Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

1985. május 8. Képújság 5 Készülődés a nyárra. ££°!3|S*Í növények kifejlődnek és termést érlelnek; nálunk június, július, au­gusztus hava. A csillagászati számítás szerint itt, az északi féltekén a június 21-i napfordulótól a szeptember 23-i napéjegyenlőségig tart. Az egzakt megfogalmazáson túl azonban, a nyár, mint fogalom sokkal tágabb, színesebb, mindenkinek mást mond. A forró, meleg időjárá­son túl, a legfontosabb mezőgazdasági munka, az aratás mellett so­kaknak a pihenést, üdülést jelenti, a diákoknak pedig természetesen a „nagy szabadságot", a vakációt. De használjuk átvitt értelemben is, az emberi élet ifjúkor és öregkor közé eső szakaszára, melyben a testi erő, szellemi képesség rendszerint a legteljesebb. Érzékeny lelkű embertársaink, a költők is számtalanszor mgidézték, megéne­kelték a nyarat. Tavaszi munkák után aratásra készülés A mezőgazdaság nyári elő­készületeiről Bea József, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának csoportvezető­je fest általános, megyei ké­pet: — A tavaszi munkák befe­jeződtek, hiszen a legna­gyobb területű tavaszi nö­vények vetése a kukorica kivételével megtörtént. A kukorica vetéséből is alig egy-két százalékos nagyság­rend van már csak hát­ra. Elsősorban a hibrid kultúrák, mélyfekvésű víz­nyomásos területek van­nak vissza. Két alapvető dolog zavarta a tavaszi mun­kákat: a krónikus alkatrész- hiányok mellett a döntő fon­tosságú műtrágya és nö­vényvédő szerek átmeneti és nitrogén esetében hosszan tartó hiánya több üzemben. — Mivel a gépműhelyek­ből a tavaszi munkákhoz szükséges gépek kikerültek, így a legfontosabb nyári kampánymunka, az aratásra való felkészülés kezdődött meg a műhelyekben a kom­bájnok javításával. Ez a nyári felkészülés első komoly mozzanata, melyet természe­tesen követ majd a betaka­rításban résztvevő vala­mennyi gép ütem szerinti javítása. A jelenlegi állapo­tot úgy összegezhetjük, hogy pillanatnyilag ezt a munkát még különösebb alkatrészhi­ány nem gátolja. Gunaras várja a vendégeket Gunarasban idén a szoká­sosnál többet áldoztak a nyári felkészülésre, a szük­séges fenntartási munkála­tokon kívül új beruházások­kal gyparapították a fürdőt. Bőrnagy Ádám, az üzem- mérnökség általános vezető­helyettese a következőkben foglalta össze: — Most sem maradhattak el a szokásos felújítási mun­kák szezon előtt, a nyár kü­szöbén. A park. és terepren­dezés mellett felújítottuk, festettük a két gyermek-, két felnőtt ülő-, és a sport­medencét. Elvégeztük az öl­tözők, kabinok, pénztárak meszelését, kerítés festését, egyszóval a csinosítási mun­kákat is, felújítottuk a csó­nakokat. A termálkutakban is megtörténtek a szokásos felújítások, fertőtlenítettük a medencék töltőfejeit. Mindez az előző évekhez hasonlóan megközelítően 450 ezer fo­rintéit tett ki. Ezúttal vi­szont nagyobb értékben épül­tek új létesítmények, össze­sen 1,6 millió forintot ért el az új beruházások összege. — Meg kell említeni az új csónakkikötő építését, ami 15 csónak és két vízi bicikli tá­rolására lesz alkalmas. Ezen­kívül mintegy 50 méter hosz­szúságban gazdasági heton- utat építettünk, így megkö­zelíthetővé váltak a fürdő területén a vendéglátóipari egységek. A régi lángos- és palacsintasütőt leromlott ál­laga miatt lebontottuk, s he­lyette az Unió ipari szövet­kezet kivitelezésében újat hoztunk létre, mégpedig olyan elhelyezéssel, hogy a strand területén kívülről, az utcáról is hozzáférhető le­gyen. Ivókutakat alakítot­tunk ki, így a három csap közül kettőből hűtött, egyből meleg termálvizet fogyaszt­hatnak a vendégek. A Vízmű vállalat három vendégszobá­ját bővítettük, korszerűsítet­tük, így dolgozóink is kul­turáltabb körülmények kö­zött üdülhetnek, pihenhet­nek. A legnagyobb hordere­jű azanlban mindenképpen az új, mintegy 1 kilométer hosszúságú termálvezeték le­fektetése volt a D—5-ös kút- tói a fürdőig, amivel jelen­tősen javult a termálvíz- ellátás. — Strandfürdőnk egyéb­ként már április 28 óta nyit­va áll a melegvizes meden­cékkel a nagyközönség előtt, május 15-től pedig a hideg­vizes sportmedence is fogad­ja a vendégeket. A gemenci kirándulóközpont A Szekszárd közelében hú­zódó gemenci erdőt 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvání­tották. Ez az intézkedés újabb és újabb feladatokat jelentett elsősorban a Tolna Megyei Idegenforgalmi Hiva­talnak, így vezetőjének, Wieszner Györgynek is. Vele beszélgetünk az idei évad felkészüléséről, a ven­dégek fogadásáról. — Magyarország mind­egyik megyéje más-más lát­nivalót, eltérő hangulatot kí­nál — kezdi Wieszner György. A tolnai tájak a mai turizmus legnagyobb „hiánycikkében” a csend­ben, nyugalomban és kikap­csolódási lehetőségekben bő­velkednek. Gazdagodást je­lent a régi gemenci kirán­dulóhely áttelepítése. Ami Keselyűsben volt, most a Szilágyfok térségében kap helyet. Ez közelebb lesz majd a városhoz... — A terveink szerint idén nyáron nyithatjuk a szi­lágyfoki kirándulóhelyet — teszi helyére a tervrajzokat Wieszner György. Ez azon­ban feladataink egy része csupán. Gunarasban befeje­ződik a szabadtéri színpad építése, Mórágyon a turista- ház mögött kempinget ala­kítunk ki. Itt és Váralján most érik be propaganda- munkánk gyümölcse, hiszen a falusi turizmus ezen a két helyen nagy lendületet vett. Mi úgy fogalmazunk, hogy az idei nyár is telt házasnak ígérkezik kempingjeinkben, csak jó idő kell hozzá... Az oldalt készítették: Be­csi Kiss János, Ékes László, V. Horváth Mária, Kapfin- ger András és Takács Zsu­zsa. KoraI le Üjra megtréfált bennünket az időjárás, idén most már nem először és meglehet, hogy nem is utoljára. A télnek valahogy semmiképpen nem akart vége lenni, jócskán a márciusba nyúlott, most pedig hasonlóképp állunk ,az „újjáéledés" évszakával. Kevés jele mutat­kozik annak, hogy megadná magát, kitartóan bosszant valamennyiünket szeszélyeivel, változékonyságával. A hirtelen zápor, ami nem ritkán a nyakunkba zúdul, korántsem emlékeztet a langy májusi esőre, akkor sem, ha állítják: „aranyat ér". így korainak tűnhet vállalkozásunk, hogy a nyári készülődéseket bemu­tassuk. Pedig, ha fogvacogva, meleg pulóverben is, de készülnek a családok a „nagy szabadságra”, a diákok a vakációra, s a kereskedelem, vendéglátóipar, az ide­genforgalom fogadásukra. Mert őszintén szólva, a nyár legtöbbünk számára csak ezt jelenti, a pihenés, üdülés, kikapcsolódás időszakát, azt a néhány hónapot, ami­kor a szalmaláng-szerelmek születnek, s a kirándulá­sok, közös túrák, együttlétek emlékképei rögződnek. Tizenháromezren táborban Az „áliigvölt (vlam)” tavasz­ban — mllközben százszor el­mondjak, hogy nem az év­szaknak megfelelő az időjá­rás, titokban bízunk abban, hogy a következő évszak, a nyár jobb lesz. Már készü­lünk is rá. A szülők mellett, akik a beutalókat igyekeznek igénybe venni, „szerezni”, a gyerekek is készülődnek, igaz, nemcsalk a családdal együtt töltendő szervezett turnusokra, hanem a tábo­rokba is, azért, hogy a ro­mantikus úttörőnyár részesei lehessenek. Ha a statisztikai adatokat megnézzük, könnyen meg­állapítható a 6—14 éves kor­osztály létszámát tekintve megyénk — országos viszony­latban — a legtöbb gyereket tudja táboroztatni. Az idei rv nitricg evőidé cgj'iiv icg­nagyobb örömét a vízi spor­tok jelentik gyermekeiknek, felnőtteknek egyaránt. A sok lehetőség közül az elmúlt évek nagy slágere, a szélvi­torla hódít még bizonyosan az idei nyáron is, bár nép­szerűségével vetekszik a ka­jak, a csónak vagy a vitor­lás. A fontos, hogy víz, me­nyáron 13 ezer Tolna megyei úttörő, ültetve kisdobos ve­het részt a különböző tábo- jok munkájában, illetve töl­tenek el kellemes napokat a Balaton partján, a Szekszárd meütetti Sötétvölgyben, Ten- gdlioen, Fadd-Domboriban, Zánkán, Csillebércen, vagy hátizsákkal a hátukon, a kü­lönböző országjáró vándortá- borók útvonalain .. . Ezeken kívül külföldi — 'NDK-beli, tairtbovi és franciaországi — jutalomúton is részt vesznek a pajtások, valamint 8 Tolna megyei úttörő — az országos delegáció tagjaként — Kubá­ban, Csehszlovákiában, Ju­goszláviában, Ausztriában, Lengyelországban és az NDK- ban — tölt el remélhetőleg fetejtehétetlen napokat. A tengéliei kisdobostá borban leg, napsütés, no meg az enyhe szellő együtt legyen. Nem szabad azonban megfe­ledkezni egy legalább ilyen fontos dologról, az úszásról. Nemcsak biztonságot ad, de egészséges kikapcsolódást is jelent. Sokan már év köz­iben megpróbálják az alap­mozdulatokat elsajátítani, 500 kéknyalkkendős tölti majd el kellemesen a nyarat. Azért, hogy a gyerekek álma beteljesüljön, a felnőt­tek már munkához láttak. A szokásoknak, hagyományok­nak megfelelően, társadalmi munkával ezekben a napok­ban már csinosítják a me­gyénk területén Tévő négy, és a Baliaton-parti öt tábort. A pedagógus-úttörővezetők is készülődnek. Vüdám, ötletek­ben gazdag, csélekedtető programokat terveztek. Min­den turnusban a keretet a VIT szelleme — béke, barát­ság, szolidaritás — jellemzi. Igaz, még bő egy hónap van hátra a kapunyitásig, de a készülődés már azt sugall­ja, vidám napok elé nézhet­nek a kék-, illetve vörös- nyakkendősök. mások a szabadság alatt sza­kítanak rá időt. A tavalyi adatok szerint a megyeszék­helyen 96 felnőtt és 428 gyer­mek vett „részt szervezett úszásoktatásban, s rajtuk kí­vül persze sokan voltak, akik barátok, ismerősök segítsé­gével ismerkedtek az úszás rejtelmeivel. Véletlenül sem szeretnék elfogultnak látszani egyik évszakkal szemben sem, hi­szen jól tudom, hogy min­degyiknek megvannak a ma­ga szépségei, jellegzetességei, örömei, gondjai, illetve az utóbbi kettő nekünk van meg az évszakokkal szemben. Csak teljesein ötletszerűen mondjunk valamit mindegyik évszakról, pontosabban az azt megelőző készülődésről. Az őszt várjuk, mert közeleg a szüret, a gyerekeknek kezdő­dik az iskola. A tél? A nyu­galom megtestesítője. Már régen nem a hosszú estékre, de valahogyan mégis csak azoknak a halvány mását idéző kellemes órák meghitt­ségére vágyakozva készülő­dünk. A tavaszt pedig Való­ban reszketve várjuk, a ki­keletet, a kerti munkát, a napfényt. S a nyár? Mert most mégis csak arra készü­lődünk ... Megfeszített, de mégis szép, ugyanakkor izgalmas hetek a mezőgazdaságban, a csúcsmurtkák eljövetele. Csú­csok a közlekedésben, és va­lamiféle csúcsok a magán­életben. Hogy az Utóbbival kapcsolatban mire is gon­A várva várt dolok? Természetesen a nya­ralásra, a családok valóban együtt töltött egy-két hetére, az üdülésre, a lazításra. S Vajon ennék is ilyen nagy jelentősége lenne? A válasz természetesen csak az igen lehet. Mert gondoljuk csak mag! A nyár az az évszak, melyre a .hosszú téli esté­ken”, a zöldülő tavaszon tu­datosan és programot tervez­ve készülődünk. (A többi év­szak is természetesen tudato­san télik: munkával és tanu­lással. Csakhogy a nyár, az vaiáhogy eltér a többitől.) Szóval a nyárra váló készü­lődéssel kapcsolatban olyan érzésem van, hogy meghatá­rozza a többi évszakunkat: a jórészt pihenésre és a csa­ládra szánt, s áhított napok sikere bizony rányomja bé­lyegét a következő hónapok­ra. Csöppet sem bonyolult ez az egész. Mert ugyan, mi is határozza meg a nagy dolgo­kat? A kis. néha talán jelen­téktelennek tűnő apróságok sokadalma. Ezek között fon­tosként említhetjük a nyara­lást, melynek kiegyensúlyo­zott, könnyed nyugalma bi­zony hozzájárul az év többi részében végzett munka, al­kotás sikeréhez, a jó közér­zethez. az akadályok könnyed legyőzéséhez, a gondok meg­oldásához, a legkülönfélébb ötletek kipattanásához... és folytátható a sor a végtelen­ségig. Tehát készülődünk a nyár­ra, a jórészt munkával töl­tendő nyárra, melynek csak egy kis részét tesZi ki a szabadság, a kempingezés, az üdülés. Es e felsoroltak tán nem is a legfontosabb részei nyarainknak, de jelentőségük kétségtelen. Igyekezünk re­generálódni, élményekkel te­lítődve elébe állni a követ-, kező éVsZákoknák, amelyekre a készülődés — valljuk meg, — nem olyan látványos, mint a nyárra. No, és ugyanakkor reménykedjünk is, hogy a nyár, az 1985-ös nyár az iga­zi, az évszáknak megfelelő időjárással járul hozzá bol­dog, de felkészülő kikapcso­lódásunkhoz. A kicsik is a „deszkán” Vízi sportok Szépen fejlődnek a kalászosok

Next

/
Thumbnails
Contents