Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-28 / 150. szám
2 "NÉPÚJSÁG 1985. június 28. Befejeződött a KGST negyvenedik ülésszaka Varsóban csütörtökön be. fejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának negyvenedik ülésszaka. A szocialista gazdasági közösségnek a tavalyi havannai XXXIX. ülésszaka óta elért eredményeit elemző és az új feladatokat meghatározó tanácskozásán a tagállamok küldöttségeit a miniszterelnökök, illetve miniszterelnökhelyettesek vezették. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás értelmében az ülésszakon jugoszláv küldöttség vett részt. Meghívottként megfigyelői minőségben jelen volt hét fejlődő ország képviselője is. Az ülésszak munkájáról közleményt fogadtak el, amelyet később hoznak nyilvánosságra. A lengyel fővárosban csütörtökön megtartották a KGST Végrehajtó Bizottságának 115. ülését is. Az ülésen részt vettek az országok minisztertanácsainak elnökhelyettesei, állandó VB-képviselői, a tanács titkára. A magyar küldöttséget Marjai József miniszterelnök- helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője vezette. A Végrehajtó Bizottság a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében végezte munkáját. Csütörtök délelőtt plenáris üléssel folytatódott a KGST negyvenedik ülésszaka. A záróülés a kora délutáni órákban kezdődött meg a varsói Hotel Victoriában. Ezen a tagállamok küldöttségein kívül részt vettek a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a megfigyelőként meghívott országok — Afganisztán, Angola, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz, Mozambik, Nicaragua és a Szocialista Etiópia — képviselői. A záróülésen aláírták a negyvenedik ülésszak jegyzőkönyvét, majd Wojciech Jaruzelski lengyel miniszterelnök, az ülésszak elnöke mondott zárszót. Kiemelte, hogy az ülésszakot a szocialista internacionalizmus és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. Elmondta, hogy értékelték mind az eredményeket, mind a problémákat, s ezt az értékelést az ajánlások is tükrözik. Az ülésszakon is teljes volt az egyetértés abban, hogy jobban ki kell használni a szocialista gazdasági közösség szellemi és anyagi lehetőségeit, a két- és sokoldalú együttműködés módszereinek és mechanizmusának javítására van szükség. Áttekintették az ülésszakon az 1986—1990-es népgazdasági tervek koordinációját is. Szó volt a Kuba, Mongólia és Vietnam gazdaságának fejlesztésére teendő intézkedésekről is. Ezzel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a KGST e három gyengébben fejlett tagállamát szélesebb körben kell bevonni az együttműködésbe. Constantin Dascalescu, a következő ülésszak házigazdája, román kormányfő válaszbeszédében emlékeztetett arra, hogy a mostani ülésszakot a következő ötéves népgazdasági tervek elkészítésének befejező szakaszában tartották meg. Ez a körülmény is előtérbe állította a fejlesztési elképzelések ösz- szehangolásának szükségességét. Bejelentette, hogy a KGST következő, negyven- egyedik ülésszakát 1986-ban Bukarestben tartják meg. A KGST negyvenedik ülésszakán több dokumentumot írtak alá. Lázár György, a Minisztertanács elnöke írta alá azt a keretegyezményt, amely a gépipar számára szükséges rugalmas gyártó- rendszerek kidolgozásában), szakosított és kooperációs gyártásának megszervezésében való sokoldalú együttműködésről és széles körű népgazdasági elterjesztésükről szól. Faluvégi Lajos, a minisztertanács elnökhelyettese írta alá azt a keretegyezményt, amely a földgáznak szállítójárművek üzemanyagaként történő felhasználásáról, illetve az abban való sokoldalú együttműködésről rendelkezik. A KGST jogképességéről, előjogairól és mentességéről szóló konvenciót Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese írta alá. * Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, lengyel miniszterelnök a 40. ülésszak alkalmából csütörtökön fogadást adott a részt vevő delegációk vezetőinek tiszteletére. A fogadáson mondott po- hárköszöntőjében aláhúzta, hogy az ülésszak teljes mértékben elérte a kitűzött céljait, megerősítette, hogy a szocialista országok egységesen és közösen kívánnak cselekedni. A szocialista gazdasági integrációról szólva Jaruzelski kijelentette, hogy sok tennivaló van még e téren, a 40. ülésszak eredményei azonban jó alapot teremtenek a további munkához. A szocialista közösség tud felelni korunk kihívásaira, ha határozottan meggyorsítja a műszaki-tudományos fejlődést!, és alapvetően megjavítja a szocialista gazdaságok működését. Nagy érdeklődéssel fogadtuk az SZKP és főtitkára, Mihail Gorbacsov ez irányú bátor kezdeményezéseit — mondta Wojciech Jaruzelski. Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök pohárköszöntőjében pozitívan értékelte a varsói ülésszakot. Újabb fontos lépést tettünk a tavalyi moszkvai felső szintű gazdasági értekezleten kitűzött célok megvalósítása felé — mondotta. A 40. ülésszak politikai eredménye az, hogy tovább erősödött a szocialista országok egysége. A jövőben is tovább erősítjük egységünket, sokoldalú együttműködésünket, a népeinket összekötő szoros baráti kapcsolatokat. A szocialista országok egysége, közös szervezeteinek tevékenysége azonban nem irányul senki ellen. A nemzetközi kérdésekben következetes békepolitikát kell folytatnunk, és készek vagyunk mindenkivel egyenjogú alapon együttműködni, aki a maga részéről szintén kész erre — emelte ki a szovjet miniszterelnök. * Csütörtökön hazaérkezett Varsóból a Lázár György miniszterelnök vezette magyar küldöttség, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakán vett részt. A magyar delegáció tagja volt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József miniszterelnökhelyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár és Szigeti Károly, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke fogadta. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is Közgazdász__ r __■ _ n| r _ C sütörtökön megkezdte munkáját a 24. közgazdászvándorgyűlés Nyíregyházán, a Váci Mihály Művelődési Központban. A Magyar Köz- gazdasági Társaság által rendezett háromnapos tanácskozás témája a gazdasági növekedés, illetve annak feltételei a VII. ötéves tervidőszakban. A vándorgyűlést Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke nyitotta meg, majd Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára üdvözölte a résztvevőket. Ezt követően Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott bevezető előadást. De Cuellar beszéde az ENSZ- évfordulón Az ENSZ-alapokmány aláírásának 40. évfordulóján San Franciscóban rendezett ünnepi megemlékezésen, szerdán Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a világszervezet minden tagországát a béke ügyének szolgálatára szólította fel. Az 1945. június 26-án San Franciscóban aláírt ENSZ-alapokmány jelentőségét méltatva a főtitkár kifejtette, hogy a dokumentumban lefektetett elvek máig érvényesek, mivel — mint mondta — a konfliktusokkal, háborúkkal terhes elmúlt negyven év alatt ezek bizonyultak az egyedül reális útnak a béke megőrzésére. iAz ünnepi ülést követő fogadáson Pérez de Cuellar hatékony, nemzetközi intézkedéseket sürgetett a terrorizmus ellen. Követelte, hogy a tagállamok tegyenek „többoldalúan egyeztetett új lépéseket” tekintettel arra, hogy — mint mondta — a légikalózkodás ellen eddig hozott intézkedések elégtelennek bizonyultak. A több mint száz ország ENSZ-nagyköveteinek részvételével három napon át tartó évfordulós tanácskozáson — bár ez az eredeti napirenden nem szerepelt — a felszólalók többsége kitért a terrorizmus kérdésére, sőt Stephen Lewis, Kanada ENSZ-képviselője azt javasolta, hogy a következő közgyűlési ülésszakot szenteljék elsősorban a terrorizmus témájának. Orvosok a békéért Hazánk fővárosában tartja V. kongresszusát a nukleáris háború megelőzéséért küzdő orvosmozgalom (IPPNW). Ebből az alkalomból a Központi Sajtószolgálat lapunk számára interjút kért dr. Farsang Csaba egyetemi docenstől, a magyar orvosmozgalom titkárától. — Szembetűnő, hogy ez a mozgalom igen dinamikusan fejlődött a megalakulása óta eltelt néhány esztendőben... — Ez így igaz. Az utóbbi évek egyre fokozódó nemzetközi feszültsége, a nukleáris háború lehetőségének mind nyomasztóbb fenyegetése hívta életre a mozgalmat. Elindítója dr. Bernard Lown világhírű amerikai kardiológus volt, akihez rövidesen csatlakozott Jevgenyij Csazov szovjet kardiológus professzor. Az a célkitűzés vezérelte őket, hogy az orvosok egyesítsék erejüket a fegyverkezési hajsza megállítására, a maguk eszközeivel munkálkodjanak a béke megóvásáért. A mozgalom első kongresszusát 1981-ben az Egyesült Államokban tartották, azon 11 ország képviseltette magát. Egy évvel később a cambridge-i kongresszuson már 31 állam küldötte volt jelen, 1983-ban 43. 1984-ben pedig 54 ország orvosai részvételével zajlottak a kongresszusok. A mozgalomban munkálkodó orvosok az alapvető célkitűzésen túl fontosnak tartják, hogy megóvják az emberiséget bizonyos káros illúzióktól. Ilyen illúzió például az, hogy az atomháborúnak lehetnek túlélői, s hogy a nukleáris háború megnyerhető. Egyértelműen bebizonyították, hogy az atomháborút követő „nukleáris tél” nemcsak az emberi civilizáció, hanem az állat- és növényvilág jelentős részének kipusztulását eredményezné a földünkön. Kimutatták, hogy a háborús készülődés, az eddig sohasem látott fegyverkezési hajsza már most gyilkol, mert elvonja az amúgy is szűk anyagi erőforrásokat olyan létfontosságú területekről, mint az elmaradottság, az éhínség, a járványok elleni küzdelem. A mozgalom ezért sürgeti a nukleáris fegyverek és hordozó eszközök gyártásának, kipróbálásának és telepítésének a megszüntetését, a két- és többoldalú tárgyalásokat az atomfegyverek korlátozására, végül teljes megsemmisítésére. A harmadik,, amszterdami kongresszus résztvevői 1983-ban közös felhívással fordultak a világ összes orvosához, egészségügyi dolgozójához. Ezt a felhívást több mint egymillióan írták eddig' alá. — A magyar orvosok mikor kapcsolódtak be a mozgalom munkájába? — Mi 1982-ben a cambridge-i kongresszuson képviseltettük először magunkat. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémián orvosgyűlést tartottunk a mozgalom népszerűsítésére, s 1983 májusában megalakult a magyar orvosmozgalom intézőbizottsága. Orvosaink tevékenyen vesznek részt a mozgalom munkájában. Ennek elismerése is, hogy az IPPNW hazánkban tartja kongresz- szusát. — ön személy szerint miért vesz részt a mozgalom munkájában? — Úgy gondolom, hogy nemcsak mint orvosnak, hanem mint embernek is kötelességem harcolni az egész emberiség létét fenyegető veszély, a nukleáris háború ellen. Az orvosok régóta hirdetik, hogy a betegséget könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Az atomháború esetében az egyetlen lehetséges út a megelőzés, hiszen egy ilyen katasztrófa sérültjeit az orvosak — ha egyáltalán maradnak még néhányan életben — nem tudnák ellátni. Nem lehet szörnyűbb egy hivatását szerető orvos számára, mint tehetetlenül állni a szenvedők között a segítség- nyújtás lehetősége hiányában. — Milyen kérdések szerepelnek a mostani kongresszus napirendjén? — A kongresszus fő jelszava: „Együttműködést, nem konfrontációt”. Foglalkozni fogunk a fegyverkezés és az elmaradottság összefüggéseivel, egy esetleges nukleáris katasztrófa következményeivel, s minden olyan kérdéssel, amelyek megvilágítása révén hozzájárulhatunk e katasztrófa elhárításához, a kölcsönös bizalom növeléséhez. Az IPPNW történetében először szervezünk kórházlátogatásokat a külföldi kollégák számára. Az eddiginél nagyobb számban jönnek a kongresszusra orvostanhallgatók és lesznek politikus vendégeink is, hazaiak és külföldiek, így például Willy Brandt, Bruno Kreisky. Én nagyon bízom abban, hogy ez a kongresszus hozzájárul a mozgalom célkitűzéseinek megvalósításához, szakmai súlya mellett politikai jelentősége is lesz, a népék, az emberek békéjét, együttműködését fogja szolgálni. KOCSI MARGIT 15 MOSZKVA LUANDA Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban tett látogatását befejezve csütörtökön visszaérkezett Moszkvába Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. * Le Duannak, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkárának vezetésével csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra vietnami párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Kreml György-termében köszöntötte Le Duant és kíséretének tagjait. GENF A nukleáris és űrfegyver- zettel kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalások keretében csütörtökön Genfben ülést tartott a közepes ható- távolságú nukleáris fegyverzettel foglalkozó munkacsoport. ROMA II. János Pál pápa csütörtökön a Vatikánban fogadta Káldy Zoltán evangélikus püspököt, a Lutheránus Világszövetség elnökét. A találkozón megbeszélést folytattak a Vatikán és a Világszövetség kapcsolatairól. Az angolai népi felszabadító fegyveres rők (FAPLA) egységei június 5. és 13. között Benguela tartományban az UNITA 30 tagját semmisítették meg, kilenc terrorista pedig megadta magát. Ezenkívül kétszáz, az UNITA által elrabolt és fogságban tartott angolai polgári személyt szabadítottak ki. BRÜSSZEL A nemzetközi terrorizmusról és a genfi szovjet—amerikai leszerelési tárgyalásokról folytatott eszmecserét Wilfried Martens belga miniszterelnök és a Brüsszelben tartózkodó George Bush amerikai alelnök. Az amerikai alelnök üdvözölte Brüsz- szelnek azt a szándékát, hogy bekapcsolódik az Egyesült Államok űrfegyverkezési programjával kapcsolatos kutatásokba. PÁRIZS Elhunyt Eliasz Szárkisz volt libanoni államfő. A 61 éves politikust csütörtökön egy párizsi kórházban érte a halál. Szárkisz 1976-tól 1982 szeptemberéig, Bejrút izraeli ostromáig állt az ország élén. Portugál kormányválság Mai kommentárunk A kibővült piac Tucatnyian ülik körül immár az asztalt a Közös Piac csúcsértekezletein. A premierre ma Milánóban kerül sor: az EGK idei legmagasabb szintű tanácskozásán már ott lesz a spanyol és a portugál miniszterelnök is. Az európai tőkéß országok gazdasági szövetsége majd harminc esztendő alatt az öt tagtól eljutott a tizenkettőig, alighanem ilyetén terjeszkedésének végső határáig. Ünnepélyes, korszakhatárt húzó csúcskonferencia lenne hát indokolt, de ilyenre senki nem számít. Pedig a soros elnököt adó olasz kormány és közismerten ambiciózus miniszterelnöke, Bettino Craxi mindent megtett, hogy a milánói különleges értekezletként vonuljon be a szervezet történetébe. Azt akarta elérni, hogy ezen a találkozón végre jóváhagyják a régen szükséges intézményi reformot, amely politikai-gazdasági unióvá formálná át az eddig gazdasági-kereskedelmi-piaci szövetséget. A komoly belső ellentétek azonban aligha engedik meg ezt az egyébként szükségesnek tartott lépést. Hiszen a közösség immár évek óta képtelen kimászni az ennél elvileg sokkal alacsonyabb rangú probléma, az agrárvita lehúzó mocsarából. Bár mindenki tudja, hogy a mezőgazdaság az EGK központi gondja, hiszen ebben képesek a legkevésbé összeegyeztetni érdekeiket a tagok. A gabonaárakról vitázva például odajutottak a Közös Piac országai, hogy két évtized óta először vétózott az egyik tagállam küldöttsége: az NSZK kormánya nem volt hajlandó elfogadni a tervezett ármérséklést. Ezzel igen nagy lett a veszélye annak, hogy a ma kezdődő csúcsértekezlet — ismét mint már jó néhányszor — megfeneklik az „agrársziklán”, nem hozhat eredményt a mezőgazdasági ügyekben mutatkozó kibékíthetetlen nézeteltérések miatt. Pedig hát a szervezeti reformon túl is van néhány igen fontos téma, amelyben érdemes lenne előrejutnia a közösség állam- és kormányfőinek. Ilyen például a KGST mostanában elhangzott, s hivatalosan is megerősített tárgyalási ajánlata. S természetesen változatlanul megoldást sürgetnek további fontos problémák, amelyeket a két új tag, Portugália és Spanyolország megjelenése vetett fel, AVAR KAROLY F.anes államfő (balról) tanácskozik a lemondott Mario Soares miniszterelnökkel (Telefotó) 17511876
