Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

1985. május 29. NÉPÚJSÁG 5 S oloÜ* olyan ipari termék, amely anyag, vagy gyár- ™• tási hiba miatt az eredeti célra nem használ­ható fel. A selejtességet nem lehet mindig közvetlenül az után a mű­velet után megállapítani, amelyben keletkezik ... Öntvényeknél gyök­A metis két tíz között van ran csak a forgácsoló megmunkálása közben derül ki, mert az öntési hiba nem terjed a felszínig." „A Minőségi Ellenőrző Osztály (MEO) a minőségellenőrzés mellett feltárja a minőségi hibákat és kidolgozza ezek megelőzésének mód­jait." (Részletek az Új magyar lexikonból) A kereskedő legtöbbször nem tehet róla A munkásnak úgy isten, igazából soha nem érte meg. ma sem éri meg. hogy selej- tet, használhatatlan termé­ket állítson elő. Mégis sok­szor alkarata ellenére, rajta 'kívülálló ókok következté­ben selejtet gyárt. Igen ám. de az elkészített munkada- rabokat az üzemekben a MEO ellenőrzi, és döntenek arról, hogy a termék további átalakításokkal hasznosítha- itó-e vagy használhatatlan. Az eljárás természetesen üze­menként változik. Mi Szek- szárdon a BHG 4. számú gyá­rában kerestük meg a minő­ségellenőrző osztály — mert ezt jelenti a MEO rövidítés — vezetőjét, Fetzer Mátyást, és az alkatrészgyártó üzem meós csoportvezetőjét. Kiss Dezsőt, hogy feladataikról, munkájukról kérdezzük őket. Az osztályvezető a követ­kező gondolatokkal kezdte: — Tíz éve dolgozom itt. először műszerészként kezd­tem. majd meós művezető lettem és 1978-tól vagyok osztályvezető. Az ellenőrzést 68 emberrel végezzük. az egész gyár .területén. — Hogyan fogalmazná meg rövidén legfontosabb feladatukat? — Két lényeges pontban. Először is a selejt megelőzé­se. másodszor a legyártott al­katrész minőségének ellenőr. Zése. — Miit jelent ez a gyakor­latban ? —A gyakorlatban ez a kö­vetkező 'részekből tevődik össze. A szériagyártás meg­kezdése előtt elvégezzük az úgynevezett egydarabos el­lenőrzést, ami 10—20 alkat­rész vizsgálatát foglalja ma­gába. Nézzük azt, hogy meg- felel-e a tervrajz szerinti kö. vetelményeknek, használha­tó-e, beilleszthető-e a tech­nológiai folyamatba. Ha ne. tán eltérés mutatkozik a tervtől, megvizsgáljuk a hiba okát és a technológusokkal közösen döntünk, hogy az észlelt hibával együtt a to­vábbi gyártással foglalkoz­zunk. vagy nem. — Milyen lépések vannak vissza ezután az ellenőrzés­ből? A gyártásközi vagy fu­tó ellenőrzés, a nevében is benne van, hogy a gyártási folyamat során néhány alkat­részt ellenőrzünk, s ha szük­séges, korrigáljuk a hibákat. Ezt félórádként, óránként megismételjük. Legutolj ára marad a végátvétel, ami módszerében eltérő, mert van A fogyasztási cikkek vá­sárlására fordított összegek növekedésével együtt jól ér- zékeLhetően emelkedik a la­kosság igénye a forgalomba kerülő termékek minősége iránt. Ezt állapította meg a Belkereskedelmi Minisztéri­um jelentése, amely a minő­ségvizsgáló intézetek, a népi ellenőrzés, valamint a szak- szervezetek jelzései alapján értékelte, hogy a 85 száza­lékban hazai forrásokra ala­pozott — kínálat miként fe­lel meg a vásárlók igényei­nek. Alig változott A Kermi az elmúlt évben csaknem 100 ezer termék­minta minőségét ellenőrizte műszeres laboratóriumi vizs­gálattal, és mintegy 1700 boltban végzett hatósági el­lenőrzést. Ezek és a társuló más szervek által végzett vizsgálatok garantálják, hogy olyan alkatrész, amelyikből minden egyes darabot le kell ellenőrizni, és vannák olyan termékeiTík, ahol mintavé­tellel próbáljuk kiszűrni a hibát. — Egy előre átgondolt, megtervezett munkafolyamat végtermékeként hogyan ke­letkezhet mégis selej't? — Nagyon sok tényező köz. rejátszhat, de vegyük eZt is sorra. Nem megfelelő az alapanyag, a gyártásnál hasz­nált sezrszámok hiányosak, figyelmetlen volt a gépbeál­lító, vagy a munikát végző dolgozó. — Nem leányálam meás- nak lenni — folytatja rövid szünetét várva Kiss Dezső, csoportvezető. — Mindig két tűz között vagyunk, és per­.... Néhány esetben minden elkészített alkatrészt mű­szeresen vizsgálnak meg az összegezett tapasztalatok árnyalataikban is megfelel­nek az országos képnek. Bár termékcsoportonként eltérő tapasztalatokra jutottak, ab­ban egységes a „bizonyít­vány”, hogy a kapható cik­kek túlnyomó részének mi­nősége alig változott az utóbbi két-három évben, hol­ott bizonyított: a termékek nívója ösztönzi a takarékos fogyasztást, nem terheli a javítókapacitást, csökkenti a pótalkatrészigényt, s nem kényszeríti a vevőt a termék idő előtti cseréjére. A hullámzó élelmiszeripari teljesítmények között egyen­letesen kiváló minőségűek a növényolajak, a hűtő-, a ga­bona- és ciikonipari termé­kek, a baromfiáruk, a bébi­ételek és -italok, a szűrt gyü­mölcslevek, a szénsavas üdí­tők és a borok. Továbbra is jó színvonalat képviselnek a porcelán-, a tűzzománcozott, a teflonbélésű edények, a sze ha selejtet állítunk elő. akkor rajtunk csatan az os­tor. Bennünket jobban elma­rasztalnak. mint azt, aki a selejtet 'termelte. — Akkor azt árulja el, hogy a felsorolt gondok elle­nére. mégis hogyan lehet eredményesen dolgozni? — Megfelelő 'kapcsolatoit kell kialakítani az üzemen belül és akkor lesz is ered­mény. Én 1965-ben még a Szekszárdi Vasiparinál kezd­tem, aztán a BHG-nál, mint alkatrész-meos folytattam és amikor megalakították az osztályt, akkor 'lettem cso­portvezető. — Soha nem adódott sze­mélyi 'konfliktusa ebből a munkából? — De igen, főleg a kezdet kezdetén, de mostanában nlinCs.. . — ön szerint, hogyan lesz valakiből jó meós? — Megpróbálom össze­szedni. Először is kutya kö­telessége ismerni az alapmű­velettől végig az egész folya­matot, amin dolgozik. Érte­nie kell a szerszámok felépí­téséhez. Figyelembe kell ven­ni azokat a körülményeket, ahol az emberek dolgoznak, valamint megfelelő viszony­ban kell lenrii a dolgozókkal. A mérőeszközök és idom­szerek használatát sokkal jobban kell ismernie, hisz ő ellenőriz. A technológiai uta­sításokat végre kell 'hajtani, illetve hajtatni. Talán a leg­fontosabb maradt a végére. Megfelelő légkört kell ki­alakítani a gépbeállító, a murikás. no és a meós kö­zött, mert jó eredményt csaik egymásnak segítve lehet el­érni. cement- és mészféleségek. Kielégítő, az egészségügyi szaniteráruk: a mosdók, WC-k, fürdőszoba-berendezé­sek minősége. A kiválótól a gyengéig Miközben a műszáki áruk nagyobb része jó és köze­pes érdemjegyet” kapott, a vegyipari termékcsaládban vannak kiemelkedő, a nyu­gat-európai márkákkal ve­télkedő gyártmányok is. Egyes területeken — például a kozmetikai és a háztartási­vegyipari termékek kiváló •minőségében — az sem ako­zott visszaesést, hagy a tőkés importot hazai alapanyagok­kal helyettesítették. Azért örvendetes ez, mert jó né­hány, korábban kiváló, illet­ve jó minőségű cikknél az alapanyagok, alkatrészek, tartozékok tőkés piacokról behozható mennyiségének Egyik délutáni sétánk so­rán Szekszárdon arra a kér­désre kerestünk választ, hogy a fogyasztó találkozik-e se­lejtes 'termékkel vásárlásai során. Az eladókat kérdeztük meg, és mert az első azt kér­te. nevét ne említsük. így a többiek nevének közlésétől is eltekintünk. S hogy a boltok se tartsanak az üzletrontás­tól, — mert nem tils szándé­kunk — nem írjuk le, hogy melyikben is ’ártunk. Méteráru-kereSkedővel kezdtük a beszélgetést. Kér­désünkre, hogy található-e a „portékában” selej't, szét­tárta karját és így válaszolt: — Drága uram, már félek megkezdeni egy bontatlan véget mert annyi a hiba ben­ne. Eddig ez nem volt így. Ebben az évben teljesen két­ségbe vagyok esve. De. hogy lássa, nem a levegőbe beszé­lek, nézze meg ezt az anya­got — a kiszolgálópultra he­lyezte és mutatta. — Látja, ez első osztályú áru, nincs benne hibajelzés, de látja ezeket a csikókat? Persze mondhatnám a vevőnek, — Mi a véleménye a se- lejtről? — ezt a kérdést a gunarasi strandfürdőn tet­tük fel sorrendben a krém- fagylaltot árusító kiskereske­dőnek és egy nyugdíjasnak. B. Á. (kiskereskedő): — Szerintem minden olyan termelt cikk, áruféleség« ter­mék, amit adnak-vesznek, árusítanak, ha az rosszul van elkészítve, selejt. — önnél hogyan jelentke­zik munkája során? — Nálam nem lehet selejt! Pontosabban ha az előkészí­tés során jelentkezik is, azt nem adom el. Mert az már minőségében rosszabb, ezzel a vevőmet károsítanám. Csak­hogy ezt ő is észrevenné és egészen biztos, hogy legkö­zelebb nem hozzám jönne fa­gyiért, hanem a szomszédos pavilonhoz. Ezért az elrontott alapanyagot megsemmisítem, a kockázat tehát teljes egé­szében az enyém, ügyelek ar­ra. hogy lehetőleg ne dolgoz­zak feleslegesen. * N. I. nyugdíjas. — Olyan produktumot értek alatta; amely nem használható a ter­vezett célnak megfelelően, elrontott, elfuserált. Elsődle­gesen az emberi figyelmet­csökkenése a minőség szem­beszökő romlását eredmé­nyezte. Közepes szintű a szövetek, kelmék választéka, a lábbe­lik zöime, s a korszerűbb technológia ellenére sok a gond a bútorokkal. Kifeje­zetten gyengék az építőipari termékek, tovább romlott például az azbeszt-cement tetőfedőanyagók és faliazó- tanyagok egy részének minő­sége. Szaporodtak a húské­szítményekre, főleg az olcsó húsárukra, konzervekre vo­natkozó kifogások is. Javult ezzel szemben a korszerű táplálkozás köve­telményeit megtestesítő gyártmányok: például a zöld. séggranulátumok, a sörök mi­nősége. örvendetes, hogy a dohányipar új füstszűrő megoldásokkal igyekszik a cigaretták egészségkárosító hatását csökkenteni. Szigorúbb ellenőrzést Sajnos csak néhány válla­latra jellemző a márkavédel­mi szemlélet. A Videoton, az Orion, a Hajdúsági Iparmű­vek és néhány más gyártó hogy mosás után 'kijön belő­le. És ha nem jön ki? — Ügy tudom, — szakítom félbe az elkeseredett eladót — hogy a szálmintás, foltos, egyszerűbben hibás anyagok­nál kedvezményt kell adni. — Valóban így van, 10 centiméter anyag- vagy anyagár-kedvezményt adunk. De, higgye el. nem ez jelenti az igazi megoldást. Jó minő­ségű, hibátlan szövetek kelle­nének, akkor bátran ajánla­nám a terméket és nyugod­tan vásárolhatnia a vevő is. Ebben egyetértettünk, és a következőben egy oipőel- adöt kezdtünk fagatni. — Önök mennyi selejtes ci­pőt kapnak? — Nézze, a dolgot két részre kell bontani. Mert se­lejtes tehet a Cipő, amikor ideérkezett, tehát újkorában, mert a gyári, vagy a nagy­kereskedelmi meó nem vette észre, vagy pedig a szavatos­sági időn belül jelentkezik a ihiba. — Mégis az éves forgalom arányát számítva, milyen százalékot itudna mondani az lenség áll a dolog középpont­jában. Legyen az a tervezés, a kivitelezés fázisa. Szár­mazhat hanyagságból, hozzá nem értésből, figyelmetlen­ségből, de okozhatja rejtett anyaghiba is. Ügy gondolom, hogy olyan 80—85 százalék­ban az emberi tényező az okozója. — Az elmondottakból úgy értsem, hogy ön csak ter­melésben előforduló selejtre gondol ? — Nem, közel sem erről van szó! Előrebocsátva, hogy az élet számos területén okoz bosszúságot. Van ahol ki tudjuk szűrni időben, van ahol nem. Mégis fontosnak tartom elmondani, hogy a ne­velésben; a pedagógiai mun­kában is találkozhatunk a se­lejtes végeredménnyel, mert ha nem vették kellően figye­lembe, nem ismerték meg az emberi hátteret, a környeze­tet, ami meghatározója a sze­mélyiségnek, akkor minden­féle jó szándékú tett nega­tív eredményre vezethet. Vé­gezetül mégis azt mondom, hogy ott, ahol selejt keletke­zik, és abban az emberi há­nyad jelentős, — hozzáértés­sel, nagyobb odafigyeléssel, a keletkezése megelőzhető. gyakorlatával szemben sok­szor nehézségekbe ütközik a szavatossági és jótállási jo­gok érvényesítése. A vásárlói kifogások 75 százaléka bizo­nyult indokoltnak, és gyara­podtak a szervizmunka mi­nősége, elmulasztása, vagy megtagadása miatti pana­szok is. A fogyasztási cikkek minő­sége alapvetően a gyártás so­rán dől el, ezért elsődleges feladat, hogy a termelők szi­gorítsák már a gyártásközi ellenőrzést is. Minden ren­delkezésre álló eszközt fel kell használni — fogalmaz­ták meg az illetékesek — a nem megfelelő minőségű ter­mékek forgalomba hozatalá­nak megakadályozására, a szállítás és raktározás köz­beni sérülések megelőzésére. A gazdálkodó szervezeteknek az áruforgalom folyamatának minden szakaszában mara­déktalanul teljesíteniük kell a termékek minőségének vé­delmét szolgáló feladataikat. Az oldalt összeállította: Szarvas Antal. első, lilletve a második eset­re? — A hibásan érkező áruk olyan 0,5 százalékot, míg a Visszahozott. íkifogásolt cipők összesen 3 százalékot tesznek ki. Ezelk után meglátogattunk egy élelmiszerüzletet, a főnök 'távollétében a vezetőhelyet- tesnék mondtuk el jövetelünk célját, és ő készségesen vá­laszolt. — N:em sok az a hiányos tétel, amivel számolnunk kell, de időnként nálunk is előfordul. — Milyen jellegű hibák a leggyakoPi'b bak ? — Azt mondhatnám, hogy többségében nem a gyártás­ból származó hiányosságok­kal találkozunk, hanem in­kább a figyelmetlen csoma­golás, vagy a hanyag szállítás Okoz problémákat. — Például? — Kifelejtettek egy palac­kot a kartonból, vagy a lá­dából. törötten érkezett az üveges konzerv, vagy leesett B terméket reklámozó cím­ke. Selejtezünk Az épületi, a berendezés, mert nem került felújításra, javításra, életveszélyes, hasz­nálhatatlan lett. Kitörött a szék lába, rossz a magneto­fon, a rádió, a centrifuga, a televízió olyan régi típus, hogy nem kapni hozzá alkat­részt. Az irattárban össze­gyűlt számtalan akta, ügyirat. Selejtezzünk! Igen ám, csak a dolog nem olyan egyszerű. A selejtezés szabályát, az arra vonatkozó feladatokat és előírásokat ;,a pénzügyminiszter 7/1968. (II. 4.) PM. számú rendelet* a társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezé­séről, valamint a hiányzó és megsemmisült vagyontárgyak elszámolásáról szóló 3/1968. (I. 16.) Korm. számú rende­let végrehajtásáról” szóló do­kumentum tartalmazza. Arra most nincs mód, hogy ezt és a rendelet módosítá­sait ismertessük, ezért előre- bocsájtjuk, hogy minden gaz­dálkodó szervnél, intézmény­nél kell lenni selejtezési sza­bályzatnak, amely tartalmaz­za a legfontosabb teendőket, és a selejtezéskor történő el­járást, amelynek mozzanatai a következők lehetnek: Az előkészítő szakaszban az állóeszközöket üzemelte­tő szervezet nyilatkozik, hogy azokat a továbbiakban nem tudjál vagy nem kívánja •használni, megjelölve az oko­kat is. Ezek után az eljárás le­folytatására selejtezési bi­zottságot alakítanak, amely részletes jegyzőkönyvben rögzíti a selejtezésre előké­szített állóeszközöket és ja­vaslattétéi Után dönt a se­lejtezésre kerülő állóeszkö­zök hasznosításának módjá­ról. Ezek a következők le­hetnek: — hasznosanyagként készletrevétel, vagy értéke­sítés; hulladékanyagként készletrevétel, vagy értékesí­tés. Meg kell jegyeznünk, hogy más szabályok vonatkoznak az iratanyagok selejtezésére, és behatároltak a lehetősé­gek magánszemély, vala­mint közület részére törté­nő értékesítés esetén is. Utalásunkból is érzékelhe­tő, hogy a selejtezés megle­hetősen körültekintő mun­kát követel, a szabályokat azért is fogalmazták meg kellő alapossággal, hogy ne adódjon lehetőség a vissza­élésekre. A Kermi százezer vizsgálata Milyen a termékek minősége? Sok bosszúságot okoz Kiss Dezső folyamat közi ellenőrzést végez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents