Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. május 11. Elismerés a kiemelkedő társadalmi munkáért Nemzeti zászló Dunaföldvárnak A helyi eredmények meg­ítéléséhez az alapvető érték­mérő csakis a lakosság véle­ménye, bármilyen szép is a helyi tanácsok elképzelése, ha azokat nem tudják elfo­gadtatni, és a lakosságot, vállalatokat, szövetkezeteket és intézményeket nem sikerül csatasorba állítani. Ezen gon­dolatok jegyéhen tartották meg tegnap délután Duna- földváron a választás előtti, utolsó tanácsülést, amelyet ünnepivé nyilvánítottak. A tanácsi testület döntése alap­ján mindazok is meghívást kaptak, akik korábban a tár­sadalmi munkában a nagy­község fejlődésének támoga­tásában kiemelkedő részt vállaltak. A résztvevőket Jákli Péter, a nagyközségi tanács elnöke köszöntötte. Az ünnepségen megjelent Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára, Ferenczi József, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának főosztályvezetője, Császár József, a Tolna Me­gyei Tanács elnöke és Var­jas János, a HNF megyei tit­kára. Tavaly harmincnyolc­millió forint értékű társadal­mi munkát végzett a község lakossága, ezért az a meg­tiszteltetés érte, hogy a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa a társadalmi munká­ban elért kiemelkedő ered­ményeiért nemzeti zászlót adományozott, amelyet Pozs­gay Imre adott át. A tanács fejlesztési politikájának lé­nyege, hogy azokban a lakó­körzetekben nyújt nagyobb anyagi segítséget, ahol a la­kosság áldozatvállalása a leg­nagyobb. Együtt alakították ki elképzeléseiket, és most közösen is élvezhetik mun­kájuk gyümölcsét. Az el­szenvedett hátrányokat elő­nyökké akarják kovácsolni, hogy szép, barátságos, em­berléptékű legyen a telepü­lés, ahol élnek. Az ünnepség végén Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott Tóth Imre, a Mechanikai La­bor vezetője, és Petrovics János, Társadalmi Munkáért kitüntetést Mráz József, la­katos kisiparos, Vajai József, kőműves kispiaros, Vajai Ist­ván boltvezető és a helyi áfész Március 15-e brigádja. Jákli Péter köszönti a résztvevőket Társadalmi munkában épült az új óvoda játszóparkja is Csepeli István, iparművész ősi motívumokkal díszített társalkodópadja, a helyi gimnazisták kedvelt találkahelye A kisegítő iskolát is jórészt társadalmi munkával hozták rendbe A Varsói Szerződés tagállamai parlamentiéi képviselőinek találkozója Az előzetes megállapodá- lamentjeinek képviselői a soknak megfelelően a Var- közeli napokban Budapesten sói Szerződés tagállamai par. találkozót tartanak. Pozsgay Imre beszéde Több százan hallgatták végig Pozsgay Imre beszédét (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután azonban azt kell vé­giggondolnunk tárgyilagosan, hogy a mi számunkra a Szov­jetuniónak volt döntő szere­pe. A legdöntőbb szerepe, s nemcsak azért, mert ők ál­dozták a legtöbbet — 20 mil­lió embert —, hanem azért is, mert a Vörös Hadsereg hozta meg népünknek azt a lehetőséget, hogy kiszabadul­jon egy olyan történelmi ér­dekszférából, amely csak tragédiákat hozott erre az országra. S azóta van mit féltenünk, azóta tartozik leg­személyesebb ügyeink közé a béke ügye. Azóta tudjuk, hogy egy ilyen kis nép is sokat tehet a békéért, az európai nemzetek egymás mellett éléséért. Pozsgay Imre előadásának befejező szakaszában arról beszélt, hogy ebben a negy­ven évben bontakozott ki népünkben az a képesség, amely arra tette alkalmas­sá, hogy önön sorsát irá­nyítsa. Az ünnepi beszéd után Pozsgay Imre kitüntetéseket adott át a békemozgalomban élenjáróknak. Az ünnepség záróprogram­jaként a több száz résztvevő­nek műsort adott a bogyisz­lói hagyományőrző gyermek­néptánccsoport, az izményi hagyományőrző csoport és a váraljai népi együttes. Centenáriumi ünnepség Zalaegerszegen Zalaegerszeg hét és fél év­százados történetének jelen­tős állomása volt az 1885-ös esztendő: ékkor nyilvánítot­ták a helységet rendezett ta­nácsú várossá. A centenári­um alkalmából pénteken a városban ünnepségsorozat kezdődött. Délután a városi pártbizottság és a városi ta­nács együttes ünnepi ülést tartott, amelyen Keresztury Dezső akadémikus mondott köszöntőt. Az ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, s átadta Kustos Lajos tanács­elnöknek a Hazafias Nép­front jubileumi nemzeti zász­laját. A népköztársaság cí­merével ékesített lobogót a település fejlődését szolgáló társadalmi munkában fölmu­tatott eredményeivel érde­melte ki a város. Ausztria ünnep előtt A helyszín a Belvedere palota volt. A főszereplők: Molotov szovjet, Dulles ame­rikai, Macmillan és Pinay francia külügyminiszter. Az időpont: 1955. május 15. dél­előtt 11 óra 30 perc. Ekkor írták alá az osztrák állam- szerződést. A fasizmus felett aratott győzelem óta mindössze tíz év telt el. De ez az évtized megfosztotta az emberiséget, különösen Európa lakóit egy sor illúziótól. A hidegháború korszaka ismét félelmet és szorongást ébresztett a lel­kekben, amelyek pedig nyu­galomra, békére vágytak. Visszatekintve megállapíthat­juk, hogy az államszerződés aláírása az első bizalomépítő intézkedés, esemény volt a hidegháború dermesztő kor­szaka után. A szövetségesek képviselői ismét egy tár­gyalóasztal mellett ültek, egy okmányon szerepelt az alá­írásuk. Ami pedig Ausztriát illeti, előtte megnyílt a kapu a függetlenség és az aktív semlegesség útján. S Auszt­ria — ma már bízvást állít­hatjuk — tudott élni a lehe­tőséggel. Megosztott világunk két részének határán olyan tö­rekvés vezette kezdettől fog­va az osztrák politikai élet irányítóit, amely tekintélyt és tiszteletet ébresztett mind­két oldalon. Nem egyszerűen arról van szó, hogy közvetí­tő szerepre vállalkoztak, ha a szükség úgy kívánta (bár erről sem mondtak le soha­sem), hanem sokkal inkább arról, hogy aktívan keresték a módokat, lehetőségeket, amelyekkel az enyhülés, a békés egymás mellett élés ügyét szolgálhatják. Ezek a törekvések tették lehetővé, hogy Genf után Bécs válha­tott az Egyesült Nemzetek Szervezete második európai központjává. A semleges Ausztria ad otthont a világ- szervezet egy sor szakosított intézményének, s ami talán ennél is fontosabb: vállalko­zott alkalmi két- - és több­oldalú csúcstalálkozók elő­készítésére és szervezésére. Az államszerződés aláírá­sának mostani 30. évfordu­lója újból lehetőséget ad egy fontos világpolitikai értékű esemény megszervezésére. Ausztria államfője és kormá­nya a szerződést aláíró négy állam, és a szomszédos or­szágok külügyminisztereit hívta meg az évfordulós ün­nepségekre. Május 14-én — tehát egy nappal az évfor­duló előtt — újabb szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozóra kerül sor, mint­egy a januári genfi eszme­csere folytatásaként. A te­kintélyes osztrák napilap, a polgári Die Presse tudni véli, hogy a szovjet—ameri­kai külügyminiszteri találko­zón egyrészt áttekintik a genfi tárgyalásokon eddig történteket, másrészt megál­lapodnak egy őszi csúcstalál­kozó időpontjában és témá­jában. Ausztria joggal büszke rá: nemzeti ünnepe, az állam- szerződés aláírásának évfor­dulója ad alkalmat arra, hogy előkészítsék a szovjet— amerikai csúcstalálkozót. A A Belvedere palotában az évforduló megünneplésére a Gromiko—Schultz eszmecse­rét követően kerül sor. Ha jobban meggondoljuk: me­rész ez a döntés. Hiszen a május 14-ére tervezett talál­kozó fénybe, vagy árnyékba vonja az ünnepet. Bíznak abban, hogy a két nagyhata­lom diplomáciájának irányí­tói kompromisszumos kész­ségről tesznek majd tanúsá­got, ami nagymértékben nö­veli majd az ünnep, az év­forduló fényét, tekintélyéi Thurzó Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents