Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

XXXV. évfolyam, 109. szám. ÄRA: 2,20 Ft 1985. május 11., szombat. Mai számunkból I HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) CSENDES JUBILEUM (4. old.) a kockázat Ara HÖGYÉSZEN (7. old.) GYÖGYlTÄS GYARAPODÓ számítógéppel IZMÉNY (8. old.) (5. old.) L wnmsmamammssmasmu^nmsm mmntmsnasnmsnmmssnmm Törvény, a jelen tükrében Történelmi nagyság leszármazottja volt. A történelmi nagyság: a Magyaországi Szocialista Szövetséges Ta­nácsköztársaság. A leszármazott: a tanácsrendszer. A tanácsok országos gyűlése fogadta el — 1919. június 14—23-4a között ülésezett — a haza első, igazán de­mokratikus alkotmányát, amelynek érvényességét azon­ban vérrel, kínnal! körítve elnapolta a fehérterror, az ellenforradalom. Majdnem kereken harminc esztendő elteltével, 1949. május 15-én választotta meg az ország azokat az országgyűlési képviselőket, akik jóváhagyták az 1949. éVi XX. törvényt, a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Jogaink, kötelességeink ezen alapfarrá- sára tárrtasZkodott azután az 1950. évi I. törvény. Ma harmincöt éve, 1950. május 11-én fogadta el az ország­gyűlés a tanácstörvényt. A tanácsrendszer megteremté­sének alapvető jogszabálya a hivatalos lap, a Magyar Közlöny május 18-1 számában lát napvilágot; történel­mi föiyárrtát elindítója lesz. A felszabadulástól egészen a tanácsok megalakulá­sáig nem voltak Választott önkormányzati testületek hazánk településein — a fővárost kivéve —, közigaz­gatási területegységeiben. A pártok által delegált ta­gok — ezek voltak a kiküldöttek — alkották az önkor­mányzatot, még korábban a nemzeti bizottságokat. Mindezeket volt hivatott múlt időibe tenni a tanácsok intézményrendszere. Ahogy akkor általában mindenben, ebben is gyorsan követték egymást a jogszabályok. Az 1950. évi I. törvényre alapozva, június 15-én megala­kult a főváros és tizenkilenc megyeszékhely tanácsa — de: nem a testület, hianem az, amit ma szakiigazgatás­nak nevezünk! —, július 25-ti ülésén rendeletet hoz a Minisztertanács a budapesti kerületi, a járási, a városi tanácsok felállításáról — augusztus 15-én kezdik meg munkájúkat —, október 20-*án határoz a Miniszterta­nács a községi tanácsok tevékenységéről ... Gyorsan követték egymást a jogszabályok, az intézkedések, ma már látjük, nem okvetlenül mindenben egészséges Sietősséggel. Az állampolgárok egy jelentős része egé­szen pontosan nem is értette, miről van szó — holott roppant fontosságú dologról volt szó! —, de tapsolt, örvendezett az október 8-án megrendezett — országo­san egyszerre, katonás fegyelmezettséggel lebonyolított — választási gyűléseken. örvendezett, tapsolt, mert azt hallotta: maga, társai lehetnek, lesznek a helyi kormányzók. Az 1950. októ­ber 22-én lebonyolított, a ma harmincöt éve elfogadott törvényt a váláságba átültető tanécsválasztásokon a szavazásra jogosultaik 96,9 százaléka megjelent az ur­nák előltt, a voksblók 97,8 százaléka a Magyar Függet­lenségi Népfront jelöltjeire mondott igent. Fontos po­litikai siker? Az. Mert hiszen a tanácsrendszerre mond­ták ki egyetértést a szavazók, a jelöltek személyére kevésbé, miivel lájstromos volt a választási rendszer. Ennék a formánák — ne töprengjünk most rajta, elő­nye vagy hátránya vöit-e ez — az a lényege, hogy a szavazó vagy elfogadta a teljes névsort — a lajstromot — vagy ha nem értett egyet valaki személyével, akkor a lajstrom egészét is elvetette. Véljük mai okossággal, az akkori tapasztalatok nem lehettek teljesen egyértelműek, mert bár az október 26. és november 8. között megalakult helyi tanácsi testü­letek, a 'november 8-án alakuló ülést tartott megyei taná­csi testület igyekeztek becsülettel termi a dolgukat, a kö­vetkező tartáasválasztásokkor — az 1954. évi IX. tör­vény álapján — eltűnt a lajstrom, a jelöltnek, a meg­választottnak egyéni választókerülete lett... Innét, 1954-ttől már nem az alapok formálása, hanem a folya- rrtátos korszerűsítés jellemzi a tanácsokat körülvevő politikai, társadalmi, gazdásági környezetet, azaz a ma harmincöt esztendős törvény jónak, az érdekek kife­jezőiének, a történelmi változások helyi önkormányzat­beli rögzítőjének, és egyben további serkentőjének bizonyult. Annák bizonyult, s némcSák akkor, ma is. Válóban új út első jelzőköve volt, nem a törvény mon­datain múlott, hogy egy bizonyos időszakban ez-az máéként történt a tanácsok esetében is. mint kellett volna, ez a végrehajtókai; dilktálók lelkiismeretét ter­heli. Ezért, hogy az első tanácstörvényre jó szívvel gon­dolhatunk ma: válóban első lépés volt egy történelmi úton. S ez az út végül is most lezajlott, élénk vitákkal telített, két, három, négy jelöltet állító tanácstagi je­lölőgyűlésekig vezetett. Természetesen, az egyévi vá- lasztókerültékben, ahol adott és kapott bizalom már nem életünk megszokott részének, a tanácsrendszer­nek, hanem a leginkább rátermett képviselőnknek szól. (KS) Az Elnöki Tanács L Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület a Miniszterta­nács előterjesztése alapján megtárgyalta és megerősí­tette a Varsói Szerződés idő­beli hatályának meghosszab­bításáról április 26-án, Var­sóban aláírt jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében a szocialista országok politikai­védelmi szövetsége, az 1955- ben megkötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés újabb 20 évig érvényben ma­rad, további tízéves meg­hosszabbítás lehetőségével. A Varsói Szerződés hatá­lyának meghosszabbítását a NATO léte és tevékenysége, a békét fenyegető veszélyek tették szükségessé. Az El­nöki Tanács megállapította, hogy a Varsói Szerződés to­vábbra is alapvető tényező­je a tagállamok biztonsága erősítésének, az európai és az egyetemes béke megőrzé­sének. A Magyar Népköztár­saság hozzájárul politikai és védelmi szervezetünk műkö­désének tökéletesítéséhez, vé­delmi képességének fejlesz­téséhez, szolgálva ezzel a magyar nép érdekeit és a szocializmus közös ügyét. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tájékoztatta a testületet Daniel Ortega Saa- vedrával, a Nicaraugai Köz­társaság elnökével folytatott tárgyalásairól, amelyeknek során véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és áttekintették a magyar—nicaraguai kapcso­A lakosság fokozott érdeklődéssel kísérte az eseményeket Befejeződtek a jelölőgyűlések Kezdődnek a választási gyűlések - Bemutatjuk a képviselőjelölteket Az országgyűlési képvise­lői jelölőgyűlések április 26- án befejeződtek megyénkben. A résztvevők számát az adott település — zömében műve­lődési házak — nagytermé­nek befogadóképessége hatá­rolta be, ugyanis mindenütt telt házak előtt történt a je­lölés. Két választókerület­ben — a 6-osban és a 9-íes- ben — van hármas jelölés. Befejeződtek a tanácstagi jelölőgyűlések is. 1481 ta­nácstagi választókörzetben mintegy 52 ezer állampolgár vett részt a jelölőgyűléseken. A jelölőgyűléseken döntő többségében a népfront je­löltjeit fogadták el. Hetven­négy esetben jelöltek mást. Megyénkben összesen 76 ta­nácstagi körzetben van hár­mas és 3 körzetben négyes jelölés. A lakosság fokozott érdek­lődéssel kísérte az esemé­nyeket. Ezt mutatja a részt­vevők száma, és az is, hogy a résztvevők mintegy 8 szá­zaléka fejtette ki vélemé­nyét. A jelölőgyűlésekre az őszinte hangnem, a nyílt lég­kör és a tenni akarás volt a jellemző. A megjelentek amellett, hogy érdemben ki­fejtették véleményüket a je­löltekről, javaslatokat, beje­lentéseket is tettek. E 4300 bejelentés, javaslat elsősor­ban a lakossági alapellátás javítását szorgalmazta. A ja­vaslatuk, bejelentések téma szerinti megoszlása a követ­kező: út, járda, csatornaépí­tés 1259, vízellátás javítása 228, közvilágítás, villanyhá­lózat 27, kereskedelmi szol­gáltatás, áruellátás 386, köz­lekedéssel kapcsolatos 224. Azokra a közérdekű bejelen­tésekre, amelyek rövid időn belül elinitézhetők, az illeté­kesek azonnal megtették a szükséges intézkedéseket. Az elhangzott javaslatok, beje­lentések feldolgozása az el­következendő hetek, hónapok feladata. Az elkövetkezendő napok­ban megkezdődnék a vá­lasztási gyűlések. Az elsőt május 17-én Szekszárdon tartják. Ezen, a tervek sze­rint, részt vesz valamennyi képviselőjelölt. A képviselő- jelöltek választókerüléten- kémti bemutatását lapunk mai számában kezdjük. (3. old.) latok fejlesztésének lehető­ségét. A testület a tájékozta­tót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: fej­lődnek a magyar—nicaraguai államközi kapcsolatok, s bővül az együttműködés, fej­lődik a két nép barátsága. Üdvözölte ugyanákkor az Elnöki Tanács azokat a kez­deményezéseket is, amelye­ket Nicaragua kormánya tesz a feszültség enyhítéséért, á párbeszéd fenntartásáért a közép-amerikai térségben. (MTI) Lázár György fogadta Alfonso Guerrát Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Alfon­so Guerra spanyol miniszter- elnök-helyettest. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Marjai József miniszterelnök- helyettes, jelen volt Jósé Ma­ria Ullrich y Rojas Spanyol- ország budapesti nagykövete. * A Parlament delegációs termében Marjai József és Alfonso Guerra jelenlétében dr. Borics Gyula igazságügy­minisztériumi államtitkár és Jósé Maria Ullrich y Rojas nagykövet aláírta a két or­szág közötti kiadatási és bűn­ügyi jogsegélyegyezményt. A nap folyamán Alfonso Guerra találkozott Várkonyi Péter külügyminiszterrel. Alfonso Guerra p»énteken tájékoztatta tárgyalásairól a sajtó képviselőit. „Az emberílót sorskórdó van Tegnap délután Szekszár­don, a húsipari vállalatnál a Hazafias Népifront Tolna Me­gyei és Szekszárd Városi Bi­zottsága, az MSZMP városi bizottsága, valamint a Szek­szárdi Húsipari Vállalat ren­dezésében békenagygyűlést tartottak. A megjelenteket, az elnökségben helyet fog­laló Pozsgay Imrét, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkárát, Péter Szigfridet, a megyei pártbi­zottság első titkárát, Ribling Ferencet, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesét, Hor­váth Józsefet, a Szakszerve­zetek Tolna Megyei Tanácsá­nak vezető titkárát és Kiss Magdolnát, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkárát Szabó Géza, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra köszöntötte, majd átadta a szót Pozsgay Imrének, a békenagygyűlés szónokának. — Ünneplések és emléke­zések sorozatában élünk mostanában, amikor közel egy időben ünnepeljük ha­zánk felszabadulásának és az európai béke létrejötté­nek 40. évfordulóját, önkén­telenül adódik az első hal­lásra talán ünneprontónak tűnő kérdés: Nem túlozzuk-e el az együttlét alkalmait, nem fordítunk-e túl sok energiát a visszatekintésre, az ünneplésre? — kezdte be­szédét a HNF főtitkára. — Erre a kérdésre úgy tudunk megfelelni, ha arra válaszo­Pozsgay Imre beszéde Szekszárdon Szabó Géza üdvözli a nagygyűlés résztvevőit lünk: van-e értelme ezeknek az összejöveteleknek, a visz- sza tekintéseknek abban az értelemben, hogy mi, a részt­vevők, személyesen gazdago­dunk-e általuk. A mai napra aktualizálva a kérdést: Mi dolgunk a békével nekünk, személy szerint? Nem enyé­szik-e el egyetlen ember vagy egy ilyen kis ország erőfe­szítése, mint a miénk, ha a béke ügyéről van szó? — Ha most azt mondom: nem, alá is kell támaszta­nom. Van jó érvem. A győ­zelem napja óta az európai történelemben példátlanul hosszú idő telt el háború nélkül, békében. És ez a sze­mély szerinti erőfeszítéseik­nek és az országok erőfeszí­tésének is köszönhető. An­nak tudható be, hogy az er­kölcsöt, a hazaszeretetét ma nem a lövészárkokban tanul­ják az emberek. — Viták folynak arról, hogy a koalícióból melyik or­szág tett töhbet a fasizmus legyőzésére. A viták törté­nészek körében folynak. Én azt mondom, először is a kö­zös tisztelgés illesse meg mindazokat, akik részt vet­tek a fasizmus leigázásában. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents