Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-07 / 132. szám
1985. június 1. , TOLNA ^ 2 ^tsíÉPLUSAG / # Választási nagygyűlés Csepelen (Folytatás az 1. oldalról) Felszólalt a nagygyűlésen Bodor Lászlóné, a Papíripari Vállalat Csepeli Papírgyárának dolgozója is. A csepeli muníkásasszony elöljáróban szólt arról a fejlődésről, amely gyárukban a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása során valósult meg. Mint hangsúlyozta: a folyamatos műszakban, nehéz körülmények között üzemelő papírgyár fiatal vezetői elvárják és megkövetelik a fegyelmezett, hatékony munkát, s mindent megtesznek azért, hogy ehhez a feltételeket is megteremtsék. Mindennek meg is van az eredménye: jelentősen növekedett az idén immár harmadszor kiváló címmel kitüntetett gyár dolgozóinak jövedelme, javultak élet- és munkakörülményeik, így például számosán jutottak — a gyár segítségével — lakáshoz. A továbbiakban így folytatta: — Nagy figyelemmel kísértük munkatársaimmal az MSZMP XIII. kongresz- szusán elhangzottakat. Engem, aki nő vagyok, fiatal munkás és családanya, a helyzetemnél fogva minden érdekelt. Kollektívánk véleményét is tolmácsolva elmondhatom: várakozásainkat, elképzeléseinket tartalmazzák a legmagasabb párt- fórum határozatai. Az ott megfogalmazott célokat jónak tartjuk, olyanoknak, amelyekért érdemes az eddiginél is többet és jobban dolgozni. Mi, fiatalok, nem félünk attól, hogy meg kell oldani a feladatokat, hiszen nem a kész dolgokra várunk, hanem célokat, lehetőségeket és bizalmat kérünk, hogy egyenrangú partnerként, saját erőnkre támaszkodva áll- juk meg a helyünkét. — Mint Csepelen dolgozó és élő ember számára nem közömbös, miként fejlődik a munkáskerület, s hogyan alakulnak élet- és munkakörül- ményiednk. Tudom, hogy a megválasztandó képviselők és tanácstagok e fejlődésért — lehetőségeik szerint — mindent megtesznek. Külön örülök annak, hogy ország- gyűlési képviselőjelöltjeink között két munkásasszony is van, s megtalálhatók a kerület társadalmi és vállalati vezetői, ök valamennyien vállalták a Hazafias Népfront programjának megvalósítását, amely egyben a pártkongresszus határozatainak végrehajtását is jelenti. Ügy gondolom, e program valóra váltása mindannyiunk személyes érdeke, amely mellett ki kell állnunk. Ez abban nyilvánul meg, hogy a szavazáson részt veszünk és megfontoltan választunk a Hazafias Népfront jelöltjei közül, akik bennünket képviselnek, értünk és velünk dolgoznak majd az elkövetkezendő időszakban — mondotta végezetül Bodor László- né. Ezután Kádár János lépett a szónoki emelvényre. r Állásfoglalás szavakban és tettekben Kádár János beszéde Kádár János a szónoki emelvényen. (Telefotó) dése meghaladta a termelés növekedését, és most egy egységnyi termék előállítására 9 százalékkal kevesebb energiát használunk fel. És végül — bár sajnos, nem sikerült teljes mértékben megvalósítani azt a célt, hogy az elért életszínvonalat megőrizzük — ezen a' területen is értünk el eredményeket. A lakosság fogyasztása növekedett, fél évtized alatt felépült 300 ezer lakás és tölbb, igen fontos, az életkörülményeket íavító intézkedés történt: általánossá vált az ötnapos munkahét, az ipar jelentős területein bevezettük a 40 órás munkahetet. Mindehhez a többi közt arra volt szükség, hogy határozottabban megköveteljük a hatékony termelésit. Kádár János a továbbiakban a munkánk gyenge pontjairól beszélt, hangsúlyozta, „hogyha előre akarunk jutni, akkor meg kell tanulnunk a szocialista rendszer erőforrásaira támaszkodni, és az attól idegen, gyenge pontjainkat megszüntetni, vagy legalábbis csökkenteni.” A továbbiakban arról is szólt Kádár János, hogy „a választási ciklus öt esztendő, de mi olyan politika támogatását kérjük, mely nem öt évvel ezelőtt született. Hazánkban hosszabb ideje töretlen a politikai irányvonal, és biztos vagyok abban, hogy még sokáig töretlenül érvényesül az a gyakorlat, amely eddig is jelentős eredményéket hozott.” Politikánk nagy eredménye, hogy a nép kivívta és megvédte hatalmát — mondotta ezután Kádár János — ez volt az első és döntő lépés abba az irányba, hogy Magyarország a szocialista fejlődés útjára léphessen, és azon is haladhasson tovább, ennek során leraktuk, majd jelentősen továbbfejlesztettük a szocialista társadalom alapjait. Gondoljanak visz- sza e munka egyik rendkívül fontos részére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Bizony altkor nem volt mindenki az első szóra száz százalékig híve a szocialista átszervezésnek. Az persze több éves folyamat volt. s a megalakult szövetkezeteknek állami támogatást is kellett adni. Akkoriban a munkásemberek közül sokan mentek falura, segítették a szövetkezetek alakítását, gépesítését, de közben szóvá tették. hogy mégis drága a zöldség. A zöldség ma is drága, de azért ma már egyértelműen bebizonyosodott: érdemes volt a munkásosztálynak megfogni paraszttestvérei kezét, és a parasztok helyesen döntöttek, miikor ezt elfogadták, s így végbe ment a mezőgazdaság szocialista átszervezése, létrejött egy modern, korszerű, szocialista gazdasági ág. Ez bizonyítja, hagy van értelme az ilyen munkának, küszködésnek. Az ország virágozzék, a nemzet boldoguljon! Átalakítottuk a gazdaság- irányítási rendszert is. Ez sem voLt olyan egyszerű; sokan nálunk sem értették és mások is tűnődtek rajta. Lépéseink lényege mindig az volt és ma is az, hogy Magyarországon szocialista tervA gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése Kádár elvtárs ezután a többi közt arról beszélt, hogy „ima a világán harc folyik a társadalmi rendszerek között, és éles az ideológiai küzdelem is”. Hangsúlyozta: „A szocialista világrendszer ma a társadalmi fejlődés, a népsk szabadságának zászlóvivője. Ez a rendszer az emberiségnek a tartós béke és fegyvermentes Világ távlatait nyújtja. Erre az elvre is szavazunk a szombati választásunkon.” Gazdasági, társadalmi életünkkel kapcsolatban egyebek közt utalt arra, hogy az elmúlt öt év nem volt köny- nyű, de „a pénzszűke öt éve alatt is nem kevés új létesítménnyel gyarapodtunk. Közöttük van a Paksi Atomerőmű, egy olajfinomító üzem, modernizáltunk kohászati és acélgyárakat, felújítottunk bányákat, tovább épült a metró, utak, hidak építésével és rendbehozatalával is fejlesztettük a tömeg- közlekedést. Szekszárdon óriási húskombinátot, sok más helyen nagyon fontos élelmiszer-feldolgozó üzemeket létesítettünk és bővítettünk. Más iparágakban is a hatékonyabb termelés fejlesztéséért dolgoztunk, így öt év alatt elértük, hogy a munka termelékenységének növekeKedves Elvtársak! Barátaim! Tisztelettel köszöntöm a nagygyűlés elnökségét és minden résztvevőjét. Élve az alkalommal, köszöntőm a televízió nézőit, a rádió hallgatóit. Az itt jelenlévők személyében köszöntőm Csepel, Budapest dolgozóit, köszöntőm a magyar munkásosztályt, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, az alkalmazottakat, a választásra készülő, szocializmust építő magyar népet. Az utóbbi hónapokban politikai életünk nagyon mozgalmas volt. Nemrégiben zajlott le a Magyar Szocialista Munkáspártnak, társadalmunk vezető erejének nagy fontosságú XIII. kongresszusa. Azt követően méltóan megemlékeztünk hazánk felszabadulásának 40. évfordulójáról. Megünnepeltük május elsejét, a munkásosztály, az internacionalizmus nagy nemzetközi ünnepét, és közben megkezdődött a választási kampány. E politikai események során szó esett a bennünket vezérlő elvekről, politikánkról, céljainkról, helyzetünkről, nehézségeinkről, a követendő útról, a megoldandó feladatokról. Minden lényeges kérdésről a tömegek iránti bizalommal, nyíltan beszéltünk. Most ennek az eseménysorozatnak, a választási politikai munkának az utolsó szakaszában vagyunk. A lezajlott jelölő- és választási gyűléseket nagyfokú politikai aktivitás jellemezte. Ezeken mintegy másfél millióan vettek részt, a választóknak több mint 20 százaléka. Számunkra természetesen nagyon fontos, hogy az állampolgárok milliói hogyan fogadták kongresszusunk határozatait és a Hazafias Népfront állásfoglalását, amelyben megáénak vallotta pártunk országépítő programját. Felelősséggel és örömmel szólok arról, hogy az emberek nemcsak nagy érdeklődéssel, hanem megértéssel, támogatással és tett- rekészséggel fogadták törekvéseinket, s ezt szavakban is kifejezték. Hiszen csak a választásokkal kapcsolatos gyűléseken kétszázezer ember felszólalt és nyíltan állást foglalt. Ez óriási fontosságú. De ennél is fontosabb állásfoglalás fejeződik ki a mindennapi munkában, a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett szocialista munkaverseny eredményeiben. A bányászok és a többi szakma dolgozói is sokszor túlórákat vállalva, szabad szombaton, kommunislta műszakokon teljes erővel dolgoznak, hogy a szocialista céljaink eléréséhez annyira fontos idei népgazdasági tervet mennél jobb eredménnyel teljesítsük. Ezért ezeket a mind szavakban, mind tettekben megnyilvánuló állásfoglalásokat nagyon nagyra értékeljük, az egyik legfontosabb előrevivő erőnek tartjuk. gazdálkodás folyik. Az üzemek nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Ez találkozik azzal a törekvésünkkel is, hogy a dolgozók kollektívái felelősen dönthessenek saját terveikről, olyan hatékony szocialista tervgazdálkodásra van szükség, amely figyelembe veszi a piac követelményeit. Volt idő, amikor növelték a termelést, de a termék egy része raktárakba került, mert kiderült, hogy sem itthon, sem külföldön senkinek nem kell. Hát ilyen termelésre a szocializmusnak nincs szüksége. Gazdaságunknak megfelelő minőségű, alacsony önköltségű, korszerű termékeket kell gyártania a hazai fogyasztás, a szocialista országok és általában minden kereskedelmi partnerünk számára. Érjük el, hogy keressék a magyar árut, legyen értéke, becsülete. Gazdaságirányítási rendszerünk most már több mint 16 éve működik sikeresen. A továbblépés egyik eleme a vállalati önállóság kiszélesítése. Ez arra is módot ad, hogy a kollektívák, a társadalmi szervek jobban beleszólhassanak abba, mi történjék a munkahelyeken. Kedves elvtársak! Hosszabb időszakra visszatekintve a társadalmi krízis, az ellenforradalom ellenére is jelentős a fejlődés. Ha összehasonlító számokat nézünk, 1950-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem ötszörösére, az ipari termelés kilencszeresére, a mezőgazda- sági termelés kétszeresére növekedett. Gyarapodott a dolgozók műveltsége, kultúrája, a reáljövedelem is 3,5- szeresére növekedett 1950 óta. S még valamit, jelenleg Magyarországon a lakások hatvan százaléka 1950. után épült. Ez nem rossz arány. Ennek a politikának, és ha egészen pontos akarok lenni, akkor úgy mondom, hogy a párt politikájának, a népfront-politikának és népünk megértésének, helytállásának ilyen óriási eredményei vannak. Amikor gondjainkat, tennivalóinkat vesszük számba, gondoljunk arra, milyen nehéz feladatokat oldottunk meg, amikor meg volt hozzá az akarat, a felelősség és a hozzáértés. A küzdelem, a harc soha nem hiábavaló, s ha elég állhatatosak, következetesek vagyunk, és nem tágítunk céljainktól, nem hunyjuk be a szemünket a nehézségek láttán, akkor ezentúl is megvalósíthatjuk terveinket. Ilyen szellemben, ilyen hozzáállással bizakodva nézhetünk a jövőbe. Politikánk marxista—'leninista, szocialista, kommunista, népfront-politika. Ez mind együtt igaz. A marxista—leninista elmélet, a szocialista társadalmi rendszer oélj-a az, hogy a népnek boldogabb, jobb élete legyen, az ország virágozzék, a nemzet boldoguljon. Ez a mi politikánk, ehhez szükség van arra a nagy erőre, amit mi úgy hívunk, hogy szocialista nemzeti egység. Nagy erő ez, mert a nemzet fiai és leányai, mindazok, akik felismerik a nép érdekeit, s azt szolgálni készek, összefognak és dolgoznak. A szocializmus a munkásosztály eszméje, amelyet egész népünk magáévá tett, a szocialista cél, és maga a mű, a szocializmus, ami épül, már a mi népünk célja és műve. Elmondhatjuk: pártunk vezetésével, népünk becsületes, tisztességes munkájával biztatóan fejlődik szocialista társadalmi rendszerünk. Ennek eredménye, hogy bel- és külpolitikánk révén népünk békében és biztonságban él, nyugodt körülmények között dolgozunk a fejlett szocialista társadalom felépítésén. Van távlatunk. Már folyik az új, a jövő év január 1-ével kezdődő ötéves terv előkészítése. Lehetőségeinkkel reálisan számot vetve most úgy tűnik, hogyha az 1985-ös népgazdasági tervet megfelelően teljesítjük, a hetedik ötéves terv már egy újabb lépés lesz előre a mögöttünk lévő öt évhez képest. Mostani ismereteink szerint a nemzeti jövedelem 14-17 százalékos, az ipari termelés 13-16 százalékos, a mezőgazdasági termelés 12-14 százalékos, a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának 10-13 százalékos növelését irányozhatjuk elő. Ez attól is függ, hogy az idén a tervet megfelelően teljesítsük, legyen kellő kiindulási alapunk. A lehetőségek megvannak rá. Nagy tartalékokkal rendelkezünk arra, hogy a munkateljesítményeket még magasabb színvonalra emeljük. Kedves Elvtársak! Június 8-án, szombaton vá lasztás lesz. Azt kérjük állampolgárainktól, választó- polgárainktól, honfitársaink, tói, hogy szavazzanak a szocializmusra, a békére^ rendszerünkre, politikánkra s mint ahogy eddig is, a társadalmi igazságosság nagyobb fokú érvényesítésére. A választási előkészületeket idén egy új elem is élénkítette: most nemcsak szavazunk, hanem a politikánk, a közügyek képviseletére vállalkozó jelöltek közül választunk is. Ezt ’ segíti elő a kötelező többes jelölés. Legalább két jelöltet mindenütt állítottak, de némelyik országgyűlési választókerületben hármas, sőt négyes jelölés is történt. A tanácstag-jelölteknél még nagyobb arányban fordult elő többes jelölés. Mindez egy lépést jelent előre, nemcsak a választás, hanem egész szocialista rendszerünk demokratizálása útján. Mert igaz — és ez helyes is —, hogy a jelöltek mindnyájan vállalták a Hazafias Népfront országépítő, szocialista programját, de nagyon fontos, hogy az egyéni választókerületekben a lakosság valóban kiválassza azokat az embereket, akik a legalkalmasabbak a közéleti tisztségre, és akikben a legjobban bízik. Olyan országgyűlésre és tanácsokra van szükségünk, amelyek képesek hatékonyan előmozdítani népünk alapvető törekvését, a szocializmus építését, békénk és biztonságunk védelmét. Magukról a jelöltekről természetesen nem tudok szólni, őket választóik — így a csepelieket, az itt lévők — ismerik. De a tanácstag-jelöltekkel kapcsolatban általában szeretnék utalni arra, hogy sokszor halljuk a tanácstagok és még inkább a tanácsi tisztviselők bírálatát. De olyat én sehol nem hallottam, hogy valaki irigyelte volna őket. Az országos listán jelöltek mellett nem kívánok agitálni, mert úgy tűnne, mintha magam mellett is szólnék, hiszen én is köztük vagyok. Szeretnék azonban utalni arra, amit az előttem szólók is mondottak: e lista politikánk tükre, a rajta szereplő személyiségek részvételére szüksége van az országyűlésnek. Az orsz igos listán a 35 jelölt között a pártonkívüliek aránya egyébként nagyobb, mint amilyen az arányuk a jelenlegi országgyűlésben. Kedves Elvtársak! A szocialista nemzeti ösz- szefogás egyik eredménye, hogy a társadalmilag aktív emberek jobban megismerték egymást a közös küzdelemben, a közös vállalásokban. Jobban összeforrtunk, közelebb kerültünk egymáshoz. Ez végső soron azt jelenti, hogy különböző világnézetű emberek, párttagok, pártonkívüliek, fizikai dolgozók, értelmiségiek foghatnak össze az egész népünk érdekeit szolgáló közös és nemes célokért. A szombati választás váljék népünk szocialista törekvéseinek segítőjévé, olyan megmozdulássá, amely erősíti egységünket, összeforrottsá- gunkat, és növeli hazánk megbecsülését határainkon kívül is. Ami engem illet, én bízom abban, hogy ez így lesz. Kádár János nagy tapssal fogadott beszédét követően a nagygyűlés Kállai Gyula zárszavával, majd a Szózat hangjaival fejeződött be.
