Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
1985. június 8. / TOLNA ' "rsTÉPÜJSÁG 9 Tormészotvóeleiom A gyerekek megértették A környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek nagyon súlyos gondokra hívták fel a figyelmet. Ha a természet egyensúlyát nem állítjuk helyre és a környezet rombolása tovább folytatódik, 15 év múlva a most élő állatfajták és növényfélék csaknem fele örökre edtűnik Földünkről. Egyre jobban fenyeget az elsivatagosodás veszélye is. Ha nem teszünk semmit ellene, 1990-re a sivatagok már a szárazföld több mint egyharmadát foglalják majd el. Bár környezetvédelmi in- tézkezdésekre is szükség van, sokkal fontosabb lenne szokásaink megváltoztatása. Ma is inkább a természet ,(elhasználói”, mint védelmezői vagyunk. Ezért az egyik legfontosabb a természet, a társadalom, az ember harmóniájának megteremtése, ami rendkívül nehéz feladat. A Szovjetunióban „ökopolisz” néven tudományos programot dolgoztak ki, amelynek célja természetvédő város létrehozása. Erre a Moszkva melletti Puscsino városkát választották ki. Erre a programra itt rendkívül kedvezőek a feltételek, sok a fa, a virági a helység kiváló fekvésű és nincsenek nagy gyárai, üzemei. A programot mindjárt a lakók körében végzett felvilágosító munkával kezdték. Ugyanis a környéken sétáló városlakók számtalan ösvényt tapostak ki, ami talajerózióhoz vezetett. A síelők tovább rontották a helyzetet. Nem is beszélve a hátrahagyott szemétről, amely még földbe ásva is rongálja a természetet. Puscsino környékén több természetvédő övezetet hoztak létre, rendszeresen szerveztek közös erdőtakarításokat, a források megtisztítását. Sajnálattal állapították meg, hogy a felnőttek nehezebben alkalmazkodnak az ökológiai átneveléshez, annál jobban a gyerekek. A nevelés az óvodákban kezdődik és az iskolákban folytatódik. A tanárok és biológusok vezetésével növényeket ültetnek, gondoskodnak a madarakról, védik a hangyabolyokat. A gyerekek természetvédő tevékenységét segítik a város könyvtárai, a művészeti és zeneiskola is. Rendszeresen szerveznek a témához kapcsolódó esteket, kiállításokat. Puscsmóban harmadik éve sikeresen működik a gyermek ökológiai állomás. Feladata a városnak és környékének természetvédelme. A gyermekek szakfoglalkozásokon tanulják meg a szükséges ismereteket, megfigyeléseket, kutatásokat végeznek, részt vesznek a természetvédelmi akciókban, ök már megértették a legfontosabbat, hogy szeretettel és gondoskodással viselkedjenek az élővilággal szemben. APN—KS Bolgár építők külföldi sikerei Közel három évtizede működik sikeresen a bolgár Technoexportsztroj mérnök- szervezet, amelynek dolgozói több mint 500 jelentős létesítményt hoztak létre Afrika, Ázsia és Európa 42 országában. Tervezési és építési tevékenységének elismeréseként a cég számos hazai és külföldi elismerésben részesült. A többi között UNESCO- díjjal és nemzetközi Arany Merkur-díjjal jutalmazták a vállalkozásban részt vevő mérnökök és szakmunkások teljesítményét. A bolgár tervezőket és építőket 3000 családi ház és 62 többemeletes épület dicséri Líbiában. Bolgár építészek műve az NSZK-beli Honni- ger és Ulm egy-egy korszerű, esztétikus látványt nyújtó lakótelepe. Szállodák, középületek, kulturális és sportlétesítmények egész sorát hozták létre az elmúlt években. Nigériában a lagosi Nemzeti Színház, a Jemeni NDK-ban az adeni Gold Mo- ur szálloda, Tunéziában, Líbiában és Nigériában több sportkombinát készült bolgár tervezésben és kivitelezésben. A Tecnoexportsztroj azonban nemcsak lakó- és középületek tervezésével és építésével foglalkozik. Munkatársai részt vesznek gazdasági és közlekedési objektumok, sőt egészségügyi központok létesítésében is. Szíriában például két víztározót alakítottak ki az Oronto folyó mentén. Ezeket villamos- energia-termelésre is befogták. Vállalkoznak a mocsaras területek hidromeliorá- ciós munkálatainak elvégzésére is. Ily módon alakult át, fordult termőre az Eufrátesz folyó lápos völgyszakasza. Mladcarfeszek — a kifutópályán „Engedjenek utat a gyorsabb járműveknek!” Ha a madarak képesek lennének megérteni ezt a felszólítást, sokkal nyugodtabb lenne a helyzet a légiközlekedés útvonalain! — Napjainkban elég sokba kerül a madarak és repülőgépek összeütközése a légi- társaságoknak — mondja Vlagyimir Jakobi szovjet tudós, a madarak teremtette veszélyhelyzetek kérdéseivel foglalkozó európai bizottság tagja. — Ha összeszámolnánk, mennyibe kerül a madarak hibájából keletkezett károk javítása és a repülőgépek („kényszerpihenője”, soksok milliós összegeket kapnánk a különböző országok pénznemeiben. Leggyakrabban a gép törzsén keletkező horpadásokat kell kijavítani a madarakkal történt ütközés után. Ám előfordul az is, hogy a motor válik üzemképtelenné, ami a kényszerleszállás veszélyével fenyeget. Az ilyen hibák háromnegyede a fel- és leszállások során keletkezik a repülőterek közvetlen közelében. A betonsávok közötti fű a rovarok paradicsoma, a rovar pedig a madarak eledele. Emiatt van, hogy nagy számban gyűlnek össze a repülőgépek fel- és leszállásának helyén. Előfordul az is, hogy a madarak fészekrakással próbálkoznak különféle repülőtéri gépekben és eszközökben — a repülőgépektől a radarokig... Napjainkban a légiközlekedés szakemberei és az ornitológusok az egész világon közösen dolgozzák ki a hasonló véletlen események elleni védekezés módszereit. Alekszandr Tyihonov, a biológiai tudomány kandidátusa, szovjet szakértő véleménye szerint a Lomonoszov Egyetem biológiai karának munkatársa, a legeredményesebb módszer olyan ökológiai és biotechnikai megoldások komplexuma lenne, amelyek képesek megelőzni a madarak és repülőgépek összeütközését. A Szovjetunióban és néhány más országban ma már fiatal fenyőkkel ültetik be a repülőterek betonnal nem fedett területeit. A biológusok, hogy a madarakat elriasszák a kifutópályák környékéről, hangszórókon keresztül játsz- szák le a madarak magnetofonszalagra felvett ^félelem- kiáltását”. Van még egy módszer, amelynek alkalmazásával elkerülhető a madarak és repülőgépek összeütközése. Ha ismerjük a madarak vonulásának útjait, (amelyek nemzedékről nemzedékre ugyanazon a „légi folyosón” közlekednek), akkor egyszerűen utat kell engedni nekik. (APN—KS) A szam&rkandi repülőtér munkatársai magnetofonra veszik a varjú ,Jé lelemkláltását” A szövéstechnika forradalmasítása Képek Vietnamból A szövés ősi eljárás. Csak a fonalkészítés, a sodrott fonalak kezdetleges szövetté való összefonása és a csomózás előzi meg. A csomózás nagy és becses emberi találmány, hiszen ennek segítségével jöttek rá elődeink a szövés módjára. A szövés módszere pedig azóta, hogy felfedezték, mit sem változott. A szövet manapság is két egymásra merőleges fonalrendszer — a lánc- és a vetülékfonalak — keresztezésén alapul. A szövetet kezdetben egyszerű szövőkereteken, aztán kézi szövőszékeken készítették, mígnem Cartwright 1785- ben feltalálta az első hasznaiható mechanikus szövőszéket. Idővel újabb és újabb találmányok révén tökéletesítették a munkafolyamatot, s ma már korszerű szövőautomatákon dolgoznak a textilgyárakban. Bár az automaták üzemeltetésével ugrásszerűen megnőtt a munkatermelékenység, a gyártásfolyamat elve tulajdonképpen szinte semmit sem változott. Nyilvánvaló, hogy a szövéstechnika fejlődése csak gyökeres technológiai változtatással, s az ehhez szükséges gépekkel érhető el. Erre a feladatra vállalkoztak NDK- beli és szovjet szakemberek. A kariam arx-stadti Textil- gyártó Kombinát és a kli- movszlei textilgépgyár konstruktőrei megalkották azt az új szövőautomatát, és létrehozták azt az új technológiát, amely forradalmasítja a szövéstechnikát. Szabad idejükben sokan hódolnak a művészetnek. A fiatal lány átszellemült arc cal fest egy porcelántálat Vietnamban már nyár van. Sok ezren pihennek a tengerparti üdülőkben, strandokon. Védik az erdőt
