Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-03 / 102. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 102. szám. Ara: i,8o Ft 1985. május 3., péntek. MEGEMLEKEZÉS ÉS KITÜNTETÉSEK A SZAKSZERVEZETNÉL (3. old.) A VENDÉGCSAPATOK Jó NAPJA (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT AZ ISV NYOMÁBAN pAlfAn (3. old.) Kezdeményező: a pártszervezet Két társközség lakóinak színe-java vett részt a falugyűlésen, amelynek fő témája a két település ivó- vízgomdjialinak megoldása volt. Keserves gond az ivóvízhiány, különösen a nyári hónapokban, amikor a szűkös készlet fél napra sem elegendő, és a több kilométerre lévő szomszédiból kell szállítani a jó vizet. Hosszú éveken át tanakodtak, 'kérték-követelték a segítséget, míg most végre megmozdult valami. A segítség nem késik, de a két falu népe sem várja tovább a süTtgalambot. A miaguk erejéből kezdik meg a szerencsés véletlen folytán mindkét településtől egyenlő távolságra meglelt jó ivóvíz bevezetését. A fordulat pedig a régen várt kezdeményezésnek köszönhető. S minden felszólaló megnevezete a kezdeményezőt is, amely jelen esetben éppen a két község párt- szervezete. Tanulságos története van annak, ahogyan a több évtizedes viták, viszályok, átvészelt ínséges nyarak után a panaszok és a szemrehányások helyett végre cselekedni kezditek. Sokmindennek meg kellett változnia nálulk, hogy az elkeseredés elszánt akarattá, a sok huzavona, vita, széthúzás pedig a közös célt szolgáló vállalkozó kedvvé érjen. Mert az ugyan igaz, hogy a jó vizet már évtizedek óta mindenki akarta, de a maga módján. Nem a közös érdeket tartották szem előtt, kiJki inkább arra vigyázott, hogy ő járjon jól a vízzel, és néki kelljen a legkisebb áldozatot hoznia. Ebben rivalizáltak a házszomszédok, s a két falu is csak egymásra tekintgetett, a másiktól várva a lépést. A fordulatot az utóbbi évek hozták meg, s ma már nem titok, éppen a pártvezetőség, a közösség életét felelősséggel irányító pártszervezet jóvoltából. A négy éve megválasztott, felkészült, talpraesett párttitkár Világosan látta, hogy amíg valaki egy csokorba nem köti a vágyakat, addig mindenki a maga feje után megy, és víz helyett csak újabb vitaforrásofcba ütköznek. Szerencsére az ő képzeletében nemcsak megjelent az addig csupán emlegetett vízmű képe, hanem a község vezetőinek képzelőerejét is sikerült megmozdítania, úgyannyira, hogy egy szakemberrel elkészíttették két lehetséges változat tervét. S amikor a ■már említett forrásra ráakadtak, a végleges tervet is megfogalmazták. Még ez sem lett volna elegendő a sikerhez. Előbb a pártszervezetet, a két falu kommunistáit kellett felkészíteni a nagy vállalkozásra, hiszen miitagadás, eleinte őlk sem álltak a helyzet magaslatán. Többségük inkább csak úszott az árral, odacsapódtak, ahol a nagyobb erőt sejtették. Egyszóval a pártszervezetből hiányzott a kezdeményező erő. Hiányzott akkor is. ha Yál'amit közös összefogással kellett volna rendbehozni, vagy felépíteni, de akkor is, ha a politikai elvekért kellett kiállaniok. A nehézségeik idején, áremelések vagy takarékossági intézkedések esetén ahelyett, hogy ők kezdeményezték volna az okok tisztázását, magyarázatát, átengedték a szót a tájékozatlan közvélemény- mek. Legfeljebb magyarázkodtak, védekeztek, de jócskán akadt körtük, aki együtt sopánkodott a gondokat eltúlzó szélsőségékkel. A párttiitár jól látta, hogy a gondjaira bízott közösség csak akkor léphet előre, ékkor lábalhat ki a bajokból, ha a pártszervezetet sikerül szilárd vezető-irányítóképes erővé formálnia. Évék munkája, sok tanulás, késhegyig menő viták és próbatételek árán sikerült megtalálniuk azt a helyes hangot, és kivívni a szükséges tekintélyt, amellyel nézeteltérések és tennivalók idején is hatni tudtak a közvéleményre. S vállalni merték a kezdeményezés felelősségét, nemcsak a gazdasági, anyagi gyarapodás megszervezéséhez, de az ideológiai vélekedések, esetleges véleménykülönbségek tisztázásában is. A kommunisták úgy határoztak, hogy a nagy terv ■megvalósítása előtt kisebb vállalkozásokkal teszik próbára a felbuzgó, teremtő kedvet. Először közös erővel felépítették mindkét falu központjában az ugyancsak régen követelt és vitatott buszvárőkat. Majd a Sikeren fellelkesedve kezdeményezték a központban szűknek bizonyult fcisáruház bővítését. Régebben kényes kérdés volt ez. a tárSközSégbeldek ugyanis azt hitték, hogy a központ az ő rovásukra, az ő munkájuk és forintjaik árán akar mindenáron terebélyesedni. De, amikor látták, hogy a központiak csapatostul érkeztek hozzájuk buszmegállót építeni, majd óvodát tatarozni, megváltozott a vélemény. Nem volt akadálya többé az áruház közös bővítésének sem. S amint azt a bevezetőben említett falugyűlés igazolta, eljött az ideje a jó ivóvizet biztosító közös nagyvállalkozás megkezdésének. Az említett egyetlen példát többszázzal is megtold- •hatnánk, hiszen négy évtized során elért eredményeink, gyarapodásunk mindenütt a vezetés és a helyi erők jó kezdeményezéseinek gyümölcse. Nálunk helye van minden jó ötletnek, gondolatnak, cselekvésre ingerlő tervnek, szármázzon az öregtől, fiataltól, párttagtól vagy pártonkívülitől. De mint mindenben, a kezdeményezésben is a kommunisták, az alapszerve- zeték felelőssége a legnagyobb. Legyen szó akár a közös boldogulásról, ivóvízről vagy áruházról, akár békés alkotó életünk, tisztánlátásunk, nyugalmunk, jó hangulatunk biztosításáról. KÉKESD1 GYULA Félidőhöz érkeztek a választási felölőgyűlések Félidejükhöz érkeztek az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészületei. A Hazafias Népfront Országos Tanácsában ösze- gezték az eddigi tapasztalatokat, amelyek már lehetőséget adnak az új választójogi törvény társadalmi fogadtatásának értékelésére is. A jelölőgyűlés — a politikai intézményrendszer és az állampolgárok együttműködésének eddiginél fontosabb fóruma — a mostani választási rendszer egyik meghatározó eleme lett. Már most, a félidőben világos, hogy a társadalom élénk érdeklődéssel fogadta a jelölőgyűléseket, s ezzel párhuzamosan a többes jelölés intézményének bevezetését. Sok ember győződhetett meg arról a gyakorlatban, hogy az 1983- as választójogi törvény a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének jelentős állomása, mert egyik fontos célja, hogy még inkább olyan embereket válasszanak meg, akik megfelelően tudják képviselni egy-egy közösség érdekeit a népképviseleti — néphatalmi testületekben. A képviselő- és tanácstagjelölőgyűléseken eddig több mint 915 ezer választópolgár vett részt, s közülük több mint százezer mondta el véleményét az országos és helyi politikáról, valamint a jelöltekről. Rendkívül nagy érdeklődés közepette folynak tehát a képviselői jelölőgyűlések, s nem ritka, hogy egy-egy összejövetelen 15— 20 felszólaló fejti ki álláspontját. Országos tapasztalat, hogy a jelölőgyűlések általában jól szervezettek, de előfordul az is, hogy nem hirdetik meg elég széles körben az összejöveteleket, s helyenként nem készítik fel megfelelően a bemutatkozásra a jelölteket sem. A tanácstagi jölőgyűlések, a terveknek megfelelően jó ütemben haladnak. A részvétel itt is meghaladja az 1980-as jelölőgyűléseken tapasztaltat, s ebben nagy szerepe van annak, hogy minden eddiginél nagyobb hangsúllyal szerepelnek napirenden a város-, illetve községpolitikai kérdések. Átlagosan 5—6 ember kér szót — a városokban ennél magasabb az arány—, és sokan tesznek konkrét javaslatokat a választókerület különböző gondjainak megoldására, sokszor társadalmi munkát is felajánlva a kommunális ellátás javítására. Mostanáig mintegy 25 ezer jelölőgyűlést tartottak, és közülük mindössze 33-ban kell megismételni a gyűlést, mivel nem volt két elfogadott jelölt. Egyöntetű tapasztalat, hogy a választópolgárok és a jelöltek is vallják: már az is A szekszárdi Mérey utcai óvodában gyülekeztek a minap a város 12. számú tanácstagi jelölőkörzetének választópolgárai. Jöttek idősek, de szép számban érkeztek a fiatal lakónegyed fiatal lakói is. Lehet, hogy az apró székek, a falak vidám dekorációi is meghatározták a légkört... Valószínű, hogy a résztvevők érezték azt a megfogalmazhatatlan hangulatot, melyet a kicsinyek napközbeni otthona sugáré zott, azt, hogy a jelenért tesznek valahányan, de mégis a jövőnek. Tulajdonképpen a szokástól nem tért el a 12. választókörzet választópolgárainak összejövetele. A levezető elnök irányította az eseményeket, az előadó az elmúlt időszak politikai eseményedről, jeles évfordulókról emlékezett meg, majd szólt a város, illetve a környék fejlődéséről, gondjairól. Ezután a levezető elnök bemutatta a Hazafias Népfront két jelöltjét: a jelen lévő Révai nagy társadalmi megbecsülést jelent* ha valaki eljut a jelöltségig. Ferencet, a TÁÉV épületburkoló brigádvezetőjét és a családi okok miatt ezen a gyűlésen megjelenni nem tudott Szőcs Istvánt, a tejipari vállalat csoportvezetőjét. A választók mindkét jelöltet felvették a jelölőlistára. A nyílt szavazást megelőzően többen is szót kértek. A lakótelep gondjaival, problémáival foglalkoztak, s kérdéseket tettek föl a jövőt illetően. Szóba került, hogy mikor lehet játszóteret építeni (társadalmi munkában!) a Mérey utca 43—45. számú épület mögötti területen, mi. kor várható a telep jobb kereskedelmi ellátása, bővül-e a szolgáltatás, miikor vezetik erre a részre a gázt, mi a helyzet a garázsok, illetve láncházak épülésével, megoldatlan a telefonálás a környéken. A kérdések egy részére kaptak csak részben megnyugtató választ az állampolgárok, mégpedig a jegyzőkönyvet vezetőtől, aki (Folytatás a 2. oldalon.) Válaszok szóban és írásban Ortega Szófiába érkezett Kanada nem követi az USA Nicaragua elleni blokádját A TOT elnökségének ülése Csütörtökön Szabó István elnökletével ülést tartott a TOT elnöksége. A testület az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának megvalósítására kiadott TOT-állásfoglalást tűzte napirendre. A mezőgazdasági szövetkezetek eddigi eredményei, vállalkozókedve, a tagság fokozódó érdekeltsége bizonyítja, hogy a parasztság érdekeivel egybevág pártunk agrár- és szövetke- zetpol’itikája — hangsúlyozza többek között a TOT-ál- lásfoglalás. A mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik jövedelemtermelő képességének fokozása nagy horderejű követelmény. A feladat továbbra is az, hogy gondoskodjanak a hazai élelmiszerellátásról és hozzájáruljanak az agrárágazat exportjának további bővítéséhez. A TOT elnöksége megvitatta az állattenyésztés helyzetét és fejlesztési lehetőségeit is. Gáspár Sándor Portugáliában A legnagyobb portugál szakszervezet, az Intersindi- cal meghívására Gáspár Sándor, a Szákszervezetek Országos Tanácsának elnöke csütörtökön délelőtt Lisszabonba érkezett. A repülőtéren Teixeira da Silva, az In- tersindical végrehajtó bizottságának koordinátora és Bob- vos György magyar nagykövet fogadta. Csütörtökön Szófiába érkezett Dániel Ortega nicairaguai elnök. A sandinista vezetőt Todor Zsivkov, az államtanács elnöke hívta meg bulgáriai látogatásra. Nicaragua ellen, mint ismeretes, az Egyesült Államok teljes kereskedelmi zárlatot rendelt el és Ortega elnök látogatása mellett most elsősorban ez foglalkoztatja a világsajtót. A továbbiakban beszámolunk az esemény legújabb fejleményeiről. Az Egyesült Államok nem ismerd el a hágai nemzetközi bíróság — az ENSZ jogi szervezetének — illetékességét, ha Nicaragua panaszt nyújt be a testülethez a kereskedelmi embargó ügyében — jelentette ki csütörtökön az NSZK fővárosában tárgyaló Reagan amerikai elnök. Mint ismeretes, az amerikai elnök szerdán Bonnba érkezésekor jelentette be a teljes kereskedelmi blokádot len. Válaszul az amerikai lépésre Sergio Ramirez nicara- guai alelnök még aznap bejelentette, hogy országa felkéri a hágai nemzetközi bíróságot az ügy megvizsgálására. Nicaragua tavaly már panaszt tett a szervezetnél, amiért az Egyesült Államok elaknásította kikötőit. A ni- caraguai panasz ügyében a hágai nemzetközi bíróságnak ebben a hónapban kell döntenie. Mint a kanadai hírügynökség, a Canadian Press Bonnból jelentette: Brian Mulro- ney kanadai miniszterelnök, aki a fejlett tőkés országok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezett a nyugatnémet fővárosiba, értésre adta, hogy Ottawa nem készül követni Washington példáját. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Kanada — az Egyesült Államoktól eltérően — sohasem szakította meg kapcsolatait Kubával sem. Tavaly Kanada összesen 22 millió dollár értékben exportált Nicaraguába. Kivitelének több miint a fele mezőgazdasági termék volt. A kanadai import értéke elérte a 45 millió dollárt. Joe Clark kanadai külügyminiszter fjedig Ottawában kijelentette, hogy országa nem ért egyet a Reagan-kor- mányzat közép-amerikai politikájával. a közép-amerikai ország elManaguában munkásgyűlésen ítélték el az Egyesült Államok Nicaragua-ellenes lépéseit
