Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 105. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. május 7., kedd. Mai számunkból AZ ÜT VÉGE (2. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) TOVÁBBRA IS HULLÁMVÖLGYBEN (6. old.) MŰVEZETŐ KERESTETIK (3. old.) Elutazott hazánkból Daniel Ortega Hétfőn az MTA székiházá­nak dísztermében megkez­dődött a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elmúlt ötesz­tendei munkájáról beszámo­ló, tisztújító és tag választó közgyűlése. A sorrendben 145. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnökségben foglalt helyet: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Szentágothai János, az MTA elnöke, Láng István, az MTA megbízott főtitkára, Polinsz- ky Károly és Somos András, az MTA alelnökei és Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkár- helyettese. Az Akadémia 145. közgyű­lését Szentágothai János nyi­totta meg. Köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit, majd szóbeli kiegészítést fűzött az elnökség írásos beszámolójá­hoz. Emlékeztetett rá, hogy a nehezedő gazdasági körülmé­nyek között az MTA és álta­lában a tudomány iránt je­lentkező fokozatos társadal­mi igény az elmúlt évek so­rán egyre határozottabban érezhetővé vált. Nemzetközi összehasonlításban is kitű­nik, hogy azok az országok kerültek élre, amelyekben a tudomány kínálta innovációs lehetőségeket gyorsan és ru­galmasan ki tudták aknázni. Mindezek az igények Ma­gyarországon is megfogalma­zódtak és ma már mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban, jelentős kihívás előtt áll a hazai kutatás. Akadé­miai kutatóbázisunk az el­múlt öt éviben — sőt tulaj­donképpen már az 1970-es évek végétől kezdve — tevé­kenységét elsősorban olyan területen koncentrálja, ahol aránylag gyorsan piacra hoz­ható termékek kifejlesztése lehetséges. Időközben azon­ban nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai intézetek alap célkitűzéseit, a tudomány fundamentális kérdéseinek kutatását még időlegesen sem lehet büntetlenül háttérbe szorítani. Az akadémia elnöke a to­vábbiakban emlékeztetett a nagy értékű tudományos tel­jesítmények jelentőségére, gazdasági-társadalmi húzó­hatásukra. Ezt követően Láng István tartotta meg beszámolóját. Az élmúlt öt év tudományos kutatásáról szólva emlékez­tetett rá, hogy az anyagi esz­közök hiánya kihatott az (Folytatás a 2. oldalon.) Hétfőn elutazott Budapest­ről Dániel Ortega, a Nicara­guái Köztársaság elnöke, a Sandinista Nemzeti Felsza- badítási Front Országos Ve­zetőségének tagja, aki Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköz- társlaság Elnöki Tanácsa el­nöké meghívására rövid munkalátogatást tett hazánk­ban. A nioanaguai államfőt és kíséretének tagjait — közöt­tük feleségét, Rosario Muril- lőt — ünnepélyesein búcsúz­tatták a két ország nemzeti lobogóival díszített Ország­ház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz- zászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelenít LosoncZi Pál és felesége, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János, az Or­szággyűlés alelnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Várkonyi Péter külügy- és Veress Péter külkereske­delmi miniszter, továbbá az állami és társadalmi élet több más vezető képviselője. Jelein volt az ünnepélyes bú­csúztatáson a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja is. Kürtszó harsant, a dísz- zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett Daniel Ortegának, és felcsendült a két ország himnusza. A magas rangú vendég LosoncZi Pál társasá­gában elhaladt a dísz zászló­alj előlit, majd üdvözölte a búcsúztatásra összegyűlt budapestieket. A nioaraguai államfő és kíséretének tagjai ezután elköszöntek a magyar poliitlikusoktól, közéleti veze­tőktől és a diplomáciai testü­let megjelent képviselőitől, A Ferihegyi légikikötő be­tonján LosoncZi Pál és fele­sége vett búcsút Daneil Orte­gától és feleségétől, valamint kíséretük tagjaitól. A vendé­gek, miután Várkonyi Péter és Veress Péter is elköszönt tőlük, beszálltak a különre- pülőgépbe és elindultak Prá­ga felé. A búcsúztatásnál jelen volt Qndrej Dunej, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete is. Dániel Ortega vezetésével a niCaraguai küldöttség hét­főn munkalátogatásra meg­érkezett Prágába. A jelölőgyűlésekről jelentjük Elvtársi, baráti hangulat Mórágyon A kisegítő gazdaságok haszna Iregszemcsén negyvenhárommilljó árbevétel Mórágyon, tegnap — hétfőn — este két jelölőgyűléssel véget ért az az élénk érdek­lődéssel övezett eseménysoro­zat, amely a választások elő­készítése jegyében folyt. A huszonöt tanácstagi válasz­tási körzet közül három, a 16-os, a 17-es és a 24-es kör­zet választói pénteken este tartották még jeldlőgyűlésü- ket. Mindhárom tanácskozás hangulatára az elvtársi, ba­ráti hangvétel és a várakozás volt a jellemző. Ha kell ezt magyarázni, akkor az a ma­gyarázata a nagy családok meghittségét tükröző együtt- létnek, hogy Mórágy, ami felett még a hetvenes évek elején is szólt a lélekharang, az élmúllt öt év alatt dina­mikusan fejlődött. A Mórágy központjában el­helyezkedő kuiltúrháznak for­galmas napja volt tehát az elmúlt hét utolsó munkanap­ja. Míg fönt a kisiskolában, a 17-es tanácstagi választó- kerület választói gyülekeztek, majd tartották meg özvegy Nagy Árpádné iskolaigazgató elnökletével jelöllőgyűlésüket, a kultúrház épületében lévő párthelyiségben a 16-os, a könyvtárban pedig a 24-es választókerület lakói jöttek össze az eredmények miatt optimista beszélgetésre, élve azzal a lehetőséggel is bőven, ami a jelölőgyűlések eseté­ben természetes. Jócskán el­látták jelöltjeiket fejlesztési tennivalókkal. De ezt meg­előzően, a kultúrházban, mintha csak vendégcsaloga- tásrá szánta volna magát, zeneszó mellett tartotta má­jus 13-án esedékes tengelici föllépésére szóló próbáját a nemzetiségi együttes. A falu­múzeum és társadalmi mun­kával kialakított szabadidő­központ mellett ez az együt­tes a másik nemcsak megye­határokon belül ismert ne­vezetessége Mórágynak. A próba akármeddig eltartha­tott volna, ha a 24-es válasz­tási kerület levezető elnöke tisztét nem kellett volna át­vennie Glöckner Jánosné pedagógusnak, az együttes vezetőijének. A párthelyiségben megtar­tott jeiölőgyűilésen a 16-os körzetből a vártnál sokkal többen jelentek meg, így a későn érkezők részére pót- székéket kellett beállítani. Itt közel negyven választópol­gár végezte el a jelölés mun­káját. A Hazafias Népfront községi titkára, dr. Kovács Púimé vezette a gyűlést és köszöntötte a megjelenteket követően, mintegy azok nevé­ben Tamás Ádámot, a Bony­hádi Városi Pártbizottság első titkárát és dr. Varga Ju­liannát, aki a megyei tanács képviseletében vett részt a jie'lölőgyűlésen. Az előadó Glöckner János, a kultúrház igazgatója volt. S a feladata végiig kellemes, még akkor is, amikor a jövőben megöldás- ra váró feladatokat sorolta a tulajdonosok jogos büszkesé­gével. Mőcsény államigazga­tási központként, Grábóc idegenforgalmi nevezetesség­ként, Mórágy hagyományőrző múltja állapján, Bátaapáti pedig vadászterületként fejlő­dött a megyei tanács támo­gatásával, társadalmi össze­fogással toldva meg azt az 1,5 millió forintot, amivel a közös tanács öt év alatt gaz­dálkodhatott. Megszűnt a fia­talok elvándorlása, a tanács ötven lakást értékesített és harminc építési engedélyt adott ki. Oj óvoda létesült, három pedagóguslúkást újí­tottak fel Mórágyon, és ké­szülnek egy újnak a tervei. Korszerűsítették a körzeti iSkola villanyhálózatát, tor­naszoba és vizesblokk a most soros tennivaló Mórágyon. Grábócon és Mőcsényben be­fejeződött a közművelődési intézmények felújítása. Báta- apátiban pedig elkezdődött (Folytatás a 3. oldalon.) Bejrúti harcok Tucatnyi ágyúlövedék csa­pódott be vasárnap éjszaka a bejrúti nemzetközi repü­lőtér kifutópályájára: a tü­zérségi támadás következté­ben a repülőtér négy alkal­mazottja megsebesült. Csak kisebb károk keletkeztek, mivel a légikikötőt éjszakára biztonsági okókból lezárják. Az egy hete kiújult összecsa- pásök során a repülőteret el­ső ízben érte támadás. A vasárnap tíz órán át tar­tó lövöldözés után — 24 óra leforgása alatt már a nyol­cadik tűzszünet nyomán — a késő esti órákban viszonyla­gos nyugalom uralkodott a libanoni fővárosban. A hét vége összecsapásaiban a bej­rúti „zöld vonal” metotén hírügynökségi jelentések sze­rint hatan vesztették életü­ket és 54 ember sebesült meg. A szemben álló keresztény és muzulmán erők egymást vádolják az összecsapások ki robbantásával. Koordinációs bizottsági ütés A három szövetkezeti ága­zat megyei koordinációs bi­zottsága tegnap ülést tartott a Bátaszéki Fémipari Szövet­kezet tanácskozótermében. Első napirendként a bátaszé­ki fogyasztási, ipari és me­zőgazdasági szövetkezetek együttműködésének tapasz­talatairól tárgyaltak, mely­nek előadói a szövetkezetek elnökei voltak. A továbbiak­ban az 1984-ben megtartott munkahelyi ifjúsági parla­mentek tapasztalatairól ta­nácskoztak, majd időszerű szövetkezetpolitikai felada­tokkal foglalkoztak. Egy év alatt Nemcsak mondják a me­zőgazdasági üzemekben, a falvaikban, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok szerves részei a nagyüzemnek — de a tényék is ezt bizonyítják. Ugyanis nem lehet a ház körül tartani apró jószágot, sertést, marhát, ha a közös gazdaság nem támogatja ezt. Szénát, állmot, takarmányt, lucernaföldet és szemes ab­rakot is adnak el a gazdák­nak, leginkább a szövetke­zetek tagjainak, hogy azt „bőrben” visszavásárolva el­adják. Ez azt jelenti, hogy a háztájiból egyre több áru kerül a közfogyasztásba. Iregszemcsén, ahol sok év óta eredményesen gazdálkod­nak a szövetkezetben, idén is átvehetik majd a múlt évi termelési eredmények alap­ján a Kiváló Termelőszövet­kezet kitüntetést. Ám nem­csak a közösben szorgoskod­nak a gazdák, hanem a ház körül, a kisgazdaságöbban is. 1984-ben a község kis­gazdaságaiból 43 millió fo­rint értékű árut vettek át a szövetkezet erre megbízott emberei, s adtak át a feldol­gozó vállalatoknak. Gyakor­latilag ez, többek között 9200 hízót és több minit 300 000 li­ter tejet jelent. A helyi termelőszövetkezet természetesen Űjireg és Nagyszokoly lakóit is támo­gatja a kisegítő gazdaságok árutermelésének növelésé­ben. Például aki igényelt, kapott lucernaszénát, alom- szalmát. A községben két tápboltot nyitottak, egyiket az áfész, másikat a gabona­ipar működteti. A két bolt­ból a keveréktalkarmány-tá- pot adják el a gazdáknak. A termelőszövetkezet szemes terményt, takarmánybúzát, árpát, kukoricát Saját mag­tárából ad el tagjainak, ked­vezőbb áron, mint a gabona- ipar. Most a tavaszon is jó volt ebben a térségben a háztáji állattartók ellátása, volt választék. Nem is csoda, hiszen a termelőszövetkezet vezetői különös gondot fordí­tanak e munkára. Ágazat­ként kezelik, s felelős veze­tő, valamint két adminiszt­rátor — egyikük földnyilván­tartó is egyben — végzik a felelősségteljes munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents