Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-29 / 124. szám
1985. május 29. Képújság 3 Választási nagygyűlések Beszélgetés pipafüst mellett Kezdők és küzdők a mezőgazdaságban (Folytatás az 1. oldalról.) Korányi TBC és Pulmonoló- giai Intézet főigazgató főorvosa és Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára szólott, majd Szakács József, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke mondott beszédet. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólt ezután a választópolgárokhoz: Belpolitikai kérdésekről szólva a Központi Bizottság titkára a meghirdetett program teljesítésének alapjaként jelölte meg legfontosabb viv- mányunkat, a népi hatalmat. Ha ez megvan — és megvan! — a teendők között kiemelkedő jelentőségű a gazdasági feladatok megoldása. A fejlődés fő kérdése ma már az, hogy ne csak megvédj ük eddig elért vívmányainkat, hanem ki kell törnünk abból az ördögi körből, hogy a korábbi, ismert gazdasági nehézségek az .életszínvonal, a beruházások visszafogására kényszerítettek, ennek követVálasztási nagygyűlést rendeztek kedden Kecskeméten, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola sportcsarnokában. A több mint 1500 résztvevő között ott voltak Bács- Kiskun megye, s a város párt- és tanácsi vezetői, a ■társadalmi szervezetek képviselői, az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltek. A Himnusz elhangzása után Farkas József, a Hazafias Népfront BáCs-Kiskun Megyei Bizottságának titka1 ra nyitotta meg a nagygyűlést, majd Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. — Az elmúlt négy évtizedben mi Magyarországon olyan államot teremtettünk, amely békepárti — mondotta egyebek között. A nemzetközi küzdőtéren pozíciónk erős, és ügyünk igazságos, nemzeti érdekeinket követve hatalmas és erős védelmi rendszerhez tartozunk, a Varsói Szerződéshez. Az ország belső stabilitása a szocialista és nemzeti céljaink körül kialakult társadalmi egyetértésre épül — hangsúlyozta a képviselőjelölt, majd így folytatta: — e társadalmi egyetértés magva a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája. — Történelmi és jelenkori tapasztalatokból ismerjük, láthatjuk, hogy egy-egy or„A szocialista fejlődés ma Magyarország lakosságának közös programja” — olvashatták a transzparensen az ötös számú választókerület képviselői és a gyűlés valamennyi hozzászólójának szavaiból is ez a gondolat vi- láglott ki. A dalmandi művelődési ház zsúfolásig megtelt a helyi és a környékbeli községekből érkezett választópolgárokkal, akiket Brunner Vince, a dombóvári pártbizottság titkára köszöntőit. A választási gyűlésen előadói beszédet Vas István, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója mondott. Szólt arról, hogy június 8-án hazánk lakosságából mintegy nyolc- millióan járulnak az urnák elé. A választások eddig is' közéletünk jelentős állomásai voltak), az idén a kettős jelölés folytán még nagyobb a felelőssége minden választópolgárnak. A választások milliókat vonnak be a közéletbe, a politikai hatalom gyakorlásába, beavatva a keztében lelassult a gazdasági fejlődés, s így a mérsékeltebb tempó ismét akadályozta a nehézségek leküzdését. Ebből a körből igenis ki lehet és ki kell törni: a teljesítmény növelésével az élet minden területén. Ez a további fejlődésünk fő kérdése. Kitért arra is Óvári Miklós, hogy a szocialista céljainkkal összhangban előtérbe kell kerülniük a hagyományos szocialista értékeknek — ilyenek: a munka megbecsülése, a társadalom tudatos szervezettsége, a dolgozók önként vállalt fegyelme, a munka szerinti bérezés, az ésszerű takarékosság, a mértéktartó szerénység mind az egyéni magatartásban, mind az intézmények működésében, s ide kell még sorolni a dolgozó kollektívák szerepének, felelősségének és érdekeltségének növelését. Olyan feladatok ezek, amelyek realitásához nem fér kétség, de hogy megvalósuljanak, azért közösen kell tenni, cselekedni — mutatott rá a Központi Bizottság titkára. A nagygyűlés a Szózat hangjaival zárult. szágban a megnövekvő feszültségekre, a kormányzás nehézségeire a hatalom miként reagál. Van, ahol „szigorítanak”, a keményebb eszközökhöz, az elnyomás erőszákos eszközeihez nyúlnak. Másutt a tömegek figyelmének elterelése céljából felszítják a nacionalizmus tüzét. Vagy pedig — ez látszik a hasznos megoldásnak — az előbbre jutás fő eszközének a demokrácia szélesítését tekintik, a gondokat a tömegekkel megosztva, a döntéseket közösen megtanácskozva, a társadalmi fegyelmet az érdekeltség erősítése útján javítják. — iA mi pártunk — hangsúlyozta az MSZMP KB titkára — a nehezebb években is kitartott és a jövőben is kitart történelmi programja és vállalása, a szocialista demokrácia fejlesztése mellett. Azt tartjuk szem előtt, hogy a legjobban bevált ösztönzés, hogyha javítjuk a szocializmusért tevékenykedő emberek alkotókedvét. Ezután Mandity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő képviselőjelölt szólalt fel. A nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. dolgozókat a döntésekbe, megteremtve a lehetőséget a törvényelőkészítő munkába való beleszólásba is. Belpolitikai életünkről szólva elmondta, hogy az MSZMP XII. kongresszusán kijelölt legfőbb célokat, feladatokat teljesítettük. Ezután Noé István emelkedett szólásra, aki az elmúlt ciklusban a körzet országgyűlési képviselője volt. Bevezetőben megköszönte, hogy eddig is képviselhette a kerület lakosságát, majd arról szólt, hogy az elmúlt időszakban nehezedő gazdasági körülmények között egyre nagyobb jelentősége ■lett a kis lépésekben való előrelépésnek, aminek a kerületben is számos példáját említette. Ezt követően beszélt a kerület meglévő gondjairól a dombóvári központi fűtőmű, a szennyvíztelep, az úthálózat fejlesztésének hiányosságairól, amelyek orvoslására — megválasztása esetén — erőfeszítéseket tesz. Lép Ferenc, a kerület másik képviselőjelöltje elmondta, hogy mióta jelölése szóba került, foglalkoztatja az a kérdés, hogy mi is a dolga egy országgyűlési képviselőnek. Elképzeléseit, terveit ecsetelve hangsúlyozta, hogy a képviselő legyen összekötő kapocs a legfőbb államhatalmi szerv és a választópolgár között. „Csak elégedett emberekkel lehet jól dolgozni.” — mondotta jelenlegi vezetői szemléletéről szólva, megfogalmazva — esetleges — képképviselői megválasztása esetén — hitvallását, is, hisz, mint mondotta: „az egyén, problémáinak megoldása után hatékonyabban tud dolgozni a közösség problémáinak megoldásán is”. A választási gyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Hőgyész Közel négyszáz választó- polgár vett részt a hőgyészi művelődési otthonban megtartott választási gyűlésen. Pál Imre tanácselnök nyitotta meg a gyűlést, köszöntötte a részvevőket* köztük a két képviselőjelöltet, majd átadta a szót Tamás Istvánné- nak, a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága vezetőjének, a gyűlés előadójának. Tamás Istvánná bevezetői ben szólt az idei esztendő kiemelkedő belpolitikai eseményeiről, köztük a XIII. pártkongresszusról, a fel- szabadulás negyvenedik évfordulójáról — a négy évtized alatt elért történelmi jelentőségű eredményekről — valamint a közelgő ország- gyűlési képviselő- és tanácstagválasztásról. Méltatta a megye gyors ütemű fejlődését, benne Hőgyésznek és környékének eredményeit. Mint mondta, kiemelkedő mind a megyében, mind Hő- gyészen és társközségeiben az a sokmillió forint értékű társadalmi munka, amivel á lakosság hozzájárult a fejlődéshez. Ez tükrözi a lakosság politikai egységét, a jó politikai légkört. Szólt a továbbiakban a tervekről, a június 8-i választásokról. — Csapó Jánosné kéjpviselő- jelölt beszélt edigi képviselői tevékenységéről, szakmai munkájáról és terveiről. El- monta, hogy céljai közé tartozik azon munkálkodni,-hogy a gazdaság jövedelemtermelő képessége növekedjen, ott jusson több a javakból, ahol eredményes alkotó munka folyik, fejlődjön a megye valamennyi települése és való- sujon meg mindenütt az egészséges ivóvízzel való ellátás. Ami a választókerületet illeti, itt — a legutóbbi parlamenti ülésszakon tárgyalt — településpolitika megvalósítását látja szükségesnek, a fiatalok lakáshoz jutásának megkönnyítését ugyancsak fontosnak tartja a létrehozandó elöljáróságok munkájának segítését. Bozsó Jánosné képviselőjelölt eddigi életútjáról beszélt, arról a segítségről, amit mint kezdő pedagógus, majd mint iskolaigazgató és párttisztségviselő kapott és kap környezetétől. Mint mondta* őszintén és reálisán kell a jövőről gondolkodni, azt tervezni, erre mutat irányt a XIII. pártkongresz- szus. Gondjainkról nem szabad hallgatni, mert csak így találhatjuk meg a nehézségekből kivezető utat. Szólt a lakóhelyszépítő, -fejlesztő tevékenységről, valamint arról az irigylésre méltó fejlődésről, amely az oktatás feltételeinek javulásában következett be. Ezt is szeretné a jövőben segíteni. Fokozottabb figyelemmel kell kísérni a környező kistelepülések helyzetét, különös tekintettel az elöregedő lakosságra, de a fiataloknak is biztosítani azt, hogy építhessenek, munkát kaphassanak a faluban. A jelenlévők közül hárman szólaltak fel, Sári József, a Vegyesipari Szövetkezet műszaki vezetője, községi népfront-titkár, Baricz László állami gazdasági gépüzemvezető és Farkas János általános iskolai igazgató. A magyar mezőgazdaságnak éppen úgy szüksége van a fiatatokra, mint az iparnak, a kereskedelemnek, vagy éppen a hajózásnak. A természetes fluktuáció kérdését most hagyjuk figyelmen kívül. A mezőgazdaságban doL gőzök jelentős része már nem tartozik a fiatal korosztályhoz. így meg kell találni az őket követő, felváltó nemzedéket. amelynek tagjai majd folytatják az eddigi jó munkát. Szakmai felkészültség, szakmaszeretet tekintetében pedig a mezőgazdasági szak. emberképz'ésnek -kell fejlődnie ahhoz, hogy ne a „papír” megszerzése legyen a fiatalok elsődleges célja. A mezőgazdaság nem nyolcórás üzem és sokszor még az ünnepnek is csak a neve lehet meg, mert akkor is dolgozni kell. Az utóbbi tíz esztendőben lényegesen javultak a mezőgazdaságban a munka és életkörülmények, fejlődött az ismeretszint, nőtt a tudás és a követelmény. Tolna megyében a mező- gazdaságban az utóbbi öt évben összesen 148 pályakezdő állt munkába, ebből 35 volt nő. Tavaly 31-en kezdtek, közülük 9-en nők. Nálunk hagyomány, hogy minden évben megrendezik a pályakezdő szakemberek találkozóit, ahol a kölcsönös megismerés és tájékozódás az elsődleges cél. A statisztikai számok ugyan biztatóak, de megyénk i§ — hasonlóan az országos helyzethez — szak- emberhiánnyal küszködik, elsősorban az álla'ttenyész* tési, a számviteli, gépész, az energetikus és az üzemgazdász szakemberekből van kevés. Jelenleg 54 szakember hiányzik ezekről a pályákról. Még egy számadat, — a mezőgazdaságban összesen 20 780-an dolgoznak, 315-en végeztek egyetemet, 354-en főiskolát, 1936-an középiskolát, 6224-en pedig szakmunkásbizonyítványt szereztek. A betanított és segédmunkások száma 11 951, a dolgozóknak több mint a fele. Sarkad! Ferenc, a tolnai Aranykalász 'termelőszövet, kezet fácánkerti sertés- és hi- zómarha-telepén beosztott állattenyésztő. Kezdő szakember, a hiányszakmák egyikéiben, két műszakban dolgozik. Nem furcsa neki a hajnali kezdés, és a lámpaoltá- sok idejére eső munkabefejezés sem. Apró kis irodájában egy asztal, két szék, egy szekrény. A telepen csend és nyugalom, az emberek végeztek a munkával, az állatok nyugodtan pihennék. A fekete, fajszos fiatalember amolyan mosolygós típus. Pipájából kékes füstfelhők ■szöknek a plafon felé, vizes a dohány, nehezen fogja a tűz. — Négy évet töltöttem a tolnai gimnáziumban, majd két év múlva autószerelő szakmunkásbizonyítványt szereztem és egy évet dolgoztam a bogyiszlói téeszben — kezdi .miközben kézbe kerül a pipaszurkálo. Aztán a kaposvári mezőgazdasági fő. iskolára felvételiztem és tavaly végeztem általános állattenyésztő szakon. Szeptemberben kerültem a tolnai téeszbe, de még a főiskola alatt megnősültem. A feleségem hatodéves orvos- tanhallgató, a szüleinél lakunk Fácánkerten. — Kezdők és küzdőik... Valami hasonló címre gondoltam. A szőlő cukortartalmának növelésére alkalmas lombtrágya előállítását kezdték meg a Kőbányai Gyógyszer- árugyár dorogi gyáregységében. A Fitalon elnevezésű szer eredeti készítmény, re- ceptúráját a kőbányai gyárban dolgozták ki, adaptálása, forgalmazási technológiája a dorogi gyár munkájának az eredménye. Az új minőségjavító termékkel az ország négy tájegységében végeztek kísér•A it Sarkadi Ferenc: — Az élet és az iskola erősítette egymást — Találó — mondja egy mosoly kíséretében. — Bár nem is olyan nehéz elindulni ezen a pályán, csak is- merrii kell a környezetet, a mezőgazdaságot, az embereket. Inkább a beilleszkedés okoz gondokat. Amikor idekerültem, megegyeztünk, hogy kötetlen beosztásom lesz, ahol szükség van rám az állattenyésztésben, oda tesznek. Az ágazatvezető korrekt ember. sokat segített. — És még mi segítette? — A falusi környezet, a családi hagyományok — mindkét Oldalról — apám Paláríkon végzett technikumot. .. Az egész élétem falun, a mezőgazdaság, állatok közelében telt, már gyerekkorom óta nemcsak néztem, de végeztem is a munkákat. Az a fránya pipa, ahogy beszélgetünk, csak-osak kialszik. Egy „nyugtató” gyufaszál után újabb kérdés. — Mit adott az iskola az induláshoz? — A diplomán kívül olyan hatalmas mennyiségű, színvonalas ismeretanyagot, amit egy szövetkezetben — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — szinte lehetetlen teljes egészében felhasználni. Ez viszont biztonságot, nyugalmat kölcsönöz az embernek. Rövid még az eltöltött idő, nem lehet elmondani pár hónap után, hogy most már jöhet bármi, mert én már helyben vagyok! — ilyen nincs. Remélem, a tapasztalat az idő eZt is meghozza. Az életmódunk és az iskola egymást erősítve adta a szak- maszeretetet. A megbízatásaimat megbeszéltük, kérték a véleményemet, eligazítottak. mit hol és hogyan csináljak, megismertették ve. lem a munkaterületeket, az embereket... A gépműhely milyen módon kapcsolódik a növénytermesztéshez, az pedig az állattenyésztéshez? — ezek apró, de mégis fontos dolgok. Most kerültem olyan helyzetbe, amely majd hozza •a jövő feladatait. — Megbecsülik Önt? Van becsülete a mezőgazdasági munkának? — Ezzel nincs semmi probléma! Megbecsülnek bennünket, van becsülete a szakmának, bár az árak emelkedése és a beruházások visszafogása csökkentette az érdeklődést a mezőgazdasági szakmák iránt. — Kezdés és küzdés.. . mi a véleménye ? leteket, először a Balaton- felvidéken, majd az Alföld homoki szőlőiben. Közvetlenül a szüret előtt négy héttel permetezték meg a szőlősorokat a Fitalonnal, s a szüretkor mérték a must cukorfokát. Hat szőlőfajtával kísérleteztek, s bebizonyosodott, hogy a Fitalonnal kezelt szőlő mustjának a cukortartalma egy fokkal emelkedett a kezeletlen szőlőkultúrákhoz képest. Minden egyéb hatóságilag engedélye— Először mindenkinek becsületet és tekintélyt kell szereznie. Itt nem szabad parancsolni, néha jobb odaállni és megmutatni hogyan kell jól elvégezni a feladatokat. Joggal várják el a kezdőktől, hogy ne csak beszéljenek, de dolgozzanak és a munkájuknak legyen meg a szakmai alapja is. Az anyagi része ? Háromezernyolcszáz kezdőnek sem nagy pénz, bár itt már hatszázzal emelték a fizetésemet. Ebből nagyon tervezni, építeni nem lehet, hirtelen nagy tervek ne forogjanak az ember fejében. A feleségem tanul, én várom a katonai behívót... — Ezek szerint a család segítsége elengedhetetlen? — „Rásegítés” nélkül — főleg falusi gyerekeknek, ha 25 éves korig tanulnak — nem megy. A szülőknél lakunk. — A továbbiak? — Ha a feleségem végez, a további sorsunkat az elhelyezkedési lehetőségei is meghatározzák majd. Nyolc-tíz évig lakásra sem telik biztosan, így nem marad más, mint dolgozni és mellette reménykedni. El tudom képzelni ebben a téeszben hosz- szú távon az életemet. Hétágra süt a nap, kiballagunk a telepre. Sarkadi Ferenc magamra hagy, beszéljek nyugodtan a munkatársaival. Bakó Ferenc villanyszerelő: — Már ennyi idő alatt is kiderült — jó vezető. Sok kellene belőle. Pár hónap alatt megmutatta, hogy tud és ura a szavának. — Szeretik maguk ezt a fiatalembert? — kérdezem Nyers Györgynét, aki a battériák között tartott éppen szemlét. — Szeretjük hát! Hogyne szeretnénk, mikor udvarias, figyelmes és -nagyon érti a szakmáját. Mondtuk is neki, — Feri ne jöjjön ide, mert koszos lesz! — de ő lecsatolta az óráját, aztán kipiszkálta az eldugult lefo-' lyót. Velünk húzkodta az udvaron a gazt is. — Tudja, hogy jó a vélemény magáról? — kérdezem Sarkadi Ferencet. — Nem egyszerű dolog bánni az emberekkel. Talán ez a legnehezebb. Én nem dobálózhatok azzal, hogyan hatnak a szintetikus anyagok a koca tejelválasztására... Így nem lehet. Az emberek is sokat segítettek, én is igyekszem nekik segíteni. Megbetegedett a telepvezető, így frissen idekerülve nagyon oda kellett figyelnem mindenre. Az ágazatvezetőnek sokat köszönhetek. Annak is örültem, hogy kíváncsiak a véleményemre. A mezőgazdaságban nem elég a nyolc óra, új utakat, új megoldásokat keresni és találni — ehhez idő kell. Itt élő szervezetekkel kell bánni, ami sokkal nehezebb, mint mondjuk az autószerelés. Jó idő, rossz idő, jégverés, takarmány ... sok a függőségi viszony. Egy utolsó szál gyufa, néhány kék füstcsík, ami szétszalad a szélben, és Sarkadi Ferenc kezdő és küzdő fiatalember bepattan a sárga Dáciába — a családi összefogás eredménye — és elpor- zik a mündenapos déli eligazító értekezletre. SZABÓ SÁNDOR Fotó: CZAKÓ SÁNDOR zett cukortartalom-növelő eljárásnál olcsóbb ez a módszer. Hektáronként ugyanis 15 liter Fitalon felhasználása elegendő, s ennek költsége mindössze 200 forint. Az új szer augusztus elejétől már kapható lesz: a mezőgazdasági nagyüzemek részére 20 literes, a kistermelőknek egy literes kiszerelésben hozzák forgalomba. Az olcsó és hatásos Fitalonnal a szakemberek folytatják a kísérleteket, céljuk az, hogy alkalmazásával a cukorrépa és a burgonya minőségét is javítsák. (MTI) Erősítjük a szocialista demokráciát Dalmand Minőségjavító lombtrágya
