Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

1985. június 29. Képújság 3 Az új Országgyűlés alakuló ülése (Folytatás a 2. oldalról.) Pénzügyminiszter dr. Heté- nyi István; Az Országos Tervhivatal elnöke Faluvégi Lajos; A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke Szakali József. Ugyancsak az Elnöki Ta­nács javaslatára az Ország- gyűlés a Magyar Népköztár­saság Legfelsőbb Bíróságá­nak elnökévé dr. Szilbereky Jenőt, a legfőbb ügyészévé dr. Szíjártó Károlyt válasz­totta meg. Eskütétel Rövid szünet következett, ezalatt a Minisztertanács el­nöke, elnökhelyettesei és tag­jai, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke és a legfőbb ügyész az Országház nándorfehérvári termében, — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt — hivatali esküt tettek. Az -ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, Horváth István, az MSZMP Központi -Bizottságának titkára és Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az eskütétel után folytató­dott a plenáris ülés. Lázár György, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra: Lázár György beszéde Tisztelt Országgyűlés 1 Kedves képviselő elvtársak! Amikor néhány perce az Elnöki Tanács elnöke előtt letettük a hivatali esküt, ar­ra köteleztük magunkat, hogy gründen igyekezetünkkel szo­cialista hazánk, a Magyar Népköztársaság megerősödé­sét és fejlődését fogjuk szol­gálni. Most az Országgyűlés színe előtt is megismétlem: a ránk bízott feladatnak bel­ső meggyőződésből, a nép ügye iránt érzett felelősség­gel, legjobb tudásunk sze­rint úgy kívánunk eleget tenni, hogy rászolgáljunk az Önöktől kapott megtisztelő bizalomra. Mindössze néhány hete, hogy a választásra jogosult állampolgárok túlnyomó többsége szavazataival újból kifejezésre juttatta a Magyar Szocialista Munkáspárt poli­tikájával való egyetértését, támogatásáról biztosította a XIII. kongresszuson elfoga­dott, a Hazafias Népfront által meghirdetett országépí­tő nemzeti programot. Beje­lentem, hogy a nép akaratát kifejező, számunkra kötelező politikai iránymutatásokat alapul véve kidolgozzuk és az Alkotmány előírásainak megfelelően az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán elő­terjesztjük a kormány öt év­re szóló munkaprogramját. Munkaprogramunkban azo­kat a feladatokat szándékoz­zuk előtérbe állítani, ame­lyek megoldásával a XIII. kongresszus határozatának és a Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásának szelle­mében eredményesebbé, len­dületesebbé tehetjük szocia­lista társadalmunk építését. Ma minden korábbinál vi­lágosabban áll előttünk, hogy ennek az első és legfonto­sabb feltétele gazdaságunk teljesítőképességének meg- avítása. Csak a minőségileg jobb és hatékonyabb mun­kával küzdhetjük le a törté­nelmi okokból és az adottsá­gainkból eredő gazdasági hátrányt, amely az utóbbi években oly sok gondot oko­zott. A KGST tegnap befejezett 40. ülésszakán meggyőződhet­tünk arról, hogy szándé­kunkkal nem állunk egyedül. Valamennyi tagország a fej­lődés intenzív jegyeinek gyorsabb kibontakozásában látja nemzeti céljai és közös törekvéseink valóra váltásá­nak legfontosabb gazdasági feltételét. Ebből kiindulva és az elmúlt évben tartott fel­ső szintű értekezlet állásfog­lalásával összhangban az ülésszak határozataiban a mi­nőségi követelmények kapják a legnagyobb hangsúlyt. Külpolitikai programunk megtervezésekor abból indu­lunk ki, hogy a kormánynak a jövőben is alapvető köte­lessége lesz a lehető legked­vezőbb külső feltételeket biz­tosítani szocialista építőmun­kánk folytatásához. Ezért nemzeti érdekeinkkel össz­hangban és biztonságunk vé­delmében még szorosabbra kívánjuk fűzni barátságunkat a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal. Kedves Képviselő Elvtár­sak! Ezt az alkalmat sem mu­laszthatom el, hogy felhívjam a figyelmet közvetlen tenni­valónkra: ez évi tervünk tel­jesítésének fontosságára. Ügy vélem, aligha kell bárkit is meggyőzni ennek időszerű­ségéről. Közvéleményünk előtt ismert, hogy hosszabb idő óta ez az első olyan ter­vünk, amely a belső felhasz­nálásban nem visszalépést, hanem — a külkereskedelmi mérleg egyidejű javításával a reálbérek megőrzését és a beruházások némi növelését irányozza elő. Ez természetesen csak ak­kor lehetséges, ha a teljesít­mények is a tervezett mér­tékben emelkednek. Az is köztudott, hogy a mostoha időjárás következménye­ként előállt veszteségek és a külpiaci viszonyok kedve­zőtlen alakulása miatt a magunk elé tűzött feladato­kat az eredetileg tervezettnél csak több és jobb munkával érhetjük el. A tények azt mutatják, hogy az elmaradást még csak részben sikerült pótolni, a gazdasági teljesítmény a szükségesnél és a lehetséges­nél lassabban javul. A kor­mányzati szerveknek és a gazdasági vezetőknek közös feladata azoknak a feltételek­nek a biztosítása, amelyek lehetővé teszik a kollektívák tenni akarásának érvényre jutását, hozzájárulnak ah­hoz, hogy teljesíthessük, de legalábbis megközelíthessük az ez évi tervünkben kitű­zött célunkat. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében még egyszer köszönöm a részünk­re előlegezett bizalmat, és élve a lehetőséggel, képvise­lőtársaimnak felelős megbí­zatásuk teljesítéséhez jó egészséget és sok sikert kí­vánok. Sarlós István zárszava Sarlós István zárszavában megköszönte a kormány el­nökének szavait, és az Or­szággyűlés nevében üdvözöl­te a megválasztott és hivata­lába lépő kormányt, vala­mint megválasztásuk alkal­mával a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. A továbbiakban Sarlós Ist­ván elmondta: — Az újonnan megalakult Országgyűlés tennivalóinak fontos állomásán jutottunk túl: megválasztottuk az Or­szággyűlés irányító szerve­it. az Elnöki Tanácsot és a Minisztertanácsot, s ezzel megteremtettük a további munka alkotmányos feltéte­leit. A szükséges politikai és szervezeti feltételek is ren­delkezésünkre állnak ahhoz, hogy eredményesen foly­tathassuk az előző par­lamenti ciklusok mun­káját. Az Országgyűlés elnöke végül sok sikert kívánt a képviselőknek felelősségtel­jes munkájukhoz, majd az ülést bezárta. Sajtóközlemény U AíiibSliiiiio Qüfäasüyi dcyiidcjj 40. ilicsstokáréi A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban 1985. június 25—27. között megtar­tották a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának 40. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek: a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége. a Vietnami Szocia­lista Köztársaság küldöttsé­gei, Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának elnöke, Carlos Rafa­el Rodriguez, a Kubai Köz­társaság Államtanácsának és minisztertanácsának elnökhe­lyettese, Wojciech Jaruzels­ki, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke, Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Dumá- gin Szodnom, a Mongol Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának elnöke, Constantin Dascales- cu, a Román Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke, Nyikolaj Tyihonoy, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsá­nak elnöke, To Huu, a Viet­nami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első el­nökhelyettese vezetésével, valamint Vjacseszlav Szicsov, a tanács titkára és a KGST- szervek képviselői. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Bori- szav Szrebricsnek, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács (kor­mány) elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszakon meghívás alapján megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán De­mokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársa­sági a Nicaraguái Köztársa­ság, a Szocialista Etiópia kép­viselői. Az ülésszakon Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Nép- köztársaság küldöttségveze­tője elnökölt. Az ülésszak kiemelte a szabadságszerető népek ál­tal a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem hatalmas jelentőségét, amelynek 40. évfordulójáról ebben az év­ben ünnepélyesen emlékez­nek meg a szocialista orszá­gok, az egész haladó emberi­ség. Az emberiségnek a fasiszta rabság alóli felszabadulásá­ban döntő szerepet játszott a Szovjetunió. A győzelem­hez jelentős mértékben hoz­zájárulták a Hitler-ellenes koalíció más népei is, a fa­sizmus elleni harc vala­mennyi résztvevője. A fasiz­mus széfszúzása, a háború győzelmes befejezése világ­történelmi jelentőségű for­dulóponttá vált. Számos or­szágban felgyorsultak a for­radalmi folyamatok. Létre­jött a szocialista világrend- szer, kialakult és fejlődik a szocialista országok közössé­ge. A fasizmus felett aratott győzelem meggyorsította az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlását is. A szocializmus napjaink­ban hatalmas erőt képvisel, amely igen nagy hatást gya­korol az emberiség fejlődé­sére, a béke legyőzhetetlen tényezője és garancia a né­pek biztonságára. Az ülésszak megelégedés­sel állapította meg, hogy Lengyelország, amely a náci agresszorok első csapását < szenvedte el, újjászületett független szocialista ország­ként, a többi KGST-tagor- szággal közösen méltóan já­rul hozzá a béke erősítésé­hez és a testvéri országok együttműködéséhez, sikeresen szembeszegül az imperializ­mus cselszövevényeivel. A KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén (1984. június) és a KGST 38. (rendkívüli) ülésszakán ho­zott határozatok teljesítését vizsgálva kiemelték a gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés növekvő sze­repét a testvéri országokban a társadalmi termelés haté­konyságának növelése terü­letén. A testvéri országokban célirányos munka bontako­zott ki az értekezlet határo­zatainak megvalósítására, a hosszú távú fejlesztési stra­tégia és a kölcsönös együtt­működés elmélyítése egyez­tetett fő irányainak realizá­lására. Ez a KGST-tagorszá- gok további fejlődésének, egységük és összeforrottsá- guk megszilárdításának fon­tos tényezője. Tavaly és az idén a KGST- országok népeinek életében a kommunista és munkás­pártok kongresszusainak elő­készítése és megtartása a legfontosabb esemény. Jelen­tős munka folyik a társa­dalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása, a lakosság munka- és politikai aktivi­tásának növelése, az életszín­vonal emelése, a népgazda­sági szerkezet javítása érdé. kében, a társadalmi élet minden terén korszerűsítése­ket hajtanak végre, fejlesz­tik a kölcsönös együttműkö­dést, elmélyítik a szocialista gazdasági integrációt. A KGST-tagországokban a nemzeti jövedelem 1983-hoz viszonyítva összességében 3,6 százalékkal, az ipari terme­lés 4,4 százalékkal, a mező- gazdasági termelés 3 száza­lékkal nőtt. Az egy főre ju­tó reáljövedelem 2,6 száza­lékkal emelkedett. Nagy la­kásépítési programok meg­valósítása folyik, javul az egészségügyi és a szociális ellátás. A KGST-országok teljes külkereskedelmi forgalma 1984-ben meghaladta a 313 milliárd transzferábilis ru­belt, ami 9,7 százalékkal na­gyobb az 1983. évinél. A köl­csönös kereskedelem ennél nagyabb értékben, 10,6 szá­zalékkal nőtt. A teljes áru­csere-forgalomban való ré­szesedése pedig körülbelül 60 százalékos volt. A gazdasági értekezlet ha­tározatainak megfelelően a KGST-tagországok és a ta­nács szervei következetes munkát végeznek a tudomá­nyos-műszaki haladás meg­gyorsítására. A kidolgozásra kerülő 15-20 évre szóló komplex műszaki-tudomá­nyos fejlesztési programmal kapcsolatban az ülésszak kü­lönös figyelmet fordított a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés szoros összehangolásának szükségére. A gépiparban, a rádió- elektronikában és más ága­zatokban az együttműködést azokra a területekre össz­pontosították, amelyeket a gazdasági értekezlet határo­zott meg a műszaki-tudomá­nyos haladás meggyorsítása érdekében. Nagyhorderejű szakosítási és kooperációs egyezmények alapján jelen­tős mértékben növekedett a gépek és berendezések, ezen belül az új technikai eszkö­zök és elektronikai termékek kölcsönös szállítása, folyik az ipari robotokkal kapcsolatos együttműködés szervezése. Az ülésszak idején aláír­ták a gépipar számára szük­séges rugalmas gyártórend­szerek kidolgozásában, sza­kosított és kooperációs gyár­tásuk megszervezésében és széles körű népgazdasági el­terjesztésükben való sokolda­lú együttműködésről szóló keretegyezményt. Magas fo­kon automatizált berende­zésrendszerek létrehozását tervezik a különböző tech­nológiai folyamatokban, az ipari termelés, a szállítás és a raktározás területén, agg- regát-modul ipari robotok, automatizált, irányítási és tervezési rendszerek létreho­zását, a program-, a norma­tív-műszaki és a káderellá­tást. Az egyezmény megva­lósítása elő fogja segíteni a résztvevő országok népgaz­dasági szerkezetének további tökéletesítését és műszaki színvonalának emelését. Az ülésszak a tanács szer­veinek, elsősorban a KGST Gépipari Együttműködési Bizottságának feladatául tűz­te ki a gyártásszakosítás és kooperáció továbbfejleszté­sét, különösen a kiváló mi­nőségű és műszaki világ- színvonalon álló gépek és berendezések tekintetében. A KGST-tagországok saját erőforrásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, vala­mint a megfelelő termékek kölcsönös szállítása útján erősödik a közösség vala­mennyi országa népgazdasá­gának fűtőanyag-energetikai és nyersanyagbázisa. Megkezdődött a kohászat számára nyersanyagot előál­lító krivoj-rogi ércdúsító kombinát építése. Befejező szakaszához érkezett a hmel- nyickiji atomerőmű egymil­lió kilowatt teljesítményű, első blokkjának szerelése. Felépült az említett erőmű és a Lengyel Népköztársa­ság közötti villamos-távve­zeték. Üzembe helyezték a Dél-Ukrán atomerőmű új energiablokkjait, közösen építik az utóbbi erőmű és a Román Szocialista Köztársa­ság, valamint a Bolgár Nép- köztársaság közötti 750 kV- os rendszerközi távvezeté­ket. Üzembe helyezték a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szö­vetségi Köztársaság atom­erőműveinek újabb energe­tikai blokkjait. Kidolgoz­zák az atomerőművek és atomfűtőművek KGST-tag- országokban történő felépí­tésének 2000-ig szóló prog­ramját. Megkezdték a Jam- burg és a Szovjetunió nyuga­ti határa közötti gázvezeték építésében való együttműkö­dés feltételeinek egyezteté­sét. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a KGST-tagorszá­gok komplex intézkedéseket tesznek az erőforrások ész­szerű felhasználásáért vívott küzdelem erősítésére. Ez tet­te lehetővé, hogy gazdasági fejlődésüket a termelés energia- és anyagigényessé­gének bizonyos fokú csök­kentése mellett biztosítsák. Ugyanakkor itt még jelentő­sek a tartalékok. Hangsú­lyozták: fontos az e téren szerzett élenjáró tapasztala­tok gyakorlati megvalósítá­sa, mivel ez a termelés in- tenzifikálásának fontos té­nyezője. Az ülésszak elfogadta az anyagi erőforrások megtaka­rítása és ésszerű felhaszná­lása területén való együtt­működés 2000-ig szóló prog­ramját. Ez összhangban van a moszkvai felső szintű ér­tekezlet által meghatározott, az erőforrások megtakarítá­sát célzó irányvonallal, ami a fűtőanyag-energetikai prob­léma megoldásának egyik fő iránya. A programban több mint 100 együttműkö­dési intézkedés szerepel, amelyek előirányozzák az energia- és anyagtakarékos gépek és berendezések, az el­lenőrző műszerek, az auto­matizált rendszerek, a kor­szerű, gazdaságos, a világ- színvonalnak megfelelő tech­nológiák és anyagok létreho­zását és bevezetését, a má­sodlagos erőforrások és gyár­tási hulladékok, a megújít­ható energiaforrások széle­sebb körű alkalmazását, a folyékony fűtőanyagok szi­lárddal és gázneművel való felváltását. E program meg­valósításának első lépéseként az ülésszakon aláírták a földgáznak szállítójárművek üzemanyagaként való fel- használásában kialakítandó sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagországok 1986— 1990. évi népgazdasági terv- koordinációjának helyzetét. Megállapította, hogy e mun­ka során következetesen tel­jesítik a gazdasági értekezlet határozatait, folytatják a gazdaságpolitika egyeztetését a kölcsönös együttműködés­sel kapcsolatos területeken, az érdekelt országok pedig más területeken is egyezte­tik gazdaságpolitikájukat, beleértve azoknak a beruhá­zásoknak a koordinálását is, amelyek az egyeztetett terü­leteken is egyeztetik gazda­ságpolitikájukat, beleértve azoknak a beruházásoknak a koordinálását is, amelyek az egyeztetett területekkel és létesítményekkel függenek össze. A KGST-tagországok ennek érdekében már 17, 2000-ig szóló gazdasági és tudományos műszaki fejlesz­tési kétoldalú együttműködé­si programot írtak alá. A sokoldalú tervkoordináció nagy lendületet ad a szako­sítási és együttműködési, a közös beruházási, a tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dési egyezmények előkészíté­séhez. Ez ideig a következő ötéves időszakra alapjában véve egyeztették a kölcsönös áru- szállításokat és intenzív tár­gyalások folynak a népgaz­dasági tervkoordináció befe­jezéséről. Többi a tanács 39. ülésszaka által meghatározott jelentős együttműködési ter­vezetet dolgoztak ki. Igen nagy figyelmet fordítottak a korszerű nagy teljesítményű gépek és berendezések meg­honosítására és gyártásának bővítésére, a kölcsönösen szállítandó termékek műsza­ki színvonalának és minősé­gének javítására. Előirányoz­ták számos gép- és berende­zéstípus gyártásának és köl­csönös szállításának további növelését, amelyeknek a szo­cialista országok részére tör­ténő eladását az Egyesült Államok és néhány más tő­kés ország mesterségesen korlátozza. A gazdasági értekezlet irányvonalát követve, amely a Vietnami Szocialista Köz­társaság, Kuba és a Mongol Népköztársaság népgazdasá­ga fejlesztésének meggyorsí­tására és hatékonyságának növelésére, a nemzetközi szo­cialista munkamegosztásban való szélesebb körű részvé­telére irányul, a KGST-tag­országok, elsősorban a Szov­jetunió, továbbra is gazdasá­gi segítséget nyújt ezeknek az országoknak és közremű­ködik főbb népgazdasági ága­zataik fejlesztésében. Olyan döntés született, hogy a ta­nács ülésszakán megvizsgál­ják az európai KGST-tagor­szágok Vietnammal, Kubával és Mongóliával való együtt­működése elmélyítésének és tökéletesítésének kérdését. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában végzett munkát megvizsgálva!; az ülésszak jóváhagyta a Végre­hajtó Bizottságnak és más KGST-szerveknek a gazda­sági értekezleten és a tanács 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok követke­zetes teljesítésére irányuló munkáját. Ezután a többi közt világ- gazdasági és nemzetközi po­litikai élet időszerű kérdése­it elemzi a közlemény, majd így fejződik be: Az ülésszakon kifejezésre jutott az a szilárd meggyő­ződés, hogy az ülésszak ál­tal meghatározott intézkedé­sek elősegítik a KGST-tag­országok legfelső szintű gaz­dasági értekezletén hozott ha­tározatok sikeres végrehaj­tását, a testvéri országok to­vábbi gazdasági és társadal­mi fejlődését, együttműkö­désük következetes elmélyí­tését és javítását, a béke és a haladás ügyét. Az ülésszakot az egyetér­tés, a testvéri barátság és a kölcsönös megértés jellemez­te.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents