Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

1985. június 25.

NÉPÚJSÁG 3

Pótválasztások megyénkben

Strandjaink, kirándulóhelyeink

Kik lettek a tanácstagok ?

Pihenés, kikapcsolódás - helyben

Tolna megyében 32 választókerületben tartottak tanácstagi pótválasztást. Valamennyi tanácstagi választó- kerületben megválasztották a tanácstagokat, illetve póttanácstagokat. Az alábbiakban közöljük a megválasztott tanácstagok névsorát:

Szekszárd

1. sz. vk.: Csizmadia József,

Bonyhád

32. sz. vk.: Vaszaryné Horváth Klára,

Paks

9. sz. vk.: Fekete János,

24. sz. vk.: Akkermann János,

Tamási

27. sz. vk.: Vörös István,

Dunaföldvár

5. sz. vk.: Pintér György,

23. sz. vk.: Vass Ferenc, 26. sz. vk.: Viczai János,

Tolna

7. sz. vk.: Wichner Péter- né, 18. sz. vk.: Szabolcskáné Szentes Ilona, 25. sz. vk.: Sára Zoltánná, 30. sz. vk.: Pethő Jánosné,

Bátaszék

1. sz. vk.: Böröcz János,

Gerjen

6. sz. vk.: Gutái István, 9. sz. vk.: Dudoma Lajos,

Gyönk

9. sz. vk.: Petz Péter, 12. sz. vk.: Borsányi István, 17. sz. vk.: Lécz Lászlóné, 19. sz. vk.: Kovács Sándor,

Nagy dörög

24. sz. vk.: Markó István,

Nagymányok

10. sz. vk.: Csegezy Sándor,

Medina

7. sz. vk.: Farkas József,

Regöly

9. sz. vk.: Lakos János,

Sárszentlörinc

3. sz. vk.: Szűcs Jánosi, 4. sz. vk.: Lázár István, 9. sz. vk.: Hatalai István,

Simontornya

11. sz. vk.: Horváth Kálmánná, 16. sz. vk.: Sitkéi Ferenc, 21. sz. vk.: Kovács József,

Szedres

11. sz. vk.: Andics József,

13. sz. vk.: Bátai József,

Zomba

7. sz. vk.: Gergely Gyula.

Mit kell tudni a külföldre utazóknak?

Tájékoztató a vám- és devizajogszabályokról (I.)

Lassan kezdetét veszi az degenforgalmi főszezon és lonfitársaink közül ismét iokan készülnek külföldi átázásra. Ezért szükséges :ájékoztatni olvasóinkat a egfontosabb — és főleg az íj — vám- és devizajogszabályokról. A felkészülés so- •án újra és újra jó néhány cérdést kell tisztáznunk magunkban, hogy valóban nyugodtan, gondtalanul utazhas- mnk, tölthessük kint napja- nkat és térhessünk haza.

A magyar turisták döntő öbbsége azért utazik, hogy le árukban, hanem élmé- íyekben legyen gazdagabb, fannak viszont olyanok — :lég nagy számban —, akik >antosan ismerik a különbö- ő országok „árkottáját”, s endkívül rugalmasan alkal- nazkodnak a piachoz, ter- nészetesen a saját zsebükre.

Valuta

Minden magyar álilampol- ;ár 2000 forintnak megfele- ő külföldi fizetőeszközt tart- lat birtokában, s ezt utazás setén Magyarországról száladon, engedély nélkül kiviteti. Ezen felül az illetékes alutakiszolgáltaitó helyeknél legvásárolt külföldi fizető- szközök kivihetők, s a kül- öldi tartózkodás ideje alatt elmerülő ellátási költségek, alamint az utazással kap- solatos egyéb kiadások és a zokásos vásárlások fedezé- ére szolgálnak. Más célra - például nagyobb áruvá- árlásra — a kiváltott valu- a nem használható fel.

A kiváltott, de az utazás órán fel nem használt és isszahozott külföldi fizető- szközöket a hazatérést kö- ető nyolc napon belül fel ell ajánlani a MNB-nek légvételre. Ez alól kivételt épez az engedély nélkül irtokban tartható 2000 fo- intnak megfelelő külföldi izetőeszköz.

Ugyancsak kivihetnek az rszágból az utasok szemétenként 400 forint belföldi zetőeszközt, 100 forintnál

nem nagyobb címletekben. Jó tudni azt is, hogy a ki nem vihető, de a vámvizsgálat során bejelentett 400 forinton felüli, illetve 100 forintnál nagyobb címletű bankjegyeket a vámhivatal letétbe veszi. Az összegről a pénzügyőr nyugtát ad, amely alapján a hazatérés után 5000 forintig bármely OTP- fióknál az felvehető. Az 5000 forintot meghaladó összegű letétet csak az OTP XI. kerületi fiókja (Budapest, XI., Karinthy Frigyes u. 16. sz.) fizeti vissza.

Kiviteli előírások

A külföldre utazók az utazás céljának, időtartamának, valamint az időjárásnak megfelelő személyes használati tárgyaikat (útiholmi) engedély nélkül vihetik magukkal. A személyes használati tárgyak azok a ruházati és egyéb cikkek, amelyekre az utasnak utazása során, a saját részére indokoltan szüksége lehet és amelyek ajándékozási és kereskedelmi célokat nem szolgálnak. Ilyenek például saját ékszerek, fényképezőgép, óra, sátor és egyéb kempingfelszerelés. Az útiholmiként kivitt tárgyakat csak devizahatósági engedéllyel szabad elidegeníteni (elajándékozni, eladni), ezeket a tárgyakat a legközelebbi visszautazásuk alkalmával az ország területére kötelesek visszahozni.

Ha a személyes használatra szolgáló tárgyak között nagyobb értékű vagy külföldi eredetű áru is van (filmfelvevő, rádió, magnetofon, óra, irhabunda stb.), a kiutazáskor kapott, vagy bármely utazási irodánál, továbbá vámszervnél előre beszerezhető „Vámárunyilatkozat” e célra szolgáló rovataiba való bejegyzéssel kérhető — és ajánlott kérni — azok kivitelének igazolását a vámmentes visszahoza- tal érdekében.

Személyenként (életkortól függetlenül!) a magyar állampolgárok saját fogyasztásra 5 kg élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut — beleértve a húskonzervet is, de a nyershús kivételével — ki. vihetnek magukkal. Kávé és kakaó még útiholmiként sem vihető ki külföldre. Kivihető továbbá 200 darab cigaretta vagy 200 g dohány, vagy 50 darab szivar, valamint 2 liter bor és 1 liter más szeszes ital. Dohányáruk és szeszes italok kivitelére a 16 éven aluliak nem jogosultak.

A devizajogszabály a kiutazó magyar állampolgároknak személyenként 1000 forint belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, szokásos mennyiségű ajándéktárgy kivitelét engedélyezi, teszi lehetővé. Ezen belül a nemrég megjelent magyar nemzeti banki közlemény szerint legfeljebb 200 forint értékben élelmiszer — ideértve bort és egyéb szeszes italt is — ajándékként kivihető külföldre az előbb említett 5 kg útiélelem mennyiségén felül. Viszont a 200 forintos ajándék élelmiszer nem lehet kávé, tea, kakaó, táblacsokoládé, importból származó ital és fűszerek. déligyümölcs, továbbá húsáru és tejtermékek, étolaj, margarin, cukor, liszt és rizs.

Nem vihető ki külföldre ajándék címén továbbá arany, platina, ezüst, valamint ezekből készült tárgyak, bélyegek és a Magyar Nemezti Bank hivatalos közleményében felsorolt — talán már ismert — áruféleségek.

Engedély nélkül vihető ki a járművek üzemben tartásához szükséges és a járművek erre a célra szolgáló tartályaiban (tank) elhelyezett üzemanyag. Póttartályban, például kannában üzemanyagot kivinni tilos!

(Folytatjuk)

Varga Imre

pénzügyőr őrnagy megyei parancsnok h.

Korszerű széntüzelési technológiák

Korszerű széntüzelési tech- ológiákról kezdődött négy- após nemzetközi tanácsko- ás hétfőn a Budapesti Mű- zaki Egyetemen. A Műegye- ;m, az Állami Energetikai s Energia-biztonságtechni- ai Felügyelet, valamint az inergiagazdálkodási Tudo- íányos Egyesület által ren- ezett konferencián a Mas- ichusetts-i Műszaki Egye- :m neves, tüzeléstechniká- al foglalkozó professzorai

ismertetik a legkorszerűbb szén tüzelési eljárásokat.

A tanácskozás megnyitásakor a magyar szakemberek hangsúlyozták, hogy napjainkban — amikor világszerte az országok többsége igyekszik enyhíteni a szénhidrogénektől való túlzott függőségén, ugyanakkor a nukleáris energia nem kellően elterjedt még — érezhetően ismét előtérbe került a leghagyományosabb energiahordozó, a szén. A mai ipari technológiák mellett azonban a szén alkalmazása csak akkor lehet gazdaságos, ha új, korszerű eljárásokkal sikerül jelentősen javítani hasznosításának hatásfokát. A massachusetts-i egyetemen — amely az Egyesült Államokban a legnevesebb műszaki egyetemnek számít — többek között ilyen technológiák kifejlesztésén dolgoznak.

Saját „vendégkört” alakított ki a dunaföldvári kemping

Érdekes vélemények hangzottak el a minap a televízióban. Hazai turizmusunkról, vendéglátásunkról esett szó, mégpedig a külföld szemüvegén keresztül. A kritikus ítéletek mindenképpen elgondolkodtatóak voltak, hiszen a 'kívülálló objektív mérlegelésének eredményét tükrözték. Közülük néhányat talán nem érdektelen felidézni. A leghízelgőbb a franciák vélekedése, miszerint „a magyar idegenforgalom színvonala elérte a nemzetközi szintet”. Az amerikaiak már kritikusabhak, a megfelelő propagandát hiányolják, s mindenekelőtt azt kifogásolják, hogy nem beszélünk nyelveket. A svájciak ugyanakkor a kisebb vendéglők, fogadók, alacsonyabb osztályba sorolt szállodák ellátásával, szolgáltatásaival elégedetlenek. Mindezen vélemények felsorolása ezen a helyen talán nem tűnik feleslegesnek, ha meggondoljuk, hogy az országos problémák szű'kebb otthonunkban, Tolnában is fellelhetők. Igaz, megyénk nem sorolható a kiemelt idegenforgalmi központok, turistacentrumok közé, néhány kivételtől eltekintve inkább átmenő forgalma van. Az itt élőiknek azonban egyáltálán nem közömbös, hogy hétvégeken, szabadnapokon a város területén, vagy közvetlen közelében milyen pihenési, kikapcsolódási lehetőségek adottak. Legyenek azok strandok, kiránduló- vagy hétvégi pihenőhelyek.

A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében hat fürdő működik a megyében. Kovács Lászlóné fürdőüzemeltetési ügyintéző foglalja össze ezek minőségét, állapotát:

— Szezonális, tisztasági és állandó fürdők üzemelnek vállalatunknál. A legjelentősebb a gunarasi és a tamási fürdő, mindkettő szezonális jellegű, termálvízzel ellátott. Állandó fürdőnk a szekszárdi, ahol mindhárom előbb említett funkció „él”. Itt jelenleg komoly rekonstrukciós munkálatok folynak, több ütemű a felújítás és bővítés. Ez év végére a tetőszerkezet kiépítése szerepel a felújítási programban, a következő esztendő feladata a fedett és a kinti medencék felújítása lesz, ezután következhet a- gyógyászati fürdő kialakítása. Ez azonban egyelőre távlati terv.

Gondot jelent a szűk terület, terjeszkedésre nincs lehetőség, ezért csak a szolgáltatások javításával csalogathatják a vendégeket. Eny- nyiből kedvezőbb a helyzet, az előbb említett két fürdőben, különösen Gunarason, ahol még csónakázótó is kapcsolódik a strand területéhez.

— Milyen a kisebb, „szerényebb” fürdők állapota?

— Dunaföldváron állandó és strandfürdő üzemel, ennek forgalma kiemelkedően magas, igaz, termálvizes medencék fogadják a látogatóikat. A fellendülés valódi oka azonban a nagyközség élénkülő idegenforgalmában rejlik. A bátaszéki strand képe már kedvezőtlenebb. Nemcsak a hálózati vezetékről kapott víz hideg túlságosain, a viszonylag rosszahb állapot is eredője az alacsony számú látogatottságnak. Pedig meg kell mondani, hogy minden évben rengeteget költünk a fenntartásra.

Egy nyári, kánikulai hétvégén majdnem lehetetlen a megyében olyan strandfürdőt találni, ahol ne lenne zsúfoltság, ne érnék egymást a fürdőzők a medencében, ne kellene félórákat várni fagylaltért vagy éppen sörért... De mennyi a megengedett „többletlétszám”, és mikortól válik már a kikapcsolódás akadályává a nagy vendégsereg? Van-e erre vonatkozóan szabályozás?

— A KÖJÁL szabályozása szerint a befogadóiképesség fölötti vendégszámmal nein üzemelhetnek a fürdők. A nagyobb helyeken, közkedvelt strandokon azonban a kánikulai hétvégeken megvalósíthatatlan ez a kötöttség, sokszor bizony többszörös a fürdők telítettsége ... — mondja a szakember.

Nem kevesen vannak, akik éppen amiatt és nem utolsósorban a belépőjegyek ára miatt inlkább a természetet választják pihenésre. Igaz, valóban szépen gondozott és rendiben tartott turistaköz- pontolkban nem bővelkedünk, így a Lakosság sok helyen maga avatja kirándulóhely- lyé egyik-másik területet. Ez történt például a szálkai víztárolóval is, ami a környékbeliek kedvelt pihenőhelye lett. A szekszárdiak látszólag bővelkednek kirándulóhelyekben, valójában azonban a gemenci vadrezervátum inkább csák a távolból érkezőket vonzza, a Csörge-tó pedig kritikán aluli állapotában ugyancsak nem csábító. Marad tehát Sötétvöigy. Pakson az Im- sős-erdő „jövőjére” programtervet dolgoztak ki, amelyben szabadidőközpont körvonalazódott. Ürgemezőn pedig már most elektromos áram, víz várja a kempingező turistáikat. No és persze a Duna, amelynek másik partján alakították ki a strandot, így komppal közelíthető meg.

Mint minden vízparti településen, Dunaföldváron is a folyó mellett legnagyobb a nyári, hétvégi forgalom. Az érdeklődés pedig ugyancsak megélénkült azóta a nagyközség iránt, amióta felröppent a hír: a naturisták megkapják az egyik partszakaszt. Akárhogy is Lesz, Dunaföldvár már most igen jó színvonalon tudja fogadni az idegeneket, s a kiépített partrész egész hosszában szinte üdülőtelepszerűen nyújtózik a Duna mellett. A strandfürdőtől kiindulva teniszpályák, parkok, kemping és persze vendéglő, pohanazó

csábítja a kikapcsolódásra vágyó helybelieket, is. Érdemes megemlíteni a kempinget, ami az utóbbi néhány évben saját „vendégkört” alakított ki. önmagáért beszél az a tény, hogy ma már jelentősebb azok száma, akik huzamosabb időre érkeznek és csökkent az átmenő forgalom. Hollandiából, Belgiumból, Ausztriából is jönnek turisták, kizárólag azzal a céllal, hogy a Duna-parti településen töltsenek néhány hetet, hónapot. A felsoroltakon kívül még mi lehet a vonzerő? Éppen az a kiépí- tetlenség, ami néhány éve még hátrányt jelentett. A „vissza a természethez” rous- seau-i mondást úgy látszik a mai túimodernizált világban mind többen teszik magukévá. Ezt bizonyítja az a tapasztalat, hogy a kemping tíz jól felszerelt faházát

mind kevesebben veszik

igénybe, helyette sátrat vernek. Mindez persze szépen gondozott park és megfelelő alapellátást nyújtó vizesblokk nélkül másként lenne ...

Tamásiban a vendégcsalogatót az igen jó színvonalú strandfürdő jelenti, s bár az

eredeti elképzelés szerint

mindenekelőtt a helyi igény kielégítésére fejlesztették, a parkerdő is ide sorolható. S talán nem túlzás a sorba állítani azt a kettő között nemrégiben megnyitott kis vendéglőt sem, ahol a betérőt kedves kiszolgálás és olcsó ételek várják. A pihenőerdő 50 hektáros összterületéből 30 hektár az úgynevezett aktív terület. A közel egy hektáron húzódó horgásztó a gyulaji erdőgazdaság dolgozóinak sporthorgásztava, így itt kívülállónak tilos a halfogás. A szolgáltatások viszont mindenki számára hozzáférhetőek, így a sportpályák, a kézilabda- és a teniszpálya, illetve a közelmúltban átadott erdei torna- pálya a környékbeliek kedvelt kirándulóhelyeit alkotják. Ezenkívül alkalmi szalonnasütők, esőbeállók és természetesen folyóvíz áll a kirándulók rendelkezésére. Főleg az iskolások rendszeres látogatói a parkerdőnek. Az elképzelések szerint a helyi kirándulási igények kielégítése és az igények felkeltése a legfontosabb feladat. Annál is fontosabb és követésre méltóbb az a célkitűzés, mivel egyre kevesebben engedhetik meg maguknak és családjuknak a távoli „nagy” víkendet, elsősorban anyagi okok miatt. Másrészt azokra a lehetőségekre is felhívja a figyelmet, amelyek sok település közeiében adottak, s viszonylag kis ráfordítással a lakosság szolgálatába állíthatók. Arról se feledkezzünk meg, hogyha feladatként az idegenforgalom fellendítéséről beszélünk, akkor azt kicsiben, helyi méretekben kell elkezdeni.

TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRAs