Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-10 / 134. szám

2 MÉPLUSÁG 1985. június 10. Közlemény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok országos választásának összesített eredményéről Papp Lajos nyilatkozata Mai kommentárunk Az élet sója Reagan elnök ma kiáll a törvényhozás elé és beje­lenti, hogy az Egyesült Államok betartja-e vagy sem a SALT—2 szerződés előírásait a jövőben. Már maga a kérdés felvetése — a konkrét válasz ismerete nélkül is — elmélkedésre ad okot, hiszen azt jelzi: az Egyesült Államok nemcsak hogy nem akar új fegyverzetkorlá­tozási megállapodásokat kötni a Szovjetunióval, de kész felrúgni az eddig elért eredményeket is, ha pilla­natnyi (vélt) érdekei ezt megkívánják. A SALT-szerződéseket joggal hívhatjuk „az élet só­jának”: az angol rövidítés (Strategic Arms Limitation Treaty — stratégiai fegyverzetkorlátozási egyezmény) értelmes szót alkot, mégpedig sót jelent, ami jelen esetben azért is jelképes értelmű, mert valóban az élethez, az emberiség egész további sorsához kötődik. A kérdéses SALT—2 külön pikantériája, hogy 1979-es aláírását követően csak a Szovjetunió törvényhozása ratifikálta, a Carter-konmányzat meg sem kísérelte megszerezni az amerikai honatyák áldását az egyszer már aláírt okmányhoz. Ennek ellenére mindkét nagy­hatalom egészen mostanáig betartotta a benne foglalt számszerű korlátozásokat. Az utóbbi hetekben azonban látványos vita bontako­zott ki az Egyesült Államokon belül, és a NATO-szö- vetségesek körében is a SALT—2 szükségességéről, hasznáról. Korábban már nem egy ízben felröppentet­ték azt a kacsát, hogy a Szovjetunió megszegi az egyezményt, és ezért kell az amerikai félnek is túl­lépnie a megszabott normákat. A felelős szovjet veze­tők, szakértők szájából elhangzott nyilatkozatok sze­rint a Szovjetunió sosem szegte meg a szerződésben vállalt kötelezettségeit és nem is tervezi, hogy a jövő­ben hátat fordítana eddigi szokásának. A Kraszno- jarszkban épülő radarállonfás sem azt a célt szolgálja — szemben az amerikai sajtóban terjesztett, alap nél­küli feltételezésekkel —, hogy egy új, átfogó rakétael­hárító rendszert vezéreljen, hanem a világűrben a Föld körül keringő objektumok megfigyelésére szánják. Megfigyelők azt sem tartják kizártának, hogy a SALT—12 körüli porkavarással Reagan csak el akarta terelni a vonakodó nyugat-európai szövetségeseinek fi­gyelmét a „stratégiai védelmi kezdeményezés” fedőnév alatt beinduló űrfegyverkezést programokról. A jelek szerint ezt a célját máris elérte, mert a Portugáliában lezajlott NATO miniszteri tanácsülésen a külügymi­niszterek nem sok időt vesztegettek a konkurens fran­cia Euréka tervre, s inkább a SALT—2 megőrzését szorgalmazták, semmint a csillagháborús terveket tá­madták. Bármit is mondjon ma Ronald Reagan a törvényho­zásnak a SALT—2 jövőjéről, biztos, hogy az 1979-es út a helyes. Jó lenne, ha ezt már most megértené minden­ki, akitől függ, az „élet sója”. HORVÁTH GÁBOR Marjai József tárgyalásai Lengyelországban (Folytatás az 1. oldalról.) a jelöltek ellen 79 602-t (1,2 százalék) adtak le. A 352 or­szággyűlési választókerület­ben megválasztottak 307 képvisélőt és 285 pótképvi­selőt; 45 országgyűlési vá­lasztókerületben egyik jelölt sem kapta meg a megválasz­táshoz szükséges szavazato­kat. Ezekben pótválasztáso­kat kell tartani. A tanácstagokra leadott szavazatokból érvényes 6 797 822 (95,4 százalék), ér­vénytelen 324 149 (4,6 száza­BARCS SÁNDOR BARTHA TIBOR BÍRÓ IMRE BOGNÁR JÓZSEF DUSCHEK LAJOSNÉ GÁSPÁR SÁNDOR GYENES ANDRÁS HAVASI FERENC HÁMORI CSABA JAKAB RÓBERTNÉ KATONA IMRE KADAR JÁNOS KÁLDY ZOLTÁN KÁLLAI FERENC KÁLLAI GYULA KISS JÁNOS LÁZÁR GYÖRGY LOSONCZI PÁL MÁNDITY MARIN MÁRK GYÖRGY NANÁSI LÁSZLÓ NÉMETH KAROLY ÖVÁRI MIKLÓS PESTA LÁSZLÓ PÉTER JÁNOS POZSGAY IMRE RÉGER ANTAL SALGÓ LÁSZLÓ SARLÓS ISTVÁN STRAUB F. BRUNO SZABÓ ISTVÁN SZAKÁCS JÓZSEF SZENTÁGOTHAI JÁNOS TRAUTMANN REZSŐ VARGA IMRE lék). Az érvényes szavaza­tokból a tanácstagjelöltekre 6 723 115-öt (98,9 százalék), a jelöltek ellen 74 707-et (1,1 százalék) adtak le. A 42 734 tanácstagi választókerület­ben 41 885 tanácstagot és 30 885 póttanácstagot válasz­tottak meg, 849 tanácstagi választókerületben kell pót­választást tartani. Mind az országgyűlési vá­lasztókerületekben, mind a tanácstagi választókerületek­ben június 22-én tartják a pótválasztásokat. Az érvényes szavazatokból a jelöltre leadott szavazatok százaléka 99.1 99.2 99.2 99.2 99.2 98,8 99.1 99.1 99.1 99.2 99.2 99.2 99.2 99.1 99.1 99.2 99.2 99.2 99~2 99.2 99.2 99.1 99.1 99.1 99.2 99.1 99.2 99.1 99.1 99.2 99.2 99.2 99.2 99.2 99.2 A választások eredményé­nek hivatalos összesítése és nyilvánosságra hozatala után, vasárnap este Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke, aki az Országos Választási Elnökségnek is az elnöki teendőit látta el, saj­tónyilatkozatot adott. A mostani választás már a harmadik jelentős belpoliti­kai esemény ebben az esz­tendőben, hiszen tavasszal ünnepeltük hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulóját, és a Magyar Szocialista Munkáspárt is alig több mint két hónappal ezelőtt tartotta meg XIII. kongresz- szusát, amely az elmúlt öt esztendőben végzett munka mérlegének elkészítése mel­lett, meghatározta a gazda­ság, a társadalom fejlődésé­nek további feladatait. Lé­nyegében ezeket a teendőket körvonalazta a Hazafias Népfront választási program­ja, amely — a jelek szerint — a magyar állampolgárok nagy többségének az egyet­értésével találkozott. Bizo­nyítja ezt az is, hogy a vá­lasztásra jogosult állampol­gárok politikai felelősségük tudatában járultak az ur­nákhoz, a szavazásban való aktív részvételükkel hitet tettek a megjelölt célok mel­lett, vagyis a szocializmus építése, a béke ügye mellett is. Választási törvényünk új rendelkezései — mint példá­ul a kötelezően legalább ket­tős jelölés — kiállták a gya­korlat próbáját. Közvélemé­nyünkben — jórészt a sajtó, a tömegkommunikációs esz­közök révén — megfelelően tudatosodott a választási tör­vény új vonásainak értelme, szükségessége. Vagyis az a törekvés, hogy a helyi lako­sok aktívabb részesei, alakí­tói legyenek lakóhelyük köz­életének, fejlődésének. Pél­dául azzal is, hogy a válasz­tókerületben ki-ki mérlegel­hesse, kit tart alkalmasabb­nak a helyi érdekek képvi­seletére. Arra számítunk, hogy ez a nagyobb aktivitás pezsdülést eredményez az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok munkájában is. A választások krónikájá­hoz tartozik, hogy — főként a községekben — korábban kezdődött a szombati szava­zás, tekintettel az időszerű mezőgazdasági munkákra. Sok helyütt már a kora dél­előtti órákban zárni lőhetett az urnákat. A nagyobb városokban is frissek voltak a választópol­gárok, még a kirándulás, a víkendezés előtt felkeresték a szavazóhelyiségeket. Jel­lemző volt. hogy a családok együtt mentek szavazni. Megvitatták az emberek, hogy ki miért voksolt erre vagy arra a jelöltre. Zavaró körülményt, fennakadást — eltekintve a délutáni zivata­roktól — sehonan sem jelez­tek. Jó hangulatban folyt a szavazás. Volt, ahol zeneka­rok köszöntötték a voksolni indulókat. Sok helyütt — ha­gyományosan — népviseletbe öltöztek a helybeliek. A nem­zetiségek lakta településeken, ahogy illik, saját anyanyel­vükön üdvözölték a lakoso­kat. Csaknem 700 ezer 18—23 éves fiatal először élt a vá­lasztás fontos közéleti-ál­lampolgári jogával, és persze kötelezettségével. A válasz­tások szervezői külön is kö­szöntötték őket, emléklapot adtak át nekik. Pótválasztásra kerül sor, mint ismeretes, június 22-én azokon a helyeken — ország- gyűlési képviselőknél 45, ta­nácstagoknál 849 ilyen vá­lasztókerület van —, ahol egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatokat. A pótválasztá­sokon a szavazás szabályai lényegében megegyeznek az országos választás szabályai­val. A különbség csak az, hogy a megválasztott képvi­selő, illetőleg tanácstag az a jelölt lesz, aki a legtöbb sza­vazatot kapta. Ekkor tehát már nem előfeltétel, hogy a jelölt az érvényes szavaza­tok felénél több voksot kap­jon. elegendő az abszolút többség is. A pótválasztás során a jelölőgyűléseket ál­talában június 15-ig tartják meg. Amikor most megköszö­nöm a tisztelt választópol­gárok politikai aktivitását, a szavazáson való részvéte­lét és szavazatait, kérem, hogy a pótválasztáson is — ahol ilyenre sor kerül — él­jenek szavazati jogukkal, s legyenek aktív részesei a képviselők, illetve a tanács­tagok megválasztásának. Felhasználom ezt az alkal­mat is arra, hogy megkö­szönjem annak a mintegy 200 ezer társadalmi aktivis­tának a pontos és lelkes munkáját, aki a választási szervekben közreműködve, tevékenységével jelentősen hozzájárult az 1985. évi or­szággyűlési képviselői és ta­nácstagi választások sikeré­ihez — zárta nyilatkozatát Papp Lajos. (MTI) Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a ma­gyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság magyar tagozatának elnöke június 8—9-én Lengyelországban tárgyalásokat folytatott Ja- nusz Obodowskival, a mi­niszterelnök első helyettesé­vel, a bizottság lengyel társ­elnökével. A két ország közötti kap­csolatok fejlesztésének komplex programjában meg­fogalmazott célkitűzések fi­gyelembevételével a bizott­ság társelnökei áttekintették a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés időszerű kér­déseit, értékelték a legutób­bi ülésszak óta végzett mun­kát és meghatározták a to­vábbi teendőket. Áttekintették a népgazda­sági tervek egyeztetésének menetét. Felhívták a figyel­met arra, hogy a tervkoordi­náció befejező szakaszában az erőfeszítéseket az együtt­működésben rejlő lehetősé­gek teljesebb kihasználására, az áruforgalomnak az elmúlt években élért kiemelkedően gyors növekedési üteme megőrzésére kell összponto­sítani. Ehhez a gazdaságirá­nyító szervek, s a főhatósá­gok közvetlen kapcsolatai­nak erősítése és a vállalatok fokozott bevonása szükséges. Be kell fejezni az 1986—90. évi időszakra szóló gyártás- szakosítási és kooperációs megállapodások meghosszab­bításának, valamint új egyezmények kidolgozásának munkáit és azokat mielőbb aláírásra kell előkészíteni. Ezen bélül kiemelten kell ke­zelni a hosszú távú bányá­szati és energetikai együtt­működés további bővítését. Megbízták a két ország külkereskedelmi irányító szerveit, hogy kezdjék meg az 1986. évi árucsere-forgal­mi jegyzőkönyv és a követ­kező ötéves tervidőszakra szóló kereskedelmi megálla­podás előkészítését, a ma­gánjogi szerződések létreho­zásának meggyorsítását, kü­lönös tekintettel a hosszabb termelési átfutást igénylő termékekre. Megvizsgálták a két ülés­szak közötti műszaki-tudo­mányos együttműködéssel kapcsolatos időszerű felada­tok végrehajtásának, vala­mint az 1986—1990. évi együttműködési program előkészítésének helyzetét. E program témáinak kidolgo­zásánál az energia- és anyagtakarékos, valamint a környezetkímélő technológiá­kat kell előtérbe helyezni. Marjai József találkozott és megbeszélést folytatott Zbigniew Messnerrel, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjával, mi­niszterelnök-helyettessel, Manfred Gorywoda minisz­terelnök-helyettessel, a Mi­nisztertanács mellett műkö­dő Tervbizottság elnökével és Tadeusz Nestorowicz kül­kereskedelmi miniszterrel. Marjai József részt vett a Poznant Nemzetközi Vásár megnyitóján, és megtekintet­te a kiállítást, ahol több nagy lengyel vállalat veze­tőjével folytatott eszmecse­rért. A tárgyalások eredményeit a Marjai József és Janusz Obodowski miniszterelnök- helyettesek által Poznanban aláírt jegyzőkönyv tartal­mazza. A jegyzőkönyv alá­írásánál jelen volt Zbigniew Messner miniszterelnök-he­lyettes, valamint Biczó György, Magyarország var­sói és Jerzy Zielinski, Len­gyelország budapesti nagykö­vete. Marjai József vasárnap hazaérkezett Budapestre. Az egyéni választókerületekben megválasztott képviselők és pótképviselők névsora - Tolna megye ­1. Dr. PÉTER SZIGFRID képviselő 54,1 HORVÁTH ENDRE pótképviselő 45,0 2. KAPINYA MIKLÓSNÉ képviselő 72,0 ISGUM ISTVÁNNÉ pótképviselő 27,5 3. KOSÁR ISTVÁN képviselő 73,9 GÁL LÁSZLÓ pótképviselő 25,4 4. SOLYMOSI JÓZSEF képviselő 65,0 DARADICS FERENC pótképviselő 34,6 5. LÉP FERENC képviselő 50,8 NOÉ ISTVÁN pótképviselő 48,6 6. VARGA JÁNOS képviselő 54,4 KURUCZ GÉZA pótképviselő 29,0 7. BOZSÓ JÁNOSNÉ képviselő 53,0 CSAPÓ JÁNOSNÉ pótképviselő 46,5 8. KOVÁCS SÁNDOR képviselő 59,6 ORLOVÁCZ GYÖRGY pótképv. 39,8 9. PÖTVÁLASZTÁS A megyénkre vonatkozó részletes adatokat lapunk hol­napi számában közöljük. Mi várható a külpolitikában ? Kedd: Radzsiv Gandhi, india miniszterelnöke az Egye­sült Államokba érkezik. Reagannel folytatott tárgyalásai­nak különös súlyt ad az a tény, hogy a politikus nemrégiben Moszkvában járt, ahol Mihail Gorbacsovval is találkozott Szerda: Spanyolország és Partugália végre elérte sok­éves küzdelmének célját: aláírják a közös piaci belépés­ről szóló szerződést. A kibővített európai gazdasági kö­zösségen belül viszont további erőteljes csatározásokra lehet számítani — éppen a két országnak nyújtott támo­gatás kérdésében. Csütörtök: Firenzében Bettino Craxi olasz miniszter- elnök és Francois Mitterrand, Franciaország elnöke foly­tat megbeszéléseket. A téma nem utolsósorban éppen az előző napi eseményekkel kapcsolatos teendők kérdése lesz. Pétek: Helmut Kohl, az NSZK kancellárja kétes poli­tikai lépésre határozta el magát. Beszédet mond az „el­üldözött sziléziaiak” szervezetének hannoveri találkozó­ján. . Szombat: A belgiumi látogatáson tartózkodó Miguel de la Madrid, mexikói elnök, vezető belga politikusokkal ta­lálkozik. A nemzetközi életben továbbra is nagyon aktív szerepet játszó latin-amerikai ország nyilván szeretné megkapni Belgium támogatását a Cantadora-csoport bé­ketervéhez. Az országos választási listán megválasztott képviselők

Next

/
Thumbnails
Contents