Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-06 / 131. szám
1985. június 6. TOLNA ' KÉPÚJSÁG 3 Tolna, Halászati szövetkezet Jobb munka, nagyobb fegyelem - több nyereség Halászbárka a tolnai Holt-Dunán A tolnai Béke Halászati Szövetkezet neve nemigen szerepel a legjobbak között. Mostanában legtöbbször az eliszaposodott holt Duna- ágak emlegetése közben kerül szóba: ebben a vízben nem él meg a hal, s mivel a víz a talajban a közlekedő edények elve szerint vándorol, mert szennyezett, hát azzá teszi az ivóvizet is. Csakhogy: ahhoz, hogy a 20 év előtti ideális mederállapotot újrateremtsék, hozzávetőleg 20 millió forintra lenne szükség. Ugyanakkor: a szövetkezet „fénykorában”, 1982- ben 3 millió forint nyereséget tudott produkálni, tavaly viszont 1 millió 354 ezer forint veszteséget könyveltek el. A szövetkezet élére ez év január elsején került új elnök, Bordás Gábor személyében, aki korábban a tolnai Aranykalász téesz párttitkára volt. — Negyven éve, 1945-ben alakították meg a bérlőnél napszámban dolgozó tolnai és szekszárdi halászok az első társaságot. Ez a társaság később kétfelé vált, majd 1954- ben megalakult a Béke Halászati Szövetkezet. — A legnagyobb nyereség sem fölözte a 3 milliót, s a tavalyi veszteség sem a legjobb gazdálkodásra utal. — A szövetkezet nyeresége három forrásból adódik. A 67 hektár földterület főként takarmányt terem, — bár idén a fenyércirok-fertőzés miatt ki kellett váltanunk a kukoricát napraforgóra, s előreláthatólag két éven át csak őszi kalászosokat vethetünk a területre. A takarmányt a GMV-től vásároljuk, csökkent értékű, tört szemű kukoricát, és más takarmányokat. A növénytermesztést a speciális, például növényvédő gépek hiánya miatt önállóan megoldani nem tudjuk, de segít ebben a tolnai téesz. A műanyagüzem jól prosperál, flakonokat, játékokat, fóliazsákokat, zacskókat készítünk. Ez az üzem még a tavalyi évben is félmillió forint nyereséget hozott. Egyébként a géppark meglehetősen elavult, s hosz. szas utánjárás kell ahhoz, hogy a fröccsöntött műanyag- termékek jó piacát megtaláljuk, hisz ezekből a termékekből dömping van. A halászati ágazat az alaptevékenységünk, ez azonban nem nyereséges. — Hogyan lett veszteséges az ágazat? — Ennek részben szubjektív, de objektív okai is vannak. A veszteséget nagymértékben előidézte az elmúlt két év aszályos időjárása, aminek következtében leapadt a vízszint, a hal pedig csak vízben képes megélni. Az összes vízfelületünk 1864 hektár, ebből az élő Duna 1611 hektár, a Sió és a Sárvíz 90 hektár, a holtág pedig 163 hektár. A legtöb halat a tolnai hídtól a nagy Dunáig terjedő patkó alakú holtágból halásszuk: idén a tervünk 29 vagon hal, s ennek a fele, 14,5 vagon származik ebből az úgynevezett felső holtágból. — A holtágak eliszaposodásáról, a halpusztulásról, az iszapízű halról, a szennyezett ivóvízről gyakran hallani mostanában — mi ennek az oka, s mit lehetne ellene tenni? — Mióta megépítették a Sió-torkolati művet, nincs zöldár. tehát az sincs, ami mossa a területet. A meder feltöltődik és eliszaposodik. Kotorni kéne, ami 20—30 millióba kerülne. Erre saját erőnkből képtelenek vagyunk, csak az Országos Víz. ügyi Hivatal, és az Országos Természetvédelmi Hivatal tudna segíteni. A magánvéleményem az, hogy ebben a dologban előbb utóbb lépni kell, hisz Tolna, Mözs, Bo- gyiszló és Fácánkert ivóvizének minőségét komoly veszély fenyegeti. A KÖJÁL; már most tiltja a fürdést a tolnai holtágon, és a szennyezett víz miatt télen jeget sem lehet vágni, holott ez bevételi forrást jelenthetne. A Sión az év kétharmad részében szennyezett víz folyik — szerencsére, idén márciusban viszonylag tiszta vizet kaptunk az alsó és felső holtágra. Most magasabb is a vízállás, mint az elmúlt két év hasonló időszakában volt. A próbahalászások is ezt igazolják: szépen fejlődnek a halak. Az alsó holtágra települt a Sió balparti öntözőfürt, ami sok vizet visz el a halak elől. Ezt pótolni lehet, de nem akkor kell tenni, amikor a partoldal már teljesen kiszikkadt. Éppen ezért szerződést kötöttünk idén az öntözőfürttel, hogy amennyiben 15 centivel csökken a vízszint, pótolják azt. Ezzel elkerülhető a fölösleges víz- veszteség, és nem szárad ki a meder. — A halászati ágazat jövedelmezőbbé tétele érdekében milyen intézkedéseket hoztak? — Az elmúlt tíz évben a legtöbb ivadékot idén tavasz- szal telepítettük, ennek 90 százaléka növényevő hal, busa — ennek a takarmányozása egyszerű és olcsó, jó a hal növekedési erélye, s köny- nyen értékesíthető. — Mennyiben érdekeltek a dolgozók abban, hogy többet dolgozzanak, jobb minőségű munkát végezzenek? — A halászat ez évi tervének eléréséhez premizálási javaslatot dolgoztunk ki. A lényege: mind az öt holtágnak más és más a termelési terve — ezeknek a teljesítése esetén a dolgozók holtáganként több vagy kevesebb prémiumot kapnak. — Milyen intézkedéseket hoztak a munkafegyelem megszilárdítása érdekében? — Hivatalos napi munkaelosztás korábban nem volt a szövetkezetben. Az új rend a következő: a halászati ágazatvezető mindennap írásban rögzíti, hogy ki, hol dolgozik, és mit csinál. Például ma, június 3-án, hétfőn hatan takarmányt szállítanak, hárman takarmányoznak, a holtágakat napközben és éjszaka öten őrzik, a hivatásos halőrök mellett. Közbevetve: még így is kevés a halőrünk: évente 1 vagon körüli, 1 millió forint értékű halat fognak ki a vizeinkből az orvhalászok. Az ivadéknevelő telepen süllőket helyezünk ki, itt hatan dolgoznak, s készítik a hálókat is a jövő héten kezdődő nagydunai halászathoz. Szóval, pontosan tudom, hogy ki, mikor, höl található, és persze, mindenki tudja, mi a dolga. Amikor a szövetkezet élére kerültem, őszintén elmondtam, milyen munkafegyelmet várok a fizikai dolgozóktól és irányítóktól egyaránt. Ügy érzem, sikerül jó és személyes kapcsolatot kialakítani a dolgozókkal. Sikerül azokkal is szót értenem, akik korábban a kelleténél több alkoholt fogyasztottak. Ha a meggyőző érvek hatástalanok, fegyelmi eljárás következik, majd kizárás. Ügy gondolom kizárásra nem kerül sor, hisz az emberek is tudják, hogy változtatni kell a helyzetükön mindenképpen. Az elképzelések megvalósításában támogat a pártalapszervezet is. Ügy beszéltük meg a dolgozókkal, hogy ha bármi gondunk van egymással, nyíltan, és őszintén elmondjuk, fgy alakulhat ki jó hangulat a szövetkezetben, márpedig megelégedett, jó hangulatú emberekkel sokkal könnyebb dolgozni, mint azokkal, akiknek rossz a kedvük, és zsörtölődnek. Ehhez azonban mindenekelőtt termelni kell, jobb minőségű munkát végezni, rendesen, pontosan, egyenletes tempóban dolgozni. * A tolnai Béke Halászati Szövetkezetben idén egy hektárra 730 kilogramm ivadék- és tenyészhalat helyeztek ki — tavaly csupán 490 kilogrammot. A lehalászási terv 1,7-szer nagyobb, mint az elmúlt évi tényleges teljesítmény volt. A szövetkezet bevételi terve 24 millió 870 ezer forint, a nyereségterv pedig 2,1 millió forint. Érdemes felidézni egy adatot: a szövetkezet az elmúlt évet 1 millió 354 ezer forint veszteséggel zárta. D. VARGA MÁRTA Fotó: GOTTVALD KAROLY Nyolcvankét községbe! - agy falu in. A társadalmi munkáért adományozott vándorzászlót a vele járó 100 ezer forint jutalommal ők nyerték el először a megyében. Ezt követően kétszer egymás után lettek még megyei elsők a faluszépítési versenyben és egyszer másodikak, összesen hétszázezer forint gyűlt ösz- sze ilyen nyereményből. A megyei tanács ehhez adott még háromszázezret, ők megtoldottak a saját erejükkel és elkészült a község közúthálózata. A víztárolókhoz is köves utat építettek, hogy baj esetén bármikor fel tudjanak menni a vízmű szakemberei. A faluban korábban 93 kút volt, de közülük csak egyben — Jankó Béláékéban, a félszer alatt — volt jó ivóvíz. Két kutat fúnattak, két tárolómedencét építettek, 27 közkifolyót, 17 tűzcsapot létesítettek. összesen 6500 méter vízvezetékcsövet fektettek le. A cselekvés központjában mindig az ember állt. Az aggregátoros mozit kinőtte a falu. Építettek helyette egy olyant, hogy hét megyéből jártak Alsónánára levenni a mintát. Három buszváró védi az alsónánaiakat az időjárás viszontagságaitól. A buszvá- rőknál, a tereken padok, a központban modern presszó, klubkönyvtár, amelyben 5200 kötet könyv, rádió, tévé, magnó, lemezjátszó áll a művelődés szolgálatában. A kultúrházukat is átépítették. Gondoltak a lakodalmasokra is. Külön erre a célra építettek a kultúrházhoz egy fél tetős épületet. Korszerűsítették a körzeti orvosi rendelőt. Jól felszerelték. A rendelő mellé egészségházat építettek... — A körzeti orvos székhelyét áttették Várdombra... A központi körzeti orvosi rendelő most egyforma távolságra van az alsónánaiak- nak és a várdombiaknak. Jól felszerelt. Az alsónánaiak, hogy legalább injekcióra ne kelljen Várdombra menni, helyben kialakítottak egy lakást az asszisztensnőnek. Az egykori bölcsőde — ilyen is volt — épületébe mos idős emberek járnak. A bölcsődét még a hatvanas években létesítették. Negyven gyereknek készült, de olyan népszerű volt, hogy időnként ötven gyereknek kellett benne helyet biztosítani. Jól működött, bemutató bölcsőde volt, a megye több községéből jártak ide tanulmányozni, hogyan is csinálják az alsónánaiak. Amikor bevezették a gyest, egyre fogyott a bölcsődébe adott gyerekek száma. A bölcsőde felszerelését elvitték. Most az idős emberek körében népszerű ez az épület. Húsz embernek teremtettek itt napközi otthont, de előfordult már, hogy huszonkilencen, harmincán is voltak hosz- szabb-rövidebb ideig. Óvodájukban negyven gyereknek van hely. A tűzoltószertár üresen áll. Valamikor jó felszerelés volt benne és hogy az alsónánai önkéntes tűzoltók tudtak is ezzel bánni, bizonyítja ások megnyert járási verseny, a megyei első helyezés és a területi döntő, ahol a harmadik helyen végeztek. Az önkéntes tűzoltó egyesületet feloszlatták, a felszerelést elvitték... A sport is úgy hozzátartozott a község életéhez, mint kabáthoz a gomb. Társadalmi munkában egy bikaistállóból öltözőt alakítottak ki. Mérkőzések után hideg-melegvizes zuhany alatt frissülnek fel a sportolók. Az ötvenes években kétszer nyertek körzeti bajnokságot, elsők voltak a járási szparta- kiádon, két jó futójuk szerepelt — eredményesen — az országos szpartakiádon. A sportpálya ma sem néptelen. A fiatalóknak minden lehetőséget biztosítanak a rendszeres sportoláshoz. A községben olajkút, tápbolt, 100 palaokos gázcseretelep működik. A község szépült, szépül és épül. Megkezdődött a visszaszivár- gás a városból. Az elmúlt években nemcsak a megürült házak találtak gazdára, negyvenegy új is épült. Innen járnak most dolgozni az alsónánaiak Szekszárdra. A völgyben, fák között megbúvó falu egy kis gyöngyszem. Minden évben fásított a lakosság és ez -meg is látszik a községen. A fák között húzódik meg a felújított, korszerűsített szeszfőzde, ahová más megyéből is járnak főzetni. (Folytatjuk) SZALAI JÄNOS Fotó: KAPFINGER ANDRÄS Minden pince elkelt és a lerombolt tanyák helyén újak épülnek A régi házakat felújították és egyre több újat építenek
