Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

a népújság 1985. május 29. Harmincéves a rádió gyermekkórusa 1955 tavaszán „tisztán csi­lingelő gyermekhangon” mu­tatkozott be először az éter hullámain a Magyar Rádió Gyermekkórusa. A kórust — amely a magyar gyermek­dalkultúra elismert műhelye — dr. Csányi László művé­szeti vezető és Botka Valéria karnagy alapította. Jelenleg Rendihagyó portréfilmet készített a televíziónak hat évvel ezelőtt Kútvölgyi Ka­talin Martyn Ferencről. A Mester épp csak felvillan a filmben, kilép háza kapuján, s elindul a pécsi Káptalan utcán, azután csak a hang­ját halljuk, amint életéről beszél, de most már a ké­pek, szobrok a fontosak, a portréfilm igazi szereplői az alkotások, több mint hat év­tized fáradhatatlan mukás- ságának eredményei. Martyn Ferenc a XX. szá. zad európai művészetének egyik kiemelkedő mestere, aki gyerekként Rippl-Rónai kaposvári házában élt, majd 15 éven át Párizs volt ott­hona, akkor már a korszak legjobbjainak egyenrangú társaként. 1940-ben érkezett haza, azóta Pécsett él, fárad­hatatlanul dolgozva, ma is, túl 85. esztendején. Magáról alig van szava. A tervezettnél több mű­sort kínál 'az idén a gyulai Várszínház: a két magyar előkészítő csoportokkal és kicsikkel együtt mintegy 400 gyerek tartozik a kórushoz. A mindenkori tagok, a több mint egy emberöltőnyi idő alatt a világ számos orszá­gában koncerteken, fesztivá­lokon, lemezfelvételeken öregbítették a magyar zene­kultúra hírnevét. pedig mozgalmas élet áll mögötte, a kaposvári Róma villától Párizson át a ma­gyar ellenállási mozgalomig. Martyn Ferenc számára azonban mindig a munka volt fontos, maga helyett al­kotásaira mutat, amelyek csodálatos gazdagsággal sora­koznak: az életmű-katalógus több ezer tételt tartalmaz. Egyetemes művész, a rajz épp oly fontos számára, mint a festmény, szobrai — köztél­re is került közülük —, por­celántárgyai, amiket a pécsi Zsolnay gyárban készített, egy gazdag és fáradhatatlan szellem korszakot jelentő al­kotásai'. Minap, a portréfilm megis­métlésekor áhítattal hallgat­tuk szavait, melyek himnikus örömmel szóltak a munka szeretetéről, az alkotás min­dent legyőző erejéről. CSÁNYI LÁSZLÓ jan. az Erkél-emlékműsoron, és a lírafeszíiválon kívül sor kerül a Játékszín, az Uni­versitas együttes és a Jókai Színház gyulai sezreplésére is. A Játékszín az őszi buda­pesti bemutató előtt Gyulán június 22-én és 23-án játssza Szigeti József a „Vén bakan­csos és fia, a huszár” című népszínművét; a darab ren­dezője Berényi Gábor, s a főbb szerepekben Paláncz Ferenc, Dégi István, Cseke Péter és Peremartoni Krisz­tina lép színre. A budapesti Universitas együttes július 13-tól 29-ig a Várfürdőben fogja a gyermekeknek ját­szani Benedek Éllek „Több- sincs királyfi” című mesejá­tékát. A békéscsabai Jókai Színház Csukás István „Ágacska” című gyermekda­rabjával szerepel, szintén a Várfürdőben. Elkészült az ősbemutatók szereposztása is. Szabó György „Kun László szerel­mei” című történelmi szo­morújátékában (ősbemutató július 5-én, rendező Ács Já­nos) egyebek közt Szélyes Imrét. Máthé Gábort, Ge'llei Kornélt, Zolnay Zsuzsát, Verebes Istvánt és Kováts Adélt láthatja a közönség. Gosztonyi János „A festett király” című tragikomédiá­jában (ősbemutató július 20- án. rendező Darvas Iván) többek között Tyll Attila. Bubik István. Esztergályos Cecília, Kutak Anna, Fun- ték Frigyes. Rubold Ödön, Fonyó István és Nagy Zol­tán játszik. A június 14-én, 15-én és 16-án sorra kerülő Erkel-emlókműsorban, a ze­neszerző születésének 175. évfordulója tiszteletére há­rom operájából — a Báthori Máriából, Bánk Bánból és a Dózsa Györgyből — adnak elő részleteket a Magyar Állami Operaház művészei a békéscsabai szimfonikus ze­nekar és a Békés megyeiek egyesített énekkarának köz­reműködésével. Filmjeink a világban Hat produkció képviseli a magyar filmművészetet a krakkói nemzetközi rövid­film fesztiválon. A május vé­gén megrendezendő esemény versenyében Fehéri Tamás „Endlösung”, Máriássy Fe­renc „Emberek és vadak”, Kornis Gábor „Echográfia", Czigány Tamás „Fonák vi­lág”, Haris László és Orosz István „Apokrif”, valamint Rófusz Ferenc „Gravitáció” című alkotását vetítik. A fesztivál zsűrijének munká­jában részt vesz Varga Csa­ba, a FICC nemzetközi kri­tikusi szervezet zsűrijének pedig tagja lesz Krasztel István. A tokiói nemzetközi film- fesztiválon Gothár Péter „Megáll az idő” című alkotá­sát mutatják be. A május 31 —június 9. között megtar­tandó filmes eseményen a zsűriben Szabó István rende­ző is helyet foglal. Próba a rádióban Csá nyi László vezetésével ____________________________________ _______ M artyn Ferenc Bó'vül a gyulai Várszínház műsora történelmi dráma bemutató­Kötvény, nevelési központra A városközpontban létesí­tendő nevelési központ kivi­telezésének meggyorsítása érdekében a Balassagyarmati Városi Tanács idén kötvénye­ket bocsátott ki húszmillió forint értékben. Valamennyi kötvényt megvásárolták. A vevők között nemesink balas­sagyarmati és Nógrád megyei lakosok vannak, szép szám­mal jelentkeztek az ország más tájairól is. A sikeres pénzügyi akció­nak köszönhetően a nevelési központ első részlegének egy tizenkét tantermes gimnázi­um épületének és kiszolgáló létesítményeinek építése már az idén megkezdődbe t, s 1988-ban, mire a demográfiai hullám eléri a város közép­iskoláit, be is fejeződik. A Szekszárdi Húsipari Vállalat felvételt hirdet középiskolai és a munkakör jellegének megfelelő kö­zépfokú szakmai végzettséghez kötött: — műszaki anyag Jőraktáros, — műszaki anyagraktáros, — csomagolóanyag- és göngyölegraktáros, — import alapanyag ügyintéző, — értékesítési ügyintéző, — garázsmester, — diszpécser (szállítás), — túra- és hűtőházi elszámoló, — kontírozókönyvelő munkakörök betöltésére. Jelentkezni lehet: Szekszárd. Keselyűsi út 24., személyzeti osztály. (927) Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ Főként a fiatalokról, de nemcsak fiatalokhoz szól a Szovjetunió júniusi száma. A Részvétel, fejlődés, béke cí­mű interjújában Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtit­kára a Nemzetközi Ifjúsági Év jelentőségét méltatja, és rámutat az idei moszkvai világifjúsági találkozó fon­tosságára. Az 1957-es VIT-re emlé­keznek című írás szerzője or­vost, pedagógust, tudóst, mozdonyvezetőt és táncost kérdezett meg: milyen szere­pet játszott a VI. moszkvai VIT életükben, hogyan befo­lyásolta emberi és szakmai fejlődésüket? Több cikk tu­dósít arról, hogyan készül a szovjet főváros a XII. világ­ifjúsági találkozóra. Megis­merkedhetünk a Jelena Iva­nova és Alekszandr Igrnand tervezte VIT-ruhával, me­lyet a szovjet küldöttek vi­selnek majd. A VIT muzsi­kusai című cikk a népszerű szovjet Grenada együttesről szól, amelynek dalaival már a havannai VIT résztvevői is megismerkedhettek. A moszk­vai fesztiválon is több szer­zeményük felcsendül. Felnőtté válás címmel Anatolij Loganov akadémi­kus, a Moszkvai Állami Lo­monoszov Egyetem rektora mutatja be azt a folyamatot, amelynek során a fiatalok felnőtté válnak, önállósulnak, s szól az ezzel járó bukta­tókról is. A Változatok és változások című összeállítás szerzője úgy próbálja felvá­zolni a mai fiatal nemzedék vonásait, hogy bemutatja né­hány fiatal pályaválasztását, a felnőtt életút első lépéseit. A 25 plusz 15 című cikk azt elemzi, hogyan megy végbe a fiatalodás folyamata, a szovjet népgazdaság több tudományigényes ágazatában, azaz mi várható a ma 25 éve­sektől 15 év múlva, az ez­redfordulóra. A Szovjet könyv a ma­gyar munkásosztályról című írás ismerteti ZselicZki Béla monográfiáját, amely végig­kíséri a magyar munkásosz­tály fejlődésének történetét a fejlett szocializmus első sza­kaszában, elemzi a magyar dolgozók helyzetét a 60-as és a 70-es évek első felében. Molnár Endre, hazánk moszkvai nagykövetségének főtanácsosa, a moszkvai ma­gyar kereskedelmi képviselet vezetője a szovjet—magyar kereskedelmi együttműködés néhány újabb eredményéről és távlatairól szól a Kilátá­sainkról — kiállítás után cí­mű írásban. A Barátságunk össznépi ügy című cikkében az MSZBT létrejöttének körül­ményeiről és jelenlegi tevé­kenységéről ír Apró Antal, a társaság elnöke, a Központi Bizottság tagja. A lap ismer­teti azoknak az MSZBT-ve- zetőknek, aktivistáknak a névsorát, akiket a közelmúlt­ban szovjet érdemrenddel tüntettek ki. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok jú­niusi száma színes, képes beszámolót közöl a magyar kultúra Moszkvában és a Szovjetunió más városaiban .megrendezett napjairól. Csehszlovákia felszabadulá­sának 40. évfordulóján cseh­szlovák kulturális napokat is rendeztek a Szovjetunióban. Erői az eseménysorozatról is tájékoztat a lap. A Testvérvárosok sorozat­ban Herszon és Zalaegerszeg kapcsolatairól kapnak alapos képet a Lányok, Asszonyok olvasói. Idén ötvenéves a moszkvai metró. Történetéről, jelené­ről és a fejlesztés terveiről szól az Egyik kilométer a másik után című cikk, amely néhány metródolgozót is be­mutat. Több írás idézi a második világháborúban aratott győ­zelem 40. évfordulóját, töb­bek közt Igor Kovalenko Mam című elbeszélése. Az Artek legifjabb testvére című írás a szibériai tajgá- ban, a Bratszki-tenger part­ján fekvő új gyereküdülő életét mutatja be. Nyaran­ként három váltásban mint­egy 3000 gyerek üdül itt a pompás környezetben. Moszkva vendégfogadásra készül: rövidesen megkezdő­dik a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó. Az előkészü­letekről ad képet a Lányok, Asszonyok A fesztivál az enyém, tiéd, a miénk! című cikke. Lobbanékony természet címmel Kun Béla életének egy érdekes epizódját idézi fel a bécsi emigráció éveiből. Megtalálható a lap júniusi számában a megszokott di­vat- ✓és gyermekrovat, az ol­vasók által kedvelt mellék­let is. A föld mélyében az ásvá­nyi kincsek sokasága, felbe­csülhetetlen mennyiségű arany, a felszínen cédrus- erdők, míg a négy és fél ezer méter magasságú hegycsúcs­hoz vezető út mentén med­vék, mókusok, cobolyok és burundukok — mindez az Altájban, az Ural hegyvonu­latánál, ahol mintegy kilenc- venféle állatfajta, 310 féle madár él. Maga a természet csodája ez: havasi gyopárral, a hegyi meredélyeken zuho­gó vízesésekkel, a kék tavak­kal, kanyargós szerpentinek­kel. Jurij Majorov izgalmas útleírásának címe: Üt az aranyhegyekben. A Ne hagyjuk feledésbe merülni című anyagban a szerző a háborúról és a har­cokban elesett hősökről em­lékezik meg kegyelettel, s párhuzamot von az egykori szövetségesek veszteségei, ál­dozatai és a szovjet emberek hősies ellenálása, szenvedései között. Így írt erről: „Tény, hogy a mi emlékeink a há­borúról másmilyenek, mint az amerikaiaké. Mi a saját szemünkkel láttuk, hogyan gyilkolták a fasiszták hozzá­tartozóinkat, szeretteinket, vetettek zsarátnokot háza­inkra. Mind a mai napig nem tudtuk kisírni magunkból fájdalmunkat...” Mivel, mennyit és miért segített az USA a Szovjet­uniónak a második világhá­borúban? Mind a mai napig eltérőek a vélemények a lend-lease kérdésében. Ám a tényék önmagukért beszél­nek. A folyóirat Segítség szá­mító önzésből címmel Ana­tolij Jakusevszkijnek, a tör­ténelemtudományok kandidá­tusának, a Szovjet Hadtör­téneti Intézet főmunkatársá­nak írását közli. A fegyverkezési verseny nemcsak a kelet—nyugati kapcsolatokat élezi ki, de el­mélyíti a szakadékot a fej­lődő és a fejlett országok kö­zött is. E témát taglalja a Szovjet Tudományos Akadé­mia Afrika-kutató Intézete igazgatójának, Anatoláj Gro- mikónak és Vlagyimir Lo- mejkónak Az Észak—Dél sza­kadék című tanulmánya. Az USA egyik célja, hogy a fegyverkezési verseny fo­kozásával gazdaságilag ki­merítse a Szovjetuniót. De az amerikai gazdaság vajon el tudja-e viselni ezt a fel­mérhetetlen veszélyeket je­lentő versenyt? A folyóirat Nyi kola j Voloskinnak, a közgazdaságtudományok kan­didátusának A védelem ára című tanulmányát közli e té­máról. A művészettörténet számos „izmust” ismert. Vajon mi­lyen most a művészet ar­culata? E témát taglalja és igyekszik megadni rá a vá­laszt is Larisza Resetnyikova A világ arcát fürkészve cí­mű írásában, mottóként Nyi- kolaj Rerih orosz festőművész szavait idézi: „Valahányszor elkerülhetetlenné vált a meg. újulás, az emberiség mindig visszatért... a realizmushoz”. A nyári zivatarokat gyak­ran kísérik villámcsapások. Az ember fél a villámcsapás­tól. Szovjet tudósok és kuta­tók egy csoportja azt tanul­mányozza, miként lehetne megszelídíteni e természeti csapást. Alekszandr Szpirido- nov A megszelídített villám című írásában erről ad szá­mot. A folyóirat kivonatosan is­merteti Leonyid Kutakov Pekingtől New Yorkig című könyvét, s azon belül a Kö­zel-Keletre vonatkozó feje­zetét A hathónapos háború és a diplomáciai csata cím­mel. A folyóirat közli az 1984. évi Szputnyik-pályázat nyer­teseinek névsorát. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom június­ban a Szovjetunióban élő finnugor népek irodalmából közöl reprezentatív váloga­tást. A nyelvrokonságból fa­kadó hagyományos érdeklő­dés mellett e szám létreho­zását az indokolta, hogy 1985-ben a kutatók Sziktiv- karban megrendezik a VI. Nemzetközi Finnugor Kong­resszust. A finnugrisztika eredményeiről, s a tudomá­nyos kutatás számos nyitott problémájáról ad jelzést az olvasónak a Nyelvrokonaink nyomában címmel összeállí­tott rovat. Hajdú Péter és Domokos Péter a magyarok és a finnugor népék kapcso­latáról, illetve a VI. Nem­zetközi Finnugor Kongresz- szus előzményeiről számol be. A szovjetunióbeli finnugor népek etnikai sajátosságairól a Bromlej—Pimenov—Sligina szerzőhármas tanulmánya, a finnugor irodalmi nyelvek kialakulásának, fejlődésének útjairól Alekszandr Feok- tyisztov cikke jelenik meg a júniusi számban. Petro Liza- nec az ungvári magyar tan­szék munkájáról szól, a Ku­tatók önmagukról című ösz- szeállításban pedig neves magyar finnugristák nyilat­koznak pályájukról, kutatá­saikról. A Hagyományőrzés rovat a Kalevala-évhez kap­csolódva Juvan Sesztalov verses esszéjét és Domokos Péter cikkét, a Kalevipoeg- ről Rab Zsuzsa sorait, a Szi- jazsarról pedig Bede Anna műfordítói vallomását közli. Szomjas Schiffert György ta­nulmánya nyelvrokonaink népdalait elemzi. A pillanat­kép a jelenről rovat a komi, az udmurt, a mari, a mord- vin, a karjallai, a lapp, a szelkun, a nyenyec, a hanti- és a manysi irodalomról és kulturális életről nyújt átte­kintést. A Próza rovatot a Magyar- országon igen jól ismert észt író, Jaan Kross Nagyapám című kisregénye nyitja *— Rab Zsuzsa fordításában. A lírai szépségű önéletrajzi írás a kazánkovács nagyapa éle­tének néhány epizódját és halálát örökíti meg. A rovat­ban még egy kisregény sze­repel: Gennagyij Juskov ko­mi író Kutatóút című műve. A mű a mai geológusmunka és -sors valós ábrázolása. Nyákul Erkaj mordvin író Szarvaslesen és Nikolai Jaakkola karjalai író A kis horgász című elbeszélése zár­ja a rovatot. A Líra rovat Alekszandr Martinov, Szerafin Popov, Maksz Majn, Jaakkor Rugo- jev, Szemjon Visnyivszkij, Vladimir Beekmen, Taisto Summanen, Alekszandr Be­lonogov, Leonyid Lapcuj, Albert Vanyejev, Flor Vaszil- jev, Aszkold Bazsanov, And­rej Tarhanov, Juvan Seszta­lov, Arvi Síig, Vlagyimir Völgyin, Ants Pajkre, Iván Kalinkin, Vaszilij Lodigin és Alekszandra Misarina verseit közli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents