Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

2 KÉPÚJSÁG 1985. június 26. Varsóban megkezdődött a KGST 40. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) vitatják annak a 2000-ig szóló együttműködési prog­ramnak a tervezetét, amely az anyagi erőforrások gazda­ságos, ésszerű felhasználásá­ról intézkedik. Szó lesz a KGST-ülésszakok 1986—1987. évi munkaprogram-terveze­téről, a tanács negyvenegye­dik ülésszakának időpontjá­ról és napirendtervezetéről is. A negyvenedik üléssza­kot Wojciech Jaruzelski, a lengyel minisztertanács elnö­ke nyitotta meg. A megnyitó után elfogad­ták az ülésszak napirendjét, majd Janusz Obodowski lengyel miniszterelnök-he­lyettes, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke terjesztette elő a vb éves be­számolóját. Ezután a beszámolóhoz hozzászóltak a tagországok küldöttségeinek vezetői, köz­tük a magyar delegáció ve­zetője, Lázár György minisz­terelnök és Nyikolaj Ty.iho- nov, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke. Miután minden tagország és Jugoszlávia küldöttségve- # zetője is hozzászólt a beszá­molóhoz, a megfigyelői mi­nőségben jelen lévő hét fej­lődő ország delegációveze­tői emelkedtek szólásra. A KGST Végrehajtó Bi­zottsága negyvenedik, varsói ülésszakán keddenn a felszó­lalók a szocialista integrá­ció elmélyítését sürgették. Ezt a követelményt össze­függésbe hozták a feszültebb nemzetközi helyzettel és az­zal, hogy a szocialista or­szágoknak gazdasági fel­adataikat kedvezőtlenebbé vált belső és külső gazdasá­gi feltételek közepette kell megoldani. Wojciech Jaruzelski a LEMP KB első titkára, a minisztertanács elnöke nyi­tóbeszédében üdvözölte a szocialista országok képvi­selőit. Megemlékezett az idei év kiemelkedő történel­mi évfordulóiról, a hitleri fasizmus feletti győzelem 40. és a Varsói Szerződés meg­alakulásának 30. évfordulójá­ról. Hangsúlyozta, hogy a szocialista országok válto­zatlanul az enyhülés és az egyenjogú nemzetközi együtt­működés fejlesztése mellett szállnak síkra, amint ezt a VSZ áprilisi varsói találko­zója és azok a legújabb ja­vaslatok is tanúsítják, ame­lyeket a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon terjesztett elő a Szovjetunió. Jaruzelski rámutatott, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben külö­nösen fontos a szooialista országok közötti együttmű­ködés elmélyítése, az inter­nacionalista szolidaritás erő­sítése. Ennek egyik legfonto­sabb és döntő területeként a gazdaságot nevezte meg. Az egy évvel ezelőtti moszkvai legfelső szintű gaz­dasági tanácskozáson elfoga­dott határozatok — húzta alá — nagy mértéktrfen ösz­tönzik a KGST-országok gazdasági és műszaki—tudo­mányos együttműködésének fejlesztését. Továbbra is azon fáradozunk, hogy teljes egé­szében megvalósítsuk a moszkvai határozatokat. Pártjaink stratégiája egyre határozottabb a gazdaság intenzív fejlesztésére és a gazdálkodás hatékonyságának fokozására irányul. Erőfeszí­téseket teszünk a műszaki­tudományos haladás meg­gyorsítására, egyeztetjük a gazdaságpolitikát, folyik a következő ötéves tervek ko­ordinálása. Számos ország hosszú távú, messzire mutató kétoldalú gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működési programról álla­podott meg egymással — mondotta Wojciech Jaruzels­ki, a varsói ülésszak elnöke. Janusz Obodowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke felszólalásában beszámolt a tanács előző, havannai ülésszaka óta vég­zett munkájáról. Méltatta az elért gazdasági eredménye­ket, de rámutatott, hogy a sikerek mellett továbbra is vannak még ki nem használt lehetőségek. Nem kielégítő például a termelés egyes te­rületein a műszaki színvo­nal emelkedése, a gazdálko­dás hatékonysága. Ennek okaként említette, hogy a tagországok gazdaságainak és az együttműködés fejlő­désének feltételei bonyolul­tabbak, az agresszív imperia­lista körök — főleg az Egye­sült Államokban — kiélezték a nemzetközi feszültséget a fegyverkezési politikájuk­kal, a szocialista országok gazdasági meggyengítésére irányuló próbálkozásaikkal. A szocialista közösség or­szágainak gazdasági és vé­delmi képessége, egysége, szoros együttműködése ve­tett gátat a múltban és aka­dályozza meg ma is az im­perialista erőknek a békét veszélyeztető törekvéseit — emelte ki Obodowski. A lengyel miniszterelnök­helyettes elmondta, hogy be­fejező szakaszába lépett a KGST-országok következő ötéves terveinek koordinálá­sa és sokoldalú megállapodá­sokat kötöttek, illetve meg- hosszabbítoták a meglévő szerződéseket az energia-, fűtőanyag-, és nyersanyag- szükségletek kielégítéséről, az élelmiszerellátás javításá­Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke felszólalásá­ban a nemzetközi helyzetet értékelve rámutatott, hogy megnövekedtek az emberiség létét fenyegető veszélyek, de a béke erői is. Hangsúlyoz­ta a szocialista integrációs folyamat elmélyítésének fon­tosságát. Mint mondotta, az elmúlt években szaporodtak azok a protekcionista és diszkriminatív intézkedések a világgazdaságban, amelyek hátráltatják a kölcsönös elő­nyökön alapuló kelet-nyuga­ti gazdasági kapcsolatok fej­lesztését. Ez az államok kö­zötti egyenjogú kapcsolatok normáit sértő magatartás, amely mint korábban min­dig, most is célt téveszt, még inkább arra ösztönöz ben­nünket, hogy meggyorsítsuk a szocialista gazdasági integ­ráció kibontakozását — mondta Lázár György. A szocialista építés hazai programjáról szólva megje­gyezte, hogy az elmúlt négy évben nagy erőfeszítésekkel 8,5 százalékkal sikerült nö­velni a nemzeti jövedelmet, és ezt a többletet teljes egé­szében a külső egyensúly ja­vítására kellett fordítani. Emiatt nem lehetett biztosí­tani a korábhan elért élet- színvonal megőrzését és csökkenteni kellett a beruhá­zásokat is. A XIII. kongresz- szus célul tűzte ki, hogy jobb minőségű és hatékonyabb munkával, a szocialista or­szágokkal folytatott együtt­működés elmélyítésével te­remtsük meg a gazdasági fejlődés élénkítésének felté­teleit. Erre megvan a mód, ha a műszaki-tudományos haladás nyújtotta lehetősége­ket kihasználva meggyorsít­juk a munka termelékenysé­gének növelését, csökkent­jük a fajlagos energia- és anyagráfordításokat, ha kor­szerűbb termékek előállításá­val növelni tudjuk a nem­zetközi versenyképességet. De ez a feltétele annak is, hogy az adósság egyidejű csökkentésével többet fordít­ról. A vb jóváhagyta az ösz- szekapcsolt energetikai rend­szer távlati (2000-ig szóló) fejlesztési koncepcióját, a komplex közlekedésfejlesz­tési programot, folynak a munkák olyan konkrét prog­ramokon, amelyeknek az a céljuk, hogy növeljék a szo­cialista közösség műszaki és gazdasági függetlenségét. Az ülésszak elé került több megállapodás-tervezet: az úgynevezett rugalmas gép­ipari termelési rendszerek létrehozásával kapcsolatos sokoldalú együttműködésről, egy 2000-ig szóló anyagtaka­rékossági és anyagfelhaszná­lási programról és a földgáz üzemanyagkénti hasznosítá­sáról szóló együttműködés­ről. Készül a KGST-orszá­gok 15—20 évre szóló komp­lex műszaki-tudományos fejlesztési programjának ter­vezete is. Ennek célja, hogy a KGST-országok élvonal­beli eredményeket érjenek el az elektronikában, a komplex automatizálásban, az atomenergetikában az új anyagok és műszaki eljárá­sok alkalmazásában, vala­mint a biotechnikában. A végrehajtó bizottság je­lentős tevékenységet folyta­tott azoknak a nehézségek­nek és hiányosságoknak a megszüntetéséért, amelyek még mindig megmutatkoz­nak a sokoldalú együttmű­ködésben — folytatta Obo­dowski és mindenekelőtt azt emelte ki, hogy elhúzódik az egyes sokoldalú megállapo­dások előkészítése és meg­valósítása, nem kielégítő az egymásnak szállított áruk minősége, a kooperáció fejlő­dése, különösen az alkatré­szek és részegységek gyár­tásában. hassunk a hazai felhaszná­lásra, a beruházások növelé­sére, az életkörülmények ja­vítására — hangsúlyozta a minisztertanács elnöke. Az idei évben is rendkí­vüli erőfeszítésekre van szükség, hogy minél jobban megközelítsük az éves terv előirányzatait — mutatott rá hozzátéve, hogy nehézsége­ink ellenére eleget kívánunk tenni az 1985-re vállalt kül­kereskedelmi kötelezettsége­inknek és számítunk rá, hogy ezt teszik partnereink is. Lázár György az ülésszak napirendi pontjaival kapcso­latban kiemelte a következő öt évre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének fon­tosságát. Különösen nagyra értékeljük, hogy a Szovjet­unió vállalta az energia-, a fűtő- és nyersanyagszállítá­sok 1985. évi szinten történő folytatását. Lázár György szólt arról, hogy a tagorszá­gok közös ügye a tervegyez­tetés nyitott kérdéseinek mi­előbbi lezárása, hogy ezzel biztosítani lehessen a zavar­talan átmenetet a következő ötéves tervidőszakra. Sok éve folynak tárgyalások a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek termelését, keres­kedelmét ösztönző feltételek kidolgozásáról, mindeddig azonban nem sikerült ebben egyetértésre jutni — fejtette ki és rámutatott, hogy az ülésszakon e munka gyorsí­tására vonatkozó felszólítást kellene hozni a KGST felső szintű értekezletén hozott ha­tározat szellemében. Lázár György méltatta az energia- és anyagtakarékosságra vo­natkozó, 2000-ig szóló hosszú távú együttműködési progra­mot és szólt a hazai kor­mányprogramok eddigi ered­ményeiről. Lázár György vé­gezetül bejelentette, hogy a magyar küldöttség támogatja a beszámolót, valamint az előterjesztett határozatterve­zet jóváhagyását. Lázár György felszólalása Kádár János ás Losonczi Pál fogadta Hans-Dietrich Genscher! (Folytatás az 1. oldalról.) zó állam is együtt tud mű­ködni, nemcsak kétoldalú kontaktusaink fejlesztése, ha­nem a nemzetközi légkör javítása érdekében is — hangoztatta. Különösen eredményesnek ítélte a gazdasági együttmű­ködést, utalva a két ország vállalatai között érvényben lévő kooperációs egyezmé­nyek nagy számára. Hozzá­tette, ezek túlmutatnak a szokványos együttműködés keretein. A magyar és az NSZK kormány — folytat­ta — egyaránt nagy jelen­tőséget tulajdonít az európai kulturális együttműködésnek, s e folyamat fontos esemé­nyének ítéli az ősszel Buda­pesten megrendezendő Euró­pai Kulturális Fórumot. Hangsúlyozta, hogy kormá­nya érdekelt a találkozó eredményes lebonyolításában, s a saját eszközeivel hozzá is kíván járulni annak sike­réhez. A továbbiakban arról szólt, hogy látogatása során .köl­csönösen kifejeződött az a vélemény az európai bizton­sági és együttműködési fo­lyamat alkalmas a kelet— nyugati kapcsolatok még szélesebb alapokra helyezé­sére. Ezért is foglalt úgy ál­lást az NSZK diplomáciája, hogy a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulóját politikai eseményként kell megünnepelni. Jelentős lé­pésnek mondotta a szovjet— amerikai tárgyalások újra­kezdését, rámutatva, hogy kormánya pozitívan értékeli a Gromiiko és Shultz kül­ügyminiszter idei, januári találkozójáról kiadott közle­ményben megfogalmazott cé­lokat. Kijelentette: Európa kis- és közepes államai hozzájá­rulhatnak a tárgyalások si­keréhez, és általában a ke­let—nyugati kapcsolatok megjavításához. Az NSZK kormánya realista politikát folytatva eleget kíván tenni ezzel kapcsolatos kötelezett­ségeinek, s tudatában van felelősségének, amely szövet­ségi rendszerén belül reá há­rul. Nyilatkozatát zárva han­goztatta: beható eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, továbbá Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével, V árkonyi Péter külügymi­niszterrel és más személyi­ségekkel ; valamennyi meg­beszélést jó légkör és köl­csönös megértés jellemezte. Mint mondotta, Budapestről bizakodóan távozik. Az NSZK külpolitikájával kapcsolatban világos, követ­kezetes, folyamatos és kiszá­mítható politikáról beszélt, leszögezve, hogy annak irányvonalában nem történt fordulat. Ugyanakkor hivat­kozott Kohl kancellár egy néhány hónappal korábbi megállapítására, miszerint új szakasz várható a kelet— nyugati kapcsolatokban. En­nek kibontakozásához — mondotta — a genfi tárgya­lások kedvező impulzusokat adhatnak. A KGST és az EGK országai közötti mű­szaki együttműködés, techno­lógiaátadás lehetőségeiről szólva azt állította, hogy a NATO legutóbbi külügymi­niszteri ülésén az együttmű­ködés „széles Skáláját kínál­ták fel a másik félnek”, ám rögtön hozzátette, hogy a biztonsági érdekeiket is fi­gyelembe kell venniük. Az effajta gazdasági kapcsola­tok fejlődését lényegében a fegyverzet-ellenőrzési, lesze­relési tárgyalásök alakulásá­tól tette függővé. A sajtókonferenciát köve­tően, — hivatalos tárgyalá­sát befejezve — Hans-Diet- rich Genscher elutazott Bu­dapestről. Az NSZK diplo­máciájának vezetőjét a Feri­hegyi repülőtéren vendéglá­tója, Várkonyi Péter bú­csúztatta. Jelen volt Horváth István és Ernst-Friedrich Jung. Gorbacsov Kijevbe érkezett PANORÁMA SZÓFIA Urbán Lajos közlekedési miniszter Vaszil Canovnak, a Bolgár Népköztársaság köz­lekedési miniszterének meg­hívására június 24—25-én hivatalos baráti látogatást tett Bulgáriában. A tárgya­ló felek véleményt cseréltek a két ország közötti közleke­dési kapcsolatokról, tárgyal­tak a közlekedési" műszaki­tudományos együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről, és intézkedéseket fogadtak el a két ország közötti személy- és áruszállítás javítására. GENF Genfben a nukleáris és űr­fegyverekkel kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalá­sok keretében kedden ülést tartott az űrfegyverekkel foglalkozó munkacsoport. VARSÓ Varsóban kedden megala­kult az országos jelölőbizott­ság. Elnöke Jan Dobra- czynski, a Hazafias Nemzeti Üjjászületési Mozgalom (PRON) Országos Tanácsa Elnökségének elnöke. A 25 fős bizottság a PRON-t ala­pító három politikai párt, a világi vallási politikai szer­vezetek, a szakszervezetek, az ifjúsági és az egyéb or­szágos hatáskörű rétegszer­vezetek vezetőségi tagjaiból áll. Lengyelországban októ­ber 13-án tartanák parla­menti választásokat. BUKAREST Sütő András romániai ma­gyar író nivódíjat kapott az MTV-től a Magyar Televí­zióban bemutatott művei el­ismeréseként. A díjat Barity Miklós bukaresti magyar nagykövet bensőséges hangu­latú rendezvény keretében kedden nyújtotta át Sütő Andrásnak. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden Kijev­be étkezett. A repülőtéren fogadására megjelent Vla­gyimir Scserbickij, az SZKP KB PB tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Károlyi Mihályné, András- sy Katinka hamvasztás utá­ni búcsúztatása július 1-én, hétfőn 15 órakor lesz a Me­ző Imre úti temető díszra­A Mozambiki Népi Köz­társaság fővárosában, Mapu- tóban kedden több százezer lakos felvonulással ünnepel­te a volt portugál gyarmat függetlenné válásának tize­dik évfordulóját. Az Indiai­óceán partjának közelében, egy belvárosi sugárúton zaj­lott az évfordulós ünnepség- sorozat fő eseménye, több száz külföldi vendég jelenlé­tében. Legmagasabb szinten, azaz állam- vagy kormányfővel a szomszédos fekete-afrikai or­szágok képviseltették magu­kat. A felvonulás előtt a mo­zambiki vezetők és a vendé­gek — köztük Grósz Károly, a magyar párt- és kormány- küldöttség vezetője — a Hő­sök terén megkoszorúzták a felszabadító háború évei alatt elesett harcosok emlékét őr­ző díszhelyet. A kisiskolások, diákok, sportolók és a munkások fel­vonulását követően Samora Valentyina Sevcsenko, az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke, Alekszandr Ljas'ko ukrán miniszterelnök és a köztár. saság több más párt- és ál­lami vezetője. vatalozójában. Barátai, har­costársai és tisztelői 14 óra 30 perctől róhatják le kegye­letüket a ravatalnál. Machel, a délkelet-afrikai or­szág elnöke rögtönzött, — helyi hagyományoknak meg­felelően dalokkal megszakí­tott — beszédet mondott. Eb­ben főleg az elmúlt évtized vívmányait — oktatás, egész­ségügy, lakásépítés — emelte ki, s az élelmiszerellátás ja­vítását ígérte jövőre. Samora Machel az ünnep alkalmából a néphez intézett üzenetében a fegyveres ban­dákat és a természeti ka­tasztrófákat okolta azért, hogy az országban súlyos a gazdasági helyzet, vészes az áruhiány, a termelés számos területen esett, az export csökken, az életszínvonal rosszabbodott. Kijelentette, hogy a fegyveres bandáknak, a RENAMO kormányellenes mozgalomnak nincs támasza a mozambiki társadalom egyetlen rétegében sem. A banditákkal a párbeszéd csakis fegyverekkel történ­het — szögezte le. Károlyi Mihályné hamvasztás otáni búcsúztatása (MTI) Mozambik ünnepe Kádár János és Hans-Dietrich Genscher. (Telcfotó.)

Next

/
Thumbnails
Contents