Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
XXXV. évfolyam, 109. szám. ÄRA: 2,20 Ft 1985. május 11., szombat. Mai számunkból I HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) CSENDES JUBILEUM (4. old.) a kockázat Ara HÖGYÉSZEN (7. old.) GYÖGYlTÄS GYARAPODÓ számítógéppel IZMÉNY (8. old.) (5. old.) L wnmsmamammssmasmu^nmsm mmntmsnasnmsnmmssnmm Törvény, a jelen tükrében Történelmi nagyság leszármazottja volt. A történelmi nagyság: a Magyaországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság. A leszármazott: a tanácsrendszer. A tanácsok országos gyűlése fogadta el — 1919. június 14—23-4a között ülésezett — a haza első, igazán demokratikus alkotmányát, amelynek érvényességét azonban vérrel, kínnal! körítve elnapolta a fehérterror, az ellenforradalom. Majdnem kereken harminc esztendő elteltével, 1949. május 15-én választotta meg az ország azokat az országgyűlési képviselőket, akik jóváhagyták az 1949. éVi XX. törvényt, a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Jogaink, kötelességeink ezen alapfarrá- sára tárrtasZkodott azután az 1950. évi I. törvény. Ma harmincöt éve, 1950. május 11-én fogadta el az országgyűlés a tanácstörvényt. A tanácsrendszer megteremtésének alapvető jogszabálya a hivatalos lap, a Magyar Közlöny május 18-1 számában lát napvilágot; történelmi föiyárrtát elindítója lesz. A felszabadulástól egészen a tanácsok megalakulásáig nem voltak Választott önkormányzati testületek hazánk településein — a fővárost kivéve —, közigazgatási területegységeiben. A pártok által delegált tagok — ezek voltak a kiküldöttek — alkották az önkormányzatot, még korábban a nemzeti bizottságokat. Mindezeket volt hivatott múlt időibe tenni a tanácsok intézményrendszere. Ahogy akkor általában mindenben, ebben is gyorsan követték egymást a jogszabályok. Az 1950. évi I. törvényre alapozva, június 15-én megalakult a főváros és tizenkilenc megyeszékhely tanácsa — de: nem a testület, hianem az, amit ma szakiigazgatásnak nevezünk! —, július 25-ti ülésén rendeletet hoz a Minisztertanács a budapesti kerületi, a járási, a városi tanácsok felállításáról — augusztus 15-én kezdik meg munkájúkat —, október 20-*án határoz a Minisztertanács a községi tanácsok tevékenységéről ... Gyorsan követték egymást a jogszabályok, az intézkedések, ma már látjük, nem okvetlenül mindenben egészséges Sietősséggel. Az állampolgárok egy jelentős része egészen pontosan nem is értette, miről van szó — holott roppant fontosságú dologról volt szó! —, de tapsolt, örvendezett az október 8-án megrendezett — országosan egyszerre, katonás fegyelmezettséggel lebonyolított — választási gyűléseken. örvendezett, tapsolt, mert azt hallotta: maga, társai lehetnek, lesznek a helyi kormányzók. Az 1950. október 22-én lebonyolított, a ma harmincöt éve elfogadott törvényt a váláságba átültető tanécsválasztásokon a szavazásra jogosultaik 96,9 százaléka megjelent az urnák előltt, a voksblók 97,8 százaléka a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire mondott igent. Fontos politikai siker? Az. Mert hiszen a tanácsrendszerre mondták ki egyetértést a szavazók, a jelöltek személyére kevésbé, miivel lájstromos volt a választási rendszer. Ennék a formánák — ne töprengjünk most rajta, előnye vagy hátránya vöit-e ez — az a lényege, hogy a szavazó vagy elfogadta a teljes névsort — a lajstromot — vagy ha nem értett egyet valaki személyével, akkor a lajstrom egészét is elvetette. Véljük mai okossággal, az akkori tapasztalatok nem lehettek teljesen egyértelműek, mert bár az október 26. és november 8. között megalakult helyi tanácsi testületek, a 'november 8-án alakuló ülést tartott megyei tanácsi testület igyekeztek becsülettel termi a dolgukat, a következő tartáasválasztásokkor — az 1954. évi IX. törvény álapján — eltűnt a lajstrom, a jelöltnek, a megválasztottnak egyéni választókerülete lett... Innét, 1954-ttől már nem az alapok formálása, hanem a folya- rrtátos korszerűsítés jellemzi a tanácsokat körülvevő politikai, társadalmi, gazdásági környezetet, azaz a ma harmincöt esztendős törvény jónak, az érdekek kifejezőiének, a történelmi változások helyi önkormányzatbeli rögzítőjének, és egyben további serkentőjének bizonyult. Annák bizonyult, s némcSák akkor, ma is. Válóban új út első jelzőköve volt, nem a törvény mondatain múlott, hogy egy bizonyos időszakban ez-az máéként történt a tanácsok esetében is. mint kellett volna, ez a végrehajtókai; dilktálók lelkiismeretét terheli. Ezért, hogy az első tanácstörvényre jó szívvel gondolhatunk ma: válóban első lépés volt egy történelmi úton. S ez az út végül is most lezajlott, élénk vitákkal telített, két, három, négy jelöltet állító tanácstagi jelölőgyűlésekig vezetett. Természetesen, az egyévi vá- lasztókerültékben, ahol adott és kapott bizalom már nem életünk megszokott részének, a tanácsrendszernek, hanem a leginkább rátermett képviselőnknek szól. (KS) Az Elnöki Tanács L Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján megtárgyalta és megerősítette a Varsói Szerződés időbeli hatályának meghosszabbításáról április 26-án, Varsóban aláírt jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében a szocialista országok politikaivédelmi szövetsége, az 1955- ben megkötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés újabb 20 évig érvényben marad, további tízéves meghosszabbítás lehetőségével. A Varsói Szerződés hatályának meghosszabbítását a NATO léte és tevékenysége, a békét fenyegető veszélyek tették szükségessé. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a Varsói Szerződés továbbra is alapvető tényezője a tagállamok biztonsága erősítésének, az európai és az egyetemes béke megőrzésének. A Magyar Népköztársaság hozzájárul politikai és védelmi szervezetünk működésének tökéletesítéséhez, védelmi képességének fejlesztéséhez, szolgálva ezzel a magyar nép érdekeit és a szocializmus közös ügyét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Daniel Ortega Saa- vedrával, a Nicaraugai Köztársaság elnökével folytatott tárgyalásairól, amelyeknek során véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és áttekintették a magyar—nicaraguai kapcsoA lakosság fokozott érdeklődéssel kísérte az eseményeket Befejeződtek a jelölőgyűlések Kezdődnek a választási gyűlések - Bemutatjuk a képviselőjelölteket Az országgyűlési képviselői jelölőgyűlések április 26- án befejeződtek megyénkben. A résztvevők számát az adott település — zömében művelődési házak — nagytermének befogadóképessége határolta be, ugyanis mindenütt telt házak előtt történt a jelölés. Két választókerületben — a 6-osban és a 9-íes- ben — van hármas jelölés. Befejeződtek a tanácstagi jelölőgyűlések is. 1481 tanácstagi választókörzetben mintegy 52 ezer állampolgár vett részt a jelölőgyűléseken. A jelölőgyűléseken döntő többségében a népfront jelöltjeit fogadták el. Hetvennégy esetben jelöltek mást. Megyénkben összesen 76 tanácstagi körzetben van hármas és 3 körzetben négyes jelölés. A lakosság fokozott érdeklődéssel kísérte az eseményeket. Ezt mutatja a résztvevők száma, és az is, hogy a résztvevők mintegy 8 százaléka fejtette ki véleményét. A jelölőgyűlésekre az őszinte hangnem, a nyílt légkör és a tenni akarás volt a jellemző. A megjelentek amellett, hogy érdemben kifejtették véleményüket a jelöltekről, javaslatokat, bejelentéseket is tettek. E 4300 bejelentés, javaslat elsősorban a lakossági alapellátás javítását szorgalmazta. A javaslatuk, bejelentések téma szerinti megoszlása a következő: út, járda, csatornaépítés 1259, vízellátás javítása 228, közvilágítás, villanyhálózat 27, kereskedelmi szolgáltatás, áruellátás 386, közlekedéssel kapcsolatos 224. Azokra a közérdekű bejelentésekre, amelyek rövid időn belül elinitézhetők, az illetékesek azonnal megtették a szükséges intézkedéseket. Az elhangzott javaslatok, bejelentések feldolgozása az elkövetkezendő hetek, hónapok feladata. Az elkövetkezendő napokban megkezdődnék a választási gyűlések. Az elsőt május 17-én Szekszárdon tartják. Ezen, a tervek szerint, részt vesz valamennyi képviselőjelölt. A képviselő- jelöltek választókerüléten- kémti bemutatását lapunk mai számában kezdjük. (3. old.) latok fejlesztésének lehetőségét. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: fejlődnek a magyar—nicaraguai államközi kapcsolatok, s bővül az együttműködés, fejlődik a két nép barátsága. Üdvözölte ugyanákkor az Elnöki Tanács azokat a kezdeményezéseket is, amelyeket Nicaragua kormánya tesz a feszültség enyhítéséért, á párbeszéd fenntartásáért a közép-amerikai térségben. (MTI) Lázár György fogadta Alfonso Guerrát Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Alfonso Guerra spanyol miniszter- elnök-helyettest. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Marjai József miniszterelnök- helyettes, jelen volt Jósé Maria Ullrich y Rojas Spanyol- ország budapesti nagykövete. * A Parlament delegációs termében Marjai József és Alfonso Guerra jelenlétében dr. Borics Gyula igazságügyminisztériumi államtitkár és Jósé Maria Ullrich y Rojas nagykövet aláírta a két ország közötti kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezményt. A nap folyamán Alfonso Guerra találkozott Várkonyi Péter külügyminiszterrel. Alfonso Guerra p»énteken tájékoztatta tárgyalásairól a sajtó képviselőit. „Az emberílót sorskórdó van Tegnap délután Szekszárdon, a húsipari vállalatnál a Hazafias Népifront Tolna Megyei és Szekszárd Városi Bizottsága, az MSZMP városi bizottsága, valamint a Szekszárdi Húsipari Vállalat rendezésében békenagygyűlést tartottak. A megjelenteket, az elnökségben helyet foglaló Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát, Péter Szigfridet, a megyei pártbizottság első titkárát, Ribling Ferencet, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Horváth Józsefet, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának vezető titkárát és Kiss Magdolnát, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkárát Szabó Géza, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd átadta a szót Pozsgay Imrének, a békenagygyűlés szónokának. — Ünneplések és emlékezések sorozatában élünk mostanában, amikor közel egy időben ünnepeljük hazánk felszabadulásának és az európai béke létrejöttének 40. évfordulóját, önkéntelenül adódik az első hallásra talán ünneprontónak tűnő kérdés: Nem túlozzuk-e el az együttlét alkalmait, nem fordítunk-e túl sok energiát a visszatekintésre, az ünneplésre? — kezdte beszédét a HNF főtitkára. — Erre a kérdésre úgy tudunk megfelelni, ha arra válaszoPozsgay Imre beszéde Szekszárdon Szabó Géza üdvözli a nagygyűlés résztvevőit lünk: van-e értelme ezeknek az összejöveteleknek, a visz- sza tekintéseknek abban az értelemben, hogy mi, a résztvevők, személyesen gazdagodunk-e általuk. A mai napra aktualizálva a kérdést: Mi dolgunk a békével nekünk, személy szerint? Nem enyészik-e el egyetlen ember vagy egy ilyen kis ország erőfeszítése, mint a miénk, ha a béke ügyéről van szó? — Ha most azt mondom: nem, alá is kell támasztanom. Van jó érvem. A győzelem napja óta az európai történelemben példátlanul hosszú idő telt el háború nélkül, békében. És ez a személy szerinti erőfeszítéseiknek és az országok erőfeszítésének is köszönhető. Annak tudható be, hogy az erkölcsöt, a hazaszeretetét ma nem a lövészárkokban tanulják az emberek. — Viták folynak arról, hogy a koalícióból melyik ország tett töhbet a fasizmus legyőzésére. A viták történészek körében folynak. Én azt mondom, először is a közös tisztelgés illesse meg mindazokat, akik részt vettek a fasizmus leigázásában. (Folytatás a 2. oldalon.)
