Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-24 / 146. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 146. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. június 24., hétfő. l CÉL, A SZÍNVONAL MEGTARTÁSA (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK __ (4. old.) AZ ÜTTÖRÖ-OLIMPIÁN LÁTTUK, HALLOTTUK (5. old.) ÉVADZÁRÓ NEGYVENKILENC GÓLLAL (6. old.) AZ ÉV LAKÓHÁZAI (4. old.) Közös érdekeltséget! Ha a háziasszony kimegy a piacra, csaknem bizonyos, hogy bosszankodva tér haza. S neki van igaza. Drágák a zöldség- és gyümölcsfélék. Kiváltképpen a primőrök. Amikor az emberi szervezet már zöldségéhes, kívánná a friss árut, sokaknak még szinte megfizethetetlen a primőr zöldség: egy kiló paradicsomot két-három órai munkabérért tudja megvenni a vásárló. Akkora jövedelme pedig sok családnak nincs, hogy ezt megengedhesse magának, ezért sokan kénytelenek lemondani a primőráruk ízéről. A vásárlók a termelőket szidják, mondván, azért magas a zöldség ára, mert drágán termelik. Ez ugyan féligazság, hiszen valóban sokba kerül a zöldségfélék előállítása, ám ezért nem csupán a termelők hibáztathatok. A legutóbbi években többször is emelkedett a gépek, eszközök ára, drágább lett az energia, s mindezek tetemesen megemelték a termlők kiadásait is. Az pedig érthető, hogy ők is szeretnének megélni, ezért kiadásaikat a bevételekkel igyekeznek ellensúlyozni. Erre van is lehetőségük, mert a zöldségfélék szabadárasak, tehát a kereslet-kínálat egyensúlyától függ az áruk. A lehetőség azonban csak elvi — legalábbis ami a megélhetést illeti — mert a termelők is panaszkodnak. Szerintük alacsony a zöldségfélék felvásárlási ára, s nem mindenkor térülnek meg a befektetések. Számos zöldségféle termelése veszteséges a mezőgazdasági nagyüzemeknek, ezért lemondtak róluk. Jól mutatja ezt, hogy a zöldségfélék területe 120 ezer hektárról 80 ezerre csökkent a nagyüzemekben. S ezért nem a gaz-, daságok hibáztathatók, mert tőlük a jövedelmező termelést várja a tagság és a népgazdaság egyaránt, így a veszteséges termékektől igyekeznek szabadulni. Egyre inkább kiszorul tehát a nagyüzemekből a zöldségtermelés, s ma már a termékeknek több mint felét a háztáji és a kisegítő gazdaságokban állítják elő. De a kistermelők még érzékenyebbek a jövedelmezőség ingadozására. A költségek emelkedése, valamint az értékesítés bizonytalansága a kistermelőket is mind nehezebb helyzetbe hozza. Már az idei tavaszon is sokfelé lehetett látni fóliával borítatlan sátortartó vasakat. A termelés ingadozása, netán tartós csökkenése pedig nyilvánvalóan az -árak emelkedéséhez vezet. A vásárlók jogos panasza csak növekvő mennyiségű áruval orvosolható, ami pedig a tartós termelői érdekeltséget tételezi föl. Minden más megoldás csak ezután következhet, hiszen áru nélkül a mégoly szervezett kereskedelem sem lenne képes az árakat alacsonyan tartani. A bajokat csak tetézi, jogy jelenleg a kereskedelem is akadozik. Számos szakember egybehangzó véleménye, hogy elsősorban a nagykereskedelem drágán dolgozik, ezért szembekerül a termelővel és fogyasztóval egyaránt. Ráadásul igyekeznek egymásra haragítani őket, mert, saját érdekükben, mindkét félnél a másikra hivatkoznak, amikor a jogos panaszokat hallgatják a kereskedők. A nagykereskedelem fokozatosan kiszorult a zöldségpiacról, jelenleg a forgalomból csak 30 százalékban részesedik. Ez mindenkinek kedvezőtlen, hiszen a szétaprózott termelés éppen a szervezett felvásárlással és kereskedelemmel jelenthetne biztonságos ellátást, a fogyasztók pedig akkor juthatnának olcsóbb áruikhoz, ha a nagykereskedelem konkurenciát jelentene a kisebb társaknak. ** Most a nagykereskedelem egyik feladatára sem igazán alkalmas. A felvásárlási szervezeteket fokozatosan leépítették, s információk hiányában jóformán mindenki azt termel, amit gondol. így aztán csöppet sem lehet csodálkozni a termelés ingadozásán. Nem versenyképesek a kiskereskedelemmel sem a friss fogyasztású zöldségfélék forgalmazásában: bárki tapasztalhatja, mennyivel gusztusosabb, frissebb árut kínálnak a kiskereskedők. A kereskedelmi munka javítása helyett mostanában úgy tűnik, egymással vannak elfoglalva a nagykereskedők. Ám az egymásra mutogatás mindeddig nem járt eredménnyel. Hiszen a vita önmagában semmit nem old meg, a nehéz helyzeten is csak akkor enyhíthet, ha a nézeteltérés tanulságait megfogalmazzák, s azok ismeretében döntenek a további lépésekről. Sokak szerint most nem nehéz a tanulságok összegezése. Közismert a termelők és a fogyasztók panasza, nem titok, a nagykereskedelmi vállalatok egy részének elégtelen munkája (néhányuk megszüntetése ékes példája ennek), és ismertek a célok is. Az sem kétséges, hogy szükség van a nagykereskedelemre, hiszéh pótolhatatlan a szerepük a felvásárlás szervezésében, a raktározásban, ezt senki nem tudja tőlük átvállalni. Kereskedelmi elgondolásaikon kellene változtatniuk, konkurenciát teremtve a kiskereskedőknek. Persze, mindezt nem adminisztratív, hanem piaci módszerekkel kell elérni, hogy a hatás tartós maradhasson. A termelőkkel közös érdekeltségen alapuló tisztességes kereskedés révén lehet a fogyasztókhoz igazodni. V. F. J. Hz Országos Választási Elnökség közleménye Június 22-én az országgyűlési képviselők és a községi, városi, fővárosi kerületi tanácstagok pótválasztása törvényesen, rendben megtörtént. A választási törvény rendelkezése szerint azt a jelöltet választották országgyűlési képviselőnek, illetőleg tanácstagnak, aki az érvényes szavazatokból legtöbbet kapta, feltéve, ha a szavazásban a választópolgároknak több mint a fele részt vett. A pótválasztással érintett országgyűlési választókerületekben a választójogosultak száma 827 096. A képviselők megválasztásában 686 613-an (83,0 százalék) vettek részt. Az egyéni választókerületekben jelölt országgyűlési képviselőkre leadott szavazatokból érvényes 678 235 (98,8 százalék), érvénytelen 8378 (1,2 százalék). Az érvényes szavazatokból a képviselőjelöltekre 670 239-et (98,8 százalék), a jelöltek ellen 7996- ot (1,2 százalék) adtak le. A negyvenkét országgyűlési választókerületben megválasztották összesen 41 képviselőt és 41 pótképviselőt. A Zala megyei 5. számú országgyűlési választókerületben megfelelő számú jelölt hiányában pótválasztást nem tarthattak. A pótválasztással érintett tanácstagi választókerületekben a választójogosultak száma 284 282. A tanácstagok megválasztásában 210 115-en (73,9 százalék) vettek részt. A tanácstagokra leadott szavazatokból érvényes 206 552 (98,3 százalék), érvénytelen 3562 (1,7 százalék). Az érvényes szavazatokból a tanácstagjelöltekre 203 754et (98,6 százalék), a jelöltek ellen 2799-et (1,4 százalék) adtak le. A 849 tanácstagi választókerületben 846 tanácstagot és 783 póttanácstagot választottak meg. A június 8-i választás és a június 22-i pótválasztás alapján összesen 352 ország- gyűlési képviselői választókerületben 351 képviselőt és 326 pótképviselőt, 42 734 tanácstagi választókerületben 42 731 tanácstagot és 31 668 póttanácstagot választottak meg. A pótválasztáson megválasztott képviselő és pótképviselő: TOLNA MEGYE :3 5o 33 t a név 3 n 9. SIMON PÉTER képviselő ERAST ANTAL pótképviselő 18 283 74,5 13 490 129 59,9 39,4 Összehívták az Országgyűlés alakuló ülését A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 28. paragrafusának 5. bekezdése alapján a megválasztott Országgyűlés alakuló ülését 1985. június 28-án, pénteken délelőtt 10 órára összehívta. (MTI) Budapestre érkezett Hans-Dietrich Genscher Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására vásárnap a délutáni órákban hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Hans-Diet- rich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. Az NSZK diplomáciájának vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Horváith István, hazánk bonni és Ernst Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Néptánctafá/koző Duna földváron Ebben az évben a szövetkezetek keretében működő gyermek- és ifjúsági néptánccsoportok találkozóját közösen rendezték meg Du- naföldváron, a művelődési házban. A találkozó június 21-én kezdődött, s tegnap este gálaműsorral fejeződött be. A találkozót a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Tolna Megyei KISZÖV, a TESZÖV, az MSZMP Duna- földvári Nagyközségi Bizottsága, a nagyközségi tanács, valamint a községben működő gazdasági egységek, ipari és mezőgazdasági üzemek patronálták. A rendezvény első napján a gyermekcsoportoknak adott műsort a vendéglátó NET együttes, valamint a vendégként itttartózkodó bolgár burgaszi szövetkezeti együttes. Szombaton az aranysarkantyús táncosok irányításával táncokat tanultak a gyerekek, és a fiatalok, ezt követően a gyerekcsoportok adtak műsort. A részt vevő együttesek — az OKISZ Erkel művész- együttes utánpótlás-együttese, a szili hagyományőrző gyermekcsoport, a kalocsai népi együttes gyermekcsoportja, a nagyióci gyermek- csoport, a martonvásári Százszorszép együttes utánpótlása, a dunaföldvári művelődési ház gyermekcsoportja, a Dunaföldvári Nép- művészeti Egyesület utánpótlás-együttese, a paksi, valamint a bogyiszlói gyermek- csoport — szereplését a szakemberekből álló zsűri értékelte. Vasárnap gyermek szóló táncversenyre került son, este pedig a gálaműsorra. A Dunaföldvári Népművészeti Egyesület táncosai sárközi tánckompozíciót mutattak be Szereplésre várva. (A budapesti OKISZ együttes tagjai.) A nagylóciak Palócföld táncaiból hoztak csokrot a bemutatóra
