Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

1985. június 7. ( TOLNA ^ — NÉPÚJSÁG 3 Hogyan szavazzunk? A választók nyilvántartá­sában szereplő állampolgá­rok értesítést kaptak arról, hogy melyik szavazóhelyiség­ben szavazhatnak. A válasz­tók a május 29-én kifüggesz­tett hirdetményekből is tu­domást szerezhetnek arról, hogy hol vannak a szavazó­helyiségék. A szavazás reggel 6 órakor ikezdődlilk, és 18 óráig tart. A választási elnökség, ha a he­lyi körülményék indokolják, elrendelheti, hogy a szavazó- helyiségeket már reggel 5 órakor kinyissák, és ettől tkezdve szavazhassanak a vá­lasztók. A szarvazatszedő bi­zottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson. A fővárosi kerüle­tekben, a városokban, vala­mint az üdülőhelyi és turis­taforgalmú községdkben — az ideiglenes tartózkodási helyükön igazolással szavaz­ni kívánók érdekében — a helyi választási elnökség ki­jelölt egy-egy szavazókört, ahol a szavazás ákkor is 18 óráig tart, ha a választók nyilvántartásába felvett va­lamennyi választópolgár már szavazott. E szavazóhelyisé­gek címeit az ideiglenes tar­tózkodási helyen szavazók a már 'bezárt szavazóhelyiség bejáratánál elhelyezett hir­detményből tudhatják meg. A választópolgárok érkezé­sük sorrendjében szavaznak. Választójogát mindenki sze­mélyesen gyakorolhatja. A szavazatszedő bizottság meg­állapítja a szavazó személy- azonosságát és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e. Éppen ezért a vá­lasztók vigyék magukkal sze­mélyi igazolványukat, vala­mint a választói nyilvántar­tásba történt felvételükről szóló értesítést, és ezeket mutassák be a szavazatszedő bizottságnak. Azok, akik ide­iglenes tartózkodási helyen szavaznak, illetve a válasz­tók nyilvántartásának lezá­rása után változtatták meg lakhelyüket, mutassák be a személyi igazolványukat, és -adják át ia választójogosult­ságukról szóló igazolást. Az állandó lakóhelyükön szavazók három szavazólapot kapnak. E három szavazólap — az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltek (nagyobb alakú, világoskék színű), — az országgyűlési válasz­tókerületben induló képvise­lőjelöltek (kisébb alakú, ró­zsaszín színű), — tanácstagjelöltek meg­választására (kisebb alakú, sárga színű) szolgál. Az ideiglenes tartózkodási helyükön szavazók csak az országos választási lista sza­vazólapját kapják meg. Az országos választási lis­tán szereplő jelöltekre sza­vazni nevük meghagyásával lehet. A választókerület ország- gyűlési képviselőjelöltjére és tanácstagjelöltjére úgy lehet szavazni, hogy a választópol­gár csak annak a jelöltnek a nevét hagyja érintetlenül, akire szavazatát adja, a má­sik jelölt nevét pedig áthúz­za. Ahol három jelölt neve szerepel, ott kettőét, ahol négy jelölt között választ­hat a szavazó, ott háromét át kell húzni. A szavazat csak így érvényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazó­lapon, a szavazat érvényte­len. A szavazólapra a vá­lasztópolgár által ráírt ne­vet a szavazatszedő bizott­ság nem veheti figyelembe, mert a jelölés joga a ielölő- gyűléseket illeti meg. A sza­vazólapra a jelöltek neveit abc-sorrendben vették fel, te­hát az nem tükröz jelölési, minősítési sorrendet. A választó a szavazólapok­hoz borítékot is kap. A sza­vazás a titkosságot biztosító szavazófülkében történik, ahol a szavazó a fenti szabá­lyoknak megfelelően jár el, és ezt követően a szavazóla­pokat a borítékba teszi. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGGYtlI.ÉM KÉPVISELŐVÁLASZTÁS IMS. június 8. Szavazólap Budapest főváros választókerület jelöltjei: TÖTH ZOLTÁN HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOT( LtSl KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1985. június 8. ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI USTA Szavazólap BARCS SÁNDOR MANDITY MARIN BARTIIA TIBOR MARK GYÖRGY BtRO IMRE NANASI LÁSZLÓ BOGNÁR JÓZSEF NEMETH KAROLY DVSCHEK LAJOSNÉ ÓVÁRI MIKLÓS CASPAR SÁNDOR PESTA LÁSZLÓ GYENES ANDRÁS PÉTER JANOS HAVASI FERENC POZSGAY IMRE HÁMORI CSABA REGER ANTAL JAKAB ROBERTNE SALGÖ LÁSZLÓ KATONA IMRE SARLÓS ISTVÁN KADAR JANOS STRAUB F. BRUNO K.Al.BY ZOLTÁN SZABÓ ISTVÁN KAl.I.AI FERENC SZAKÁCS JÓZSEF K ALL AI GYULA SZENTAGOTHA! JANOS KISS JANOS TRAUTMANN REZSŐ l.AZAR GYÖRGY VARGA IMRE LOSONCÉI PÁL szavazófülkében a szavazón kívül senki sem tartózkodhat, kivéve, ha a szavazó írni, ol­vasni nem tud, vagy testi fo­gyatékossága akadályozza a szavazásban. Ezekben az ese­tekben ugyanis más válasz­tó jogosult, esetleg a szava­zatszedő bizottság egyik tag­jának segítségét igénybe veheti. A szavazófülkéből kilépve a választó a szavazólapokat tartalmazó borítékot a szava­zatszedő bizottság előtt az urnába teszi. A kórházban, iletőleg a Lakásukon fekvő betegeket szavazatuk leadása érdeké­ben — kérésükre — a sza­vazatszedő bizottság két tag­ja felkeresi. A szavazás tit­kosságáról ez esetben is gon­doskodnak. Ha a szavazó a szavazat­szedő bizottság valamely in­tézkedésével nem ért egyet, kifogásával a helyi választá­si elnökséghez fordulhat. En­nek a címe a szavazóhelyi­ségben megtalálható. A fentiekben bemuta­tunk három szavazólapmin­tát. Az egyik az országos vá­lasztási lista szavazólapja. A másik kettő pelig a választó­kerületiek országgyűlési kép­viselőjelöltjei és tanácstag­jelöltek olyan szavazólap mintái, amelyeken kettő, il­letőleg három jelölt neve sze­repel. A szavazólapok: Az országos választási lis­tán szereplő országgyűlési képviselőjelöltekre a világos­kék színű, nagyobb alakú szavazólap változatlanul ha­gyásával adható le a szava­zat. (A szavazólapmintán az országos választási Lista je­löltjeinek nevei szerepelnek.) A rózsaszínű szavazólap az országgyűlési választókerüle­tek képviselőjelöltjeinek megválasztására szolgál. Ez­zel úgy kell szavazni, hogy a két jelölt közül a megválasz­tani kívánt nevét érintetle­nül hagyják, a másik nevét kihúzzák. (Ugyanígy kell el­járni a helyi tanácstagok ket­tős jelölésének esetében is a sárga színű szavazólappal.) A sárga szavazólappal a lanácstagjelöltelkre lehet sza­vazni, akiknél ugyanúgy, ahogy az országgyűlési vá­lasztókerület képviselőjelölt­jeinél, csak egyetlen név maradhat érintetlenül; a többi nevet ki kell húzni. (A kettős és hármas jelö­lést feltüntető szavazólap­mintán a feltüntetett nevek képzeletbeliek.) Kitüntetések környezetvédelemért Ünnepi ülést tartott tegnap a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő környezetvédelmi munkakö­zösség a világnap alkalmá­ból. Dr. Szelényi Béla, a mun­kaközösség elnöke köszöntöt­te a megjelenteket, majd dr. V. Nagy Imre, a műszaki eg-etem tanszékvezető egye­temi tanára, a HNF Országos Tanácsa környezetvédelmi munkabizottságának elnöke mondott beszédet. Röviden szólt a legutóbbi világnap óta eltelt egy év környezet- védelmi munkájáról. Javult a környezetvédelem helyzete annyiban, hogy ma már job­ban beilleszkedik az ország társadalmi, politikai, gazda­sági rendszerébe. Hazánk is részt vesz az ENSZ környe­zetvédelmi programirodájá­nak munkájában. A szerve­zet a kormányok ez irányú te­vékenységét koordinálja, az ismeretek, tapasztalatok át­adásával próbálják elterjesz­teni a jó példákat, programo­kat, sőt, a technológiákat is. A jövőben ez az ENSZ-bi- zottság a társadalmi szerve­zetek környezetvédelmi tevé­kenységét is összefogja. Tavaly összegezte a kör­nyezetvédelmi munkabizott­ság, hogy hol is állunk a munkával. A megrajzolt kép nem volt rózsás, annak elle­nére, hogy a kormányzat 10 milliárd forintot költött kör­nyezetvédelemre. A VII. öt­éves terv koncepciója szerint már húszmilliárd forint lesz erre a célra. Hazánkban is nagy jelen­tősége van az ismeretterjesz­tő, felvilágosító munkának — és ebben tehet sokat a nép­front —, hiszen az állampol­gárok többsége becsületes ember, akinek ha elmagya­rázzák, hogy a kisebb szeny- nyezések összeadódnak, ak­Téglatermelés, A Tégla- és Cserépipari Tröszt üzemeinek dolgozói a kitavaszodás óta rendszere­sen dolgoznak szombaton és vasárnap is, hogy minél előbb pótolják a téli rend­kívüli hideg és az energia­korlátozás miatt keletkezett termeléskiesést. Ez a kény­szerű tartozás téglából 90 miliő, tetőcserépből pedig 3,3 millió darab. Március közepétől már nemcsak a tröszt korszerű gyárai, ha­nem a hagyományos üzemek is — amelyek szabadtéri szárító színekben szikkaszt­ják a nyers téglát — foko­zatosan bekapcsolódtak ebbe a munkába. Május végéig a kor nagyobb fegyelmet tanú­sít. Ha egy gépkocsit mosnak bele a Dunába, az is kárt okoz, ha tízezret, az már ka­tasztrofális lehet, mert az olaj bekerül az ivóvízbe is. A probléma jelentőségét az is bizonyítja, hogy az új or­szággyűlésnek már lesz ter­mészet- és környezetvédelmi állandó bizottsága. Jó lenne minél szélesebb körben tuda. tosítani a környezetvédelem jelentőségét, hiszen itt az unokáink, a jövő generáció­jának egészségéről van szó. A környezetvédelem nemzeti program — hangsúlyozta a HNF országos munkabizott­ságának elnöke. Vannak megyénkben sokan, akik már eddig is sokat tet­tek, őket tüntették ki a me­gyei környezetvédelmi bízott, ság ülésén, illetve a központi ünnepségen. Ott vette át dr. Veszély Imre kaposszekcsői körzeti főorvos, a helyi nép­frontbizottság elnöke a Szé- chenyi-emlékplakettet. Környezetvédelmi tevékeny­ségért kapta meg Varga Lászlóné, a Simontornyai Bőrgyár személyzeti vezetője a Szakszervezeti munkáért kitüntetés ezüst fokozatát. Elismerő oklevélben részesült a Paksi Konzervgyár és a paksi Áfész. Érdemes társa­dalmi munkás kitüntetést ka­pott Novák Pál, a Volán dol­gozója, emlékplakettet kapott a TÁÉV Kollár Gyula szo­cialista brigádja. A szakszer­vezet által kezdeményezett kitüntetéseket Deli Sándor, az SZMT titkára adta át. A népfront nevében Varjas János megyei titkár Érdemes társadalmi munkás kitünte­tést adott át Ajtainé Csillag Évának, a megyei tanács munkatársának, és Kurucz Józsefnek, a HNF dombóvári bizottsága titkárának. gyárbővítés pótműszakok révén 13 millió téglát és 1,2 millió tetőcse­repet törlesztették a téli tar­tozásból. A téli elmaradás pótlását segíti, hogy befejeződött a kőszegi, a ponnanhalmi és a tahi gyár korszerűsítése és megkezdődött a próbaterme­lés is. A keresett, kisméretű tégláik termelésének növelé­sét célozta a fejlesztés, amellyel például a kőszegi gyár termelése évi 5,6 mil­lióról 12 millióra nő, s ha­sonló arányban, ugyancsak 12 millió darabra bővül a másik két gyár teljesítménye is. Nyolcvankét községből - egy falu IV. Nyolcvankét községből jöt­tek Alsónánára az emberek. Az elmúlt évtizedekben alsó- nánaiakká váltak. Farkas Ist­ván Harcról jött két hétre. Akkor csak az emlékeit hoz­ta magával. Később átköltö­zött, majd magával hozta a házát is Harcról — fényké­pen. A harci ház fényképe ott van a tanyája falán — a szőlő és a tanya közvetlenül az itt épített háza kertjével majdnem határos — emlék­ként. Ebben a tanyában készí­tette feljegyzéseit, itt be­szélgettek a község eddigi fejlődéséről, a teendőkről. Mint a község egykori ta­nácstitkára, majd elnöke, ké­sőbb társadalmi tanácselnö­ke 1982-ig, pontos kimutatást készített mindenről, ami a községben történt. Feljegyezte azok nevét, akik sokat tettek a faluért: Ponecker Andrásét, Keserű Józsefét, Kemény Ist­vánét, Rákóczi Istvánét, Ha- nuszek Joachimét, Martin Józsefnéét, Schmidt Antalét, Kult Antalnéét, Willi Jánosét, Póhlon Ádámét... Feljegyzéseiben sokszor szerepel ez a szó: szorgalmas, odaadó. Ez a jelző az itt élő embereket illeti. A szorgalom, az odaadás tette ezt a községet az itt élők számára otthonná. Sok­sok társadalmi munkával, és természetesen sok millió fo­rint befektetéssel Alsónána olyan lett, hogy a valamikor itt élők, ha hazalátogatnak — csak csodálkozni tudnak. A feljegyzések szerint 1949 és 1982 között Alsónánán 39 100 000 forintot fordítottak fenntartásra, 12 980 000 forin­tot felújításra, és 1 272 000 forintot fejlesztésre, össze­sen 52 952 000 forintot költöt­tek a lakosság jobb ellátásá­ra, a lakókörnyezet otthono­sabbá tételére. Ezekre az évekre emlékez­nek a tanyában halászlét, pincepörköltet főzve, ízlel­getve a bort, amelynek a mi­nősége vetekszik a szek­szárdiéval. Az alsónánai liyű Farkas István több száz társával együtt véglegesen Alsónánán telepedett le. hegyoldal ismét szőlőt terem. A lerombolt tanyák helyén újak épülnek. Sok új tanya épült, és épülhet még, hogy a valamikori háromszintes — mindegyik egy-egy kilométer hosszú — pincesort ismét ta­nyák foglalják el. A tanya­helyek mind elkeltek, vala. mennyit bérbe adták ötven évre. Farkas István több mint ötven évet töltött el a köz- igazgatás szolgálatában. Ha lenéz a tanyájából — maga előtt látja a községet, amely­nek fejlődésében az ő mun­kája is benne van. Az alsó­nánai emberek tisztelik, be­csülik. A felsőbb szervektől is sokféle elismerésben ré­szesült. Jó munkájáért — erről is pontos feljegyzést ké­szített — huszonegyszer ka­pott elismerő oklevelet, negy­venkét esetben jutalmazták pénzzel — összesen 94 ezer forinttal. A törzsgárdajelvény minden fokozatát — az ara­nyat kétszer is — megkapta. 56-ban és 65-ben Árvízvéde­lemért kitüntetést tűztek a mellére, 78-ban pedig a Mun­kaérdemrend ezüst fokozatát. Vitrinjében ott látható a Honvédelmi emlékérem, a Polgári Védelemért kitünte­tés, az elismerés a 10 éven keresztül végzett népi ellenőri munkájáért. A legfrissebb oklevél: elismerés azért a munkáért, amit ötven év alatt végzett a közigazgatásban. Farkas István egy a nyolc­vankét községből jöttek kö­zül. A többiekkel, a közös célokért való küzdelemben vált ő is alsónánaivá. Egyszer ugyan ismét majdnem harci lett. Küldöttségbe jöttek érte a harciak Alsónánára. Kér­ték: menjen vissza Harcra, ö akkor azt mondta: kérdezzék meg a megbízóit, a tanácsta­gokat, ha elengedik, haza­megy. Az alsónánaiak azt kérdezték a harci küldöttek­től: „Maguknak megfelelne Farkas István?” A harciak válasza: „Igen!”, az alsóná- naiaké pedig: „Nekünk is megfelel.” SZALA1 JANOS Fotó: KAPFINGER ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents