és a falvak népe immár tizennegyedszer élt demokratikus jogával, újjáválasztva a Magyar Népköztársaság törvényhozó testületét és a helyi hatalmi, népképviseleti szerveket. Ezen a júniusi szombaton gyakorlatilag egész felnőttla­kosságunk voksolt: döntve szavazatával a képviselők és a tanácstagok megbízásáról, egyszersmind véleményt nyilvánítva poli­tikai és társadalmi rendszerünkről, a párt, az állam politikájáról. Egész társadalmunkat megmozgató, ér­tékelésre és állásfoglalásra késztető, s ily módon is elkötelezett cselekvésre ösztön­ző eseménysorozat előzte meg a szavazást. A fővárosban és a megyékben megtartott 42 734 tanácstagi választókerületi és 762 képviselői választókerületi jelölőgyűlésen a résztvevők száma meghaladta a más­fél milliót. Lakosságunk jelentős része tett tehát tanúbizonyságot közéleti érdeklődé­séről, és mintegy 200 ezren véleményt is nyilvánítottak a politikáról, fejtették ki véleményüket közös dolgainkról, javasla­tokkal is hozzájárulva az országépítő program kialakításához, maradéktalan megvalósításához. A kisebb és nagyobb közösségek eredményeit, a fejlődés lehe­tőségeit elemző, s egyben a következő öt évre útravalót is jelentő felszólalások bi­zonyították: a jelölőgyűlések jól töltötték be fontos politikai és közjogi szerepüket. A nyíltság, az együttgondolkodás jegyé­ben lezajlott találkozók ismét megerősí­tették azt a bizalmat, amely az MSZMP XIII. kongresszusának idején a párt irányvo­nala Iránt megnyilvánult. Űjra kifejező­dött és egyértelmű helyesléssel találkozott az a kívánság, hogy folytassuk tovább, egyszersmind a fejlődés követelményeihez igazodva újítsuk meg immár több mint negyedszázados, az élet igazolta politikán­kat. Közlemény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok országos választásának összesített eredményéről Június 8-án az országgyű­lési képviselők és a községi, városi, fővárosi kerületi ta­nácstagok választása törvé­nyesen, rendben megtörtént. A választási törvény ren­delkezése szerint azt a je­löltet választották ország- gyűlési képviselőnek, illetve tanácstagnak, aki az érvé­nyes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, ha a szavazásban a választópol­gároknak több mint a fele részt vett. Az a jelölt, aki a választókerületben megvá­lasztott országgyűlési képvi­selő, illetőleg tanácstag mel­lett megkapta az érvényes szavazatok legalább egyne­gyedét, pótképviselő, illető­leg póttanácstag lett. Az országos lista és a vá­lasztókerületek adatai elté­rőek, mert a szavazás nap­ján az állandó lakóhelyük­től tartósan vagy ideiglene­sen távol lévők csák az or­szágos listára szavazhattak. A választók nyilvántartá­sába összesen 7 728 208 vá­lasztásra jogosult állampol­gárt vettek fel. Az országos választási lis­ta képviselőjelöltjeinek vá­lasztásán 7 265 915-en (94,8 százalék) vették részt; sza­vazataikból érvényes 7 210 495 (99,2 százalék), érvénytelen 55 420 (0,8 százalék). Az or­szágos listán szerepelt 35 je­lölt mindegyikét megválasz­tották képviselőnek. Az országgyűlési, illetőleg a tanácstagi választókerüle­tekben a választójogosultak száma 7 568 480. A képvise­lők és a tanácstagok megvá­lasztásában 7 103 146-tan (93,9 százalék) vettek részt. Az egyéni választókerüle­tekben jelölt országgyűlési képviselőkre leadott szava­zatókból érvényes 6 716 387 (94,6 százalék), érvényteüen 386 052 (5,4 százalék). Az ér­vényes szavazatokból a kép­viselőjelöltekre 6 636 635-öt, (Folytatás a 2. oldalon) Az atomerőmű szavazóhelyiségében. (A Tolna megyei választási körkép lapunk 3. oldalán található.) Közéleti vezetők az urnák előtt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a II. kerületi Puszta­szeri úton» a Magyar Tudo­mányos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetében kialakított 30-as számú sza­vazókörben élt szavazati jo­gával. Kádár Jánost és fele­ségét a szavazóbizottság el­nöke üdvözölte, majd úttö­rők virággal kedveskedtek nekik. Ebben a szavazókör­ben csaknem ezer állampol­gárt vettek fel a választási nyilvántartásba, akiknek két országgyűlési képviselő- és két tanácstagjelölt közül kel­lett választaniuk. Az MSZMP főtitkára a szavazat leadását követően ellátogatott Buda­pest XIII. kerületébe, ahol a pártbizottságon és a ta­nácsnál tájékozódott a sza­vazás menetéről. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke feleségével együtt a XI. kerületi Zólyom úti tanácsi óvodában kialakított 78. szá­mú szavazókörben tett ele­get hazafias kötelességének. Losonczi Pált és feleségét a szavazatszedő bizottság elnö­ke üdvözölte, majd átnyúj­tották nekik a szavazólapo­kat. Az itt nvilvántartásba vett állampolgároknak két országgyűlési képviselő- és két tanácstagjelölt közül kel­lett választaniok, illetve, mint mindenütt leadni sza­vazatukat az országos listá­ra. Az Elnöki Tanács elnö­két és feleségét szavazatuk után óvodások virágcsokor­ral köszöntötték. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke feleségével a XII. kerület, Virányos út 48. szám alatti általános iskolában berende­zett 63. számú szavazókör­bem élt alkotmányos jogával. A szavazóhelyiségben a bi­zottság elnöke virággal kö­szöntötte miniszterelnökün­ket és feleségét, majd át­nyújtotta nekik a szavazóla- pokät Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke a XII. kerületi Virányos út 48. szám alatti általános iskolá­ban» a 64. számú szavazó­körben adta le voksát. Sar­lós Istvánt a szavazatszedő bizottság elnöke üdvözölte. A parlement elnöke szavaza­tának leadása után szívélyes szavakkal búcsúzott a bizott­ságtól, valamint a szavazni érkező választópolgároktól. BIZALMAT SZAVAZTUNK Mindannyiunik életében fontos döntést hoztunk azzal, hogy szomlbaton ki-ki letet­te a maga voksát valakik mellett, akikről úgy gondolta, hogy tisztességgel képvise­lik majd az érdekeit a helyi vagy az orszá­gos fórumokon. Szántszándékkal fogal­maztam úgy, hogy valakik mellett: mert meggyőződésem, hogy a helyi képviselői, illetve a tanácstagi szavazócédulákról ki­húzott nevek sem azért kerültek „ceruza alá”, mert ellenük lettek volna a válasz­tók. Inkább az okozhatott dilemmát, hogy két, helyenként három vagy négy jelölt közül ismereteik, személyes benyomásaik szerint melyik lenne a legjobb. Mára kiderült, hogy kinek szavaztak bi­zalmat a feloldott szesztilalom ellenére is fegyelmezetten, az ügy komolyságát át­érezve szavazó állampolgárok. Azt viszont már az urnák kinyitása előtt tudni lehe­tett, hogy ennek a választásnak nem le­hetnek vesztesei. Azért, mert a jelölőgyű­léseken elfogadott emberek mindegyike méltónak bizonyult a kisebb-nagyöbfo kö­zösség dolgainak képviseletére. Ide tarto­zik az is, hogy a választások előkészítésé­nek időszakában felpezsdült a magyar köz­élet, elvétve voltak csak formális rendez­vények — vagyis majd mindenütt nagyon alaposan „megnézték” azt a jelöltet, akit a Hazafias Népfront ajánlott a bizalmuk­ba, s arra is jó néhány példa volt, hogy helyette vagy mellette más személyre mondtak igent a jelölőgyűlésen résztvevők. A legtöbbször egyszerű oka volt ennek: jobban, közelebbről ismerték az általuk javasolt embert. Még valamit ehhez: nem hiszem, hogy csak kötelezőnek vélt udvariasság lett vol­na az, ami a legtöbb jelölőgyűlésen és a választókkal való találkozás legkülönbö­zőbb fórumain elhangzott. „Akkor is ugyanúgy dolgozom tovább, ha társamra szavaznak inkább”. Érdemes figyelni a megfogalmazásra. Nem az „ellenfelemre”, hanem a „társamra”. S ez így természetes, már csák azért is, mert a jelöltek többsé­ge már eddig is együtt munkálkodott a köz érdekében hivatalos megbízatással, vagy anélkül. Tanulnunk kellett választani. A kötele­ző kettős jelölés, valamint a többes jelölés lehetősége már a törvényt megelőző társa­dalmi vitában is élénk érdeklődést keltett. Nyilvánvalóan voltak ellenvélemények, nemcsak azért, mert a szokás nagy úr, ha­nem azért is, mert jó néhányan úgy vél­ték, hogy titkos megméretésben esetleg alulmaradnak. De hát — egyebek között — éppen az volt a szándékunk az új vá­lasztási törvénnyel, hogy ki-ki mérettes­sék meg a saját „közéleti súlya” szerint. Már a jelölőgyűlések, választásig gyűlé­sek és nagygyűlések tapasztalataiból le le­hetett mérni: a kettős, illetve többes jelö­lés lehetősége arra serkentette az embere­iket, hogy ne csak elfogadják, hanem élje­nek is demokratikus jogaikkal. A szomba­ti választás arra is bizonyságul szolgál, hogy akartak is élni vele. Hiszen majd mindenki az urnák elé járult, hogy vok- sának leadásával is kifejezze; nem közöm­bös társadalmi életünk iránt. Hiszem, hogy nem lesz közömbös ezután sem. Mert ugyan lehet, hogy nem az ka­pott mandátumot, akire ő szavazott, de tudván tudja, hogy bárki is képviseli őt a tanácsban, vagy a parlamentben, egy­maga nem sokra megy. A választópolgá­rok bizalmán túl a segítségükre aktív köz­reműködésükre is szükség van ahhoz, hogy boldoguljunk. K. J. — Kádár Jánost köszöntik a szavazókörben. (Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents