Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-09 / 107. szám
1985. május 9. 'KÉPÚJSÁG 3 Az érdeklődés - enyhén szólva - lanyha Fűtőolaj helyett faapríték „Szövetkezetünk vállalja, hogy a íaapríték-tüzelésre való átállásban közreműködik, segít a gazdálkodó szervezeteknek. Tevékenységünk a következő szolgáltatásokra terjed ki: az üzemelő létesítmények bemutatása, a megfelelő típusú előtét tüzelőberendezés kiválasztása, beszerzése, leszállítása. A partner telephelyén az erre a célra készletezett faanyag felaprítása, aprítékellátás, -beszerzés, az energiaracionalizálási kérelem elkészítése”. A felhívást, illetőleg ajánlatot megkapták mindazok, akik idén tavasszal a fásítási hónap kocsolai rendezvényén részt vettek. A szolgáltatásokat a kurdi Új Élet Tsz vállalja, vagyis vállalná. Tudniillik ez ideig kevés jelentkező akadt, aki kíváncsi lenne arra a módszerre, amely pontosan beleillik az energiaracionalizálási programba, hisz fűtőolaj helyett egy új rendszer segítségével faapríték eltüzelésével állítható elő hőenergia. Ami az „alapszámokat” illeti: 4 kiló faapríték helyettesít 1 kilogramm olajat, az apríték kilójának ára 40—50 fillér, az olaj pedig 12 forintba kerül. Hasonló berendezés Szolnokon, Egerben, Keszthelyen működik már, s kiállta a próbát. Ez inspirálta a szövetkezet főmérnökét, Király Árpádot, és üzemgazdászát, Bazsonyi Irént, hogy kidolgozzák a berendezés technológiáját, illetőleg elvégezzék a szükséges számításokat. Sajnos az egyes részegységek külön-külön találhatók meg a szövetkezetben, mert az aprítékkészítő gépet nem kapták még meg, noha azt április közepére ígérték. Pedig úgy számítottak, hogy május elején elindul a próbaüzem, — faaprítékkal fűtöttek volna a hideg napokban a dobozüzemben, és a csibene velőben. A kurdi téeszben nagy az erdőterület — ebben az évben 5 ezer köbméter fát termelnek ki, gyengébb esztendőkben pedig három-négyezer köbmétert. A fa 10—15' százaléka olyan hulladék, ami tüzelésre alkalmas. A téeszben öt OTG 125-ös, illetve 180-as kályha, azaz olajtüzelő generátor működik — ez ideig olajjal. Ed- dik, — évente — 1 milliókétszázezer forintba került a tüzelőolaj, most, ha apríték- kal tüzelnek, 800 ezer—egymillió forintot takarítanak meg évente. A fűtőolaj-tüzelő berendezések átalakítása során lehetségessé váli'k a faaprítékkal történő tüzelés. A fű'tő- anyagérték-megtakarítás 83 százalék — 65 százalék között lehetséges. Ez a nagymértékű költségcsökkenés -gy tüzelési szezon alatt megtéríti az átalakítás és üzemeltetés ráfordításait. Az apríték előállítása egy erre szolgáló célgéppel történik, mely MTZ—80-as vagy ehhez hasonló teljesítményű erőgéphez csatlakoztatható, vontatva vagy annak hidraulika berendezésére függesztve és a meghajtást az erőleadó tengelyről kapja. A garatja maximum 20 centiméter átmérőjű farészeket fogad be, az etetés kézi erővel, vagy daruval végezhető. A keletkező anyagot a gép folyamatosan egy csatornával irányítja, 3 méter magasra kifúj ja — kocsira vagy földre —, az apríték mérete 20—30 milliméter, a kukoricaszecskához hasonlítható. Óránkénti teljesítménye 5 és 20 tonna között változhat. A vágástéri hulladék eltávolítása az erdőtelepítés miatt mindenképp szükséges, összegyűjtése tehát a telepítés érdekében és terhére történik. Az aprítékkészítő gépbe etetés három dolgozóval folyamatosan végezhető, 2000 kilogramm óránkénti teljesítménnyel, harmincforintos órabérrel,, 60 százalékos bérpótlékkal és 500 forintos gépköltséggel számolva 644 forint a költsége 2000 kilogramm apríték előállításának. A keletkezett anyag folyamatos beszállítása 3 kilométer távolságra lévő depóba 2 pótkocsival és 1 MTZ—50 típusú erőgéppel 300 forintos óránkénti költséggel megoldható. A fűrészüzemi hulladék értékesítési ára kilogramon- ként körülbelül 50 fillér. Az üzemen belül a munkakörülmények jobbak az erdei munkánál és a hulladék- anyag helyi koncentráltsága is nagyobb. Ez esetben az aprítást teljesítmény eléri óránként az 5000 kilogrammot, egy kilogramm gatter- huliladék 70 fillérbe kerül. Amennyiben vékony tűzifát vásárolnak, az önköltség 1 forint körüli. Az olajtüzelő berendezések égőfejét és olajellátó berendezéseit eltávolítják, az égőfej csatlakozási helyére szerelik az aprítékelőtét tüzelőt. E berendezés egy hőálló és többszörösen hőszigetelt húzatszabályozóval ellátott égőtérből és az aprité- kot befogadó garatból áll. A garat nagysága olyan, hogy több órára szóló mennyiséget is befogad. A tűz táplálása így gravitációs úton, az égés függvényében történik. Az elakadást elektromos érzékelő jelzi. Igaz, az aprítékkal való tüzelés fokozottabb felügyeletet igényel, az égés folyamatossága érdekében, kézimunkával kell a tüzelőanyagot betáplálni, a keletkezett hamut eltávolítani, a tüzelőanyag tárolása helyigényes, viszont a megtakarítás sok. Éppen ezért érthetetlen, miért nem érdeklődnék többen a berendezés iránt. DVM Munkásőrparancsnokok továbbképzése Domboriiban még javában folyik a munkásőregységek személyi állományának idei évi, összevont tábori kiképzése, de már megkezdődtek az előkészületek az 1986. évi feladatokra, az egységparancsnokok és parancsnok- helyettesek módszertani felkészítésével. A három megye — Baranya, Somogy, Tolna — egységparancsnokai továbbképzésének ezúttal a Baranya megyei parancsnokság a házigazdája Harkányban, a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát oktatási központjában. A továbbképzés május 5-én kezdődött, és ma fejeződik be. Kedden az MSZMiP XIII. kongresszusa határozatainak feldolgozása szerepelt a programban. Erről Jerszy István, az MSZMP Baranya Megyéi Bizottságának titkára, Tömpe Ferenc, a Baranya megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanára, és Zelenák András, a MOP tájékoztatási osztályvezetője tartott előadást. A szakmai továbbképzés felöleli az 1986-ra szóló harckiképzési feladatokat. Tegnap a parancsnokok, helyettesek harcszerű egyéni 15- gyakorlatot hajtottak végre golyószóróval, géppuskával. A mai napon karhatalmi harcászati foglalkozáson szakasz erejű felderftő-kutató csoport harca szerepel, ellenséges csoportok ellen. Egészségügyi textíliák A Rico Kötszerművekben rövidesen befejezik a próba- gyártást és megkezdik az üzemszerű termelést azon a két gépsoron, amelyet egyszer használatos pelenkabetétek és egészségügyi textíliák gyártására vásároltak egy NSZK-beli cégtől. A 20 millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy még az idén teljes mértékben hazai termékkel helyettesítsék az eddig tőkés országokból származó importot. A pelenka-, illetve egészségügyi betét gyakran szerepel a hiánycikkek listáján, az ellátás egyenetlen. A gyártók ígérik, hogy ez a helyzet már az idén megváltozik, folyamatosan küldenek a kereskedelemnek a külföldinél olcsóbb hazai korszerű termékekből. A béke elsí lapján születtek Hatan nyilatkoznak a békéről. Kenner Istvánná Nagy- dorogon, Pappert Lajosné Regölyben, Czimmer József Pakson, Pécsi László, Rusz Gyöirgy és úri Endre Szek- szárdon él. Mindannyian 1945. május 9-én születtek. Megkértük őket, hogy mondják el: milyennek képzelik el 1945. május 9-ét, a születésnapjukat, és mit jelent számúkra ez a szó: béke. PAPPERT LAJOSNÉ: — Édesapám elmondása szerint 1945. május- 9-én Na- kon — itt születtem — közhírré tették, hogy vége a háborúnak. Tangóharmortika szólt és megkondúltak a harangok. Sokszor elmondták szüleim: „Lányom, a békét harangozták, amikor te születtél!” Milyen lehetett ez a nap? Véleményem szerint általánosságban öröm, boldogság, hogy vége az öldöklésnek, a borzalmaknak, a rettegésnek. Ugyanakkor szörnyű fájdalom is lehetett azoknák, akik hiába várták szeretteiket, hiába lesték a hazaérkezőiket. — Számomra a béke azt jelenti, hogy a világban mindenütt szűnjön meg a háború Az igazi béke azt jelentené számomra, ha mindenütt béke lenne, háborúskodás helyett egymást segítenék az emberek. Bízom abban, hogy akiken múlik a fegyverkezési hajsza beszüntetése, a béke megszilárdítása, meghallják Beethoven igaz mondását: „Az ember kötelessége, hogy szeresse a népet, akarja a jót, cselekedj e a legjobbat.” A legjobb pedig a világbéke lenne. PÖCS1 LÁSZLÓ: — Én Szolnok megyében, Nagykörű községben születtem, ahogy elmondták, délután, bábaasszony segítségével jöttem a világra. Édesapám nem volt otthon a születésemkor. öt a frontra vitték, és akkor még nem került haza. Édesanyám örült a jöttémnek, és szomorú volt. hogy édesapám nem lehetett a kétszeres öröm pillanataiban együtt a családdal. A születésemről kevesen tudtak a faluban, de arról, hogy béke van, mindenki tudott Kidobolta a kisbíró, és ahogy elmondták: mindenki nagyon örüllt a hírnek. Gépkocsivezető vagyok a Volánnál. Lakásom van, elégedett ember vagyok. Békében születtem, azt szeretném, hogy békében nőjjön fel a fiiam, békében élhessen ő is, békében élhessen minden ember. KERNER 1STVÁNNÉ: — Én úgy képzelem el a megszületésem napját, hogy az emberek nem akarták elhinni, hogy vége a háborúnak, a sok félelemnek, a rettegésnek, hogy nyugodtan dolgozhatnak, megkezdhetik az újjáépítést, a háború ókozta romok eltakarítását Véleményem szerint biztosan ném volt olyan éles határvonal, hogy tegnap még háború, ma béke. A félelem csak lassan oldódott az emberekben. Hogy miit jelent számomra ez a szó: béke? Biztonságot, nyugodt, boldog életet jelent. RUSZ GYÖRGY: — Édesanyámtól tudom — édesapám 1947-ben meghalt —, hogy terhessége idején még a háború borzalmaitól kéllett rettegnie. Terhesen, az óvóhely pincéjében órákat, n'apokat töltött el, a kismamáknak szükséges nyugalmat, alapvető táplálkozást nélkülözve. Ezt szinte elképzelhetetlennek tartom. Azt, hogy a szüleim mit éreztek, és a béke híre mit váltott ki belőlük, negyven év után is nagyon nehéz megfogalmazni. Sokan próbálják az irodalomban, a filmekben, visszaemlékezések leírásával megörökíteni, de az események olyan nagyok és mélyek, hogy ehhez nem negyven év, hanem négyszáz év is kevés lenne! Mit jelent számomra ez a szó: béke? Családomat, fele*4 Pappert Lajosné Ru$jz György X Czimmer József Úri Endre ségemet, gyermekeimet, otthonomat, környezetemet, munkatársakat, barátokat. Pócsi László Elképzelhetetlennek tartom, hogy az újjáépített országokat, városokat ismét lerombolják, a behegedt sebeket váláki ismét feltépje. Hogy ez soha ne történhessen meg: akarnunk kell" a békét, harcolnunk kell a békéért. Arra kell törekednünk, hogy azok. akik nem a béke első napján, hanem valóban békében születtek, a békét, ezt az örökségbe kapott nagy vívmányt minden körülmények között örökre megőrizzék. CZIMMER JÓZSEF: — Sokgyermekes munkáscsalád tagjaként születtem Pakson. Szüleim emlékezése szerint május 9-én a paksi kommunisták, a Rajcsányi házaspár vezetésével azonnal megkezdték községünk főutcájának fellobogózását. Ahogy a nap ment élőre, úgy ocsúdtak az emberek: béke van. Ahogy nekem elmondták: az arcok mosolygósabbá váltak, kedvesebb és vidámabb lett a beszéd. Szinte minden paksi túlélő a háború végéről beszélt ezen a napon és a jövőt tervezgették, a jövő értelmes életéről folyt az eszmecsere. . Tudom, hogy a béke fogalma azoknak, akik végigélték a háborút, több, mint nekünk, akik csak közvetett élményékből tudjuk, mit jelent a pusztítás. Van, amiben nekünk is, nekik is a béke ugyanazt jelenti: szabadságot, a boldogság, az értelmes emberi élet lehetőségét. Nekem a béke az értelmes murtkát, a megélhetés biztonságát, a boldogulás lehetőségének széles skáláját, a biztonságot, az általános társadalmi fejlődés lehetőségét jelenti. Mindennapi munkánkkal e célok megvalósításáért dolgozunk. Életünk nem csupa nagybetűs ünnep, a nehézségek és az örömök együtt jelentkeznek. A küzdelmet a nehézségek legyőzéséért — ezt is jelenti nekem a béke. UR1 ENDRE: — Szüleim és ismerőseim elbeszélése szerint rendkívüli nap volt 1945. május kilencediké. E nap hajnalán ágyúdörgés rázta meg Debrecent Az emberek aZt hitték, hogy újabb hadiesemények készülnek. Kimentek az utcára, és akkor, ott értesültek arról, hogy a béke diadalát ünnepli a város. E naptól engem a „béke gyermekeként” emlegettek. Szüleim akkor még csak reménykedtek abban, hogy rám jobb jövő vár. Ha háborús témájú filmet nézek, vagy e témával foglalkozó könyvet olvasok, mindig örülök annak, hogy nem éltem át mindazt, amit a filmszalagokon, a könyvek lapjain megörökítettek. Ilyenkor mindig arra gondolok: tennem kell azért, hogy a fiiam se ismerje meg soha a valóságban a háború borzalmait. Számomra a béke meghozta mindazt, ami a szüleimnek csak álomképekben jelent meg: a tanulási lehetőséget, az érvényesülést. Elégedett, boldog embernek érzem magam, mivél kitűzött céljaim, vágyaim eddig teljesültek. Még kedvenc időtöltésemnek is hódolhatok — szabad időmben zenélek. Mindez a negyven békés év eredménye. Sz. J.
