Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

1985. június 8.

%PÜJSÄG 7

Januártól; önelszámoló gyáregység

„Átvilágítják” a Láng gyárat

Paradlcsom-besűrítő gépsor csigás sterilezőiének a forgórészét köszörülik

A francia Cegos cég, amely, nek a profiljába a vállalat- szervezés korszerűsítése tartozik, Magyarországon először a Láng Gépgyárban vizsgálja a gyár működési, szervezési rendszerét, azaz „átifi- lágítja” a gyárat. Tizenkét témakörben vizsgálódnak, nézik például azt, hogyan lehetne módositani a fizikai dolgozók, alkalmazottak arányán — természetesen a fizikaiak javára —, nézik, hogyan lehetne jobban kihasználni az NC-gépeket, korszerűbb termelési programokat készítenek, és ezek alkalmazását javasolják bevezetni.

A Láng Gépgyár hasznosíja a szakemberek tapasztalatait, hisz a felmérést követően komplex intézkedési programot dolgoznak ki.

Mindez a dombóvári gyáregységre is vonatkozik, amely egy a többi közül, s melynek profiljába egyedi gyártású, főleg a mezőgazdasági-élemiszeripari vertikumba tartozó gépek gyártása tartozik. Ez év január elsejétől önelszámoló a gyáregység, ami az eddiginél jóval több, és szerteágazóbb munkát ad a dombóváriaknak. Bilek Sándor gyáregységvezetővel beszélgettünk a munkájukról, feladataikról.

— Korábban a gyáregység az anyavállalattól megkapta a tervdokumentációt, és ennek alapján legyártottuk a terméket, de nem mi szereztük be az alapanyagot, pénzügyietekkel, kereskedelemmel, könyveléssel, számlázással nem foglalkoztunk. Az igaz, hogy az önállóságra régóta törekedtünk, de kénytelenek voltunk rájönni, hogy nem a Láng Gépgyártól kell elszakadni, hanem inkább a gyáron belül kell megkeresni a nagyobb önállóság módját. Ez a dolog úgy indult, hogy 1983 végén megkaptuk az önálló bérgazdálkodás lehetőségét, majd most januártól az utókalkulációt telepítették Dombóvárra.

— Részeire bontva, mit jelent a gyáregységnek a nagyobb önállóság?

— A rezsikerettel, a bérkerettel a gyáregység gazdálkodik és a gyártmányok önköltségét utókalkulációs alapon itt elemezzük. Az elemzés során még a gyártás beindítása előtt összevetjük az árban szereplő anyag- és bérköltségeket a technologizált valóságos anyag- és bérköltséggel. Ez azt jelenti, hogy például a 100 forintos termék árában 35 forinttal szerepel az anyag, 8 forinttal a munkabér, s ha a technológus többet számol ennél, akkor még időben, valamilyen módon lejjebb tudjuk szorítani a költségeket, közelítve az árhoz.

— Milyen módon lehet csökkenteni a költségeket?

— A vállalati gazdálkodási munkaközösségek bevonásával, olcsóbb külső kooperációval, ésszerű újítással, illetve az azonos termékek összevonásával és az előkészületi idő csökkentésével.

— A felsorolt költségcsökkentési módokat minden termékféleségnél tudják alkalmazni?

— Többnyire igen. A gyáregységben 16 vgmk működik 140 dolgozóval, elsősorban produktív munkaterületen, tehát gyorsan, termelékenyen tudunk dolgozni. Az anyag- költségek csökkentése már nehezebb dió, mert a kiinduló kohászati, illetve hengerművi alapanyag nem olyan minőségű. mint amilyet a Láng gyár szeretne. Főleg a kohászati kovácsolt bugáknál, koracéloknál, acélöntvényű házaknál magas a forgácsolt hulladék aránya.

— Van-e lehetőség arra, hogy kevesebb legyen a hulladék, — tudomásom szerint ennek az arányát szabvány írja elő.

— A hulladék aránya sok esetben meghaladja a szabványértéket. Természetesen van mód a csökkentésre: olyan lemezkiosztási terveket kell készíteni, hogy minél kevesebb legyen a hasznavehetetlen maradék, növelni kell a süllyesztékes kovácsolások arányát, a kötőelemeket kereskedelemből kell beszerezni. Sajnos, sokszor kénytelenek vagyunk saját magunk kötőelemeket gyártani, s ez bizony harminc, ötvenszer drágább, mintha vásárolnánk. Nincs arra idő, hogy hónapokat várjunk csak azért, mert hiánycikk a csavar, az anya, az alátét.

— Itt Dombóváron olyan egyedi gépeket gyártanak, amelyekben magas az import alapanyag aránya.

— Ez meglehetősen komolyan érint bennünket. Az élelmiszeripari gépekhez, pa- radicsombesűrítőkhöz a rozsdamentes lemezeket és csöveket importból szerezzük be. A gyártmányaink közül egyedül a kazánokhoz találunk meg minden alapanyagot a hazai piacon. Gondot jelent például, hogy a Hajtóműgyár 2 évre igazol vissza hajtóművet, — emiatt például a gyógyszergyári fermentor, a konzervgyári gömbvákuum- berendezéseket, a melléktermékfeldolgozó, keverőberendezéseket hiába exportáljuk a Szovjetunióba, vagy Algériába — a megrendelő csupán beszerelni tudja, üzemeltetni nem, a berendezést.

— A nagyvállalaton belül hogyan tartják nyilván a gyáregység nyereségét?

— Jelenleg csak vállalati szinten mutatják ki a nyereséget, a tervek szerint a következő évben bontják ezt gyáregységekre. Ebben az évben még nem derül ki, hogy itt Dombóváron mennyi nyereséget termelünk, ehhez nincsenek meg a szervezeti feltételek, nincs kidolgozva az ügymenet. A célunk: minimális létszámfejlesztéssel, számítógépek alkalmazásával nyilvántartani a vállalat fontos mutatóit: ez év végéig ki. épül a budapesti számítógépet a dombóvári gyáregységgel összekötő terminál. Idén egy, jövőre négy-öt Commodore kisszámítógépet vásárolunk.

— Visszatérve az önelszámolásra, mennyi pénzzel gazdálkodnak?

— A rezsikeretterv 60 millió forint, ezen belül mi a szerszámköltséggel, a munkaruhával, az energiával gazdálkodunk, mindennel, ami a rezsibe fér. Ennek betartását havonta ellenőrzik. A vállalat a bérszínvonal-gazdálkodásba tartozik, s lehetőség van arra, hogy ebben a formában jobban tudjuk premizálni a jó minőségű munkát. A fizikai dolgozók alapkeresetének 70 százaléka törzsbér, 30 százaléka pedig a teljesítménybérből, a pótlékokból és a célprémiumból tevődik össze. Megszűnt a túlóra, a többlet munkát célfeladatként kapják meg a dolgozók, tehát nem a bent töltött idő, hanem az elvégzett munka számít.

— Emelkedett a dolgozók

fizetése is?

— Idén, január elsejével 7 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, s a célprémium összege nagyobb, mint korábban volt. A bérfejlesztéssel, a célprémiumokkal, s a vgmk-k létrehozásával olyan kereseti lehetőséget biztosítottunk a dolgozóknak, hogy a több műszak és a nehéz munka ellenére továbbra is a gyár kötelékében maradjanak.

— További terveikben milyen gyártmányfejlesztés szerepel?

— Energiatakarékos para- dicsombesűrítőt kívánunk gyártani, — a prototípus elkészült, idén próbálják ki Nyíregyházán. Üj típusú kazáncsalád gyártását tervezzük, a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát megrendelésére kezdtük a melléktermék- feldolgozó üzemek gyártását. Dolgozunk a szennyvíztisztítás gépein, és az elektronikus szabályozású gőzhűtők kifej, lesztésén. Munkánk tehát lesz bőven, s most, hogy önelszámolási rendszerben dolgozunk, nagyobb lehetőségünk van arra, hogy mind jobb minőségű termék kerüljön ki a dombóvári gyáregységből.

D. VARGA MARTA

„Az ember könnyítsen a munkáján**

m

Uj szellemi érték létrehozói

4 milliomos” újítók szabadalmaztatják találmányukat

Bacskó Gábor „többszörös milliomos” újító jól megfogalmazott nyilatkozattal vár:

— Mindenekelőtt azt szeretném közölni a Tisztelt Olvasóval: annak ellenére, hogy atomerőműről van szó, nem kell túl nagy, a nukleáris technológiával, vagy az erőmű fő technológiai sémájával kapcsolatos újításokra gondolni. Ezek a lokalizációs toronnyal ellátott WER 440-es blokkok a gyakorlatban nagyon jól bevált, kiforrott egységek, a szovjet tudósok és mérnökök hosszú kutató-fejlesztő munkájának eredményeként. Ennek ellenére azért még bőven van lehetőség az újításokra, főleg a blokkokat kiszolgáló rendszerek, vagy a technológiai rendszerek tervezési határainál. Az általunk benyújtott és elfogadott újítások között vannak az üzemeltetést megkönnyítő, vagy a blokkok rendelkezésre állását növelő, a karbantartásra előirányzott időt csökkentő javaslatok...

A nyilatkozat nem lep meg, mert a téma feldolgozásakor nekem is eszembe jutott, hogy miképpen magyarázom meg: a sok milliárd forintból épített atomerőműnél, ami új, hogyan szabad és lehet újítani? Ismerve az atomerőművet, azt is tudom, hogy minden apró változás hosszú tárgyalásokat vesz igénybe, hiszen olyan összetett egységekről van szó, amely csak a tervek tökéletes megvalósítását engedheti.

Gondoltam akkor is erre, amikor Pónya József vezér- igazgató átadta a vállalati ünnepségen Bacskó Gábornak és Fri gyesi Ferencnek,

a „Kiváló Üjító” kitüntetés arany fokozatát.

Bacskó Gáborral és Győr- ffy Sándornéval, a PAV iparjogvédelmi előadójával kezdjük a beszélgetést, később Frigyesi Ferenc is bekapcsolódik.

A vállalatnál 1984-ben 165 újítást adtak be, ebből elfogadtak 146-ot, bevezettek 102-őt. A vállalati hasznos eredmény 6,2 millió forint. A 187 újítónak kifizettek 649 ezer forint újítási díjat.

— Szép eredmény — mondom.

— Viszonyítani kell — mondja Bacskó Gábor. — Ha a vállalat éves termelési értékét vesszük, akkor ezek a milliók eltörpülnek; de mégis milliók.

Győrffy Sándorné három éve önálló beosztásban iparBacskó Gábor önálló mérnök

jogvédelmi előadó. Munkája van bőven. A vállalat vezetői szorgalmazzák az újításokat. A körülményekhez képesít az elbírálás gyors, ez természetesen attól is függ, hogy kell-e külső szakértőket felkérni, mennyire szükséges a szovjet szakembereket, a tervezőket bevonni az elbírálásba. A legegyszerűbb eset az, amikor az újítást megkapja a szakterület vezetője és az ő véleménye alapján Szabó József, a PAV általános igazgatóhelyettese, mint egyszemélyi felelős elfogadja az újítást, meghatározza a kifizetésre kerülő összeget. Bonyolultabb esetben természetesen, ha több szakértőt kell felkérni, az elbírálás is hosszabb.

— Nem panaszkodhatunk

— mondja Győrffyné — hiszen mindenki igyekszik az újítások elbírálásánál a legrövidebb határidő alatt dönteni.

— Az emberben óhatatlanul felmerül az a kérdés: vajon az elbírálók nem irigykednek-e?

— Ezt még nem tapasztaltuk — mondják mindketten. Arra is van lehetőség, hogy azokat a szakvéleményezőket, akik egész évben részt vesznek a munkábark, jutalmazzuk. Nem nagy összeggel, inkább az erkölcsi elismerésért, de nem minden a pénz

— mondja az iparjogvédelmi előadó.

— Sok helyütt a műszakiakat nem engedik újítani, mert azt mondják, hogy nekik munkaköri kötelességük az üzem fejlesztése, a technikai, technológiai szint emelése.

— Néha előfordul nálunk, hogy az újítás' elbírálásánál

megállapítják a munkaköri kötelesség mértékét is, és így a kifizetett újítási díj ennek arányában változik. De azt hiszem, hogy új érték létrehozásánál mindenesetre a befektetett többlet energiát kell figyelembe venni — mondja Győrffyné.

Az újításokról rengeteget lehet beszélni. Évek, évtizeFrigyesi Ferenc csoportvezető

dek óta háborgunk, mert nem tud igazán meghonosodni nálunk, mert mindig van egy-két buktató. Aki újításokra adja a fejét; sokszor nem is tudja mit vállal.

— Kell egy kevés megszállottság — mondja Bacskó Gábor — de inkább az az igény a fontosabb, hogy az ember szereti, megkönnyíti saját munkáját. Csak olyan ember képes erre — sokszor elfeledkezünk róla —, aki az általa megismert és jól megismert területen dolgozik, ott tud újítani is, ami végül- is könnyebbé teszi az életét, vagyis a munkát.

Frigyesi Ferenc, aki a beszélgetés kezdetekor az új belépőket oktatta az oktatóteremben, azzal kezdi a beszélgetést:

— Nekünk itt Pakson új szellemi terméket kell létrehoznunk, ami a technika fejlettsége miatt igen nehéz. De mégis vannak olyan területek, amelyeknél az igények már megfogalmazódtak, de még a kidolgozás vissza van. Ilyen az is, hogy az erőmű hermetikus tömörségvizsgálatát minden

évben el kell végezni. Eddig ez nem volt követelmény, az új biztonsági filozófia szerint már előírták, de a technológiáját még nem dolgozták ki. Ezt végeztük el Gáborral, tavaly már így csinálták az átrakást és a karbantartást. Jó eredményeket értünk el, így most az újításunkat beadtuk szabadalmi elbírálásra, mert ezt a technológiát lehet használni minden lokalizációs toronnyal ellátott atomerőműben.

Arról van szó, hogy van egy olyan 47 ezer légköbméternyi tér, amelyet egy-más- fél méter vastag fal tart. Ezen az acélburkolaton van 460 villamos átvezetés, 140 technológiai csőátvezetés, 19 szerelőnyílás és 17 ajtó. Ezeket úgy kell tömíteni, mintha az előbb említett acélfalon egyetlen nyílás sem lenne. A tömörségvizsgálat úgy történik, hogy nyomás alá helyezik a teret és a kiszivárgó levegő mennyiségéből megállapítható a tömörség.

Az üzemközbeni tömörség- vizsgálatnál azt is figyelembe kell vennii, hogy a működő berendezések nem sérülhetnek a nyomás alatt.

— Újításunk lényege, hogy azt a 47 ezer légköbméternyi teret 0,2 bár nyomás alá helyezzük és így állapítjuk meg a tömörséget. Az első alkalommal már hét nappal tudtuk rövidíteni a karbantartás időszakát, ami 2,4 millió forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak — fejezi be a beszélgetést Frigyesi Ferenc.

Az újításról pedig azt állapítjuk meg végül: nagyon nehéz „szakma”, de érdemes újítani. Érdemes azért is, mert az ember önmagának is tartozik azzal, hogy alkotó tevékenységet folytasson.

Hazafi József Fotó: Gottvald Károly

Györffy Sándorné iparjogvédelmi előadó