Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 125. szám. ARA: 130 Ft 1985. május 30., csütörtök. KEDVEZMÉNYEKET AD A MÄV (3. old.) AGY HELYETT (4. old.) DOLGOZÓSZOBÁNK A KÖNYVTÁR (5. old.) két cintAnyér között A LEVEGŐ (3. old.) Ünnepi könyvhét ’85 Meglehetősen szokatlan ezen a helyen belső ösz- szeállításra felhívni a fi­gyelmet, ez esetben arra, hogy lapszámunk ötödik oldalán könyvtárosoknak adtuk a szót. Formabontá­sunkat mégsem nevezném fölöslegesnek, mivel hol­nap, május 31-én kezdődik a debreceni országos meg­nyitóval — és tart június 5-ig — az 1985. évi ünne­pi könyvhét, aminek tar­talmi megújítását ez év januárjában határozták el az illetékesek. A tartalmi megújítás lényege, hogy életünknek ez a mindig is hétköznapokba épülő, de sok tekintetben fényét vesztett ünnepe lehessen I ismét nemzeti kultúránk | egyetemes ünnepe, hisz 1927-ben Supka Géza és írótársai e céllal gondol- ták-tervezték hagyomá­nyossá tenni a kortárs írók és olvasók, a könyvkiadás évente visszatérő könyv­heti találkozását. Föltételezésünk szerint valahány könyvszerető ember ismeri az imént em­lített fényvesztés okait, hosszan tapasztalhatták a könyvkiadás és forgalma­zás kompromisszumainak és tévedéseinek „eredmé­nyeit”, a választékkialakí­tás hibáit, valamint azt, hogy rutinszerűvé vált az ünnepi könyvhétnek mind a szervezése, mind pedig a propagandája. A könyv­szakma, az írószövetség, a forgalmazás képviselőinek közreműködésével ezért készült el az 1985. évi ün­nepi könyvhét megújítási tervezete. Ennek és olvasói igényünknek megfelelően jelentettek meg kiadóink 70 kortársművet nagy pél­dányszámban. Mostantól tehát ismét főleg a kor- társ-szépirodalom a domi­náns az alkalomra szánt ünnepi kínálatban, s az élő magyar irodalom újuló ün­nepe szolgálati helyükről könyvtárainkat is kimoz­dítja, bemutatni szolgál­tatásaikat, kiadványaikat. Nekünk, akik nemcsak krónikásai vagyunk a mű­velődéspolitikai, közműve­lődési célokat szolgáló eseményeknek, kedves kö­telességünk segíteni ezt a bemutatást — megyére szólóan. Bonyhád, Dom­bóvár, Paks, Szekszárd, Tamási könyvtárvezetői- intézményeiknek azon szolgáltatásairól beszélnek ötödik, oldalunkon, ame­lyekre felkészültségük ré­vén képesek és amelve- ket az olvasóknak úgy ajánlhatnak figyelmébe, hogy hasznosítsák is azo­kat. Kérjük, vegyék jó szív­vel a bemutatkozást», majd pedig az 1985. évi ünnepi könyvhétnek azokat az eseményeit — író-olvasó találkozókat, kiállításokat —, amelyek házigazdái a megyében könyvtáraink vagy a könyvtárak szerve­zésében oktatási és műve­lődési intézmények, mun­kahelyi klubok lesznek. — a — Választási nagygyűlések " a népi hatalom szilárd Választási nagygyűlést ren­deztek szerdán a zalaegersze­gi sportcsarnokban. A több mint háromezer résztvevő között ott voltak Zala me­gye és a város politikai és társadalmi életének vezetői, a megye országgyűlési képvi­selőjelöltjei. A Himnusz el­hangzása után Tákáts Ádám, a megyei népírontbizottsg elnöke köszöntötte a jelen­lévőket, majd . Németh Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyette­se mondott beszédet. A töb­bi közt hangsúlyozta: A magyarság több mint ezer éve él itt, Európa kö­zepén, ahol a történelem so­rán a hadak útjai oly sok­szor találkoztak, és a fegy­vereket annyiszor összemér­ték. A mi népünk többet szenvedett háborúktól, el­nyomástól, mint sok más nép, s fájdalmasabban, ne­hezebben tört előre a társa­dalmi haladás is országunk­ban. Nemzeti létünket nem­egyszer fenyegette végve­szély. Erre is gondolva érté­kelhetjük igazán, hogy ha­zánk négy évtizede szabad, és népünk a társadalmi ha­ladás élvonalában menetel. Az ország felszabadulása együtt hozta meg a békét, a nemzeti függetlenséget és a felemelkedés, az igazságo­sabb emberi, társadalmi rend ígéretét. A gondok, a nehéz­ségek leküzdésének is az le­het a szilárd alapja, hogy történelmi vívmányainkat. amelyekért megküzdöttünk, eredményeinket, amelyeket sók erőfeszítéssel értünk el, megvédjük és továbbfej­lesztjük. Az út, amelyet az elmúlt négy évtizedben bejártunk, nem volt sima. És nem is sikerült minden úgy, aho­gyan elképzeltük, ahogyan szerettük volna. A fejlődést akadályozta és súlyos követ­kezményekkel járt, amikor a szocialista elveket és nor­mákat eltorzították. Pártunk és népünk ennek az időszak­nak a hibáit leküzdötte, té­vedéseit kijavította. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedé­kek is jól értsék: történelmi vívmányainkban népünk sok erőfeszítése, áldozatos mun­kája ölt testet. Népünk tel­jesítményeire jogos nemzeti büszkeséggel tekinthetünk. A nemzeti érzésnek, a haza sorsáért érzett felelősségnek — mint mindig — ma is tettekben kell kifejeződnie. Az ország helyzete, a meg­növekedett feladatok megol­dása mindenkitől nagyobb erőfeszítést, áldozatos helyt­állást követel. Vívmányaink védelme és gyarapítása mind- annyiunk közös ügye, min­denkinek személyes érdeke és állampolgári kötelessége. Történelmi utunk a jelen és a jövő számára is mara­dandó tanulságokkal szolgál. Elsőként azt említem: bebi­zonyosodott, hogy független­ségünk és békénk megőrzése, társadalmi és gazdasági fej­lődésünk csakis a haladás oldalán, a szocialista orszá­gokkal szoros szövetségben biztosítható. ízért — nem­zeti érdekünkkel összhang­ban — politikánk sarkkövé­nek tartjuk, hogy tovább erősítsük szövetségünket, együttműködésünket és ba­rátságunkat a Szovjetunióval, a szocialista közösség orszá­gaival. Ezzel egyenrangú tanulság, hogy a haza felemelkedésé­nek, népünk boldogulásának egyetlen járható útja van: a szocializmus, amelynek épí­tésében részt venni egyet je­lent a nemzeti érdekek szol­gálatával. A történelmi sors­forduló óta eltelt időszak ta­pasztalatai azt is tanúsítják, hogy a párt és a nép együtt minden nehézségen úrrá tud lenni, a párt és a nép igazi ereje az összefogásban van. A párt és a tömegek kölcsö­nös bizalmon nyugvó kap­csolata és társadalmunk po­litikai egysége a népi hata­lom szilárdságának, az or­szág fejlődésének legfőbb záloga. Enélkül nem való­sulhatott volna meg a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése, a gazdaságirányítás fejlesztése, ami a gazdaság­ban és a társadalmi folya­matokban egyaránt pezsgést hozott. Végső soron nem va­lósulhatott volna meg, nem jöhetett volna létre közös nagy vívmányunk: a szocia­lista nemzeti egység. Becsülnivaló, amit a két választás között elértünk. A Magyar Népköztársaságnak jó híre van a világban, mert szilárd a népi hatalom, biz­tosított a törvényes rend, a gazdaság életképes, bírja a nagyobb terheléseket, politi­kánk a magyar valóságot tükrözi, nem enged teret szélsőséges törekvéseknek. Bizonyos, hogy népünk tá­mogatásával íeküdzjük a ne­hézségeket, megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Pártunk XIII. kongresszusa ehhez szigorú, de a szükséges előrelépést és az elérhető fejlődést reálisan megalapo­zó programot dolgozott ki. Ebben első helyre a gazda­ság fejlesztését, a létbizton­ság fenntartását és megőr­zését állította. Mai ismere­teink szerint 1986—1990 kö­zött, a VII. ötéves tervben a nemzeti jövedelem 14—17, a belföldi felhasználás 13—16 százalékos növekedését irá­nyozhatjuk elő. Szólt arról is Németh Ká­roly, hogy: — A lendületesebb előre­haladásnak, az érzékelhe­tőbb anyagi és szellemi gya­rapodásnak — amire törek­szünk — nélkülözhetetlen feltétele a nyugodt belpoli­tikai légkör megőrzése. A nagyobb rend, szervezettség és fegyelem. Az emberek többsége becsületesen dolgo­zik, teljesíti munkaköri és állampolgári kötelességeit. (Folytatás a 2. oldalon) Gorbacsov és Craxi megkezdte tárgyalásait Magas szintű szovjet— olasz tárgyalások kezdődtek szerdán a Kremlben. A meg­beszéléseken szovjet részről Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, olasz részről Bettino Craxi kormányfő, valamint több szovjet és olasz vezető személyiség vesz részt. Bettino Craxi a szovjet kormány meghívására ked­den érkezett Moszkvába. Az ENSZ-tőtitkár Kubában Kedden — röviddel érke­zése után — megkezdte Ha­vannában tárgyalásait Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár és vendéglátója, Fidel Castro kubai államfő. Hivatalos tá­jékoztatás szerint elsősorban a közép-amerikai helyzetről, Afrika déli részének problé­máiról, a fejlődő országok gazdasági nehézségeiről — azon belül is az eladósodás­ról — és a fegyverkezési ver­seny témaköréről folytattak eszmecserét. Az ENSZ főtitkára néhány nappal ezelőtt közölte, hogy mostani karib-tengeri körút­ja után közvetlen kapcsolat­ba kíván lépni Nicaragua és az Egyesült Államok képvi­selőivel a januárban meg­szakított nicaraguai—ameri­kai tárgyalások újrafelvéte- lének elősegítése érdekében. Esküt tettek a szavazatszedő bizottságok tagjai A nép érdekében, a törvények exerint Tegnap az egész országban az illetékes tanácselnökök előtt esküt tettek a választá­sokon közreműködő szavazat­szedő bizottságok tagjai. Tolna megyében 320 szava­zókörben járulhatnak az ur­nához a választópolgárok jú­nius 8-án. Szavazókörönként öttagúak a szavazatszedő bi­zottságok, elnökből, titkárból és három tagból állnak. Az eskü szövege szerint a bizottságok tagjai a választá­sok napján munkájukat a nép érdekei és a törvények szerint végzik. Felkészítésük­ről az illetékes tanácsok sok­oldalúan gondoskodtak. Az írott tájékoztatókon kívül részletesen megbeszélték az eskütételt követően, hogy mi­lyen kérdésekben kell és le­het dönteniük, milyen hely­zetben mi legyen az eljárás. Érdekes megoldás, hogy a bonyhádi tanács és művelő­dési központ munkatársai videofilmét is forgattak a vá­lasztások során várható hely­zetekből. A szöveg ismerteti a választások menetét, a sza­vazatszedő bizottságok fel­adatait. Példa található a filmen arra, hogy mi a teen­dő, ha valaki nem szerepel a névjegyzékben, nem kíván szavazni, vagy éppen ellen­kezőleg, kéri, hogy a ván­dorurnával keressék fel la­kását, mert beteg, vagy más ókból mozgásában akadá­lyozva van. Tegnap délután Szekszárdon, a megyei mű­velődési központban több csoportban tették le az es­küt Kovács János tanácsel­nök előtt, a szavazatszedő bi­zottságok tagjai, és megnéz­ték a sokszorosítható video­szalagot. Tanácsülés Bonyhádon Tegnap délelőtt ülést tar­tott Bonyhád Város Taná­csa. Napirenden az 1984. évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtásának értéke­lése, a város és környéke egészségügyi ellátásának helyzete, fejlesztésének to­vábbi feladatai szerepeltek. Az 1984. évi költségvetési és fejlesztési terv megvalósítá­sáról Ezer Mihály tanácsel­nök számolt be. Kedvezően értékelte, hogy a várospoli­tika 1984-ben az alapellátást javító beruházásokat szorgal­mazta mindenekelőtt. A vá­ros az általánosiskola-építés, gyermekélelmezés, lakásépí­tés terén. jó eredményeket regisztrálhat. Többek között szólt a város tanácselnöke a kórház közel kilenamillió fo­rintos felújításáról. Ez a té­ma a második napirendben is helyet kapott, hiszen Bonyhád és környéke egész­ségügyi ellátásának alakulá­sáról dr. Bálint Júlia igazga­tó főorvos számolt be. Az utóbbi másfél évben — mint ezt a beszámoló leszögezte — a járó- és fekvőbeteg-ellá­tásban sok pozitív változás történt, az egészségügy szá­mos területén sikerült előre lépni, a fejlődést meggyor­sítani. A tanácsülés bejelentések­kel ért véget. Esküt tesz a szekszárdi szavazatszedő bizottsági tagok egy csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents