Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

1985. május 9.

KÉPÚJSÁG

Szepesi Attila:

Zsálya

Zsálya, zsálya kék virága hajnali szélben illatozik.

Döngő dongó mézért szállja, zúg körülötte a sűrű csalit.

Szalvétának - zsebes asztalterítő

Bár kevesebb — a mosást kiiktató munkával jár, ha egy háztartásban az étkezéshez papírszalvétát használnak, mégis vannak, akik inkább a textilből készült asztalkendőket kedvelik jobban, ötletünket azoknak szánjuk, akik tudnák és szeretnek varrni.

Az alkalmi méteráruüzletekben szép színű, modern mintájú és olcsó árban kaphatók a duplaszéles vásznak, amelyekből érdemes annyit venni, hogy varrhassunk belőle egy nagy asztalterítőt. Olyan térítőt, amelyre — a család létszámához igazodva — letűzött zsebes tárolót varrunk. A zsebekre ráhímezhetjük a monogramokat. Az anyagból ezután kiszabjuk a tetszés szerinti méretű asztalkendőket is, ezekbe szintén belehímezzük a kezdőbetűket, és mindenkinek a tasakjába belehelyezzük a szalvétát is. Étkezés után mindenki visszarakja összehajtva a helyére.

Kismosás - nagymosás

A fiatalok, kezdő háziasz- szonyok sokszor tanácstalanok, hogyan kell helyesen végezni a mosást. Hiszen nagyon sokféle új textília és mosószer van forgalomban. Melyik mosószert vásárolják a kismosáShoz, amikor kézzel mosnak ki egy pár darabot, és milyen mosószert használjanak a nagymosáshoz, hogy patyolattiszta legyen a ruhanemű.

Néhány tanáccsal szívesen segítünk. Először a szennyes ruhanemű mosásra történő előkészítéséről beszéljünk. A szennyest ne tároljuk hosz- szú ideig, mert a ruhába evődött szennyeződést nehéz eltávolítani. Mosás előtt a ruhát gondosan válogassuk szét textilféleségek (műszál, gyapjú, pamut stb) és szín szerint. Ezután meg kell állapítanunk, hogy egyes textíliák mosásához milyen mosószer és mosási eljárás szükséges. Ügyeljünk arra is, hogy csak ép holmit tegyünk a mosni valók közé, mert a nedves textília szakítószilárdsága csökken, s így a kis hibából könnyen lesz nagy szakadás a mosás során.

A mosást megelőző folyamat a ruhanemű áztatása, amely nagymértékben fellazítja a szennyeződéseket, sőt egy részüket el is távolítja. Az áztatásnál nagyon jó az a régen bevált gyakorlat, mely szerint a ruhát egy éjszakán át hagyjuk az áztatólében. A színes ruhaneműt elég egy-két órán keresztül áztatni, de csak akkor, ha színtartó. Az áztatóvíz 30—40 Celsius-fokos legyen, 10 liter vízhez kb 3 evőkanál áztatószer szükséges. Felhívjuk arra a figyelmet, ha az áztató- vagy mosószerből az előírt mennyiségnél többet használunk, nem cselekszünk helyesen, mert nem lesz tisztább a ruhanemű. Inkább pontosan tartsuk be a mosószeres dobozokon lévő használati utasításokat, így érhetjük el a legjobb eredményt.

A 30 literes háztartási mosógépbe egyszerre másfél kiló ruha fér. Először tegyünk a vízbe 10 dkg mosóport, majd minden két adag ruha kimosása után 5 dekát. A ruhanemű gépi mosásának ideje — a szennyezettség fokától függően — 2—6 perc. Mosás közben ügyelnünk kell arra, hogy a víz mennyisége ne süllyedjen a megjelölt vonal alá.

Közkedveltségnek örvendenek a „bio” szóval jelölt, enzimtartalmú áztatószerek, amelyek friss gyümölcsfoltok, vér stb eltávolítására is alkalmasak. Ilyen termékek a BIO TOMI, a BIOMIX, a BIOPON. A FLÓRA SZUPER és FLÓRA áztató- ás előmosószerek erősen szeny- nyezett textíliákhoz használhatók. Nyloningek, fehérneműk, blúzok, függönyök áztatásához használjunk NYLON FEHÉRÍTŐ ÁZTATÓ készítményt, amely megakadályozza a nylonholmik elszürkülését, sárgulását. Kitűnő készítmény a FLÓRA- SZEPT, amely nemcsak fehérít, hanem fertőtlenít is.

A fél- és teljes automata mosógépekhez csak az ún. csökkent habzású mosószerek alkalmasak. A mosószerek dobozain fel van tüntetve, milyen hőfokú vízben

fejtik ki a legjobb mosóhatásukat. A BIO AUTOMAT és a TOMI SZTÁR bármilyen hőmérsékletű vízben hatásosan eltávolítja a szennyeződést. Gépi és kézi mosáshoz egyaránt használhatók az univerzális mosószerek, amelyek kis és nagy hőmérsékleten egyformán jó hatásfokkal mosnak. Ilyen például a TOMI EXTRA, COLUX mosópor, az UNIMO folyékony mosószer stb.

Finom textíliák kézi mosásához használható semleges kémhátású mosószerek: a

TOMI SZUPER és az IDEÁL ’69 mosópor, a FERTŐTLENÍTŐ MOS 6, az ULTRA LUX és a KOMFORT folyékony mosószer, valamint a SZUPER MOS 6 mosókrém. Az erősebben szennyezett ruhához ULTRA-pasztát használjunk. Ha véletlenül a fehér ruhán foltot ejt egy másik nem színtartó ruha, ezt SILVIA kelmeszíntelenítővel távolíthatjuk el. Ez kifehéríti a megsárgult régi vászonruhát is. Nylonfehérnemű fehérítésére is alkalmas.

Mosás után fontos művelet az öblítés. A ruhát 4—5- ször öblítsük ki. Az öblítővíz hőmérséklete fokozatosan csökkenjen öblítésenként. A csecsemők holmiját ajánlatos még többször kiöblíteni, mert a csecsemő bőre nagyon érzékeny, és a mosószermaradványtól különböző bőrpanaszok Léphetnek fel. Az utolsó öblítővízbe tegyünk BIP-, KOMFORT- vagy UNIFIX-öblítőt és a tiszta ruhát 10—15 percig áztassuk benne. Ettől a ruhanemű puha fógásúvá válik, és kellemes illatú lesz.

Hátrányos Helyzetű?

Ilona negyvenéves, csinos, jól kereső, sokat dolgozó fodrásznő. Fia harmadikos gim- rtazisí. Már pontosan tudja, hogy érettségi után építészmérnöknek akar tanulni, a műszaki egyetemre jelentkezik. Valamelyik nap felháborodottan ment haza, és megélte édesanyjának: „Előzetes felmérés volit az osztályban a továbbtanulásról, és aZt mondta az osztályfőnökünk, nekem bizonyos előnyöm lesz, mert engem „hátrányos helyzetűnek” számítanák, mivelhogy te élváltál az apámtól, és egyedül nevelsz. Nagy vita kerekedett, és én tiltakoztam. Megmondtam, hogy én addig voltam hátrányos helyzetben, amíg apa itthon volt, merít az ital, meg a nők, meg egyéb dolgai milátt te csaknem fcikészülíél, és nálunk mindig ízzott a levegő. Megmondtam, hogy én azóta nem vágyók hátrányos helyzetben, amiiőta ketten, nyugodtan, jókedvűen élünk ...”

Az asszony lelke mélyén igazat adott a fiának, és csak annyliit próbált néki meg-, magyarázni, hogy azért igazán jó helyzetben azok vannak, ahol szereiéiben és nyu- gálomlban mind a két szülő együtt neveli a gyerékét. Abban azonban igaza van, hogy a pokolian rossz házasságnál jobb ez az állapot.

Azt hiszem, Ilonának és a fiának igaza

volt. Válóban nem könnyű egy gyereket egyedül nevelni, az elvált szülők gyereke nlines minidig a legjobb helyzetben. A család apávágányával együtt az igazi. Ám azzal is egyetértek, hogy felesleges — és sértő! — az egyik szülőjével élő, de ott békében, szeretétben, anyagilag kiegyensúlyozott körülmények között nevelkedő gyereket „hátrányos helyzetűnek” bélyegezni. Mert bélyeg az, bármennyire is a jó szándék, a segíteni akarás szülte a fogalmat.

Sőt, az sem biztos, hogy a kulturált módon elvált szülők gyermekének esetleg nem jut-e több mindkét oldalról a szülői szeretedből, mint esetleg családban, de áldatlan körülmények között nevelkedő sok társának.

Valahogy így, az egyéni eseteket nézve, és nem a mechanikus „mutatókat” ráhúzva kellene megállapítani azt, hogy ki szorul több segítségre azért, mert Valamilyen okból hátrányos a helyzete.

Tanév vége felé közeledve, az általános és középiskolák legfelsőbb osztályaiban különösen szükség Van erre az egyenkénti odafigyelésre, a nem mechanikus, hanem Valóságos minősítésre még akkor is, ha a rubrikák határait át kell törni velük.

(sárdi)

Balesetek a háztartásban

Évente megjelenik az újságokban az Állami Biztosító statisztikája az otthoni, háztartásokban történő balesetekről. Volt olyan év, hogy 170 ezer errtbernek fizettek kártérítést ilyen címen, s mint közölték, nemhogy csökkenne, inkább évente legalább 10 százalékkal nő a károsultak száma — legtöbbször saját elővigyázatlanságukból. Az okok között is első helyen az esések vezetnek, vagy egy súlyos tárgy zuhanása okoz balesetet. A barkácsolás is ezerszám szedi az áldozatait, itt a szem forog elsősorban veszélyben.

Az otthoni balesetek legtöbbje a fürdőszobában, konyhában keletkezik. A fürdőszoba — ha használat közben és utána nem takarítják fel gondosan — általában nedves, csúszós. A nehezebben mozgó idősebbeket a kádból való kiszállásnál fenyegeti a legtöbb baj, különösen ha a kád beépített, és nem tudnak a peremére kapaszkodni. A bordatörés még elviselhetőbb, azonban egy esetleges combnyaktörés (az ötven éven felüli nőknél nagyon gyakori) már életre kiható ártalmat jelent, s az egészen öregeknél végzetes kimenetelű lehet.

Védekezésül célszerű, ha a lakásfelszerelési üzletekben kapható gumialátétes fürdő- szőbaszőnyeget terítjük a kád és mosdó elé, de kapható kád aljára fektethető csúszásgátló is. A legjobb védekezés azonban a megfelelő szögben falba süllyesztett kapaszkodófogantyú felszerelése.

Ma -már nálunk is léteznek a kád szélére, vagy mellé, a burkolatra rögzíthető emelők, fordítószékek, amelyekkel a mozgássérültek is biztonságosan ki-beszállhatnak a vízbe.

A másik fokozottan balesetveszélyes hely a konyha. Ismét az idősebbek figyelmét kell elsősorban felhívni: főzés közben a polc eléréséhez ne álljanak sámlira, székre. Szédülés vagy csökkent látás miatt mellélépnek, aminek végtagtörés lesz az ára.

Sok bajt okoz a csökkent- látás: mellévágnak, -ütnek, a körömsérülések nagy része így keletkezik, vagy megszalad a konzervnyitó, s hegye a bőr alá fúródik. Veszélyes szokás, ha a mosogatóba használat után csak úgy bedobják az eszközöket. Felfelé áll a kés éle, a pohár eltörhet, a zománc lepattan.

A gépesített konyha számtalan háztartási eszköze is lehet veszélyforrás, ha nem tartjuk be pontosan a használati utasítást. Igen sok bajt okoz a villamos szeletelőgép. Ehhez mellékelnek egy sínben mozgó tolókát, ne legyünk lusták használni.

A konyhai balesetek másik nagy csoportja az égés-forrázás. A fövő ételbe öntött víz felcsapó gőze, a lábasfödő megemelésekor kivágódó ételgőz, a sercegő zsír súlyos baleseteket okozhat. Rendkívül rossz szokás a forró anyaggal teli edényt a tűzhely, a bútor szélére kihúzni, s főleg a földre tenni. Bárki megbotolhat benne, meglöki, lerántja, s kész a baj.

KOMÁROMI MAGDA

Csigaszámtan

írjatok az üres négyzetekbe olyan számtani jeleket, hogy a megfelelő alapműveleteket folyamatosan elvégezve, csigavonalban kiala kuljon az előre beírt vég eredmény!

2

5

■——— 8

ioJ

t

4

3

0I=t’-|-e—SH-z:8 :satf3jaaj\[

Az ÉPTEK—TÁÉV Házépítők Boltja

munkatársakat

keres

az alábbi munkakörök betöltésére:

— 1 BOLTVEZETŐ-HELYETTES

(villanyszerelési anyagismerettel rendelkezők előnyben),

— 2 PÉNZTÁROS.

Jelentkezés:

személyesen, szakmai tevékenységre kiterjedő önéletrajzzal a Tolna megyei ÁÉV munkaügyi osztályán, Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 10.

(132)

Deák Mór:

A hirdetések

— Mióta ennél a hirdetési újságnál dolgozik, semmire sincs ideje — ráncolta ta homlokát Piszka, a megzöldült tengerészbaba.

— És nemhogy velünk, .de még a Dórával sem játszik — mondta 1szomorúan Jázminka.

— És nem is ír >— jegyezte,meg Csicsika, a világszép alvóbaba. — Se verseket, se |novellákat, se meséket.

Piszka, ia titkos /költő fölkapta a fejét.

— No, az imég mem volna olyan nagy baj — /jelentette ki. írok én helyette is. És persze, sokkal jobbakat. '

— De Dóra apukájának már a Garzon szekrénysort is éjjel kell összeeszkábálnia! — csuklóit Szörpike, az ivóbaba. — Dolgozik nappal, dolgozik léjjel, dolgozik minden hétvégén!

— Vajon'miért? — töprengett Jázminka.

— Hogy eltarthassa a Dórát, a Dóra anyukáját, meg minket is! — felelte Csicsika, az ásitozó világszép.

— Az lenne jó, ha /abból élne, amit szeret csinálni — mélázott Jázminka. »— Amikor verset ír,'olyan jókedvű!

— Ugyan — legyintett Piszka —, ia versírásból csak az igazán nagyok élhetnek 'meg. Mint például én!

— Ha mindenki azt csinálná, amit szeret — hadarta izgatottan Puszáló, a mindig csókolózó barnamackó —, akkor én a mézevésből akarok élni!

— Én meg a szörpintésből! — itódította Szörpike.

— Én az alvásból! — így Csicsika. Ám Piszka leintette őket.

— Dóra apukáján ezzel nem segítünk — figyelmeztette a babákat. '■— Inkább /derítsük fel, mit is tehetnénk.

Az íróasztalon ott terpeszkedett egy hirdetési újság.

— Dohány utca kettő 1szám alatti — böngészte Jázminka az apró betűket —, tanácsi, erkélyei, napos, első emeleti lakásomat elcserélném Dohány utca kettő szám alatti, tanácsi, erkélyes, napos, első emeleti lakásra. Érdeklődni lehet a Dohány utca kettő szám alatti, tanácsi, erkélyes, napos, első emeleti lakásban. Hát, /ez nem túl 'érdekfeszítő! — fejezte be Jázminka.

— De hiszen ez ugyanoda cserél! — nevetett Piszka, tt megzöldült tengerészbaba.

— ,A Dóra apukája meg ilyeneket olvas nap mint nap! — fűzte hozzá Csicsika.

— Vajon miért cserél ugyanoda? — értetlenkedett Jázminka.

— Mert biztos únja a régi lakását — vágta rá Szörpike.

— Miért, |te nem cserélnéd lel szívesen a Dóra apukáját a régi Dóra apukájára? — dörmögte IPuszáló.

Piszka nagyot kiáltott.

— Ez az! — tapogatta meg a vnindig csókolózó barnamackó hátát. — Hirdetéseket fogunk föladni!

Amikor másnap .este Dóra apukája hazatért, fölkattintotta a villanyt, leült a babapolc elé. Nem nézett a szeppenten várakozó babacsapatra, csak tkisimította a >gyűrött cédulácskákat, s fennhangon olvasni kezdett.

— Dóra apukájának a \kevés szabad idejét többre cserélem. Érdeklődni lehet: Babapolc, Jázminka. Dóra apukájának a rosszkedvét mosolyra cserélném. Érdeklődni egész nap Csicsikánál lehet. Dóra apukájának a fáradtságát nyaralásra cserélném. Ha lehet, málnás Imellé. Puszáló mackó, Babapolc. A Dóra szomorú apukáját a Dóra régi, jókedvű apukájára cserélném. „Csak ő jöhet számításba" jeligére írjanak Ször- pikének, cím: Babapolc. Dóra apja verset ír, rosszkedvére az az tír, ihletet és ötletet kérünk: bármilyen lehet! Piszka költő, Babapolc.

A Dóra anyukája nesztelenül megállt a Dóra apukája mellett.

— Mik azok ott a /kezedben? — /kérdezte aggódva.

A Dóra gpukája fölemelte a jfejét. Szeme szivárványlott.

— Semmi — 'mondta halkan. — Semmi. Hirdetések.