Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

Í985. június 4. KÉPÚJSÁG 3 Szocialista brigádok napja a KSZE-központban A szekszárdi növényter­mesztési rendszer, a KSZE dunántúli termelési egysé­geinek szocialista brigádjai találkoztak a múlt hét vé­gén a Páskuni utcai központ­ban. Ritka alkalom, hogy Győr, Vép, Székesfehérvár, Buda­pest, Kaposrvár, Székszárd, Mohács és a szekszárdi köz­pont tizenhárom szocialista brigádja találkozzon, együtt legyen. Most alkalmat adott erre az, hogy végeztek a ta­vaszi munkákkal, s készül­nek az aratásra. A több mint háromszáz brigádtag előtt Csingár Pé­ter, a KSZE MSZMP alap­szervezetének titkára, igaz­gatóhelyettes méltatta a szo­cialista brigádok idei mun­káját. Hangsúlyozta, hogy a további jó együttműködéssel tudják csak feladataikat megoldani. Nemrég érkezett a közpon­ti telepre száz kombájn, ezekből ötvenet már a tag- gazdaságoknak kiküldtek. A brigádok jó együttműködése eredményezte, hogy tervsze­rűen folyik a gépek szerelé­se. Két hét múlva végezni kell a következő ötven kom­bájn üzembe állításával, de újabb nagy feladat jön. Ugyanis e hónap közepe tá­ján hatvanihárom nagy telje­sítményű traktor érkezését várják. Ezeket „méltókép­pen” akarják fogadni, hogy mielőbb részt vehessenek a gépekkel az IGP-program újabb fejezetének megvaló­sításában. Tapasztalatcserére is sor került, hiszen a központban mód nyílott erre is, lévén teljes üzemben az apparátus. A hivatalos rész után ba­ráti találkozókkal folytatták az együttlétet, a rendezvé­nyeken igen sokan vettek részt. Például a KBT által szervezett KRESZ-vetélkedőn 235-en. A kerékpárosok kö­zött Nagy Ferenc és Farkas Géza, a segédmotoros kerék­párosok között pedig Újvári László győzött. Az asztalite­nisz, a sakk, a női és a férfi­foci is lekötötte az érdeklő­dők figyelmét. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát MHSZ alapszervezete lövész­versenyt rendezett, az abszo­lút győztes Gubein György- né lett. A KSZE szocialista brigádok napját közös vacso­rával zárták, három brigád­tag versenyben főzött csü­lökpörköltet. A vállalati KISZ-szervezet rendezte program sikeres volt, hiszen két nagy mun­kafázis között találkoztak, és a kapcsolatot szorosabbá tet­ték. Ez pedig a további éves tennivalók pontosabb végre­hajtását segíti majd elő.- Pj ­Korszerű ablakvasalat Energiatakarékos ablakok­ra illeszthető, pontosan záró­dó vasalatok gyártását készí­ti elő az ELZETT Művek soproni gyára. Az e célt szol­gáló mintegy 260 millió fo­rintos beruházás során 2300 négyzetméter alapterületű új csarnokot alakítanak ki már ez év végéig. Ebben szerelik fel az NSZK-ból vásárolt nagy teljesítményű sajtolót, továbbá a Magyarországon készült automatikus galvani­zálót. Az új csarnokiban az NSZK-beli ROTO cég licen­ce alapján bukó- és bukó- nyíló, fa-, illetve műanyag ablakokhoz egyaránt hasz­nálható ablakvasalatokat ké­szítenek. Az első, még im­port alkatrészekkel dolgozó szerelősor már működik is. Az év végéig 180 000 vasalat- garnitúrát állít össze. Teljes kapacitással 1987-től dolgo­zik az üzem. Attól kezdve 600 ezer ablakvasalatot ad piacra évente. Hőgyész, vegyesipari szövetkezet Visszahívták a nyugdíjasokat Sok múlik a partnerkapcsolatokon Folyamatosan tudtak dolgozni a varrodában •• Ütemesebb a termelés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A szekszárdi műszergyár­ban az év első pár hónapjá­ban valamivel jobban ala­kultak a termelési eredmé­nyek, mint az előző évek­ben. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a ter­melés ütemessége javult, a havi, a hónapon belüli bon­tások szerint. A termelési feladatok időbeni ismerete és ismertetése a munkaterüle­tekkel, javította a munka- szervezést és az irányítást. Az előző évekhez viszonyít­va lényegesen javult a vál­lalaton belüli kooperáció üte­messége és az igények kielé­gítése. Az előre látóbb ter­meléssel, irányítással, lénye­gesen javult a munkarend, a munkamorál és a munkafe­gyelem is. Továbbra is gon­dokkal küszködik a gyár, el­sősorban a megemelt felada­tokhoz szükséges gépi és ké­zi munkaerő-kapacitást nehéz biztosítani. A termelés anyagellátása sokat javult, stabilabb lett. A szükséges anyagok egy és fél éves előtervezáse bevált. Import anyagból eddig ter­meléskiesés nem volt. Az eredményességet segítette az is, hogy a szereldei munkate­rületeket összevonták, a ve­zetés „egy kézbe” került, az intézkedések meggyorsultak. Az elmúlt hónapokban beál­lított vezetők — részben fia­talok és nők —, megfeleltek, területükön nem volt vissza­esés a termelésben. Ma már érezhetően pozitív irányba hat, hogy a dolgozók jelen­tős része törzsgárdatag, tíz, tizenöt és 20 év van mögöt­tük, az itt szerzett szakmai és emberi tapasztalatok beér­nek. Mindezek együtt ered­ményezték, hogy a gyár első negyedévét 10 millióval túl­teljesítette és a hátralévő fél­éves programját teljesíteni tudja. K. I. A kellemes és a kellemet­len gondok váltogatták egy­mást az év első hónapjaiban a Hőgyészi Vegyesipari Szö­vetkezetben. A kellemetlenről beszél először Sári József, műszaki vezető. — Decemberben derült ki, hogy a PATEX budapesti gyára nem tudja vállalni számunkra a fonálfestést. Addig nagyon jó kapcsolat­ban voltunk, de a festöde „felmondta a szolgálatot” és a vállalatnál úgy döntöttek, hogy már nem érdemes fel­újítani. Ez pedig azt jelen­tette, hogy elveszítjük rugal­masságunkat, azzal együtt partnereinket és tetemes eredménykiesés lesz. Termé­szetesen azonnal partnereket kerestünk a festőkapacitás újbóli megteremtésére. — A törülközőgyártás ke­rült veszélybe? — A nagy szériájú törülkö­zőgyártás nem kerülhetett veszélybe, mert ahhoz kap­tunk festett fonalat. Évek óta jó üzlet nálunk a kisszériás és egyedi tervezésű reklám- törüLköző. Ehhez azonban az kell, hogy a megrendelő szín­iigénye szerint, akár száz ki­logramm fonalat is festeni tudjunk. Ez került veszély­be, amikor a PATEX festö- déje leállt. — Ilyen esetben mi a te­endő? — A partnerek kölcsönös szimpátiájától sok függ. így sikerült kialakítani a PATEX tolnai gyárával — ők is ré­gi partnereink — és a nagy­atádi cérnagyárral olyan kap­csolatot, hogy nem került ve­szélybe a legjobban jövedel­mező termékünk. — Ez így utólag egyszerű­nek látszik. — Pedig rengeteg tárgya­lás, telefonálás, telexváltás van mögötte. — Akkor beszéljünk a kel­lemes dolgokról. — Jól indítottuk az évet. A szövődé az első negyedév­ben 600 ezer vetéssel többet teljesített, mint tavaly. Egye­di és kisszériás köntösöket kellett gyártanunk a Ther­mal Hotelnek. Volt annyi munkánk, hogy visszahívtuk nyugdií'jiasaimkat, segítsenek. Ez nekik is és a szövetkezet­nek is jó. Az előkészítő üzemrészben a cérnázóka- pacitásunk bővült, így ne­gyedévenként 10 tonna bér- cérnázást is tudunk vállalni. A kemény tél nem okozott nagyobb gondot a szövetke­zetnek. Építőipari részle­günknek tudtunk téliesített munkákat biztosítani. Vas­ipari részlegünk pedig idő­szakos munkahiány miatt karbantartással foglalkozott. Ez haszon is, meg veszteség tis. Inkább nyereség, ment a felhalmozódott belső munká­kat így letudtuk, összességé­ben jól zártuk az első hóna­pokat. Sok munka van ben­ne, de ez a dolgunk. hj—gk Nyolcvankét községből - egy falu i. ..L509JU»,, PÜThi*liliB. 'yw. ­«./ 5. / 6. / 7./ 9./ 9. / 10. / 11./ le./ 15./ i9./ 15./ ló./ U./ 13./ 19. / 20. / 21. / 22,/ 25./ 29./ 25. / 26. / 27. / 28. / 29./ 50, / 51. / J2./ 55./ 59./ 55. / 56. / 57. / »./ , - :.«I» » -■* ~rMr* nil*la • * C -i / X>1 vidék/ ■ :áf»hAlom ;;U,: ,;-r ■ r i-si.y/ giLd-c&ipöaáöc íé t rrév« / 1Vi Mk/ ‘«laótérkmy IssSr.yt* iíj loll-. BékézG3*bfc /*sztc­mt» .3*0l»0Kd0b£»* FuriosK* /Erdély/ ? or Tü4«vtszi íuiiaidlarMi Sét«e?ék ív./ <*n./ «U./ *2./ Hí./ 44,/ H5./ 46,. '1?./ H-e./ <*3*/ 5W 51./ 5^./ 55./ 5W 55. / 56. / 57. / 5W ^ 8 * 7.54fc*' ti "Mr.m ... , . /ti./ 9ro„ «.Ttolv-.TMlij', ■'”W* /:/ .lói ■ton,Mlíolo/ ? 1 9t 1 .2- / -Xvi lék/ r ­w ól\ & é G S •51yXut « » 4 • >«sgtiic ^ Sloesfc / él vilié*/ •25kövead z.isór.jfífc ■3./ Ju3Z*ieór H4./ i»í?yv trsa/írdéljj 'iu.rrm •/oli-vurkattő községéi települ ' ................ _ iy*5 - m í V»Kb»* b« 2,130*6«a községbe lyejT söeáji«, 1949.Julius 5-ée 'éri. *s' 1st v J* ;;/zö 60./ dl*/ 6ü./ 65*/ 64. / 65. / 66. / ;ádo*c3 ■* SS • r> c /Felvidék/ Tdfela ifcyéefóld é«lt*Í9 Sdrrétudveri «omdofoa aic4eUrOr/MloU*k/ Moltr.«T08 /ÍTlClj/ Vir.aoi t>8*' J*T., FoUttj.m.t /»r<i \u r. tdo.aoeit os 31«rl ,U 1*1,42/ ".(irpirioi« Silkltd 9,39 t*m 09T09VÍC9/5r441j/ * 69. / coot*l''.ot»lf/'<rJóll/ 70. / lv*9»»»*««j9rfj/ ri.'ij/ 71. / 2um9*i* 72. / /lr*»l»9 Kimutatás arról, hogy 1945—1948-ban Alsónánára honnan települtek 1949. január 29-én Farkas István felült a kerékpárjá­ra, és Harcról átkerekezett Alsónánára. Nem önszántá­ból tette meg ezt az utat. Németi Pál alispán utasítot­ta: üljön kerékpárra. Alsóná- nán már várja Faludi József járási főjegyző. Az út fárasztó és hosszú volt. Hogy gyorsabban teljen az idő, azzal szórakoztatta ma­gát, hogy végiggondolta ad­digi életét. 1918-lban született Harcon. Apja harci volt, édesanyja Sióagárdról került Harcba. Apj.a cipészsegéd volt, és amíg Mojzes mester tönkre nem ment, volt is munkája. Édesanyja a ház­tartást vezette, és varrt ren­delésre. Négygyerekes sze­gény család volt az övék. Nádfedeles házban laktak, 50 méterre a Siótól. A falutól 4 kilométerre lévő két hold földjük nem biztosította a megélhetést. Apja aratni, csépelni járt, .mindenféle al- kalrrti munkát vállalt. Nehe­zen élték .már 1933-ban is, amikor ő abbahagyta a tanu­lást a polgári iskolában. Az elöljáróságon kapott munkát. Helyettes írnok lett havi húsz pengő fizetéssel. A fő­jegyző megtanította minden­féle irodai muhkára. Dolgo­zott, a főjegyző pedig kijárt a szőlőhegyre, vadászgatott. A főjegyző a jól végzett munkát úgy is meghálálta, hogy 1935-ben elengedte ré­szesaratónak ahhoz a gazdá­hoz, akinél addig édesapja dolgozott. Abba is beleegye­zett :a főjegyző, hogy a tö­rekvő írnökgyerek cséplő­munkás lehessen. Ekkor már apja helyett kereste meg a család kenyerét. Édeslapja té­len napszámiban jégvermet ásott, kimelegedett, megfá­zott, és kilyukadt a tüdeje. Tüdővérzéses, munkaképte­len beteg lett. Szüleit 1939. október 9-én parancsra elhagyta, ibevanul- tatták katonának, végigjárta a frontokat, és 1943. szeptem­ber 30-án, négyévi frontszol­gálattal a háta mögött, le­szerelt. A főjegyző, amikor meg­tudta, hogy ezredírnok is volt, a rendfókozata pedig tartalékos szakaszvezető, címzetes őrmester, kinevez­tette polgári katonai parancs­noknak. Harcon akkor 845 ember élt: egybarmiada pe­dig 15-30 holdas gazda volt. A Jurcsek-féle rendszer be­vezetésekor Harcon 45 csa­ládot kellett védetté nyilvá­nítani. Olyan szegények vol- ták, hogy még kenyér sem jutott az asztalukra minden­nap. Amikor megkapták a pa­rancsot, hogy az elöljáróság iaz lanyakönyvekkel és a tit­kos ir.atókkal költözzön Harcról Zircre, a főjegyző kijelentette: „Pista fiam, nem megyünk!” Jött az újabb parancs: a leventéköteleseket irányítsák Szekszárdra. Kiküldte a kis- bírót, Farkas Gábort, szedje össze a leventéket, és vigye őket a Gulyajáróba, a nádas­ba. Ott rejtőzködjenek! el. Csak akkor jöjjenek elő, ha megkapják a jelszót. 1944. november 28-án 12 német teherautó állt meg Harcon. Kiadták a paran­csot: szedjék össze a sertése­ket, searvasmarhákat, meleg holmit és vigyék a gépko­csikhoz. Szerencsére híre ér­kezett, hogy Zomiba felől jön­nek a szovjetek. A németek eliszkoltak, de hamarosan megérkezett helyettük egy nyilas különítmény. Ők a le­ventéket akarták magukkal ként járt fel Budapestre, és 1946. június 16-án sikerrel leérettségizett. Ugyan ez év szeptember elsején jelentke­zett a szombathelyi jegyző­képző iskolába. Felvették, de később, mivel nagy volt a zsúfoltság, a Somogy és Tol­na megyei hallgatókat áthe­lyezték Kaposvárra, ahol Tömpe István — később földművelésügyi miniszterhe­lyettes, majd a Magyar Rá­dió és Televízió Bizottság el­nöke — akkori alispán volt az iskola vezetője. 1947. ok­tóber 27-én jó eredménnyel megszerezte a jegyzői okle­velet. Kaposvárról hazatérve, jelentkezett Tolna megye al­ispánjánál, aki Alsónónét je­lölte ki szolgálati helyként. Akkor nem fogadta el. Be­teg édesapjára hivatkozott. SZALAIJANOS Fotó: KAPFINGER ANDRÄS vinni. „Azokat már ugyan nem vihetik. Az előhb vol­taik itt a németek, elvitték őket la meleg holmikkal együtt!” Szavuknak nyamatékot adott egy ágyúlövedék, amely eltalálta a templomtornyot. A nyilasok elrobogták Kö­tesd felé. 1944. november 30-án fel­szabadulták a harciak. Ke­nyérrel és sóval fogadták a szovjet katonákat. Egy őr­nagy kiadta a parancsot: a lakosság ihozza rendbe az utakat, és állítsanak fel nem­zetőrséget. Két katonát hát­rahagyott, hogy segítsenek a rend fenntartáséiban. Decem­ber 3-án már munkához lá­tott a háromtagú nemzetőr­ség: Keresztes József, Len­gyel Mihály és ő. <5 fegyvert is kapott. Ettől kezdve egy szovjet katonával ügyeltek a rendre, szállást csináltak az átvonuló katonáknak. A má­sik szovjet katona az útépí­tést irányította. A földosztás március 16-án kezdődött. Felosztották az 1200 holdas hitalapítványi birtokot. Pontos munkát vé­geztek. A telekkönyvi ható­ság változtatás nélkül, azon­nal telekkönyvezte. 1945Jben részt vett a föld­igénylő bizottságok kongresz- szusán is. Életében akkor járt először a Parlamentben. Este fogadás volt, ott talál­kozott az ország vezetőivel. Megalakították a házhely­igénylő bizottságot is. A Dió- flási csárda környékén ki­mértek negyvenöt házhelyet. Köztük volt az övé is. Meg­alakulták a pártok, ö a Nemzeti Parasztpártot vá­lasztotta. 1945 augusztusában jelent­kezett a kedvezményes érett­ségi vizsgára. Háromhavon-

Next

/
Thumbnails
Contents