Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-10 / 134. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 134. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. június 10., hétfő. Mai számunkból ön kérdez — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) A DOSSZIÉ NEM KERÜL A FIÓK MÉLYÉRE (5. old.) ORFÜI KEMPINGTALÁLKOZÓ (5. old.) SIKERES SOROZAT A MŰVÉSZETEK HÁZÁBAN (4. old.) Választott az ország népe Több mint hétmillióan járultak az urnákhoz - Az Országos Választási Elnökség közleménye- Tolna megyei körkép Hazánk belpolitikai életének kiemelkedő eseményeként szombaton országszerte a szavazóurnákhoz járultak a választópolgárok, hogy megválasszák a következő fél évtizedre az országgyűlési képviselőket és a tanácstagokat. Reggel hat órakor — több helyütt, ahol a termelőmunka folyamatossága ezt diktálta már öt órakor — megnyíltak az ünnepi díszbe öltöztetett, virágokkal, zászlókkal és köszöntő feliratokkal is ünnepélyes hangulatúvá tett szavazóhelyiségek. Szabad hazánk négy évtizedes történelme során a városok és a falvak népe immár tizennegyedszer élt demokratikus jogával, újjáválasztva a Magyar Népköztársaság törvényhozó testületét és a helyi hatalmi, népképviseleti szerveket. Ezen a júniusi szombaton gyakorlatilag egész felnőttlakosságunk voksolt: döntve szavazatával a képviselők és a tanácstagok megbízásáról, egyszersmind véleményt nyilvánítva politikai és társadalmi rendszerünkről, a párt, az állam politikájáról. Egész társadalmunkat megmozgató, értékelésre és állásfoglalásra késztető, s ily módon is elkötelezett cselekvésre ösztönző eseménysorozat előzte meg a szavazást. A fővárosban és a megyékben megtartott 42 734 tanácstagi választókerületi és 762 képviselői választókerületi jelölőgyűlésen a résztvevők száma meghaladta a másfél milliót. Lakosságunk jelentős része tett tehát tanúbizonyságot közéleti érdeklődéséről, és mintegy 200 ezren véleményt is nyilvánítottak a politikáról, fejtették ki véleményüket közös dolgainkról, javaslatokkal is hozzájárulva az országépítő program kialakításához, maradéktalan megvalósításához. A kisebb és nagyobb közösségek eredményeit, a fejlődés lehetőségeit elemző, s egyben a következő öt évre útravalót is jelentő felszólalások bizonyították: a jelölőgyűlések jól töltötték be fontos politikai és közjogi szerepüket. A nyíltság, az együttgondolkodás jegyében lezajlott találkozók ismét megerősítették azt a bizalmat, amely az MSZMP XIII. kongresszusának idején a párt irányvonala Iránt megnyilvánult. Űjra kifejeződött és egyértelmű helyesléssel találkozott az a kívánság, hogy folytassuk tovább, egyszersmind a fejlődés követelményeihez igazodva újítsuk meg immár több mint negyedszázados, az élet igazolta politikánkat. Közlemény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok országos választásának összesített eredményéről Június 8-án az országgyűlési képviselők és a községi, városi, fővárosi kerületi tanácstagok választása törvényesen, rendben megtörtént. A választási törvény rendelkezése szerint azt a jelöltet választották ország- gyűlési képviselőnek, illetve tanácstagnak, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, ha a szavazásban a választópolgároknak több mint a fele részt vett. Az a jelölt, aki a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag mellett megkapta az érvényes szavazatok legalább egynegyedét, pótképviselő, illetőleg póttanácstag lett. Az országos lista és a választókerületek adatai eltérőek, mert a szavazás napján az állandó lakóhelyüktől tartósan vagy ideiglenesen távol lévők csák az országos listára szavazhattak. A választók nyilvántartásába összesen 7 728 208 választásra jogosult állampolgárt vettek fel. Az országos választási lista képviselőjelöltjeinek választásán 7 265 915-en (94,8 százalék) vették részt; szavazataikból érvényes 7 210 495 (99,2 százalék), érvénytelen 55 420 (0,8 százalék). Az országos listán szerepelt 35 jelölt mindegyikét megválasztották képviselőnek. Az országgyűlési, illetőleg a tanácstagi választókerületekben a választójogosultak száma 7 568 480. A képviselők és a tanácstagok megválasztásában 7 103 146-tan (93,9 százalék) vettek részt. Az egyéni választókerületekben jelölt országgyűlési képviselőkre leadott szavazatókból érvényes 6 716 387 (94,6 százalék), érvényteüen 386 052 (5,4 százalék). Az érvényes szavazatokból a képviselőjelöltekre 6 636 635-öt, (Folytatás a 2. oldalon) Az atomerőmű szavazóhelyiségében. (A Tolna megyei választási körkép lapunk 3. oldalán található.) Közéleti vezetők az urnák előtt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a II. kerületi Pusztaszeri úton» a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetében kialakított 30-as számú szavazókörben élt szavazati jogával. Kádár Jánost és feleségét a szavazóbizottság elnöke üdvözölte, majd úttörők virággal kedveskedtek nekik. Ebben a szavazókörben csaknem ezer állampolgárt vettek fel a választási nyilvántartásba, akiknek két országgyűlési képviselő- és két tanácstagjelölt közül kellett választaniuk. Az MSZMP főtitkára a szavazat leadását követően ellátogatott Budapest XIII. kerületébe, ahol a pártbizottságon és a tanácsnál tájékozódott a szavazás menetéről. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke feleségével együtt a XI. kerületi Zólyom úti tanácsi óvodában kialakított 78. számú szavazókörben tett eleget hazafias kötelességének. Losonczi Pált és feleségét a szavazatszedő bizottság elnöke üdvözölte, majd átnyújtották nekik a szavazólapokat. Az itt nvilvántartásba vett állampolgároknak két országgyűlési képviselő- és két tanácstagjelölt közül kellett választaniok, illetve, mint mindenütt leadni szavazatukat az országos listára. Az Elnöki Tanács elnökét és feleségét szavazatuk után óvodások virágcsokorral köszöntötték. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke feleségével a XII. kerület, Virányos út 48. szám alatti általános iskolában berendezett 63. számú szavazókörbem élt alkotmányos jogával. A szavazóhelyiségben a bizottság elnöke virággal köszöntötte miniszterelnökünket és feleségét, majd átnyújtotta nekik a szavazóla- pokät Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke a XII. kerületi Virányos út 48. szám alatti általános iskolában» a 64. számú szavazókörben adta le voksát. Sarlós Istvánt a szavazatszedő bizottság elnöke üdvözölte. A parlement elnöke szavazatának leadása után szívélyes szavakkal búcsúzott a bizottságtól, valamint a szavazni érkező választópolgároktól. BIZALMAT SZAVAZTUNK Mindannyiunik életében fontos döntést hoztunk azzal, hogy szomlbaton ki-ki letette a maga voksát valakik mellett, akikről úgy gondolta, hogy tisztességgel képviselik majd az érdekeit a helyi vagy az országos fórumokon. Szántszándékkal fogalmaztam úgy, hogy valakik mellett: mert meggyőződésem, hogy a helyi képviselői, illetve a tanácstagi szavazócédulákról kihúzott nevek sem azért kerültek „ceruza alá”, mert ellenük lettek volna a választók. Inkább az okozhatott dilemmát, hogy két, helyenként három vagy négy jelölt közül ismereteik, személyes benyomásaik szerint melyik lenne a legjobb. Mára kiderült, hogy kinek szavaztak bizalmat a feloldott szesztilalom ellenére is fegyelmezetten, az ügy komolyságát átérezve szavazó állampolgárok. Azt viszont már az urnák kinyitása előtt tudni lehetett, hogy ennek a választásnak nem lehetnek vesztesei. Azért, mert a jelölőgyűléseken elfogadott emberek mindegyike méltónak bizonyult a kisebb-nagyöbfo közösség dolgainak képviseletére. Ide tartozik az is, hogy a választások előkészítésének időszakában felpezsdült a magyar közélet, elvétve voltak csak formális rendezvények — vagyis majd mindenütt nagyon alaposan „megnézték” azt a jelöltet, akit a Hazafias Népfront ajánlott a bizalmukba, s arra is jó néhány példa volt, hogy helyette vagy mellette más személyre mondtak igent a jelölőgyűlésen résztvevők. A legtöbbször egyszerű oka volt ennek: jobban, közelebbről ismerték az általuk javasolt embert. Még valamit ehhez: nem hiszem, hogy csak kötelezőnek vélt udvariasság lett volna az, ami a legtöbb jelölőgyűlésen és a választókkal való találkozás legkülönbözőbb fórumain elhangzott. „Akkor is ugyanúgy dolgozom tovább, ha társamra szavaznak inkább”. Érdemes figyelni a megfogalmazásra. Nem az „ellenfelemre”, hanem a „társamra”. S ez így természetes, már csák azért is, mert a jelöltek többsége már eddig is együtt munkálkodott a köz érdekében hivatalos megbízatással, vagy anélkül. Tanulnunk kellett választani. A kötelező kettős jelölés, valamint a többes jelölés lehetősége már a törvényt megelőző társadalmi vitában is élénk érdeklődést keltett. Nyilvánvalóan voltak ellenvélemények, nemcsak azért, mert a szokás nagy úr, hanem azért is, mert jó néhányan úgy vélték, hogy titkos megméretésben esetleg alulmaradnak. De hát — egyebek között — éppen az volt a szándékunk az új választási törvénnyel, hogy ki-ki mérettessék meg a saját „közéleti súlya” szerint. Már a jelölőgyűlések, választásig gyűlések és nagygyűlések tapasztalataiból le lehetett mérni: a kettős, illetve többes jelölés lehetősége arra serkentette az embereiket, hogy ne csak elfogadják, hanem éljenek is demokratikus jogaikkal. A szombati választás arra is bizonyságul szolgál, hogy akartak is élni vele. Hiszen majd mindenki az urnák elé járult, hogy vok- sának leadásával is kifejezze; nem közömbös társadalmi életünk iránt. Hiszem, hogy nem lesz közömbös ezután sem. Mert ugyan lehet, hogy nem az kapott mandátumot, akire ő szavazott, de tudván tudja, hogy bárki is képviseli őt a tanácsban, vagy a parlamentben, egymaga nem sokra megy. A választópolgárok bizalmán túl a segítségükre aktív közreműködésükre is szükség van ahhoz, hogy boldoguljunk. K. J. — Kádár Jánost köszöntik a szavazókörben. (Telefotó)
