Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-19 / 142. szám
1985. június 19. í tolna''. 2 ^NÉPÚJSÁG Alakuló (Folytatás az 1. oldalról.) időszakának. Lép Ferenc képviselő gratulálva a városi tanácsnak, az ígéretek nélküli, Tegnap délután Pakson, a városi tanács tanácstermében tartották meg az atomváros tanácsának alakuló ülését. A Himnusz elhangzása után Baksay Ferenc tanácstag, az MSZMP Paks Városi Bizottságának titkára köszöntötte a negyven tanácstagot, a vendégeket és az ülésen megjelent Váradi Lászlót, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkárát, Császár Józsefet, a Tolna Megyei Tanács elnökét, és Merkl Ferencet, a NEB megyei elnökét. Ezt követően a tanács megválasztotta — Nándori Lajos, a HNF Paks Városi Bizottsága titkára javaslata alapján — az ügyrendi bizottságot, melynek első feladata a mandátumok vizsgálata és annak ismertetése volt. Majd megbízta a tanács ezenkívül azzal, hogy a városi tanács szervezeti és működési szabályzatát vizsgálják felül, és a negyedik negyedévi tanácsde felelős munkának kötelezte el magát. Az ülés Vidóczy László zárszavát követően, a Szózattal ért véget. ülésre a szükséges módosításokat végezzék el. Ezután Kern Ferenc, a választási elnökség elnöke tett jelentést a választások előkészítéséről, lefolyásáról, és eredményéről. Elmondta, hogy a jelölőgyűlések törvényes keretek között zajlottak le, a megjelenési arány jó volt. A 236 felszólaló többségében közérdekű problémát vetett fel. A 45 körzetben a HNF 90 tanácstagjelöltje közül 88-an kapták meg a szavazatok 51 százalékát, két körzetben pedig június 22-én, az országgyűlési képviselőválasztással együtt, pótválasztást tartanak. A következőkben Nándori Lajos, a HNF Paks Városi Bizottsága nevében tett javaslatot a végrehajtó bizottság megválasztására. Javaslatára a tanácsülés Jákli Pétert választotta meg tanácselnöknek. A vb tagjai: Baksay Ferenc, Herczeg József, Fritz Ferenc, Hesz Ferenc, Szabó József, Major Ferenc- né. Száraz István és Bernáth Lajosné. A vb titkára dr. Tóth Lajos lett. A városi tanács a végrehajtó bizottságban egy helyet üresen hagyott azzal, hogy azt a június 22-i pótválasztás után tölti be. Az új vb-tagok eskütételét követően Jákli Pétér vezette tovább a tanácsülést. Először köszönetét mondott a megelőlegezett bizalomért, s hangsúlyozta, hogy a következő tervidőszak nagy és kis gondjait a most megválasztott tanácstagokkal együtt lehet csak megoldani. A tanácsülés ezután megválasztotta a számvizsgáló és közigazgatási, a városfejlesztési, a termelési és ellátási, az egészségügyi-szociális, a művelődésügyi bizottságok elnökeit és tagjait, a kilenctagú népi ellenőrzési bizottságot, majd pedig a 24 népi ülnököt. A népi ülnökök eskütétele után a megyei tanácstagok jelölése és választása következett, aminek eredményeként Rihling Ferenc, Nagy Istvánné és Ku- nerné Grósz Katalin vette át megbízólevelét Jákli Péter tanácselnöktől. Az ülés végén felszólalt Császár József, a megyei tanács elnöke, aki többek között azt mondta, hogy az atomerőmű nemcsak meghatározza a településfejlesztést, de igényeket is támaszt. Ahhoz, hogy Paks ne csak a nevében legyen atomváros, hanem az igények kielégítésének szintjében is, alakuljon ki érdekközösség, jussanak közös nevezőre, mert csak így lehet hatékony munkát végezni. Kérte a megválasztott tanácstagokat, legyenek hirdetői a tanács döntéseinek és nyerjék meg a lakosságot a célok megvalósításához. A megyei tanácselnök után Ribling Ferenc a megyei tanácstagok nevében megköszönte a bizalmat és ígéretet tett, hogy méltóképpen képviselik a dinamikusan fejlődő város érdekeit. Az alakuló tanácsülés a Szózat hangjaival fejeződött be. PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására június 15—18. között látogatást tett hazánkban David Khe- nin, az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az izraeli Vendéget fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. SZÓFIA Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésében és a két nép közötti barátság elmélyítésében kifejtett eredményes tevékenységük elismeréseként Dimitr Sztaniisevnek, a BKP KB titkárának a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendje kitüntetést, Marij Ivanovnak, a bolgár külügyminiszter első helyettesének a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje kitüntetést adományozta. KOSZTOMUKSA Kedden a Szovjetunióba, Kosztomuksa városába érkezett Mauno Koivisfo finn köztársasági elnök. A szovjet—finn határon Nyikolaj Tyihanov miniszterelnök fogadta a vendéget. Koivisto részt vesz a legnagyobb szovjet—finn közös beruházás, a kosztomuksai ércdúsító kombinát átadási ünnepségén. PRÁGA A prágai várban kedden megnyílt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése. Az ülésen- döntenek a CSKP XVII. kongresszusának összehívásáról és előkészítéséről. A beszámolót Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára terjesztette elő. MOSZKVA Hosszan tartó, súlyos betegség után, 83 éves korában elhunyt Kirill Moszkalenko, a Szovjetunió marsallja, kiemelkedő szovjet katonai vezető. A mai kapitalizmus - spanyolfal nélkül (II.) Az egyenlőtlen, függőségi viszonyok tartós jellemzői korunk kapitalista fejlődésének. Az eladósodott fejlődő országok egyre nagyobb része került abba a kényszer- helyzetbe, hogy a tőkés munkamegosztás keretein belül keresse az előnyszerzés lehetőségeit. A fejlett tőkés országokkal folytatott vitáikban alkupozíciójukat több tényező befolyásolja, köztük a szocialista országok befolyása, illetve a fejlődő országok egymásrautaltságának erősödése. Ami az első tényezőt illeti, a létező szocializmus hatása, erkölcsi támogatása alapvető fontosságú, mert a fejlődő országok számára kedvezően befolyásolhatja a tőkés rendszeren belüli munkamegosztás mikéntjét. Útkereső fejlődők A szocialista országok a fejlődő országokkal olyan hosszú távú kereskedelmi és fizetési szerződéseket kötnek, amelyek stabil piacot nyújtanak, tervezhetővé teszik a fejlődő országok számára a kapcsolatokat, és a nemzetgazdasági érdekeknek megfelelő fejlesztést helyezik előtérbe. E kapcsolatok puszta léte is kedvezően hat a fejlődő országok küzdelmére, még ha e hatás ereje az utóbbi évtizedben gyengült is. Közrejátszott ebben az, hogy a szocialista világ országainak gazdasági nehézségei is fokozódtak a hetvenes évek második felétől kezdve, egyes országokban súlyos gazdasági feszültségek keletkeztek, tévedések történtek a mezőgazdasági, vagy az iparfejlesztés útjának, módszereinek megválasztásakor — így az új gazdaságfejlesztési szakaszban korlátozottak a fejlődő világ közvetlen és áttételes támogatásához a gazdasági erőforrások. Nemcsak a szocializmus visszaszorítására irányuló törekvések erősödtek meg mindennek következtében a fejlett tőkés országokban, hanem legalábbis egyelőre — vesztett erejéből az a hatás is, amelyet a szocialista országok a tőkés munkamegosztás pozitív irányú befolyásolásában fejthetnek ki. A centrum törekvései Kedvezően hatott a fejlődő országok törekvéseire, hogy megerősödött a harmadik világ gazdasági „egységfrontja”, az úgynevezett 77- ek csoportja. Előnyösebb pozíciókat értek el együttes fellépésüknek köszönhetően az elmúlt évtizedben, amikor a multinacionális konszernekkel tárgyaltak a vállalati beruházások feltételeiről, a helyi foglalkoztatási körülményekről, vagy a fej. lesztések irányairól. Számos afrikai, latin-amerikai és ázsiai fejlődő ország ma már eredménnyel valósítja meg fejlesztési elképzeléseit, az ország beruházási prioritásainak megfelelően ad elsőbbséget egy-egy kulcsfontosságú szektorban a beruházásoknak, köti ki, hány helyi alkalmazottat kell a külföldi vállalatnak foglalkoztatnia. Olyan kompromisszumos gyakorlat bontakozott ki a tőkés munkamegosztásban, amely ötvözi a piaci irányítás és a kapcsolatok államközi szabályozásának eszközeit. A kompromisszum lehetőségéről van itt szó, mert önszántukból a tőkés vállalkozások aligha mondanak le kiváltságaikról, befektetéseket csak akkor eszközölnek, ha profitreményeiket igazolva látják. A fejlődő országok tárgyalási pozícióját gyengíti ugyanakkor erőteljes ráutaltságuk a külföldi működő tőke behozatalára. Hasonló konfliktusok állandó jelenléte mellett fejlődik a tőkés gazdasági rendszer a „centrumban”, a legfejlettebb ipari országokban. A magánérdek ..sérthetetlensége” változatlanul alapelve a tőkés gazdálkodásnak, ugyanakkor az új fejlődési szakaszban az össztőkés érdekek megkövetelik, hogy mind jobban előrehaladjon a tőke társadalmasítási folyamata. A tőkés állam rendszeresen beavatkozik a gazdaságszerkezeti folyamatokba, sietteti a kifutó ágazatok megszűnését, ösztönzi az újak születését. Környezet- védelmi célokból, esetenként foglalkoztatási megfontolásokból, vagy a regionális fejlettségbeli különbségek ki- egyenlítése céljából is sérelmet szenved a vállalati magánérdek — természetesen ennek folyamatát érdekösz- szeütközések kísérik. Olyan esetekben szorítják háttérbe a szűk profitérdeket, amikor szélesebb gazdasági szükségleteket akarnak kielégíteni. Jelentős erőtartalékokkal rendelkezik a kapitalizmus a társadalmasítási folyamat előreviteléhen. új konzervativizmus Az Egyesült Államokban az elmúlt öt éviben 30 százalékkal nőtt a szegényeknek minősülök száma, 20 millió fölötti a legfejlettebb tőkés országokban a munkanélküliek száma — az ilyen szociális gondok orvoslásában elvben a magántulajdon aLapvető sérelme nélkül is előbbre lehet jutni. Elvben, mert napjaink tőkés gazdaságaiban éppen ezzel ellentétes folyamatok érvényesülnek, e szakaszt a „jóléti társadalom” egyes vívmányainak tudatos felszámolása jellemzi. A legtöbb tőkés országban a tartós gazdasági növekedés feltételeinek biztosítását a szabad piaci mozgások erőteljesebb érvényre juttatásától, a magánérdek fokozottabb kibontakoztatásától — következésképpen az állam szociális feladatának újraértelmezésétől remélik. Űj konzervativizmusnak nevezik azt a hetvenes évek óta egyre nyilvánvalóbb fordulatot, amelynek lényege a magántőke adó- és egyéb pénzügyi kedvezményekkel támogatott fejlesztése, és a túltengő, feleslegesnek tartott állami szabályozás visszaszorítása. MARTON JÁNOS Emberi jogok Magyar értékelés az ottawai vitákról Hétfő este Ottawában befejeződött az európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vett országok szakértői értekezlete az emberi jogokról. Az értekezlet összehívását a madridi tanácskozás záródokumentumában határozták meg. A hathetes tanácskozáson a résztvevő küldöttségeknek nem sikerült megegyezésre jutniuk arról, milyen ajánlásokat és következtetéseket dolgozzanak ki az európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vett 35 ország számára. A hétfői záróülésen Uranovitz Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője felszólalásában rámutatott: az eredmény elmaradásáért nem a szocialista országokat terheli a felelősség. „A hivatalos és nem hivatalos megbeszéléseken, a munkaokmányokban engedékenyek voltunk, készen álltunk a kompromisszumokra — mondotta egyebek között a magyar küldöttség vezetője. — Tiszta lel ki ismerettel senki sem állíthatja, hogy a szocialista országok csoportja hajthatatlan, vagy obstruktiv lett volna, megnehezítette volna, hogy az értekezlet jobb eredményekkel záruljon. Amikor azonban elvekről van szó, nem lehetünk rugalmasak — hiszen az ilyesfajta „rugalmasság” az elvek feladásának megkezdését jelentené. Mi nem járhatunk így el.” Mint Uranovitz Imre rámutatott, az értekezleten csupán néhány olyan kérdés volt, ami a szocialista országok elvi álláspontját érintette, ahol nem volt lehetőség a rugalmasságra — de még ezekben a kérdésekben is lehetséges volt az áthidaló megoldás. „A magyar küldöttség nem úgy távozik erről az emberi jogokkal foglalkozó szakértői tanácskozásról, hogy reménytelennek ítélné meg a helyzetet — sokkalta inkább megerősíti bennünk azt az elhatározást, hogy még keményebben dolgozzunk a közös érdekek világosabb, jobban elfogadható meghatározása érdekében az európai biztonsági és együttműködési folyamatban” — hangoztatta a magyar küldöttség vezetője. Rámutatott: sajnálatos tény, hogy nem jött létre a megvitatott kérdésekben közmegegyezés, bár a résztvevők igen közel álltak ehhez. „Már régen megtanultuk azonban, hogy az európai biztonsági és együttműködési / folyamatban, mint általában másutt is a nemzetközi kapcsolatokban és tárgyalásokon nem csupán látható és olvasható eredményekkel kell mérnünk az eredményeket, az előrehaladást. Küldöttségünk úgy véli: most minden résztvevőnek mélyreható elemzésre, időre van szüksége ahhoz, hogy kialakítsa véleményét erről a szakértői tanácskozásról. Azt fogjuk javasolni kormányunknak is, hogy ne a felületi jelenségek alapján formálja meg véleményét. A magyar küldöttség, összhangban a többi szocialista országgal, minden lehetőt megtett azért, hogy ez a szakértői konferencia emlékezetes siker legyen” — mondotta egyebek között Uranovitz Imre nagykövet. Kínai kormányátalakítás Kedden átalakították a kínai kormányt; túlnyomórészt gazdasági-műszaki-hadiipari tárcák élére nyolc új minisztert neveztek ki a kínai Országos Népi Gyűlés (a parlament) állandó bizottságának ülésén. A hivatalos bejelentés hangsúlyozta, hogy a jelenleg folyó átfogó személycserék rendező elveinek megfelelően az új miniszterek középkorúak és szakmailag képzettek. Közülük a legfiatalabb a 48 éves Li Tie- jing, az új elektronikai ipari miniszter, a legidősebb az 58 éves Cou Csia-hua, az új hadiipari miniszter. A két miniszter elődjét más posztra helyezték át; a többi hat miniszter elődjét nyugdíjazták, mivel idősebbek voltak 65 évnél, a miniszterek számára megszabott korhatárnál. Az új miniszterek átlag- életkora 55 év. A 6. Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának ülésén egyben megszüntették az oktatási minisztériumot, s felállították az Állami Oktatási Bizottságot. Ennek élére miniszternek Li Peng miniszterelnök-helyettest nevezték ki. Az Állami Oktatási Bizottság rangban egyenlő lesz például az Állami Tervbizottsággal vagy az Állami Gazdasági Bizottsággal. Gandhi értékelése amerikai útjáról Elégedetten nyilatkozott washingtoni tárgyalásairól Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök, aki kedden érkezett haza öt országot érintő körútjáról. A kéthetes program során Gandhi az Egyesült Államokon kívül Egyiptomban, Algériában, Franciaországiban és Svájcban járt. Az új-delhi repülőtéren újságírók elsősorban a Reagan elnökkel folytatott tárgyalásairól faggatták. Az indiai kormányfő elismerte, hogy nem minden kérdésben jutottak közös nevezőre, de igen elégedett a megbeszélésekkel. „Nézeteink sokkal közelebb kerültek egymáshoz” — mondotta. Ügy vélekedett, az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz annak elhárítására, hogy Pakisztán atombombához jusson. Gandhi a Pakisztánnak történő amerikai fegyver- szállításokról úgy nyilatkozott, hogy azok nem fenyegetik India biztonságát, bár pénzügyi erőfeszítésekre kényszerítik országát, hogy állja a versenyt. Népfront-belker tanácskozás Az áruellátásról és a fogyasztói érdekvédelemről tárgyaltak kedden Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának és Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszternek a vezetésével a Hazafias Népfront és a minisztérium képviselői. A Hazafias Népfront vezetői elismeréssel szóltak a lakosság ellátásának, különösen az élelmiszerellátásnak a színvonaláról, ami a társadalom közérzetét meghatározó fontos tényező. A vásárlási körülményeket jelentősen javította és a kereskedelmi munkában minőségileg érezhető változásokat eredményezett a szerződéses és a jövedelemérdekeltségű rendszer bevezetése. Ezek további elterjesztése jelentős feladat. Állást foglaltak a kereskedelmi munka reális társadalmi megítélése mellett. Ezt szolgálja többek között a fogyasztók kiváló boltja versenymozgalom is. Hangsúlyozták, hogy nagyobb megbecsülés illeti a jó munkát végző kereskedelmi dolgozókat, ugyanakkor határozottabban kell fellépni a jogsértőkkel, a fogyasztók megkárosítóival szemben. A fogyasztók tanácsai széles körben figyelemmel kísérik a fogyasztók érdekvédelmét, és jelzéseikkel is segítik a kereskedelmi munka színvonalának javítását.
