Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

1985. május 11. ^NÉPÚJSÁG 3 Képviselőjelöltek I. számú választókerület, Szekszárd Horváth Endre Dr. Péter Szigfrid Villamosmérnök, gyárigaz­gató a Szekszárdi Műszer­gyárban. A csehszlovákiai Felsőszeli községben szüle­tett. Tizenöt éve kezdő mér­nökként került a gyárba. Munkája alapján előbb üzem­vezetőnek, majd termelési fő­mérnöknek, és végül gyár­igazgatónak nevezték ki. Folytonosan képezi, magát szakmailag és politikailag. Gyakorlati szemléletű köz­életi ember. A megyei párt- bizottság fegyelmi bizottsá­gának tagja. Közvetlen, segí­tőkész. Eddigi szakmai és közéleti tevékenységét több vállalati és miniszteri kitün­tetéssel ismerték el. A faddi nagyközségi párt- bizottság legutóbbi ülésén a Lenin Tsz pá^tveze tősége számolt be az alapszerveze­tekben működő pártcsopor­tok munkájáról. A beszámol­tatás funkciója kettős volt: egyrészt, tanácsokat adni a munkához, másrészt, megis­merve az itt kialakult mód­szereket, „közkinccsé” tenni azokat más pártszervezetek­ben. Amint az a beszámolóból és az azt követő vitából ki­tűnt, a termelőszövetkezet két pártszervezetének nyolc pártcsoportja (a harmadik a dombori alapszervezet mind­össze 12 tagból áll, itt nem célszerű pártcsoportokat ala­kítani) eredményesen műkö­dik. Ma már nemcsak a tag- díjbélyeg „eladásával’ és a taggyűlésre való mozgósítás­sal foglalkoznak, hanem kez­deményezéseikkel agitáoiós munkájukkal, jelzéseikkel, javaslataikkal, azzal, hogy partnerei a terület, terme­lési egység vezetésének, fo­lyamatos politikai munkát végeznek. Hét évvel ezelőtt szervez­ték át a nagy létszámú alap­szervezetet három kisebbé, közülük kettőben, az alap- tevékenység kommunistáit összefogó pártszervezetben, valamint az ipari üzem párt- szervezetében alakították meg a pártcsoportokat. Az ipari alapszervezet pártcso­portjai egy-egy-termelési egy­ség kommunistáit tömörítik, az alaptevékenységi alap­szervezet pártcsoportjait kettős elv alap­ján hozták létre, egyrészt, kapcsolódnak a termelési ágakhoz, másrészt, figyelem­be vették a „beosztásnál” a párttagok lakóhelyét is. Ez az alapszervezet ugyanis — tagjai közt a legtöbb a fad­di lakos — tevékenységével gyakran kapcsolódik község- politikai feladatokhoz. Természetes, hogy egy zárt üzemben kedvezőbb feltéte­lei vannak a mozgalmi mun­kának, mint ott, ahol kü­lönböző területeken vannak a munkahelyek. Elsősorban ezért sikerült az Ipari alap­szervezetben dolgozó párt­csoportok munkáját színvo­nalasabbá tenni, mint a töb­biét. Itt az alapszervezet ve­Jogász, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. A romániai József- falván született. A közép­iskola elvégzése után fizikai munkásként dolgozott. A munka mellett képezte ma­gát. A megyei könyvtárban csoportvezető volt, s 1963-tól a városi és a megyei párt­apparátusban vezető beosztá­sokban végzett pártmunkát. Elvégezte a politikai főiskolát és az állam- és jogtudományi egyetemet. Az eddigi közéleti tevékenységét miniszteri és elnöki tanácsi kitüntetések­kel ismerték el. Közvetlen, segítőkész ember. zetőségének egyik tagja min­den vezetőségi ülés után tá­jékoztatja a pártcsoport- bizalmiakat a tárgyalt té­mákról, a kialakult állásfog­lalásokról, a hozott határo­zatokról. Felhívja a bizal­miakat, hogy az elhangzot­takat mondják el a pártta­gaknák, esetenként a pár- tonkívüli dolgozóknak is. Az alaptevékenységi pártszerve­zetben ennyire rendszeressé nem vált a tájékoztatás, lé­vén itt területileg is szét­szórtan a tagság. Mindkét alapszervezetben rendszeresen megtartják a pártcsoport-értekezletet — té­máikat egyrészt az alapszer­vezet munkaterve határozza meg, másrészt, a pártcsopor- tdk magúk választják meg. Rendszerint a következő tag­gyűlés napirendje képezi a megbeszélés tárgyát, vagy vezetőségi ülésről tájékoztat­ják a tagságot. Előfordul azonban „soronkívüli” akár­csak öt-tízperces pártcsoport­megbeszélés, mint például nemrég az alaptevékenységi pártszervezet pártcsoportjai­nál, amikor a jelölőgyűlé­sekkel kapcsolatban hívták fel a párttagság figyelmét a jelölőgyűlésekre, az azokon való aktív részvételre. A pártcsoportok véleményét a vezetőségek kérik az alap­szervezet munkatervének ösz. szeállításánál. Az alaptevé­kenységi pártszervezet két pártcsoportja jelezte, hogy a tagságot — és a pártonkívü- lieket — is erősen foglalkoz­tatja a háztáji gazdálkodás helyzete, az állattenyésztés feltételeinek romlása, szük­ségesnek tartanák az integ­rált háztáji kiterjesztését a növénytermesztésben. A ve­zetőség napirendre tűzte a problémát, majd javaslatot tett a szövetkezet vezetősé­gének a megoldásra. Ily mó­don terjesztették ki az in­tegrált háztájit — amelyben korábban fehér- és fűszer- paprikát termeltek — hagy­ma- és hibridkukarica-vető- mag termesztésre. A gumi-műanyag üzemrész pártcsoport-értekezletén ke­rült szóba több ízben, hogy köztük és a forgócsolóüzem között rossz a termelési együttműködés, ezért ők Nemzetközi rádiós tanácskozás Miiként lehet a modern ok­tat ási^nevelési célokat, vala­mint a korszerű pedagógiai módszereket a rádiós isme­retterjesztésben legeredmé­nyesebben szolgálni és köz­vetíteni; hogyan szolgálhatja a rádiózás az új oktátási-ne- vélési eredmények mind szé­lesebb körű terjesztését — egyebek között erről rendez­nek egyhetes nemzetközi rá­diós tanácskozást hétfőtől Siófokon. A Nemzetközi Rádió- és Tévétársaságok harmadik nemzetközi oktatási és neve­lési konferenciáján — ame­lyet a Magyar Rádió az UmescO' támogatáséval ren­dez meg — a hazái szakem­bereken kívül mintegy fél­száz külföldi vendég vesz részit. Kukorica-rendszer export Az idén már Szlovákiában is 56 mezőgazdasági nagy­üzemben vetik a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat technológiájá­vá! a kukoricát. A szomszéd gazdaságok ebben az évben 32 000 hektárt művelnek ipar- szerű módszerrel, s az abban részt vevő töfofo mint félszáz nagyüzem közül 17 szövetke­zetnek az idei lesz az ötö­dik ,,'hábolnlai” Ciklusa. nem tudják néha határidőre szállítani az NDK-exportra készülő gumiütközőbakokat. A pártcsoport jelzésére az alapszervezet vezetősége megvizsgálta az észrevételt, kitűnt, hogy a két részleg vezetője között nem jó az együttműködés, a forgácsoló előtérbe helyezi „saját” mun­káit — késztermékeinek gyártását — elsikkad az össz-szövetkezeti érdek, ami ezúttal népgazdasági érdek is. Azóta sikerült az ellenté­téket megszüntetni, az együtt­működést javítani. Bevált módszer, hogy ami­kor az alapszervezet vezető­sége a gazdasági vezetők egyikét-másikát beszámol­tatja, a munkaterület párt- csoport-bizalmija is részt vesz a tanácskozáson, már előzőleg kikéri a kommunis­ták véleményét, így érdem­ben tud hozzászólni a témá­hoz. Eredményesen működnek közre a pártcsoportok a pártépítéshen is. Az ipari alapszervezetben már kez­dettől fogva, az alaptevé­kenységiben néhány éve, amióta taggyűlésen nyoma­tékosan fölhívták a párt- csoportbizalmiak figyelmét erre. E negyventagú pártszer­vezet most már évente egy­két új tagot vesz föl sorai­ba, akiknek nevelése a párt- osoportókban kezdődik, a pártcsoport ad kisebb-na- gyobb megbízatásokat nekik, javasolja őket politikai ok­tatásra, bízza meg egy-két tagját az ajánlással, majd a fölvétel után foglalkoztatja az új párttagot. Jól működnek a pártcso­portok a termelőszövetkezet­ben, ám a pártvezetőség, fel­adatának látja, az eddiginél nagyobb segítség nyújtását az alaptevékenységi pártszerve­zetnek, hogy ott is elterjed­jenek az ipari alapszervezet- hen kialakult íó módszerek. Szükség van az dediginél alaposabb, rendszeresebb in­formálásra, és arra, hogy a pártcsoporto'k részéről tett jelzésekre minden esetiben legyen válasz. Az eddiginél jobban kell értékelni a bi­zalmiak munkáját, gondos­kodni e munka elismeréséről. J. J. HÉTRŐL I !l HÍRRE! HÍRRŐL Tavasz a séta kertben, Szekszárdon és a SZÜV együttműködése ötéves múltra tekinthet vissza. Kapcsolatük gyorsaságát jelzi, hogy a húsipari vállalat számítógé­pén rögzítétt adatokat beküldik az R—35- ös gépre, a SZÜV-höz, az adatokat feldol­gozzák, majd az eredményt ismét telefonon 'közllik a húsipari vállalattal. .Ezzel a vál­lalat vezetői naprakész információkat kap­nak, így a számítástechnika belép a ter­melés irányításába, ez azonban a terme­lés struktúrájának fontos, de csupán egyet­len része. Fáinak a növények Talán mire ezek a sorok megjelennek, befejeződnek a tavaszi mezőgazdasági murikák is, az utolsó hektáron is földbe ikerül a hibrid, az áru- és a silókukorica magja. A gaiborta szép termést ígér, viszont Olyan hideg még a táiaj, és alacsony a le­vegő hőmérséklete, hogy nehezen kel ki az elvetett mag, ami meg kibújt, igen-igen las'sam fejlődik, mert fázik. A konyhaker­tekben is épp hogy csak mutatkozik a sár­garépa, a petrezlselyem, csupán a hagyma növeszti a szárát, és a borsó kínlódik a hideggel. Később lesz idén minden, mint mádkor, a természet lemaradását pótolni nehéz, illetőleg nem is lehet, hisz minden növényféleség meghatározott idő alatt fej­lődik ki, s hoz értékelhető termést. A héten készült el az a jelentés, amely azt mutatja, hogyan hat az új gazdasági irányítás Tolna megye élelmiszergazdasá­géra. A belső, vertikális kapcsolatok erősíté­sének érdekében már a korábbi években elkezdődött az egységes jövedelemszabá­lyozási rendszer kialakítása. így a bor-, a tejiparban, az erdőgazdálkodásban és a málomliparban is a mezőgazdasági jövede­lemszabályozás érvényesül. A változások megyénkben a Szekszárdi Húsipari Válla­latot, a Gabonaforgalmü és Malomipari Vállalatot, valamint a Tejipari Vállalatot érintik. A támogatások szűkítésében olyan foko­zatosság érvényesül, amilyenre a hatékony­ságjavulás és a termelői áremelések lehe­tőségét nyújtanak. Az új szabályozórend­szer — igazodva a termeléspolitikához és a külpiac változásaihoz — a támogatások egy résziét átcsoportosította. így többek kö­zött a tej literenkénti árkiegészítése az ed­digi 1,60 forintról 2 forintra nőtt. Megyénkben — az ágazati eredményes­ség 1981-itől kezdve jelentősen visszaesett: 1982-ben és 1983-lban a tej literenként mindössze 31, illetve 42 fillér eredményt biztosított. 1984-ben elsősorban az árkiegé­szítés növekedésének köszönhetően már javult a helyzet, az eredményesség literen­ként 1,09 forintra emelkedett. Az utóbbi három évben a tejtermeléssel foglalkozó 56 termelőszövetkezet több, mint 40 százalé­kában a tevékenység ráfizetésesnek bizo­nyult. A támogatási rendszer továhbi jelentős Változása, hogy a vágómarha után járó kilogrammonkénti 6 forintos árkiegészítés 1985-től 7 forintra emelkedett. Ez megyénkben — az 1984. évi vágó­marha-értékesítést véve figyelembe — az ágazat bevételének mintegy 16 millió fo-- rintos növekedését eredményezi. Ez évtől megszűnik az anyajuh-állomány cseréjé­hez adott támogatás, és helyette az értéke­sített végtermék után 3,40 forint árkiegé­szítést folyósítanak kilogrammonként. A támogatási rendszer szintén lényeges változása, hogy megszűnt az új sertéstele­pek építésének támogatása, valamint a tar­talékalap igénybevételének lehetősége a speciális mezőgazdasági gépek vásárlásá­hoz. D. VARGA MARTA Már kiszámolták, hogy a mostani hosszú ítél mennyibe került az országnak, a több­letköltség miiiliárdokban mérhető. Még most, május közepe felé is elkel a fűtés, pláne esténként didergőnk. A meteoroló­gusok ősz óba több alkatommal is meg­magyarázták, hogy a következő évtizedek­ben eltolódnak az évszakok, hosszan tart az ősz, a tavasz későn érkezik. Akad, aki úgy véli: idén nem lesz nyáriruha-gon- durtk. Hétköznapokon A lé'lékmelég most vasárnap, anyák nap­ján igaZán átjárhatta azokat, akiknek gyer­mekeik vannak. Nem szeretem az ünnepe­ket különösebben, hliisz az ünnep legalább­is nekem aZt jelenti, hogy reggeltől estig a konyhában kell lennem. Noha szeretem, ha rend vian körülöttem, és, hogy jóízűen esznek azok, akiket szeretek, a házimun­kából is megálrt néha a sok. Véget nem érő vitáim egyike idős barátnőmmel: vál­tig állítja, hogy a mezei munkánál nem volt nehezebb, tavaszitól őszig korán kel­tek, későn feküdtek, könnyű most, amikor az automata mosógépnek csak föl kell húz­ni a kapcsolóját. Az ellenérvek hatástala­nok: a nyolc órai munkaidő olykor idegi­leg, fizikailag, szellemileg kifáraiszitjía az embert, rohanunk reggel, és rohanunk este, a kapálás hét végére marad, nincs nagy­mama, aki megfőzne, és sálat kötne a gye­rekeknek, az év januártól januárig tart, és nlintís féli pihenő. Ügy hiszem, utólag nehezebbnek tűnnek a dolgok, az ember néha el is tűnődik: Hogyan bírta, mi adott erőt, hogy a nehéz esztendőkben is megállta a helyét? Mos­tanában reggelente a buszon nézegetem: szépek, tiszták, értelmesek a gyerekek, az anyukák viszont kissé megviseltnek látsza­nák, pláne azok, akik az egyik gyerekkel a bölcsödébe, a másikkal az óvodába ro­hannák. Ügy hírlik, hogy a fialtál férjek mostanában többet segítenek a feleségük­nek, mlint az idősebbek. Nem tudom, azt, hiszem, ebben sem vágyunk egyformák, meg abban sem, hogy mennyit beszélünk, beszélgetünk naponta. A statisztikai átlag családonként és Paponként pontosan 20 perc. Mintha kicsit kevés lenne. Számítógép Az anyanyelv hetén beszélt arról Lő- rincze Lajos, hogy bár nyelvünk állan­dóan fejlődik, a számítógépes nyelvnél megtorpanás tapasztalható. Az átlagmű- véltségű ember nem érti, hogy mit mon­danak azok, akik a számítógépekkel vég­A foglalkozása: programozó zett munkáról beszélnek, mondataikban, írásaikban csupán a kötőszó, a pont, meg a vessző magyar ... Hogy mi lehet az R—22-es számítógépen a nagy konfigurá­ció, és hogy az IBM 370/138-as számítógé­pen mit csinálnak három műszákban az operátorok, adatrögzítők, rendszerprogra­mozók, szervezők, nem igen tudhatja az átlagember, a sofitware-nek meg a bitnek nincs magyar megfelelő jé, pedig lehetne, ha nem vennénk át szolgai módon a tech­nikai kultúrával együtt érkező szaknyel­vet. Az viszont tény, hogy a számítógépek rendkívül fontosak a termelés szervezésé­ben, irányításában. Éppen a héten volt egy tanácskozás, illetve megemlékezés ar­ról, hogy a Szekszárdi Húsipari Vállalat Pártcsoportok a faddi termelőszövetkezetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents