Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-08 / 106. szám
© IfiriEPÜJSÄG 1985. május 8. OldalHölö ’85 Kovács Béla (balról) elakadt a védőkben A Művelődési Minisztérium és a Magyar Tájfutó Szövetség május 4—5-én Kisteleken rendezte a 10. országos középiskolai tájfutó bajnokságot. A versenyen valamennyi megye egy-egy és a főváros három csapata állt rajthoz. Tolna megyét a paksi Vak Bottyán Gimnázium nyolc, illetve a bonyhádi Petőfi Sán_ dór Gimnázium egy tanulója képviselte. A rangos mezőnyben Mittler István F—15-ös kategóriában az előkelő kilencedik helyet szerezte meg és ezzel egyben az ezüstjelvényes minősítést is. A Tolna megyeiek további eredményei: F—17: ... 14. Fenyves Ferenc. N—15: ... 15. Molnár Veronika. N—17: ... 19. Ditrich Katalin. Tenisz Pakson rendezték meg a lány korcsoportos egyéni megyebajnokságot. Eredmények: Gyermek: 1. Pálosi Krisztina, 2. Varga Dóra, 3. Skach Anikó (mindhárom Paks), Márfi Renáta (Dunaföldvár). Újonc: 1. Hegedűs Katalin, 2. Skach Adrienn, 3. Hegedűs Zsuzsa (mindhárom Paks), Csigi Judit (Dunaföldvár). Serdülő: 1. Hegedűs Katalin, 2. Hegedűs Zsuzsa (mindkettő Paks), 3. Csigi Judit, Csuma Krisztina (mindkettő Dunaföldvár). Ifjúsági: 1. Lovas Erzsébet (Paks), 2. Varga Mónika (Dunaföldvár), 3. Molnár Ágnes, Baritz Anikó (mindkettő Bonyhád). Ma: Crossbar Kupa A harmadik forduló mérkőzéseivel folytatódik ma délután Szekszárdon a női kézilabda-bajnokság a Crossbar Kupáért. A mérkőzések időrendje: 15 órakor Bőrdíszmű-Egészségügyi Szakiskola, 15.50: Kórház—BHG, 16.40: Lakisz—Tejipar, 17.30: Egészségügyi Szákközépiskola—TÉV. Jó húzás volt A megyebajnokság küzdelemsorozata hétről hétre szolgál fejcsóválást előidéző meglepetésekkel,- váratlan vendéggyőzelmekkel, szurkolóriogató hazai kisiklásokkal. De ilyen a játék világa, vagy ha úgy tetszik, a szócserével élve a világ egyik nagyon népszerű játéka. Az Aparhant—Dunaföldvár mérkőzésen történt pálfordulás — szünetben 4-0-ra vezettek a vendégek — minden bizonnyal beszédtéma a sportág negyedik vonalában. A dunaföldváriak természetesen bosszankodtak a pont- vesztés miatt, a házigazdák pedig nagyon régen örültek ennyire egy otthon szerzett pontnak. Már akik a 100 nézőből ott maradtak a mérkőzés végéig. Mert tudósítónk jelentése szerint közel félszázan az aparhantiak közül a félidőben szedték a sátorfájukat. Aztán Réder János, a hazaiak edzője előállt egy újabb haditervvel. Az addig söprögető Wágert előrevitte a közápcsatár posztra, a középpályás Gecző pedig vigz- szahúzódott a helyére. Jó húzás volt! Gördülékennyé, eredményesebbé vált a hazaiak játéka. Wáger, aki több gólban is benne volt még hátvédként — 20 perc leforgása alatt kulcsfigurává vált a kiegyenlítésben. Gólpasszokat adott, a döntő fontosságú negyedik gólt pedig ő szerezte. Ezenkívül is volt még egy döntő: taktikai momentum a hazaiak számára: a vendégek háromgólos csatára, Szabó a folytatásban külön testőrt kapott Heidec- ker személyében, aki mellett már nem villogott. A jelekből ítélve a sportág negyedik vonalában sem mindig a szerencse, a pillanatnyi forma a mérvadó, hanem a pályán belül dúló „háborúnak”, a taktikának is van szerepe. — bégyé — Kisdorogi esőcseppek A Bólyi MEDOSZ vendégszereplése kettős menekülési kísérlet színterévé avatta a kisdorogi pályát. Győzni! — ez volt a jelszó mindkét oldalon. A győztes csapat ugyanis kissé már fellélegezhet. A szemerkélő esőben immár új edzővel állt ki a vendégcsapat, hátha... Az első 45 percben a bólyi csatárok villogtak jobban, de a feszesre spanolt hálók nem rezdültek meg. Félidőben hadrendet változtatott a Kis- dorog. A Berning—Kerekes cserével a csatárok számának növelése volt a cél, míg a Horváth J.—Klein helycserével a védelem megszilárdítása, a lüktetőbb középpályás játék biztosítása volt a kívánalom. Használt a változtatás. A nagyszerűen védő bólyi kapus, Hirth azonban jó formában volt, így már-már pontosztozkodás látszott a legvalószínűbbnek. Ezt tükrözte a 80. percben az egykori szekszárdi üdvöske, Márkus megjegyzése is. „Itt ma nem győztök” — mondta a Dózsát szintén megjárt Horváth Józsefnek. A most már középpályásként küzdő kisdorogi , labdarúgó mintha felpaprikázódott volna a hallottaktól, előrerobogott, és Odor erősen belőtt labdáját védhetetlenül fejelte a hálóba. Az esőfüggönyön keresztül ekkor a 81. perc volt leolvasható a villanyórán. Ez volt a mérkőzés egyetlen gólja, de döntő gólja. — bittner — Bosszankodtak és örültek Focicsemege! Városi rangadó! — hirdették városszerte az ízlésesen elkészített plakátok. No, meg arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy közönségcsalogatónak a szünetekben diszkózenét és tombolát ígértek a lánggyári házigazdák. Rekordszámú közönség sereglett össze a rossz idő ellenére is a Dombóvári Vasas—DVMSE találkozóra. Amikor Dravecz játékvezető a 93. percben — hosszabbítások miatt — véget vetett a rangadónak, a nézők egy része már nem azon bosz- szankodott, hogy háromnegyed óra csúszással kezdődött a mérkőzés. Inkább azon, hogy vitatható büntetővel vesztettek a házigazdák. A Vasas lelkes hívei közül néhányan arra is emlékeztek, hogy a két csapat utóbbi három városi rangadóját rendre Dravecz játékvezető dirigálta, s mindegyik alkalommal rúgott liest a DVMSE. Tömény izgalom volt az egész találkozó. A vasutasok sorra kihagyták helyzeteiket, s mint az ilyenkor lenni szokott, a 75. percben a szemfüles Szieber vezetéshez juttatta a Vasas gárdáját. Negyed óra maradt Újvári Kálmán legénységének a fordításra, ami drámai körülmények között sikerült, örültek a DVMSE szurkolói. Közülük talán a legboldogabb Kelemen Béla volt, akinek a belépőjegye is nyertesnek bizonyult a szünetben megtartott tombolán. Nyereménye az a futball-labda, amelyet a mérkőzés előtt a két csapat játékosai aláírásukkal láttak el. — gaál — Miért nem vállalta? HetVenhárom percig úgy tűnt, hogy jóvátehetetlen hibaként, mi több óriási luxusként íródik be a Szekszárd— Szolnok NB Il-es találkozó krónikájába a lila-fehérek első félidőben kihagyott 11- ese. A szolnokiak állandósult offenzívája közepette érkezett el a 40. perc, s annak a legnyugodtabb idegrendszert is alaposan megviselő történései. Segovits játékvezető Selmeczi buktatásáért határozottan ítélte meg a büntetőt. A lelátóról a nézők, meg az újságírók is csak azt láthatták, hogy némi bizonytalanság lett úrrá a dózsás játékosokon. Aztán meg azt, hogy Somodi indult elvégezni a büntetőrúgásit. A közönség soraiból néhányan Kovács Bélát követelték, aztán pedig, miután Boros, a Ti- sza-partiak kapusa hatástalanította Somodi lövését — a nézők immár nagyobb csoportja szidalmazni kezdte a kispadon ülő szákvezetést. A lelátóról nem derült ki, hogy Kovács Béla nem vállalta a 11-es végrehajtását. Vajon miért nem? — kérdeztük a szőke középpályástól a mérkőzés után. — Állandó jelleggel én vagyok kijelölve a büntetők első számú végrehajtására. Az az igazság, hogy a Szolnok elleni találkozó kezdete előtt már tompa fejfájással küszködtem. Farkas Dezső gyúrótól kaptam egy tablettát, miközben a pályára vonultunk, s víz nélkül le is nyeltem azt, de a hatását csak lassan éreztem. így aztán amikor a játékvezető liest ítélt a javunkra, odaszóltam csapatkapitányunknak, Vargának, hogy változatlanul fáj a fejem, nem vállalom a büntetőrúgást. Kovács edző ekkor Somodit bízta meg a végrehajtással. Miután a közönség szidni kezdte a vezető edzőt, akkor szóltam a srácoknak: mégis vállalom a rúgást. Csakhogy mire odaértem a 16-osra, Somodi már nekikészülődött a rúgásnak, sőt, neki is futott a labdának. Valami azt súgta, azt éreztöm azon nyomban, hogy elhibázza. Sajnos, így is történt. Örülök azonban, hogy játékostársam, a lelkesen küzdő „Soma” a 73. percben remek felfutásával, pontos beadásával gólt készített elő, s végül is helyrehozta hibáját. Ha szerencsével is, de itthon tartottuk a számunkra oly jelentős két pontot. Ez pedig mindennél fontosabb válaszolta Kovács Béla. — fekete — Prága—Varsó—Berlin Kerékpárverseny a győzelem útján Ma rajtol a világ legnagyobb amatőr kerékpáros viadala, a békeverseny. A győzelem 40. évfordulója alkalmából nemcsak a hagyományos Prága—V arsó—Berlin útvonalat kell teljesíteniük a résztvevőknek, a teljes mezőny repülővel , „átmegy” Moszkvába, a hivatalos prágai rajtot* követően. Három napot töltenek — természetesen versenyzéssel — a szovjet fővárosban, és onnét repülővel térnek vissza Prágába. A megérkezés után a kerékpárosok a már hagyományos útvonalon folytatják a versenyt. Az első békeversenyt 1948- ban rendezték, és akikor még csak két országot — Csehszlovákiát és Lengyelországot — érintett az útvonal. A rendezők nem tudták megegyezni abban, hogy hol legyen a rajt, ezért úgy határoztak, hogy a mezőny egyik fele Varsóból, a másik Prágából indul, Véglegessé vált a magyar csapat összeállítása is. Egy újonc található közöttük, Zámbori György személyében. A szekszárdi Halász testvérek — Zoltán és László — eddig már háromszor, Sajó Péter kétszer, Szántó Lukács és Weiler Gábor pedig egyszer állt rajthoz ezen a viadalon. A magyarok az elmúlt évben csapatban a kilencedik helyen végeztek, egyéniben a legjobban Halász Zoltán szerepelt, aki huszonnyolcadikként érkezett a célba. Az idén a legjobb tíz közé kerülés a cél a csapat- versenyben. A magyar csapat szakvezetői egyéniben legalább egy sportolónkat a legjobb húsz közé várják. A jelenlegi forma alapján erre a legnagyobb esélye az egyik szekszárdinak, Halász Zoltánnak van. Halász Zoltánt, a magyar csapat tavalyi sikeremberét az elutazása előtt kérdeztük: — Már hónapokkal ezelőtt nagyon készültünk az amatőr kerékpársport legjelentősebb eseményére. Az olaszországi versenyeken is ennek reményében indultam. ,A Cooptou- rist Kupa, mint főpróba — úgy érzem —, jól sikerült. Esélylatolgató jóslásokba nem szívesen bocsátkozom. Annál is inkább, hiszen ezúttal már huszonegy ország legjobbjai vetélkednek, nagyon sok tényező közrejátszik a végső helyezésben. Remélem, legalább a tavalyi eredményemet hozom. Tizenhat év után ismét európai labdarúgó kupadöntő Magyarországon Több mint másfél évtizedet kellett várni a magyar szurkolóknak ahhoz, hogy a három rangos európai labdarúgótorna — BEK, KEK, UEFA (illetve ennek elődje, az EVK, a VVK) — valamelyikében hazai pályán láthassanak döntőt. Az érdem a Videotoné, szerdán UEFA Kupa döntőt vívnak a Real Madrid ellen. A Videoton a negyedik magyar labdarúgócsapat, amelyik eljutott a döntőig. Nyerni csak a Ferencvárosnak sikerült: 1965- ben, a VVK-ban. Döntőt játszott még az FTC 1968-ban a VVK-ban — a második találkozó a Népstadionban volt —, valamint 1975-ben a KEK-ben. Finalista volt 1964-ben a kupagyőztesek vetélkedésében az MTK is. A legutóbbi magyarországi kupadöntőre 1969 júniusában a Megyeri úton került sor, ekkor az Ű. Dózsa az angol Newcastle Unitedtől 3-2-re kikapott. A múltban tehát a hazai pálya sem a Ferenvá- rosnak, sem az újpestieknek nem hozott szerencsét, igaz, mindkét együttes hátránnyal kezdte a visszavágót. A Videoton az előző csapa- tökkal ellentétben hazai pályán kezdi a döntőt. Általános a vélemény, hogy az idegenbeli játék után a Reált nem lehet megállítani Madridban, bármekkora is a hátrány az első összecsapás után. A Videoton azonban a jelenlegi kupasorozatban többször is bizonyította, hogy vendégként sincs vesztésre ítélve. A székesfehérváriak útja a döntőig a következő: Dukla Prága 1-0, 0-0, összesítve: 1-0, Paris SG 4-2, 1-0, összesítve: 6-3, Partizán 5-0, 0-2, összesítve: 5-2, Manchester United 1-0, 0-1, 11-esekkel nyert a Videoton, Zseljezni- csar 3-1, 1-2, összesítve: 4-3. A Videoton szerdán játsz- sza huszonegyedik UEFA Kupa-mérkőzését, eddig 9 győzelem, 4 döntetlen, 7 vereség és 27-22-es gólarány a mérleg. Az ellenfél jóval szebb múlttal büszkélkedhet. A Real Madrid 1955-től 1960-ig sorozatban ötször megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, majd 1966-ban újra az élen végzett az európai bajnokok küzdelmében. A Real Madrid ezúttal így jutott a fináléba: Innsbruck 5-0, 0-2, összesítve: 5-2, Rijeka 3-0, 1-3, összesítve 4-3, Anderlecht 0-3, 6-1, összesítve 6-4, Tottenham 1-0, 0-0, összesítve: 1-0, Internazio- nale 0-2, 3-0, összesítve: 3-2. A szerdán este 20 órakor kezdődő első UEFA Kupa döntőn a francia Vautrot lesz a játékvezető. * Munkatársunk jelentette Székesfehérvárról: Meglehetősen családias légkörben zajlott le tegnap délután a Videoton oktatási központjában az első UEFA- döntő előtti sajtótájékoztató. A spanyolok ugyanis nem vettek rajta részt. Hétfőn, miután Budapestre érkeztek, azonnal a Hiltonba vonultak és elzárkóztak minden nyilatkozattétel elől. Annyit közöltek, hogy ők nem vesznek részt a sajtótájékoztatón, nekik más programjuk van. Néhány lerázhatatlan magyar újságírónak azért annyit mondott Luis Molvy technikai vezető, hogy csapatuk támadni fog, és erről csak akkor mondanak le, ha a Videoton mást kényszerít rájuk. Kovács Ferenc kissé pesz- szimistán ítélte meg csapata helyzetét, majd azt mondotta, olyan minimális hátrányt lenne jó szerezni, amely Madridban behozható. Példátlan a sérüléshullám: Má- jer, Csongrádi után Végh is súlyosan sérült, és utóbbi játéka nagyon bizonytalan. A két sárgalapos Szabó szintén nem lehet ezúttal a küzdőtéren. Ha győz a magyar csapat, akkor az megint a szív és a lelkesedés diadala lesz és egyúttal kritika is a többi magyar élcsapat részére, hiszen a Videoton egészen egyszerű eszközökkel jutott el idáig. Szakmailag óriási gond, hogy csak „kinevezett" csatársor van, és úgy néz ki, hogy a góllövés a hátsó emberekre vár. A Videoton várható összeállítása: Disztl P., — Borsá- nyi, (Végh), Disztl L., Csuhay. Horváth G. — Palkovics, Wittmann, Vaszil, — Burcsa, Novath, Vadász. A kispadon: Koszta, Gyenti, Faddi, Gazdag, Fuis. BÁLINT GYÖRGY A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT felvételre keres váltóműszakos villamos üzemviteli munkakörbe: VILLAMOSIPARI TECHNIKUMMAL rendelkező ELEKTRIKUSOKAT. Havi bérezés a besorolási rendelet szerint + munkahelyi, -f- váltóműszakos pótlék és rendszeres prémium. Munkásszállítást 50 km-es körzeten belül tudjuk megoldani. Szükség esetén munkásszállást, megegyezés esetén lakást biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban — részletes szakmai tevékenységre is kiterjedő önéletrajzzal — az üzemgazdasági főosztály terv- és munkaügyi osztályára kérjük. Cím: 7031 Paks, Pf.: 71. (257)