Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-06 / 131. szám
2(>íÉPCUSÁG 1985. június 6. Választási tudnivalók 1985. június 8-án, szombaton — az urnák elé járulnak a magyar választópolgárok, hogy megválasszák az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácstagokat. Ez a választás más lesz, mint a korábbiak voltak, hiszen a választókerületek többségében két, másutt viszont három vagy több jelölt közül kell kiválasztani azt, akit képviseletükben az országgyűlésben vagy a helyi tanácsban akarunk látni. Felelősségteljes állampolgári kötelezettség gyakorlásáról van tehát szó. Az alábbi összeállításunkkal ehhez akarunk segítséget adni megyénk választópolgárainak. A választási elnökség az országgyűlési választókerületben Az országgyűlési választó- kerület székhelyén működő helyi választási elnökség — egyéb feladatai mellett a) elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazatszedő bizottságnak az országgyűlési képviselőválasztás szavazási eredményével kapcsolatos határozata ellen emelték; b) megállapítja az ország- gyűlési választókerület választási eredményét; c) kiadja a megválasztott országgyűlési képiivselőnek a megbízólevelet, illetőleg a pótképviselőnek a megválasztásáról szóló értesítést; d) lebonyolítja az ország- gyűlési képviselő visszahívásáról döntő szavazást. Mi a helyi választási elnökség feladata? A helyi — községi, városi — választási elnökség: a) gondoskodik a tanácsi választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, továbbá az elfogadott jelöltek nevének a szavazólapokon való feltüntetéséről; b) megállapítja és nyilvántartja a tanácsi választókerületek választási eredményét; c) elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazatszedő bizottságnak a szavazás tartama alatt tett intézkedése vagy a tanácsi választásnál a szavazás eredményével kapcsolatos határozata ellen emeltek; d) megállapítja a tanácsi választás összesített eredményét; e) pótválasztást tűz ki; f) kiadja a megválasztott helyi tanácstagnak a megbízólevelet, illetőleg a megválasztott póttanácstagnak a megválasztásáról szóló értesítést ; g) lebonyolítja a tanácstag visszahívásáról döntő szavazást; h) beszámol a helyi tanácsnak a választás helyi lefolyásáról. A szavazatszedő bizottság teendői A szavazatszedő bizottság: a) átveszi a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat; b) levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényességéről és zavartalanságáról ; c) megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét; d) továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet a helyi választási elnökséghez. A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezáratja. A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság megszámlálja a szavazatokat. A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak az országos választási elnökségnek és az illetékes választási elnökségnek a tagjai, az e szervezethez beosztott dolgozók, továbbá a Hazafias Népfront, és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak. A helyi választási elnökségnél kifogást lehet emelni a szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott határozata vagy intézkedése ellen, továbbá helyi tanácstag választása esetén a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban. Tudnivalók a szavazás körülményeiről A helyi tanács végrehajtó bizottsága március 18-ig megállapította a település szavazóböreinek számát, területi beosztását és sorszámát. A szavazóköröket a törvény értelmében úgy kellett kialakítani, hogy egy szavazókörre 600—1000 választópolgár jusson, de minden községben legalább egy szavazókor legyen. A szavazókor területének meghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy abba egy vagy több tanácsi választókerület teljes területe beletartozzék. Szavazni a megfelelő szavazókörben lehet. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja az egészségi állapota vagy idős kora miatt mozgásában gátolt választópolgárt — kérésére, szavazásának lehetővé tétele végett — felkeresi. A választópolgárok érkezésük sorrendjében szavaznak. Az szavazhat, aki a választó- kerületben a választók nyilvántartásában szerepel. A szavazatszedő bizottságnak át kell adni a választói névjegyzékbe történt felvételről szóló értesítést. A szavazásra ajánlatos magunkkal vinni a személyi igazolványt. A szavazás a szavazófülkében történik, ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat a borítékba teszi, és a szavazatszedő bizottság előtt az urnáiba helyezi. A szavazás ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a szavazó azonban, aki nem tud olvasni vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választópolgár segítségét veheti igénybe. Ha a szavazás napján valaki nem tartózkodik a lakóhelyén, ahol a választói névjegyzékbe felvették, akkor a választójogát úgy gyakorolhatja, hogy igazolást 'kér az őt nyilvántartó tanács végrehajtó bizottságától és ezt az igazolást a szavazás napján az ideiglenes tartózkodási helyén bármelyik szavazókörben bemutatja és ennék ellenében szavazhat az országos listán szereplő képviselőjelöltekre, de a helyi képviselőjelöltekre és tanácstagjelöltekre nem. A szavazóhelyiség Minden szavazóhelyiségben — a szavazás titkossága érdekében — legalább két szavazófülkét, és a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitáísa, a pecsét feltörése, vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. A szavazatszedő bizottság az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt -megvizsgálja, és a vizsgálat eredményét feltünteti a szavazási jegyzőkönyvben. A szavazatszedő bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyi- áégben és környékén a rendet fenntartsák. A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. Pótválasztás - tizenöt napon belül Ha valamelyik választókerületben nem szavazott az összes választópolgárnak több mint a fele, vagy egyik -jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül kell megtartani. A pótválasztáson új jelölteket is lehet állítani. A pótválasztáson az lesz a 'megválasztott képviselő, illetőleg tanácstag, aki a legtöbb szavazatot kapta. Pótválasztást kell kitűzni abban a választókerületben is, -amelyben nem tartottak választást, mert nem volt legalább két jelölt. Ilyen esetben azonban a választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetve tanácstagja az a jelölt lesz, aki az összes érvényes szavazatnak több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a választópolgárok több mint a fele szavazott. Az a jelölt, aki a választókerületben a megválasztott országgyűlési képviselő, illetve tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazatnak legalább az egynegyedét, pót- képviselő, illetve póttanácstag lesz. Ha a választókerületben a képviselői vagy tanácstagi hely megüresedik, a pótképviselő, illetve a pót- tanácstag lép a megüresedett tisztségbe. A megyei tanácstagok megválasztása A megyei tanácsba — lakosság és a helyi tanácsok számához igazodóan — 90 tanácstagot lehet választani az Elnöki Tanács határozata álapján. A helyi tanács a megyei tanács által megállapított számú -megyei tanácstagot választ. Több községi tanács együtt is választhat egy megyei tanácstagot. IA helyi tanács lehetőleg alakuló ülésén jelöli, majd nyomban megválasztja a megyei tanács tagját (tagjait). A jelöltre a Hazafias Népfront megyei bizottsága tesz javaslatot, de saját tanácsának tagjai közül javaslatot tehet a helyi tanács bármely tagja is. A helyi tanácsok a megyei tanácsba több jelöltet is állíthatnak, mint ahány tanácstagot választanak. Megyei tanácstag- jelölt az lesz, -aki a jelölő tanácsülésen megjelent helyi tanácstagok egyharmaüának szavazatát megkapta, továbbá a Hazafias Népfront programját és a jelölést elfogadta. A jelölés nyílt szavazással történik. A megválasztott megyei tanácstag részére a megbízólevelet a helyi tanács elnöke adja ki. A szocialista országok javaslata az ENSZ-ben A szocialista országok sürgős, hatékony intézkedéseket sürgettek az ENSZ-ben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok javítása érdekében. A Belorusz SZSZK, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és az Ukrán SZSZK küldöttségei által kiadott közös nyilatkozat állást foglalt az embargó, az ezzel való fenyegetőzés, a bojkott, a kereskedelmi, pénzügyi és technológiái blokád alkalmazása ellen. Az ENSZ-közgyűlés hivatalos okmányaként terjesztett nyilatkozat rámutat, hogy a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyomás eszközeként való alkalmazása a legdurválbban sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát. A dokumentum megállapítja: amennyiben reális intézkedéseket foganatosítanának a fegyverkezési hajsza ellen, ez kedvező feltételeket teremtene a világgazdasági helyzet javítására. PANORÁMA BUDAPEST NATO-tanácskozás a SALT-2-ről Május 29. és június 5. között Magyarországon tartózkodott Peter Lorenz, az NSZK Kancellári Hivatalának parlamenti államtitkára. Peter Lorenzet fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Várko- nyi Péter külügyminiszter. SZEGED Szerdán ülést tartott Szegeden a Ópusztaszeri Emlékbizottság Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével. A testületet Szabó G. László, a bizottság titkára, a Csong- rád Megyei Tanács elnökhelyettese tájékoztatta az előző ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Ezután a bizottság tagjai Ópusztaszer- re utaztak, áhol megtekintették az emlékpark új létesítményeit. WASHINGTON A hadászati támadófegyverek korlátozásáról kötött szovjet—amerikai SALT—2 szerződés jövője lesz a portugáliai Estorilban ma kezdődő kétnapos tavaszi NA- TO-külügyminiszteri ülés fő témája. Washington és szövetségesei között nincs teljes egyetértés ebben a kérdésben. George Shultz amerikai külügyminiszter, aki szerdán érkezett a helyszínre, nem •volt hajlandó kifejteni véleményét a megvitatandó fő napirendi pontról. Ismeretes, hogy a Pentagon álláspontja szerint föl kellene mondani a Washington által különben sohasem ratifikált, hallgatólagosan azonban eddig mégis betartott szerződés érvényét. A SALT—2 azért is útjában áll az amerikai h ad ügymi nis ztéri umn ak, mert az új Trident tenger? alattj árókat csak annak megsértésével lehetne rendszerbe állítani. Az Egyesült Államok szövetségeseinek többsége nem 'helyesli a szerződés felszá- < imolását. Shultz egyik legfontosabb feladata a mostani NATO-ülésen — mint az AP hírügynökség írja — annak kipuhatolása, hogy milyen mélyek a szövetségesek között az e kérdésben meglévő véleménykülönbségek. Értesülések szerint az amerikai elnök a portugáliai ülés után, már a hét végén kialakíthatja végső döntését a SALT—2 sorsáról, és elhatározását hétfőn terjesztené ' a törvényhozás elé. Brit-izraeli eszmecsere Tóth László közlekedési államtitkár, a magyar állam nevében 75 millió dollár összegű világbanki kölcsönnyújtásról szóló megállapodást írt alá Washingtonban, a közlekedés fejlesztésére. Ez a harmadik világbanki kölcsönmegállapodás ebben a pénzügyi évben. A 80 millió dolláros integrált állat- tenyésztési és feldolgozási, illetve a 73 millió dolláros finomvegyipart kölcsönt április végén írták alá. GENF Az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalások keretében szerdán Genfiben ülést tartott a hadászati fegyverek kérdésével foglalkozó munkacsoport. MANAGUA Daniel Ortega nicaraguai elnök kedden javaslatot tett Honduras és Costa Rica kormányának, hogy kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a közép-amerikai béke helyreállítására. A tárgyalásokat a legmagasabb szinten kell folytatni, hogy elejét vehessék a „közép-amerikai vérontásnak” — hangoztatta Ortega. PEKING Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettes hamarosan a Szovjetunióba utazik — közölte szerdai tájékoztatóján a kínai külügyminisztérium szóvivője. Látogatása idején kötik meg az 1990- ig szóló kínai—szovjet gazdasági-kereskedelmi megállapodást. SZÖUL Csúcsszintű találkozót javasolt Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök szerdán Szöuliban a KNDK-nak. A békés egyesítés kérdésével foglalkozó országos tanácskozáson kijelentette: még az idén találkozni szeretne Kim ír Szénnél, a KNDK államfőjével. Csőn ezenkívül felkérte az északi szomszédot, hogy vegyen részt az 1986-as ázsiai játékokon, és a Szöulban tartandó 1988-as olimpián. o közel-keleti megoldásról Szerdai londoni sajtóértekezletén Jichak Samir izraeli külügyminiszter megint következetesen elzárkózott a Husszein jordániai király javasolta béketárgyalások gondolatától, amelyet egyébként Nagy Britannia és az Egyesült Államok pártfogol. Ugyanakkor közölte, bármikor kész találkozni az uralkodóval. Husszein jelenleg, magánlátogatáson ugyancsak a brit fővárosban tartózkodik. Nem ismeretes, hogy tervek volnának kettejük „összehozására”. Samir a palesztin (száműzött) parlamentnek a tárgyalásokba való bevonását — más szóval a jordániai—palesztin közös delegációt — úgy értelmezte, mint egyfajta „trójai falovat”. Kifejtette, hogy a palesztin parlament (Palesztinái Nemzeti Tanács) az izraeli kormány szemében azonos a Palesztinái Felszahadítási Szervezettel — ezzel pedig Izrael nem fog tárgyalni. Ugyancsak akadály, szerinte, ha Husszein nemzetközi értekezlet összehívását indítványozza. E kettő összemosása — mint Londonban vélik — taktikai trükk: míg ugyanis a járdán—palesztin elgondolás élvezi Washington támogatását, a nemzetközi konferencia (amely a Szovjetunió bevonásával volna egyenértékű) — nem Izrael az utóbbi elutasításával próbál elzárkózni az előbbi elől. Az izraeli külügyminiszter álláspontja szerint — amely rádió- és tévéinterjúikban hangzott el — a megoldás útja az volna, hogy először „csak” Izrael és Jordánia képviselői találkoznak, majd a második szakaszban „merülhetne fel” a palesztin részvétel kérdése, de csak olyan formában, amely eleve kirekeszti a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet „tagjait és szimpatizánsait”. A Samir által előadottakból azt lehetett kiolvasni, hogy a tagak és szimpatizánsok kilétére nézve Izrael magának tartja fenn a döntés jogát. Samir külügyminiszter Margaret Thatcherrel
