Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-24 / 146. szám
1985. június 24. NÉPÚJSÁG 3 Karbantartás, felújítás Cél, a színvonal megtartása fi népi ellenőrzés megvizsgálta Aszfaltos út Dombóvár és Mágocs között A jövedelmező gazdálkodásnak meghatározó összetevője a termelőberendezések, gépek és az azokat kiszolgáló létesítmények műszaki színvonala. Ennek megteremtése, illetve a mindenkori fejlődéshez igazítása nem elhatározás kérdése, hanem függ egyrészt a gazdálkodó szervezet adottságaitól, másrészt a gazdasági környezettől. A megfelelő környezet kialakítása a szabályozó- rendszer feladata. A VI. ötéves terv megvalósításához a beruházások nagymértékű visszafogása kellett. A szabályozórendszer ennek megfelelő módosításai igen kemény terheket róttak a gazdálkodó szervezetekre. A mostani rendszerben a fejlesztés lehetőségei, illetve az arra fordítható öszegek nagysága a mindenkori jövedelmezőségnek van alárendelve. Amennyiben, a szabályozórendszer szigorú jövedelmezőségi követelményeinek a gazdálkodó szervezet nem tud eleget tenni, a fejlesztés lehetőségei oly mértékben szűkülnek le, hogy reális célként csak a meglévő műszaki színvonal megőrzését tűzhetik ki, állapította meg a megyei népi ellenőrzés vizsgálata. Éppen a fentiek miatt van nagy jelentősége a fenntartási, karbantartási tevékenységnek. A népi ellenőrök azt vizsgálták — többek között —, hogy ez a munka biztosítja-e a gépek, berendezések és járművek folyamatos üzemképességét, állag- megóvását és technikai szintjének megtartását. Az ellenőrzés kiterjedt 12 termelőszövetkezetre, gazdasági társaságra, három tanácsi, két minisztériumi vállalatra, egy ipari és egy építőipari szövetkezetre. A vizsgálatban részt vett valamennyi népi ellenőrzési bizottság, együttműködve a munkavédelmi felügyelőséggel. Öregedő gépek A vizsgált gazdasági egységek gépparkja rohamosan öregszik, amit az is bizonyít, hogy az állóeszköz-fenntartási költségek nagyobbak, mint korábban voltak. A fenntartási tevékenység fontosságára mutat rá a gépek magas amortizáltsági foka is. Kritikusnak tűnik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzete; ahol 43—64 százalék között mozog ez az érték. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a termelésben lévő leírt gépek hányada 1981-hez képest jelentősen nőtt. A paksi Dunamenti Egyesülés Téesznél például a leírt gépek értéke a teljes gépállomány 67 százaléka, a szak- csi Üj Élet Téesznél pedig 62 százalék. Az építőipari ágazatban jóval kisebb mértékben, de Hatósági mérőállomássá nyilvánította a székkutasi Űj Élet, a csongrádi Kossuth, a domaszéki Szőlőfürt és a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet egy-másfél évvel ezelőtt felszerelt motordiagnosztikad állomását a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet. Működésük hatására ugyanis igen tetemesen, átlagosan 8- 10 százalékkal csökkent a négy közös gazdaságban az üzemanyag-fogyasztás, s így a vissza nem térítendő állami támogatásból létrehozott állomások beruházási költsége alig egy év alatt megtérült. A felmérések szerint agész Csongrád megyében lehetőség van hasonló arányú hasonló a tendecia, az iparban kedvezőbb a helyzet. Középtávú karbantartási, korszerűsítési és állagmegóvási tervek nem készültek, a gépi korszerűsítések tervei menet közben is gyakran módosultak az anyagi lehetőségektől függően. Az iparban elsősorban a gyorsan megtérülő fejlesztéseket célozták meg, az építőiparban a beruházások nagymértékű visszafogása miatt bővítésre nem is gondoltak, a fő feladatnak a meglévő gépek és más állóeszközök állagmegóvását tartják. A mezőgazdaságban csak az üzemképességhez szükséges szintentartó javító, karbantartó tevékenységet tűzték ki célul. Éves fenntartási tervek — egy kivétellel — mindenütt készültek, de ezek gépek berendezések javítására, épületre vagy beépített technológiára nem terjednek ki. A fenntartási tervek nem épülnek műszaki-gazdasági számításokra, tervvariációk nem készülnek, részletes pénzügyi elemzést nem tartalmaznak, de mindenütt a meghatározott költségkereten belül gazdálkodnak. Szervezeti feltételek A karbantartó szervezetek helye, szerepe kialakult, ezen a gazdálkodó egységek változtatni nem kívánnak. Az iparban főként saját erőt vesznek igénybe, nem jellemző a központosított javítás, kisiparos, gazdasági munkaközösség igénybevétele, legfeljebb csak szakosított vállalatok munkáját rendelik meg. Az építőiparban éppen az ellenkezője érvényesül, amennyiben az alkatrészek beszerzési nehézségei miatt kénytelenek a szakosított vállalatok drága szolgáltatásait igénybe venni. A mezőgazdasági ágazatban a vizsgált egységek közül 11 tagja a KSZE GT-nek — amelyet szintén vizsgáltak —, de még más rendszereknek is tagjai a szövetkezetek. A termelési rendszerek sok más szolgáltatás mellett segítenek a gazdaság adottságainak megfelelő géptípusok kiválasztásában, megszervezik azok szervizelését), és biztosítják az alkatrészeket a javításhoz. A garanciális idő lejárta után a KSZE GT-nél megszűnik a gép javítási kötelezettsége, ezután a gazdaságok már csak speciális szaktudást igénylő munkáknál, vagy csak az ott beszerezhető alkatrészek miatt veszik igénybe a rendszer szerviztechnikusait. A taggazdaságok fenntartáshoz szükséges feltételekkel rendelkeznek, az idegen javítás drága is. A munka legnehezebb kérdése az alkatrészutánpótlás. A népi ellenőrzés 241 karbanmegtakarításra. A megye termelőszövetkezeteinek tulajdonában lévő tehergépkocsiknak ugyanis legalább az 50—60 százaléka többet fogyaszt az előírtnál, mégpedig éppen a rossz beállítás miatt. A most hatóságivá nyilvánított termelőszövetkezeti mérőállomások a jövőben nagy segítséget adhatnak a környékbeli gazdaságoknak, vállalatoknak egyaránt ahhoz, hogy azok is megszüntethessék a rossz beállításból adódó üzemanyagpazarlást. Tervezik, hogy a még csak teherautókkal foglalkozó állomásokat traktorok motorjának beszabályozására is alkalmassá teszik. tartó szakembert kérdezett meg a témáról kérdőíveken. Az alkatrészgyártásban továbbra sem érdekeltek a termelőberendezések gyártói, a készletezés terheit senki sem akarja vállalni. A helyzet akkor sem megnyugtató, ha tény, hogy termeléskiesés a fenntartási szervezet hibájából nem volt. A fenntartás területén dolgozók érdekeltsége egyelőre megoldatlan, jellemző az időbér. Jövedelmük nem igazán függ a termeléstől, nem érdekeltek a gépi állásidők csökkentésében. Meglepő, de tény, hogy a karbantartó szakemberek átlagkeresete nincs arányban a gazdálkodó szervezetek más szakembereiével, pedig az előbbiek bonyolult, kvalifikált munkát végeznek. Ezen általában úgy javítanak, hogy lehetőséget adnak a karbantartóknak termelőmunka végzésére. Környezetés munkavédelem A vizsgálat érintette az akkumulátorok, a fáradt olaj és az egyéb szennyező anyagok problémakörét is. Az akkumulátorokat a MÉH vásárolja fel, a fáradt olajat az ÁFOR veszi át. Nem megoldott viszont az olajos rongy, az iszap és más olajos származékok gyűjtése, a kocsile- mosók szennyvizének tisztítása. A népi ellenőrzés felkérésére a Tolna Megyei Munkavédelmi Felügyelőség nyolc helyen munkavédelmi szemlét tartott. Nem tapasztaltak olyan hiányosságot, ami bírság kiszabását tette 'volna indokolttá, a hiányosságok emberi hanyagság következményei voltak, ezeket azonnal meg is szüntették. összefoglalva, azt állapította meg a népi ellenőrzés, hogy a fenntartási tevékenység egyre fontosabb szerepet tölt be a gazdálkodásban, mivel nem lehet számítani tömeges méretű új technika beállítására, tovább kell javítani ezt a tevékenységet, különben néhány év múlva komoly gondok jelentkezhetnek a termelés biztonságában. Az ehhez szükséges gazdasági környezet megteremtése mindenképpen központi feladat. Ennek alapján javasolja a megyei NEB, hogy a szabályozórendszer fejlesztési erőforrást elvonó szerepe csökkenjen, a korszerűsítő beruházásokat pedig jobban ismerje el, mint a hagyományos termelésbővítő beruházásokat. Az alkatrész- ellátás javítása adminisztratív úton nem képzelhető el, csak megfelelő érdekeltségi viszonyok, ösztönző arányok megteremtése útján lehet változás. Ugyanígy javítani szükséges a karbantartásban dolgozók érdekeltségét is. Üj ásványvízpalackozó ötvenmillió forintos költséggel kialakított új palackozót helyeztek üzembe a Badacsonyvidéki Borforgalmi Vállalat kékkúti ásványvízüzemében. Automata gépsorai óránként 5000 litert töltenek egyharmad, egy- és másfél literes palackokba. A régen ismert, értékes ásványi anyagokat tartalmazó kékkúti ásványvizet már a rómaiak is ismerték és használták. A hagyomány szerint elegáns villát is építettek forrásai közelében, s a császári család több hölgytagja fürdött a vizükben. Hogy ez így történt-e, vagy sem, azt már nehéz volna eldönteni, annyi azonban bizonyos, hogy a kékkúti víznek valóban megvan a híre-neve: még Kanadába is szállítanak belőle. Pontosan tizenkét éve vetődött fel komoly formában, hogy Dombóvár és Mágocs között meg kell építeni a közutat, amely hét-kilenc kilométerrel rövidebb lesz, mint a régi. A Baranya és a Tolna Megyei Tanács illetékes szervei megállapodtak: az utat megcsinálják, hat méter szélességű lesz, alkalmas autóbuszok közlekedésére is, és a két helységet közelebb hozza egymáshoz. Vincze István, a Mágocsi Közös Községi Tanács vb-tit- kára elmondta), hogy ők, illetve a körzet gazdaságai tízmillió forinttal járultak hozzá az út építéséhez, amelynek végösszege a 40 millió forint körül lesz. A kilenc kilométernyi út a Méhész-árkot is áthidalja. Ez választóvonal Tolna és Baranya megye között. A hat méter széles út bitumenes lesz, kőalapra ágyazva. a.ü- lön figyelmet kívánt a két halastó közötti mintegy 300 méteres szakasz, ezt a részt a múlt évben már földdel megalapozták, ám a kövezést csak az idén tudják befejezni. Ugyanis az ingoványos talajon pihentetni szükséges a ráhordott földet. A tervek szerint augusztus közepétől már közlekedhetnek az új, Tolnát, Baranyát összekötő úton a gépjárműA címben két helyen is dr. Kozma Pál egyetemi tanárt, akadémikust idéztük, akinek véleményét a megyei borverseny után kérdeztük a bemutatott mintákról. Elmondta Kozma profesz- szor azt is, hogy a vörösborok minősége 1984-ben általában gyengébb volt, mint a megelőző évjáratban, de így is találkozhattak néhány kiemelkedő mintával. A jövő a Menlot-é, csak felsőfokban lehet róla beszélni, igazi mediterrán jellegű vörösbort ad. De szépen hozta a fajtajeffleget a Zweigelt is. Mielőtt az aranyérmesek névsorát ismeretnénik, egy kis statisztika: összesen 242 minta érkezett, ebből 125 volt a fehér és 117 a vörös. A fehérborok közül 28 volt az olaszrizling, 27-itel követte a rizlingszilváni, Char- donnlay 15, Tramini és vegyes fehér egyaránt 13 volt. A többi a legszélesebb skálán oszlott meg. A vörösborok közül 39 volt a kékfrankos, 17 a vegyes vörös, 15 a Merlot, 11—lí a Zweigelt és a Cabernet, kilenc a kadarka, három az óvörös és kettő a Rosé. A vörösborok közül 43 kapott arany-, 35 ezüst-, 26 vek. Szó van arról is — éppen a múlt hét csütörtökjén jártak ott a Volán pécsi szakemberei —, hogy az autóbuszközlekedést is erre terelik. Pillanatnyilag közel félszáz ember jár át Dombóvárra dolgozni — kerülő- útón. Minden reggel és este húsz-húsz perc időt vesz el tőlük a kerülés. Ha átadják majd az utat, akkor majdnem egy órát nyernek a Dombóvárra járó munkások. De azt is figyelembe kell venni az út szempontjából, hogy Mágocs és környékének lakossága kórházi, egészség- ügyi ellátás szempontjából Dombóvárhoz tartozik. bronzérmet, hat pedig dkle- velet. A fehérborminták közül 13 lett aranyérbes, 35 ezüst-, 47 bronzérmes, 11 pedig oklevelet kapott. A vörösborok közül tehát 110-et, a fehérborok közül pedig 106-ot fogadott el a zsűri, a többit kizárta a versenyből. Ezek után ismertetjük a nagydíjasok és aranyérmes borok termelőinek névsorát. A vörösborok között nagydíjas lett a szekszárdi Aranyfürt Termelőszövetkezet 1981-es évjáratú Cabernet és Tóth János szekszárdi (Allende u. 12.) kistermelő 1984-es évjáratú kadarkabora. A fehérborok között nagydíjat nyert a Pannonvin Kombinát (1982-es évjáratú Chardonnay és dr. Béke Géza tamási (József A. u. 10.) kistemelő 1983-as évjáratú olaszrizling bora. Az említetteken kívül a következő vörösbor-tulajdonosok kaptak aranyérmet: Aranyfürt Mgtsz, Szekszárd, öt minta, Szekszárdi Mg. Kombinát, négy minta, Szekszárdi Szőlészeti és Borászati Társaság négy minta, Búzákalász Mgtsz, Bátaszék, négy minta, Pannonvin Kombinát, három minta, A környezet gazdasági üzemei még jórészt fel sem tudják mérni az útrövidítéssel kapcsolatos megtakarításokat, hiszen Mágocs, Bikái, Mekényes és más települések gazdasági szállításai is olcsóbbá, gyorsabbá válhatnak. Hiszen a hat-kilenc kilométer távolságcsökkenés — a mágocsi központtól, vagy a faluvégtől számolva — jelentős idő- és energiamegtakarítást jelent. A dombóvári tanács arra számít, hogy az idegenforgalom is növekszik majd, mert Gunaras-fürdőhöz is rövidül az út, az idő. Tóth János, Szekszárd, három minta, Mayer Mátyás, Szekszárd, Palánki-hegy, három minta, Egyetértés Mgtsz, Decs, két minta, Nagy Sándor, Szekszárd, Remete u., két minta, Kelemen István, Szekszárd, Arany J. u., két minta. A következő termelők egy-egy mintája kapott aranyérmet: Tam István, Szekszárd, Béri B. u., Tak- ler István, Székszárd, Cseri u., Neiner Ferenc, Szekszárd, Fáy u., Pataki Dezső, Duna- földvár, Werner Mihály Bátaszék, Ribling Ferenc, Szekszárd, Ibolya u., dr. Balogh Ádám, Szekszárd, Vincellér u., Miru Sándor, Dunaiföldvár és Ma jer Ferenc, Paks. A nagydíjasokon kívül a következő fehérbortulajdonosok kaptak aranyérmet: Pannonvin Kombinát négy mintája, Szekszárdi Mg. Komlbinát három mintája. Egy-egy mintával a további aranyérmesék: Apa/rhant Mgtsz, Egyetértés Mgtsz, Felsőnyék, Egyetértés Mgtsz, Decs, Aranyfürt Mgtsz, Szék. szárd és Szijjártó Gyula, Gyulaj. Ehhez annyi érdekességet, hogy az aranyérmes fehér minták közül öt Chardonnay, három Tramini és kettő olaszrizling. L. Gy. IHÄROSI ibolya Nyolc-tíz százalékos üzemanyag-megtakarítás A kép közepén látható útszakasz mintegy 300 méter, ezt kell még kővel megalapozni A Merlot-é a jövő Elkészült a megyei borverseny katalógusa Igazi mediterrán jellegű vörösborok
