Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

1985. június 25. NÉPÚJSÁG 3 Pótválasztások megyénkben Strandjaink, kirándulóhelyeink Kik lettek a tanácstagok ? Pihenés, kikapcsolódás - helyben Tolna megyében 32 választókerületben tartottak ta­nácstagi pótválasztást. Valamennyi tanácstagi választó- kerületben megválasztották a tanácstagokat, illetve pót­tanácstagokat. Az alábbiakban közöljük a megválasztott tanácstagok névsorát: Szekszárd 1. sz. vk.: Csizmadia Jó­zsef, Bonyhád 32. sz. vk.: Vaszaryné Hor­váth Klára, Paks 9. sz. vk.: Fekete János, 24. sz. vk.: Akkermann János, Tamási 27. sz. vk.: Vörös István, Dunaföldvár 5. sz. vk.: Pintér György, 23. sz. vk.: Vass Ferenc, 26. sz. vk.: Viczai János, Tolna 7. sz. vk.: Wichner Péter- né, 18. sz. vk.: Szabolcskáné Szentes Ilona, 25. sz. vk.: Sára Zoltánná, 30. sz. vk.: Pethő Jánosné, Bátaszék 1. sz. vk.: Böröcz János, Gerjen 6. sz. vk.: Gutái István, 9. sz. vk.: Dudoma Lajos, Gyönk 9. sz. vk.: Petz Péter, 12. sz. vk.: Borsányi István, 17. sz. vk.: Lécz Lászlóné, 19. sz. vk.: Kovács Sándor, Nagy dörög 24. sz. vk.: Markó István, Nagymányok 10. sz. vk.: Csegezy Sándor, Medina 7. sz. vk.: Farkas József, Regöly 9. sz. vk.: Lakos János, Sárszentlörinc 3. sz. vk.: Szűcs Jánosi, 4. sz. vk.: Lázár István, 9. sz. vk.: Hatalai István, Simontornya 11. sz. vk.: Horváth Kál­mánná, 16. sz. vk.: Sitkéi Ferenc, 21. sz. vk.: Kovács József, Szedres 11. sz. vk.: Andics József, 13. sz. vk.: Bátai József, Zomba 7. sz. vk.: Gergely Gyula. Mit kell tudni a külföldre utazóknak? Tájékoztató a vám- és devizajogszabályokról (I.) Lassan kezdetét veszi az degenforgalmi főszezon és lonfitársaink közül ismét iokan készülnek külföldi átázásra. Ezért szükséges :ájékoztatni olvasóinkat a egfontosabb — és főleg az íj — vám- és devizajogsza­bályokról. A felkészülés so- •án újra és újra jó néhány cérdést kell tisztáznunk ma­gunkban, hogy valóban nyu­godtan, gondtalanul utazhas- mnk, tölthessük kint napja- nkat és térhessünk haza. A magyar turisták döntő öbbsége azért utazik, hogy le árukban, hanem élmé- íyekben legyen gazdagabb, fannak viszont olyanok — :lég nagy számban —, akik >antosan ismerik a különbö- ő országok „árkottáját”, s endkívül rugalmasan alkal- nazkodnak a piachoz, ter- nészetesen a saját zsebükre. Valuta Minden magyar álilampol- ;ár 2000 forintnak megfele- ő külföldi fizetőeszközt tart- lat birtokában, s ezt utazás setén Magyarországról szá­ladon, engedély nélkül kivi­teti. Ezen felül az illetékes alutakiszolgáltaitó helyeknél legvásárolt külföldi fizető- szközök kivihetők, s a kül- öldi tartózkodás ideje alatt elmerülő ellátási költségek, alamint az utazással kap- solatos egyéb kiadások és a zokásos vásárlások fedezé- ére szolgálnak. Más célra - például nagyobb áruvá- árlásra — a kiváltott valu- a nem használható fel. A kiváltott, de az utazás órán fel nem használt és isszahozott külföldi fizető- szközöket a hazatérést kö- ető nyolc napon belül fel ell ajánlani a MNB-nek légvételre. Ez alól kivételt épez az engedély nélkül irtokban tartható 2000 fo- intnak megfelelő külföldi izetőeszköz. Ugyancsak kivihetnek az rszágból az utasok szemé­tenként 400 forint belföldi zetőeszközt, 100 forintnál nem nagyobb címletekben. Jó tudni azt is, hogy a ki nem vihető, de a vámvizs­gálat során bejelentett 400 forinton felüli, illetve 100 fo­rintnál nagyobb címletű bankjegyeket a vámhivatal letétbe veszi. Az összegről a pénzügyőr nyugtát ad, amely alapján a hazatérés után 5000 forintig bármely OTP- fióknál az felvehető. Az 5000 forintot meghaladó összegű letétet csak az OTP XI. ke­rületi fiókja (Budapest, XI., Karinthy Frigyes u. 16. sz.) fizeti vissza. Kiviteli előírások A külföldre utazók az uta­zás céljának, időtartamának, valamint az időjárásnak megfelelő személyes haszná­lati tárgyaikat (útiholmi) engedély nélkül vihetik ma­gukkal. A személyes haszná­lati tárgyak azok a ruháza­ti és egyéb cikkek, amelyek­re az utasnak utazása során, a saját részére indokoltan szüksége lehet és amelyek ajándékozási és kereskedel­mi célokat nem szolgálnak. Ilyenek például saját éksze­rek, fényképezőgép, óra, sá­tor és egyéb kempingfelsze­relés. Az útiholmiként kivitt tárgyakat csak devizahatósá­gi engedéllyel szabad elide­geníteni (elajándékozni, el­adni), ezeket a tárgyakat a legközelebbi visszautazásuk alkalmával az ország terüle­tére kötelesek visszahozni. Ha a személyes használatra szolgáló tárgyak között na­gyobb értékű vagy külföldi eredetű áru is van (filmfel­vevő, rádió, magnetofon, óra, irhabunda stb.), a ki­utazáskor kapott, vagy bár­mely utazási irodánál, to­vábbá vámszervnél előre beszerezhető „Vámárunyi­latkozat” e célra szolgáló rovataiba való bejegyzéssel kérhető — és ajánlott kérni — azok kivitelének igazolá­sát a vámmentes visszahoza- tal érdekében. Személyenként (életkortól függetlenül!) a magyar ál­lampolgárok saját fogyasz­tásra 5 kg élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut — bele­értve a húskonzervet is, de a nyershús kivételével — ki. vihetnek magukkal. Kávé és kakaó még útiholmiként sem vihető ki külföldre. Kivihető továbbá 200 darab cigaretta vagy 200 g dohány, vagy 50 darab szivar, valamint 2 liter bor és 1 liter más szeszes ital. Dohányáruk és szeszes italok kivitelére a 16 éven aluliak nem jogosultak. A devizajogszabály a ki­utazó magyar állampolgárok­nak személyenként 1000 fo­rint belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, szokásos mennyiségű aján­déktárgy kivitelét engedé­lyezi, teszi lehetővé. Ezen belül a nemrég megjelent magyar nemzeti banki köz­lemény szerint legfeljebb 200 forint értékben élelmiszer — ideértve bort és egyéb szeszes italt is — ajándék­ként kivihető külföldre az előbb említett 5 kg útiélelem mennyiségén felül. Viszont a 200 forintos ajándék élelmi­szer nem lehet kávé, tea, ka­kaó, táblacsokoládé, im­portból származó ital és fű­szerek. déligyümölcs, továb­bá húsáru és tejtermékek, étolaj, margarin, cukor, liszt és rizs. Nem vihető ki külföldre ajándék címén továbbá arany, platina, ezüst, vala­mint ezekből készült tár­gyak, bélyegek és a Magyar Nemezti Bank hivatalos köz­leményében felsorolt — ta­lán már ismert — áruféle­ségek. Engedély nélkül vihető ki a járművek üzemben tartá­sához szükséges és a jármű­vek erre a célra szolgáló tar­tályaiban (tank) elhelyezett üzemanyag. Póttartályban, például kannában üzem­anyagot kivinni tilos! (Folytatjuk) Varga Imre pénzügyőr őrnagy megyei parancsnok h. Korszerű széntüzelési technológiák Korszerű széntüzelési tech- ológiákról kezdődött négy- após nemzetközi tanácsko- ás hétfőn a Budapesti Mű- zaki Egyetemen. A Műegye- ;m, az Állami Energetikai s Energia-biztonságtechni- ai Felügyelet, valamint az inergiagazdálkodási Tudo- íányos Egyesület által ren- ezett konferencián a Mas- ichusetts-i Műszaki Egye- :m neves, tüzeléstechniká- al foglalkozó professzorai ismertetik a legkorszerűbb szén tüzelési eljárásokat. A tanácskozás megnyitá­sakor a magyar szakembe­rek hangsúlyozták, hogy napjainkban — amikor vi­lágszerte az országok több­sége igyekszik enyhíteni a szénhidrogénektől való túl­zott függőségén, ugyanakkor a nukleáris energia nem kel­lően elterjedt még — érez­hetően ismét előtérbe került a leghagyományosabb ener­giahordozó, a szén. A mai ipari technológiák mellett azonban a szén alkalmazá­sa csak akkor lehet gazdasá­gos, ha új, korszerű eljárá­sokkal sikerül jelentősen ja­vítani hasznosításának hatás­fokát. A massachusetts-i egyetemen — amely az Egye­sült Államokban a legneve­sebb műszaki egyetemnek számít — többek között ilyen technológiák kifejlesztésén dolgoznak. Saját „vendégkört” alakított ki a dunaföldvári kemping Érdekes vélemények hang­zottak el a minap a televí­zióban. Hazai turizmusunk­ról, vendéglátásunkról esett szó, mégpedig a külföld szemüvegén keresztül. A kri­tikus ítéletek mindenképpen elgondolkodtatóak voltak, hi­szen a 'kívülálló objektív mérlegelésének eredményét tükrözték. Közülük néhányat talán nem érdektelen felidéz­ni. A leghízelgőbb a franciák vélekedése, miszerint „a magyar idegenforgalom szín­vonala elérte a nemzetközi szintet”. Az amerikaiak már kritikusabhak, a megfelelő propagandát hiányolják, s mindenekelőtt azt kifogásol­ják, hogy nem beszélünk nyelveket. A svájciak ugyan­akkor a kisebb vendéglők, fogadók, alacsonyabb osz­tályba sorolt szállodák ellá­tásával, szolgáltatásaival elégedetlenek. Mindezen vé­lemények felsorolása ezen a helyen talán nem tűnik fe­leslegesnek, ha meggondol­juk, hogy az országos prob­lémák szű'kebb otthonunk­ban, Tolnában is fellelhetők. Igaz, megyénk nem sorolha­tó a kiemelt idegenforgalmi központok, turistacentrumok közé, néhány kivételtől elte­kintve inkább átmenő for­galma van. Az itt élőiknek azonban egyáltálán nem kö­zömbös, hogy hétvégeken, szabadnapokon a város te­rületén, vagy közvetlen kö­zelében milyen pihenési, ki­kapcsolódási lehetőségek adottak. Legyenek azok strandok, kiránduló- vagy hétvégi pihenőhelyek. A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelé­sében hat fürdő működik a megyében. Kovács Lászlóné fürdőüzemeltetési ügyintéző foglalja össze ezek minősé­gét, állapotát: — Szezonális, tisztasági és állandó fürdők üzemelnek vállalatunknál. A legjelentő­sebb a gunarasi és a tamási fürdő, mindkettő szezonális jellegű, termálvízzel ellátott. Állandó fürdőnk a szekszár­di, ahol mindhárom előbb említett funkció „él”. Itt je­lenleg komoly rekonstrukci­ós munkálatok folynak, több ütemű a felújítás és bővítés. Ez év végére a tetőszerkezet kiépítése szerepel a felújí­tási programban, a következő esztendő feladata a fedett és a kinti medencék felújítása lesz, ezután következhet a- gyógyászati fürdő kialakítá­sa. Ez azonban egyelőre táv­lati terv. Gondot jelent a szűk te­rület, terjeszkedésre nincs le­hetőség, ezért csak a szol­gáltatások javításával csalo­gathatják a vendégeket. Eny- nyiből kedvezőbb a helyzet, az előbb említett két fürdő­ben, különösen Gunarason, ahol még csónakázótó is kap­csolódik a strand területéhez. — Milyen a kisebb, „sze­rényebb” fürdők állapota? — Dunaföldváron állandó és strandfürdő üzemel, ennek forgalma kiemelkedően ma­gas, igaz, termálvizes meden­cék fogadják a látogatóikat. A fellendülés valódi oka azonban a nagyközség élén­külő idegenforgalmában rej­lik. A bátaszéki strand képe már kedvezőtlenebb. Nem­csak a hálózati vezetékről kapott víz hideg túlságosain, a viszonylag rosszahb álla­pot is eredője az alacsony számú látogatottságnak. Pe­dig meg kell mondani, hogy minden évben rengeteget költünk a fenntartásra. Egy nyári, kánikulai hét­végén majdnem lehetetlen a megyében olyan strandfürdőt találni, ahol ne lenne zsú­foltság, ne érnék egymást a fürdőzők a medencében, ne kellene félórákat várni fagy­laltért vagy éppen sörért... De mennyi a megengedett „többletlétszám”, és mikor­tól válik már a kikapcsoló­dás akadályává a nagy ven­dégsereg? Van-e erre vonat­kozóan szabályozás? — A KÖJÁL szabályozása szerint a befogadóiképesség fölötti vendégszámmal nein üzemelhetnek a fürdők. A nagyobb helyeken, közked­velt strandokon azonban a kánikulai hétvégeken meg­valósíthatatlan ez a kötött­ség, sokszor bizony többszö­rös a fürdők telítettsége ... — mondja a szakember. Nem kevesen vannak, akik éppen amiatt és nem utolsó­sorban a belépőjegyek ára miatt inlkább a természetet választják pihenésre. Igaz, valóban szépen gondozott és rendiben tartott turistaköz- pontolkban nem bővelkedünk, így a Lakosság sok helyen maga avatja kirándulóhely- lyé egyik-másik területet. Ez történt például a szálkai víztárolóval is, ami a kör­nyékbeliek kedvelt pihenő­helye lett. A szekszárdiak látszólag bővelkednek kirán­dulóhelyekben, valójában azonban a gemenci vadre­zervátum inkább csák a tá­volból érkezőket vonzza, a Csörge-tó pedig kritikán alu­li állapotában ugyancsak nem csábító. Marad tehát Sötétvöigy. Pakson az Im- sős-erdő „jövőjére” program­tervet dolgoztak ki, amely­ben szabadidőközpont körvo­nalazódott. Ürgemezőn pedig már most elektromos áram, víz várja a kempingező tu­ristáikat. No és persze a Du­na, amelynek másik partján alakították ki a strandot, így komppal közelíthető meg. Mint minden vízparti te­lepülésen, Dunaföldváron is a folyó mellett legnagyobb a nyári, hétvégi forgalom. Az érdeklődés pedig ugyancsak megélénkült azóta a nagy­község iránt, amióta felröp­pent a hír: a naturisták megkapják az egyik partsza­kaszt. Akárhogy is Lesz, Du­naföldvár már most igen jó színvonalon tudja fogadni az idegeneket, s a kiépített partrész egész hosszában szinte üdülőtelepszerűen nyújtózik a Duna mellett. A strandfürdőtől kiindulva te­niszpályák, parkok, kemping és persze vendéglő, pohanazó csábítja a kikapcsolódásra vágyó helybelieket, is. Érde­mes megemlíteni a kempin­get, ami az utóbbi néhány évben saját „vendégkört” alakított ki. önmagáért be­szél az a tény, hogy ma már jelentősebb azok száma, akik huzamosabb időre érkeznek és csökkent az átmenő for­galom. Hollandiából, Belgi­umból, Ausztriából is jönnek turisták, kizárólag azzal a céllal, hogy a Duna-parti te­lepülésen töltsenek néhány hetet, hónapot. A felsorolta­kon kívül még mi lehet a vonzerő? Éppen az a kiépí- tetlenség, ami néhány éve még hátrányt jelentett. A „vissza a természethez” rous- seau-i mondást úgy látszik a mai túimodernizált világban mind többen teszik maguké­vá. Ezt bizonyítja az a ta­pasztalat, hogy a kemping tíz jól felszerelt faházát mind kevesebben veszik igénybe, helyette sátrat ver­nek. Mindez persze szépen gondozott park és megfelelő alapellátást nyújtó vizes­blokk nélkül másként len­ne ... Tamásiban a vendégcsalo­gatót az igen jó színvonalú strandfürdő jelenti, s bár az eredeti elképzelés szerint mindenekelőtt a helyi igény kielégítésére fejlesztették, a parkerdő is ide sorolható. S talán nem túlzás a sorba ál­lítani azt a kettő között nem­régiben megnyitott kis ven­déglőt sem, ahol a betérőt kedves kiszolgálás és olcsó ételek várják. A pihenőerdő 50 hektáros összterületéből 30 hektár az úgynevezett ak­tív terület. A közel egy hek­táron húzódó horgásztó a gyulaji erdőgazdaság dolgo­zóinak sporthorgásztava, így itt kívülállónak tilos a hal­fogás. A szolgáltatások vi­szont mindenki számára hoz­záférhetőek, így a sportpá­lyák, a kézilabda- és a te­niszpálya, illetve a közel­múltban átadott erdei torna- pálya a környékbeliek ked­velt kirándulóhelyeit alkot­ják. Ezenkívül alkalmi sza­lonnasütők, esőbeállók és természetesen folyóvíz áll a kirándulók rendelkezésére. Főleg az iskolások rendszeres látogatói a parkerdőnek. Az elképzelések szerint a helyi kirándulási igények kielégí­tése és az igények felkeltése a legfontosabb feladat. An­nál is fontosabb és követés­re méltóbb az a célkitűzés, mivel egyre kevesebben en­gedhetik meg maguknak és családjuknak a távoli „nagy” víkendet, elsősorban anyagi okok miatt. Másrészt azokra a lehetőségekre is felhívja a figyelmet, amelyek sok tele­pülés közeiében adottak, s viszonylag kis ráfordítással a lakosság szolgálatába állít­hatók. Arról se feledkezzünk meg, hogyha feladatként az idegenforgalom fellendítésé­ről beszélünk, akkor azt ki­csiben, helyi méretekben kell elkezdeni. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRAs

Next

/
Thumbnails
Contents