Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-28 / 150. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 150. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. június 28., péntek. Mai számunkból AZ ÖNÁLLÓSÁG TAPASZTALATAI (3. old.) NYUGDlJASTALÁLKOZÖ NYUGDÍJAS-TALÁLKOZÓ DECSEN (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT (5. old.) AKKUMULÁTORSAV, MOSÓISZAP, KIPUFOGÓGÁZ (3. old.) Mint már jelentettük, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 28. paragrafusának 5. bekezdése alapján az Országgyűlés alakuló ülését ma délelőtt 10 órára összehívta. . A Magyar N évközt ár sas ág legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének, a 386 megválasztott képI viselőből álló Országgyűlésnek ez az első, alakuló ülése napirendijében, feladataiban eltér az egyéb ülésszakoktól. Az alakuló ülést — a parlamenti ügyrend értelmében — az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Ezután a korban legidősebb képviselő személyében kijelölik a korelnököt, aki az alakuló ülés első szakaszában vezeti az ülést, s mimikájában kijelölt körjegyzőként a két legfiatalabb képviselő segíti. Az alakuló ülésen az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol a június 8-ii általános választások és a 22-i pótválasztásoik előkészítéséről és lebonyolításáról. EZt követően az Országgyűlés 7 tagú mandátumvizsgáló bizottságot választ, amely a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálja, hogy a képviselők megbízólevele megfelelne a Választási törvényben előírtaknak. A mandátuímvizsgálő bizottság tagjainak megbízólevelét a korelnök és a körjegyzők vizsgálják meg. Az új Országgyűlés — miután meghallgatja a man- dátumvizsgálátról szóló jelentést — első tanácskozásán megválasztja tisztségviselőit: az elnököt, az ál- elnököket és a jegyzőket. A parlament elnöke őrködik az Országgyűlés méltóságán és tekintélyén, ügyel az ügyrend helyes alkalmazására, szervezi az Ország- gyűlés munkáját és összehangolja a parlamenti bizottságok tevékenységét. Ezen kívül gondoskodik az Országgyűlés éves munkaprogramjának összeállításáról, vezeti a parlament tanácskozásait, biztosítja az ülések rendjét, hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az Országgyűlést, szervezi annak nemzetközi kapcsolatait, s meghatározza az Országgyűlés Irödá- jáhiak szervezetét és irányítja annak munkáját. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnökök egyike helyettesíti, akiinek jogai eben az esetben megegyeznek az elnökével. A jegyzők segítik az elnököt a tanácskozások vezetésében, s feladatuk az Országgyűlés összefoglaló jegyzőkönyveinek szerkesztése is. Az alakuló ülés másik fontos aktusa lesz a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának megválasztása. Az Országgyűlés tagjai sarából választja meg az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a parlament jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja, Az alakuló ülésen kerül sor az Alkotmányjogi Tanács, a parlament állandó bizottságai, valamint a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság megválasztására is. Az Alkotmányjogi Tanács — amelyet első ízben 1984. április 13—i ülésszakán Választott meg az Országgyűlés, és azóta soraiban tíz országgyűlési képviselő, valamint öt más közéleti személyiség tevékenykedett — feladata a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának ellenőrzése; s jogosult felfüggeszteni az Alkotmánnyal ellentétes rendelkezések végrehajtását. Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék az Országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában, és előmozdítsák az Országgyűlés tárgyalásainak eredményességét. Az állandó bizottságok saját kezdeményezésűikre mindazokkal a kérdésékkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet valamely területén alapvető jelentőségűnek tartanak; javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak az Ország- gyűléshez, az Elnöki Tanácsihoz és a Minisztertanácshoz. Az állandó bizottságoknak működési• körükben joga és kötelessége a törvénytervezetek és más javaslatok tárgyalásának előkészítése, valamint az Ország- gyűlés, az Elnöki Tanács és a parlament elnöke által eléjük terjesztett ügyek tanulmányozása és tárgyalása. (Az elmúlt ciklusban 11 ilyen munkacsoport tevékenykedett: építési és közlekedési; honvédelmi; ipari; jogi, igazgatási és igazságügyi; kereskedelmi; kulturális; külügyi; mezőgazdasági; szociális- és egészségügyi; terv- és költségvetési bizottság; valamint mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság.) Az állandó bizottságoknak a parlament munkájában betöltött szerepét húzza alá az Alkotmánynak az a rendelkezése, amely törvénykezdernényezési joggal ruházza fel az ország- gyűlési bizottságokat is. Az Országgyűlés ügyrendje pedig kimondja, hogy törvényjavaslatok, indítványok bizottsági tárgyalásakor azökkal kapcsolatban minden képviselőnek joga van a bizottsághoz javaslatot benyújtani. A parlamenti élet eddigi gyakorlata alapján várható, hogy az Elnöki Tanács már az ülésszak idején megtartja alakuló ülését, majd javaslatot tesz az Országgyűlésnek a Minisztertanács megválasztására. E javaslat alapján választja meg azután az Országgyűlés plénuma a kormányt, valamint a Legfelsőbb Bíró. Í ság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az újonnan megalakuló Országgyűlés megbízatásának most következő, ötesztendős időtartama alatt nem I folyamatosan tartja tanácskozásait, hanem a feladatok L diktálta időközökben ül össze. Az Alkotmány előírása szerint azonban az Országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart. Kádár János és Willy Brandi találkozója Kádár János, az MSZMP főtitkára csütörtökön délután a Központi Bizottság székházéban fogadta Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Szocialista Internacionálé elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának, a fegyverkezési verseny folytatódása és további kiszélesedése megakadályozásának, a feszültség és bizalmatlanság mérséklésének lehetőségeiről. Egybehangzóan állást foglaltak a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezése, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd folytatása, a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés bővítése, a fejlődő országok gondjainak közös erőfeszítésekkel történő enyhítése mellett. Nagyra értékelték a tíz esztendővel ezelőtt aláírt helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások, «a helsinki folyamatba illeszkedő összeurópai találkozók jelentőségét a nemzetközi helyzet kedvezőtlen folyamatainak ellen- súlyozásában. Kádár János és Willy Brandt a kelet-nyugati párbeszéd szempontjából is hasznosnak minősítette a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok fejlődését. Hangsúlyozták a kommunista és a szociáldemokrata pártok közötti rendszeres véleménycsere fontosságát a nemzetközi biztonság megszilárdításában, a kölcsönös bizalom erősítésében. Megerősítették pártjaik szándékát a kialakult sokrétű kapcsolatok folytatására. A találkozón jelen volt Kó- tai Géza, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője és Kovács László, az osztály helyettes vezetője, illetve Karsten Voigt, az SPD parlamenti frakciójának kül- és biztonságpolitikai szóvivője és Norbert Wieczorek parlamenti képviselő, a Bundestag költségvetési bizottságának tagja. Kádár János csütörtökön este vacsorát adott Willy Brandt, valamint kísérete tiszteletére. A vacsorán részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Willy Brandt csütörtökön délelőtt látogatást tett az MSZMP Társadalomtudományi Intézetében, ahol Aczél György főigazgató, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja fogadta. Jelen volt Berecz János, a Központi Bizottság titkára. Willy Brandt az intézetben előadást tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető képviselői, szakértői és társadalomtudósok előtt az SPD készülő programtervezetéről. Willy Brandtot ezután tiszteletbeli dokorrá avatták az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen. Az egyetem tanácsának ez alkalomból tartott ünnepi ülésén Fülöp József rektor köszöntötte az új díszdoktort, aki kiemelkedő tudományos, valamint nemzetközi politikai tevékenységéért kapta meg az állam, és jogtudomány tiszteletbeli doktora címet. Mint az ülésen hangsúlyozták; Willy Brandt rendíthetetlen híve és fáradhatalan harcosa a fegyverkezési verseny megfékezésének, az Európa különböző társadalmi rendszerű államai közötti kapcsolatok javításának, a helsinki szellem ápolásának, valamint a fejlődő országok problémái felelősségteljes megoldásának. A díszdoktori oklevél átvételét követően a német politikus meleg szavakkal mondott köszönetét a honoris causa doktori címért. Az ünnepélyes díszdoktor- avatáson jelen volt Radics Katalin, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint Ernst- Friedrich Jung, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége ülése Csütörtökön Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos •Elnöksége. Az ülésen megjelent és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Az elnökség meghallgatta és jóváhagyta Pozsgay Imre főtitkár beszámolóját az országgyűlési és tanácsi választások tapasztalatairól. Az országos elnökség megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalását az Országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával közösen az illetékes testületek elé terjeszti. Az elnökség úgy határozott, hogy 1985. július 12-re — elfogadva a javasolt napirendet — összehívja a HNF Országos Tanácsát. (MTI) Az ellenőrzés elérte célját A közfigyelem előterében a környezetvédelem Kikotorták Domboriban az iszapot a strandokról, helyébe homokot terítettek Tegnap délelőtt tartotta meg a választási ciklus utolsó ülését a megyei népi ellenőrzési bizottság. Ezúttal is izgalmas témát, a környezetvédelem helyzetét tárgyalták meg, immár másodszor, most utóvizsgálatban visszatérve a helyzet elemzésére és az 1982-es alapvizsgálat óta tett intézkedésekre. Az ülésen és a vitában részt vett Krasznai Miklós, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügyelőségének helyettes vezetője, Sándor István, a KNEB főosztályvezetője, és az illetékes megyei szervek, intézmények, tömegszervezetek vezetői. Röviden összefoglalva megállapították, hogy a korábbi vizsgálat elérte a célját. Hozzájárul ahhoz, hogy a megyében a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megvalósítása, az elmaradások pótlása felgyorsult. A környezetet leginkább veszélyeztető vállalatok, a megyében és a vizeinket azon kívül szennyező üzemek több éves tervben vagy cselekvési programban határozták meg a tennivalókat. Mozdult előre a vizek, a termőföld és a levegő védelmének helyzete. Ez a vizsgálat is felhívta a figyelmet a veszélyes hulladékok elhelyezésének, megsemmisítésének kérdésére. Folyamatban van az új szekszárdi vízbázis keresése, és még sorolhatnánk annak a jeleit, hogy a közfigyelem előterébe került a megyében a környezetvédelem ügye. Az új népi ellenőrzési bizottságot a megyei tanács fogja megválasztani, a jelenleginek Merkl Ferenc elnök és Sándor István, a KNEB főosztályvezetője mondott köszönetét az eddig végzett munkáért.
