Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-24 / 146. szám
1985. június 24. A ^NÉPÚJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Sületlen volt-e a kenyér? Geröcs Lajos tolnai olvasónk írta, hogy Tolnán a Ti- bola sütőmesternél vásárolt három kiló kenyeret, 1 db 2 Ikg-osat, 1 db 1 kilósat. Otthon derült ki, hogy a kenyér sületlen volt. Visszavitte a kenyereket a mesterhez. Tolna Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Szilák Mihály válaszolt: — A sütőmesternél vásárolt 3 kg kenyér valóban sületlen volt. A reklamációt a sütőmester elfogadta, de a segéd nem megfelelő hang. nemben tárgyalt olvasójukkal, amit az később el is ismert. Abban az időpontban a mesternek kész kenyere nem volt, így a kenyér árát térítette vissza. Tibola sütő- mester munkájával kapcsolatban ez ideig kifogás nem merült fel, az áltála sütött kenyér jó minőségű, a kiszolgálás udvarias. A vásárlókkal a felesége tartja a kapcsolatot és az ő távollétében szolgált ki a segéd. A mester elnézést kép olvasójuktól, mi pedig bízunk abban, hogy ilyen eset ezután nem fordul elő. Változik-e a tartó minősége ? Illés István szekszárdi ol. vasónk elmondta, hogy április 22-én délelőtt II órakor Telefonszámunk: 16-211 hamvasztásos búcsúztatón vett részt a szekszárdi újvárosi temetőben. A virágokat szépen elhelyezték, annak rendje és módja szerint. Amire az urnát ráhelyezték, azonban rozsdás, elavult. Kérdezi, hogy miért nem lehet azt kicserélni? Akik ezt vitték, az egyik ember magasabb volt, aminek az lett a következménye, hogy az urna majdnem leesett a tartóról. Másik észrevétele, hogy a szoláriumhoz odagereblyézik a szemetet, annak ellenére, hogy el van helyezve egy „szemetet lerakni tilos!” tábla. Ez a szemétkupac nem éppen a legszebb látvány. A Tolna Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója, Joó Gyula így válaszolt: — Az urnatartó, valamint a szertartások egyéb kegyelettárgyi eszközei (gyertyatartó, öröklángégő stb.) 1972- ben kovácsoltvas egyedi termékként került a vállalat tulajdonába, az újvárosi ravatalozó berendezéseként. A kovácsoltvas-munka az elképzelt hatást nem teljes mértékben elégíti ki. — Vállalatunk a szolgáltatásfejlesztés érdekében a szükséges intézkedéseket már megtette, mely során a változó igényeknek megfelelő urnatartó kegyeleti tárgyat a Fővárosi Faipari Vállalattól megrendelte. Remélhetőleg az új urnatartó beállításával mint választási lehetőséggel a hamvasztásos temetések színvonala is változik. — A szoláriumhoz odagereblyézett szeméttel kapcsolatos észrevétellel egyetérteni nem áll módomban. A helyszíni ellenőrzés, valamint a temetőrendész és a temetői munkások megkérdezése útján kapott információ az olvasó felvetését nem támasztotta alá. Valószínű az, hogy egy korábbi urnás elhelyezés virágait és koszorúit láthatta egy csoportban, melyeket a gyakorlat szerint az urnafal tövében helyeznek el. Ezek eltávolítása a hozzátartozók kegyeleti emlékezésének időfüggvénye. A vállalat rendészei és temetői munkásai a folyamatos te- metőrendbetételi munkák során kiemelt helyen kezelik az urnafal környékének tisztán tartását. Kimaradt-e a járat? Patkós Júlia gerjeni olvasónk írta, hogy 1985. április 25- én az 5-ös kocsiállásról 17 órakor Gerjenbe induló autóbuszjárat kimaradt, majd 17.30 előtt pár perccel a mikrofonon keresztül jelezték, hogy a kimaradt járat helyett a 8-as kocsiállásról 17.30-kor indul autóbusz Gerjenbe. Itt azonban már sok volt a tolnai utas, s emiatt a gerjeniek egy része lemaradt a járatról. Másnap, 26- án az eset — a jánatiki- maradás — megismétlődött. Kérték az autóbusz vezetőjét. hogy vegye előre a gerjeni utasokat, neki azonban erre a válasza az volt, hogy a tolnai és a gerjeni utas neki egyforma. Gerjenbe enélkül is nagyon rossz a közlekedés, félreeső község. Sérelmesnek tartja az autóbuszjárat kimaradását, vagy legalább közöljék az utasokkal, hogy számítsanak rá, illetve akkor ehhez fognak alkalmazkodni. A Vólán 11. Számú Vállalat igazgatója, Pech József válaszolt: — Olvasójuk által említett napon — a BZ 54-52 frsz. autóbusz 17 órai indulással közlekedett Gerjenbe. A járat tehát ezen a napon nem maradt ki. Ezt tanúsítja a 247473 számú menetlevél, valamint a forgalmi naplóba tett bejegyzés is. — Április 26-án járatok összevonása vált szükségessé. Így a 17 és 17.30 órai járatoknál is ez történt, s az utasok elszállítása 30 perc késéssel történt meg. — Természetesen vállalatunk mindent elkövet annak érdekében, hogy valamennyi menetrend szerinti járat pontos időben közlekedjen, esetenként azonban elkerülhetetlen — s ilyen volt április 26-a is — a fenti megoldás alkalmazása. A beszál- lási sorrend betartásának elmulasztásáért pedig az akkor szolgálatot teljesítő gépocsi- vezetőt fellelősségre vontam. Ml VÁLASZOLUNK Olyan új jogszabály ugyan nem jelent meg az elmúlt héten, amely olvasóink szélesebb körének érdeklődésére tarthatna számot, több minisztérium azonban — hivatalos latijában — néhány olyan irányelvet, utasítást tett közzé, amelyekről indokoltnak tartjuk a tájékoztatást. Az Ipari Közlöny idei 5. számában irányelvek jelentek meg a termékek jó minőségét elősegítő érdekelt- ségi rendszer fejlesztéséhez, különös tekintettel az exporttermékek minőségének javítására. Az irányelvek kihangsúlyozzák, hogy a minőségre ösztönző bérezési formák eredményes működésének előfeltétele a vállalati belső minőségszabályozási folyamat jól szervezett, ösz- szehangolt működése, elengedhetetlen feltétele, hogy a vállalatok vezetői ellenőrizhető követelményeket támasszanak a belső egységekkel szemben, a feladatokat tehát le kell bontani termelési egységekre, előírva a minőségi, mennyiségi és gazdaságossági követelményeket. Kimondják az irány, elvek, hogy a vállalaton belül mindazokat a dolgozókat illetve dolgozói csoportokat — de csakis azokat — célszerű a minőségre ösztönzni, akik munkavégzésük folytán a minőség alakulását befolyásolni tudják, majd részletes eligazítást ad arra vonatkozóan, hogy miként lehet és kell a szellemi munkakörben dolgozókat, a fizikai dolgozókat a minőség javításában anyagilag is érdekeltté tenni. Utalnak az irányelvek a Munka Törvénykönyvének arra a rendelkezésére is, amely szerint a dolgozó hibájából keletkezett selejtes termékért munkabér nem jár, s külön fejezetben foglalkoznak a minőségellenőrzési apparátus ösztönzés! rendszerének kialakításával. Ugyanitt útmutató jelent meg a vállalat új szervezeti és működési szabályzatának elkészítéséhez, a csupán emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy a szervezeti és működési szabályzat tervezetének a létesítő határozat kiadása időpontjától számított 90 na. pon belül kell elkészülnie. Az Egészségügyi Közlöny f. évi 9. számában jelent meg az egészségügyi miniszter 6/1985. EüM számú utasítása, amellyel a belföldi hivatalos kiküldetés alkalmával történő saját személygépkocsi használatáról szóló korábbi utasítást módosítja, s az új szabályozás szerint a saját gépkocsi rendszeres használatát igénylő munkakörök a költségvetésből gazdálkodó intézmények dolgozói közül — az utasítás melléklete szerint — a következők: — körzeti orvos, üzemi-körzeti orvos, körzeti gyér. mekorvos, területi gyermekorvos, — üzemi orvos (több telephely dolgozóinak ellátása esetén), — csoportvezető főorvos, csoportvezető gyermek- gyógyász főorvos, felülvéleményező főorvos, — a megyei, városi, városi közegészségügyi-járvány- ügyi szolgálat, illetőleg a helyi közegészségügyi-járványügyi kirendeltség orvosa, közegészségügyijárványügyi ellenőre és egészségőre, — körzeti ápolónő, körzeti védőnő, házi szociális gondozónő. Az Egészségügyi Közlönynek ugyanebben a számában táblázat tünteti fel az egészségügyi szakiskolai képzésben részt vevő tanulókat megillető ösztöndíjakat. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Hz eu lakóhazai Az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban átadták „Az év lakóháza, 1984’’ pályázat díjait. A díjnyertes házak közül kettő a „közelünkben’’ található, az egyik Kaposváron, a Fonyód u. 18/b számú ház, melyet Lőrincz Ferenc (Kaposvár) tervezett, és Schmidt Márton építtetett négytagú családja részére. A másik ház Pécsett, a Péter u. 12. alatt található, melyet Várnagy Péter építész és felesége, Vherkovich Ágnes belső építész tervezett és alakított ki saját részükre kényelmes, ízléses lakhellyé. Az 1900-ban épült nyári házból 1976-tól 1984-ig két ütemben a régi falak megtartásával, beérett környezetbe rehabilitációval és bővítéssel, mintegy 300 000 forint költséggel alakították ki a 90 négyzetméteres lakást. Várnagy Péter építész kapcsolata élő megyénkkel is, hiszen ő tervezte Szekszárdon a hajóházat, és Pakson az atomlakótelepen több lakóház is az ő munkája nyomán született. GOTTVALD KAROLY Schmidt Mártonná ízléses konyhája és étkezője A kaposvári Fonyód u. 18/b. számú ház Padlásszoba-részlet Hálószoba a padlástérben, a Péter utcában
