Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

1985. május 29. Képújság 3 Választási nagygyűlések Beszélgetés pipafüst mellett Kezdők és küzdők a mezőgazdaságban (Folytatás az 1. oldalról.) Korányi TBC és Pulmonoló- giai Intézet főigazgató főor­vosa és Tóth János, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára szólott, majd Sza­kács József, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke mondott beszédet. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólt ezután a választópolgá­rokhoz: Belpolitikai kérdésekről szólva a Központi Bizottság titkára a meghirdetett prog­ram teljesítésének alapjaként jelölte meg legfontosabb viv- mányunkat, a népi hatalmat. Ha ez megvan — és megvan! — a teendők között kiemel­kedő jelentőségű a gazdasá­gi feladatok megoldása. A fejlődés fő kérdése ma már az, hogy ne csak megvédj ük eddig elért vívmányainkat, hanem ki kell törnünk ab­ból az ördögi körből, hogy a korábbi, ismert gazdasági ne­hézségek az .életszínvonal, a beruházások visszafogására kényszerítettek, ennek követ­Választási nagygyűlést ren­deztek kedden Kecskeméten, a II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskola sportcsarnoká­ban. A több mint 1500 részt­vevő között ott voltak Bács- Kiskun megye, s a város párt- és tanácsi vezetői, a ■társadalmi szervezetek kép­viselői, az országgyűlési kép­viselő- és tanácstagjelöltek. A Himnusz elhangzása után Farkas József, a Haza­fias Népfront BáCs-Kiskun Megyei Bizottságának titka1 ra nyitotta meg a nagygyű­lést, majd Horváth István, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára mondott be­szédet. — Az elmúlt négy évti­zedben mi Magyarországon olyan államot teremtettünk, amely békepárti — mondot­ta egyebek között. A nemzetközi küzdőtéren pozíciónk erős, és ügyünk igazságos, nemzeti érdekein­ket követve hatalmas és erős védelmi rendszerhez tarto­zunk, a Varsói Szerződéshez. Az ország belső stabilitása a szocialista és nemzeti cél­jaink körül kialakult társa­dalmi egyetértésre épül — hangsúlyozta a képviselője­lölt, majd így folytatta: — e társadalmi egyetértés mag­va a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája. — Történelmi és jelenko­ri tapasztalatokból ismerjük, láthatjuk, hogy egy-egy or­„A szocialista fejlődés ma Magyarország lakosságának közös programja” — olvas­hatták a transzparensen az ötös számú választókerü­let képviselői és a gyűlés va­lamennyi hozzászólójának szavaiból is ez a gondolat vi- láglott ki. A dalmandi művelődési ház zsúfolásig megtelt a he­lyi és a környékbeli közsé­gekből érkezett választópol­gárokkal, akiket Brunner Vince, a dombóvári pártbi­zottság titkára köszöntőit. A választási gyűlésen elő­adói beszédet Vas István, az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottsága Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a Dalmandi Me­zőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója mondott. Szólt ar­ról, hogy június 8-án hazánk lakosságából mintegy nyolc- millióan járulnak az urnák elé. A választások eddig is' közéletünk jelentős állomá­sai voltak), az idén a kettős jelölés folytán még nagyobb a felelőssége minden válasz­tópolgárnak. A választások milliókat vonnak be a köz­életbe, a politikai hatalom gyakorlásába, beavatva a keztében lelassult a gazdasá­gi fejlődés, s így a mérsékel­tebb tempó ismét akadályoz­ta a nehézségek leküzdését. Ebből a körből igenis ki le­het és ki kell törni: a telje­sítmény növelésével az élet minden területén. Ez a to­vábbi fejlődésünk fő kérdése. Kitért arra is Óvári Miklós, hogy a szocialista céljainkkal összhangban előtérbe kell ke­rülniük a hagyományos szo­cialista értékeknek — ilye­nek: a munka megbecsülése, a társadalom tudatos szerve­zettsége, a dolgozók önként vállalt fegyelme, a munka szerinti bérezés, az ésszerű takarékosság, a mértéktartó szerénység mind az egyéni magatartásban, mind az in­tézmények működésében, s ide kell még sorolni a dolgo­zó kollektívák szerepének, felelősségének és érdekeltsé­gének növelését. Olyan fel­adatok ezek, amelyek realitá­sához nem fér kétség, de hogy megvalósuljanak, azért kö­zösen kell tenni, cselekedni — mutatott rá a Központi Bizottság titkára. A nagygyűlés a Szózat hangjaival zárult. szágban a megnövekvő fe­szültségekre, a kormányzás nehézségeire a hatalom mi­ként reagál. Van, ahol „szi­gorítanak”, a keményebb eszközökhöz, az elnyomás erőszákos eszközeihez nyúl­nak. Másutt a tömegek fi­gyelmének elterelése céljá­ból felszítják a nacionaliz­mus tüzét. Vagy pedig — ez látszik a hasznos megoldás­nak — az előbbre jutás fő eszközének a demokrácia szélesítését tekintik, a gon­dokat a tömegekkel meg­osztva, a döntéseket közösen megtanácskozva, a társadal­mi fegyelmet az érdekeltség erősítése útján javítják. — iA mi pártunk — hang­súlyozta az MSZMP KB tit­kára — a nehezebb években is kitartott és a jövőben is kitart történelmi programja és vállalása, a szocialista de­mokrácia fejlesztése mellett. Azt tartjuk szem előtt, hogy a legjobban bevált ösztön­zés, hogyha javítjuk a szo­cializmusért tevékenykedő emberek alkotókedvét. Ezután Mandity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, a Hazafias Nép­front országos listáján sze­replő képviselőjelölt szólalt fel. A nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. dolgozókat a döntésekbe, megteremtve a lehetőséget a törvényelőkészítő munkába való beleszólásba is. Belpo­litikai életünkről szólva el­mondta, hogy az MSZMP XII. kongresszusán kijelölt legfőbb célokat, feladatokat teljesítettük. Ezután Noé István emel­kedett szólásra, aki az el­múlt ciklusban a körzet or­szággyűlési képviselője volt. Bevezetőben megköszönte, hogy eddig is képviselhette a kerület lakosságát, majd arról szólt, hogy az elmúlt időszakban nehezedő gazda­sági körülmények között egyre nagyobb jelentősége ■lett a kis lépésekben való előrelépésnek, aminek a ke­rületben is számos példáját említette. Ezt követően be­szélt a kerület meglévő gond­jairól a dombóvári közpon­ti fűtőmű, a szennyvíztelep, az úthálózat fejlesztésének hiányosságairól, amelyek or­voslására — megválasztása esetén — erőfeszítéseket tesz. Lép Ferenc, a kerület má­sik képviselőjelöltje elmond­ta, hogy mióta jelölése szóba került, foglalkoztatja az a kérdés, hogy mi is a dolga egy országgyűlési képviselő­nek. Elképzeléseit, terveit ecsetelve hangsúlyozta, hogy a képviselő legyen összekö­tő kapocs a legfőbb államha­talmi szerv és a választópol­gár között. „Csak elégedett emberek­kel lehet jól dolgozni.” — mondotta jelenlegi vezetői szemléletéről szólva, megfo­galmazva — esetleges — kép­képviselői megválasztása esetén — hitvallását, is, hisz, mint mondotta: „az egyén, problémáinak megoldása után hatékonyabban tud dol­gozni a közösség problémái­nak megoldásán is”. A választási gyűlés a Szó­zat hangjaival ért véget. Hőgyész Közel négyszáz választó- polgár vett részt a hőgyészi művelődési otthonban meg­tartott választási gyűlésen. Pál Imre tanácselnök nyi­totta meg a gyűlést, köszön­tötte a részvevőket* köztük a két képviselőjelöltet, majd át­adta a szót Tamás Istvánné- nak, a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága vezető­jének, a gyűlés előadójának. Tamás Istvánná bevezetői ben szólt az idei esztendő kiemelkedő belpolitikai ese­ményeiről, köztük a XIII. pártkongresszusról, a fel- szabadulás negyvenedik év­fordulójáról — a négy évti­zed alatt elért történelmi je­lentőségű eredményekről — valamint a közelgő ország- gyűlési képviselő- és tanács­tagválasztásról. Méltatta a megye gyors ütemű fejlődé­sét, benne Hőgyésznek és környékének eredményeit. Mint mondta, kiemelkedő mind a megyében, mind Hő- gyészen és társközségeiben az a sokmillió forint értékű társadalmi munka, amivel á lakosság hozzájárult a fejlő­déshez. Ez tükrözi a lakos­ság politikai egységét, a jó politikai légkört. Szólt a to­vábbiakban a tervekről, a június 8-i választásokról. — Csapó Jánosné kéjpviselő- jelölt beszélt edigi képviselői tevékenységéről, szakmai munkájáról és terveiről. El- monta, hogy céljai közé tar­tozik azon munkálkodni,-hogy a gazdaság jövedelemtermelő képessége növekedjen, ott jusson több a javakból, ahol eredményes alkotó munka folyik, fejlődjön a megye va­lamennyi települése és való- sujon meg mindenütt az egészséges ivóvízzel való el­látás. Ami a választókerü­letet illeti, itt — a legutóbbi parlamenti ülésszakon tár­gyalt — településpolitika megvalósítását látja szüksé­gesnek, a fiatalok lakáshoz jutásának megkönnyítését ugyancsak fontosnak tartja a létrehozandó elöljáróságok munkájának segítését. Bozsó Jánosné képviselője­lölt eddigi életútjáról be­szélt, arról a segítségről, amit mint kezdő pedagógus, majd mint iskolaigazgató és párttisztségviselő kapott és kap környezetétől. Mint mondta* őszintén és reálisán kell a jövőről gondolkodni, azt tervezni, erre mutat irányt a XIII. pártkongresz- szus. Gondjainkról nem sza­bad hallgatni, mert csak így találhatjuk meg a nehézsé­gekből kivezető utat. Szólt a lakóhelyszépítő, -fejlesztő tevékenységről, valamint ar­ról az irigylésre méltó fejlő­désről, amely az oktatás fel­tételeinek javulásában követ­kezett be. Ezt is szeretné a jövőben segíteni. Fokozottabb figyelemmel kell kísérni a környező kistelepülések hely­zetét, különös tekintettel az elöregedő lakosságra, de a fiataloknak is biztosítani azt, hogy építhessenek, munkát kaphassanak a faluban. A jelenlévők közül hárman szólaltak fel, Sári József, a Vegyesipari Szövetkezet mű­szaki vezetője, községi nép­front-titkár, Baricz László állami gazdasági gépüzemve­zető és Farkas János általá­nos iskolai igazgató. A magyar mezőgazdaság­nak éppen úgy szüksége van a fiatatokra, mint az ipar­nak, a kereskedelemnek, vagy éppen a hajózásnak. A ter­mészetes fluktuáció kérdését most hagyjuk figyelmen kí­vül. A mezőgazdaságban doL gőzök jelentős része már nem tartozik a fiatal korosztály­hoz. így meg kell találni az őket követő, felváltó nemze­déket. amelynek tagjai majd folytatják az eddigi jó mun­kát. Szakmai felkészültség, szakmaszeretet tekintetében pedig a mezőgazdasági szak. emberképz'ésnek -kell fej­lődnie ahhoz, hogy ne a „pa­pír” megszerzése legyen a fiatalok elsődleges célja. A mezőgazdaság nem nyolcórás üzem és sokszor még az ün­nepnek is csak a neve lehet meg, mert akkor is dolgozni kell. Az utóbbi tíz esztendő­ben lényegesen javultak a mezőgazdaságban a munka és életkörülmények, fejlő­dött az ismeretszint, nőtt a tudás és a követelmény. Tolna megyében a mező- gazdaságban az utóbbi öt év­ben összesen 148 pályakezdő állt munkába, ebből 35 volt nő. Tavaly 31-en kezdtek, közülük 9-en nők. Nálunk hagyomány, hogy minden évben megrendezik a pálya­kezdő szakemberek találko­zóit, ahol a kölcsönös meg­ismerés és tájékozódás az elsődleges cél. A statisztikai számok ugyan biztatóak, de megyénk i§ — hasonlóan az országos helyzethez — szak- emberhiánnyal küszködik, elsősorban az álla'ttenyész* tési, a számviteli, gépész, az energetikus és az üzemgaz­dász szakemberekből van ke­vés. Jelenleg 54 szakember hiányzik ezekről a pályák­ról. Még egy számadat, — a mezőgazdaságban összesen 20 780-an dolgoznak, 315-en végeztek egyetemet, 354-en főiskolát, 1936-an középisko­lát, 6224-en pedig szakmun­kásbizonyítványt szereztek. A betanított és segédmunká­sok száma 11 951, a dolgozók­nak több mint a fele. Sarkad! Ferenc, a tolnai Aranykalász 'termelőszövet, kezet fácánkerti sertés- és hi- zómarha-telepén beosztott ál­lattenyésztő. Kezdő szakem­ber, a hiányszakmák egyiké­iben, két műszakban dolgo­zik. Nem furcsa neki a haj­nali kezdés, és a lámpaoltá- sok idejére eső munkabefe­jezés sem. Apró kis irodájá­ban egy asztal, két szék, egy szekrény. A telepen csend és nyugalom, az emberek vé­geztek a munkával, az álla­tok nyugodtan pihennék. A fekete, fajszos fiatalember amolyan mosolygós típus. Pi­pájából kékes füstfelhők ■szöknek a plafon felé, vizes a dohány, nehezen fogja a tűz. — Négy évet töltöttem a tolnai gimnáziumban, majd két év múlva autószerelő szakmunkásbizonyítványt szereztem és egy évet dol­goztam a bogyiszlói téeszben — kezdi .miközben kézbe ke­rül a pipaszurkálo. Aztán a kaposvári mezőgazdasági fő. iskolára felvételiztem és ta­valy végeztem általános ál­lattenyésztő szakon. Szep­temberben kerültem a tol­nai téeszbe, de még a főis­kola alatt megnősültem. A feleségem hatodéves orvos- tanhallgató, a szüleinél la­kunk Fácánkerten. — Kezdők és küzdőik... Va­lami hasonló címre gondol­tam. A szőlő cukortartalmának növelésére alkalmas lomb­trágya előállítását kezdték meg a Kőbányai Gyógyszer- árugyár dorogi gyáregysé­gében. A Fitalon elnevezésű szer eredeti készítmény, re- ceptúráját a kőbányai gyár­ban dolgozták ki, adaptálá­sa, forgalmazási technológiá­ja a dorogi gyár munkájának az eredménye. Az új minőségjavító ter­mékkel az ország négy táj­egységében végeztek kísér­•A it Sarkadi Ferenc: — Az élet és az iskola erősítette egy­mást — Találó — mondja egy mosoly kíséretében. — Bár nem is olyan nehéz elindul­ni ezen a pályán, csak is- merrii kell a környezetet, a mezőgazdaságot, az embere­ket. Inkább a beilleszkedés okoz gondokat. Amikor ideke­rültem, megegyeztünk, hogy kötetlen beosztásom lesz, ahol szükség van rám az ál­lattenyésztésben, oda tesznek. Az ágazatvezető korrekt em­ber. sokat segített. — És még mi segítette? — A falusi környezet, a családi hagyományok — mindkét Oldalról — apám Paláríkon végzett techniku­mot. .. Az egész élétem fa­lun, a mezőgazdaság, álla­tok közelében telt, már gye­rekkorom óta nemcsak néz­tem, de végeztem is a mun­kákat. Az a fránya pipa, ahogy beszélgetünk, csak-osak ki­alszik. Egy „nyugtató” gyu­faszál után újabb kérdés. — Mit adott az iskola az induláshoz? — A diplomán kívül olyan hatalmas mennyiségű, szín­vonalas ismeretanyagot, amit egy szövetkezetben — a szű­kös anyagi lehetőségek miatt — szinte lehetetlen teljes egészében felhasználni. Ez viszont biztonságot, nyugal­mat kölcsönöz az embernek. Rövid még az eltöltött idő, nem lehet elmondani pár hó­nap után, hogy most már jöhet bármi, mert én már helyben vagyok! — ilyen nincs. Remélem, a tapaszta­lat az idő eZt is meghozza. Az életmódunk és az iskola egymást erősítve adta a szak- maszeretetet. A megbízatá­saimat megbeszéltük, kérték a véleményemet, eligazítot­tak. mit hol és hogyan csi­náljak, megismertették ve. lem a munkaterületeket, az embereket... A gépműhely milyen módon kapcsolódik a növénytermesztéshez, az pe­dig az állattenyésztéshez? — ezek apró, de mégis fontos dolgok. Most kerültem olyan helyzetbe, amely majd hozza •a jövő feladatait. — Megbecsülik Önt? Van becsülete a mezőgazdasági munkának? — Ezzel nincs semmi prob­léma! Megbecsülnek bennün­ket, van becsülete a szakmá­nak, bár az árak emelkedése és a beruházások visszafogá­sa csökkentette az érdeklő­dést a mezőgazdasági szak­mák iránt. — Kezdés és küzdés.. . mi a véleménye ? leteket, először a Balaton- felvidéken, majd az Alföld homoki szőlőiben. Közvetle­nül a szüret előtt négy hét­tel permetezték meg a sző­lősorokat a Fitalonnal, s a szüretkor mérték a must cu­korfokát. Hat szőlőfajtával kísérleteztek, s bebizonyoso­dott, hogy a Fitalonnal ke­zelt szőlő mustjának a cu­kortartalma egy fokkal emel­kedett a kezeletlen szőlőkul­túrákhoz képest. Minden egyéb hatóságilag engedélye­— Először mindenkinek becsületet és tekintélyt kell szereznie. Itt nem szabad pa­rancsolni, néha jobb odaáll­ni és megmutatni hogyan kell jól elvégezni a felada­tokat. Joggal várják el a kezdőktől, hogy ne csak be­széljenek, de dolgozzanak és a munkájuknak legyen meg a szakmai alapja is. Az anyagi része ? Háromezer­nyolcszáz kezdőnek sem nagy pénz, bár itt már hatszázzal emelték a fizetésemet. Ebből nagyon tervezni, építeni nem lehet, hirtelen nagy tervek ne forogjanak az ember fe­jében. A feleségem tanul, én várom a katonai behívót... — Ezek szerint a család se­gítsége elengedhetetlen? — „Rásegítés” nélkül — fő­leg falusi gyerekeknek, ha 25 éves korig tanulnak — nem megy. A szülőknél la­kunk. — A továbbiak? — Ha a feleségem végez, a további sorsunkat az elhe­lyezkedési lehetőségei is meg­határozzák majd. Nyolc-tíz évig lakásra sem telik biz­tosan, így nem marad más, mint dolgozni és mellette reménykedni. El tudom kép­zelni ebben a téeszben hosz- szú távon az életemet. Hétágra süt a nap, kibal­lagunk a telepre. Sarkadi Ferenc magamra hagy, be­széljek nyugodtan a munka­társaival. Bakó Ferenc vil­lanyszerelő: — Már ennyi idő alatt is kiderült — jó ve­zető. Sok kellene belőle. Pár hónap alatt megmutatta, hogy tud és ura a szavának. — Szeretik maguk ezt a fiatalembert? — kérdezem Nyers Györgynét, aki a bat­tériák között tartott éppen szemlét. — Szeretjük hát! Hogyne szeretnénk, mikor udvarias, figyelmes és -nagyon érti a szakmáját. Mondtuk is ne­ki, — Feri ne jöjjön ide, mert koszos lesz! — de ő le­csatolta az óráját, aztán ki­piszkálta az eldugult lefo-' lyót. Velünk húzkodta az ud­varon a gazt is. — Tudja, hogy jó a véle­mény magáról? — kérdezem Sarkadi Ferencet. — Nem egyszerű dolog bánni az emberekkel. Talán ez a legnehezebb. Én nem dobálózhatok azzal, hogyan hatnak a szintetikus anyagok a koca tejelválasztására... Így nem lehet. Az emberek is sokat segítettek, én is igyekszem nekik segíteni. Megbetegedett a telepvezető, így frissen idekerülve nagyon oda kellett figyelnem min­denre. Az ágazatvezetőnek sokat köszönhetek. Annak is örültem, hogy kíváncsiak a véleményemre. A mezőgaz­daságban nem elég a nyolc óra, új utakat, új megoldá­sokat keresni és találni — ehhez idő kell. Itt élő szer­vezetekkel kell bánni, ami sokkal nehezebb, mint mond­juk az autószerelés. Jó idő, rossz idő, jégverés, takar­mány ... sok a függőségi vi­szony. Egy utolsó szál gyufa, né­hány kék füstcsík, ami szét­szalad a szélben, és Sarkadi Ferenc kezdő és küzdő fia­talember bepattan a sárga Dáciába — a családi össze­fogás eredménye — és elpor- zik a mündenapos déli el­igazító értekezletre. SZABÓ SÁNDOR Fotó: CZAKÓ SÁNDOR zett cukortartalom-növelő el­járásnál olcsóbb ez a mód­szer. Hektáronként ugyanis 15 liter Fitalon felhasználá­sa elegendő, s ennek költsé­ge mindössze 200 forint. Az új szer augusztus ele­jétől már kapható lesz: a mezőgazdasági nagyüzemek részére 20 literes, a kister­melőknek egy literes kiszere­lésben hozzák forgalomba. Az olcsó és hatásos Fita­lonnal a szakemberek foly­tatják a kísérleteket, céljuk az, hogy alkalmazásával a cukorrépa és a burgonya mi­nőségét is javítsák. (MTI) Erősítjük a szocialista demokráciát Dalmand Minőségjavító lombtrágya

Next

/
Thumbnails
Contents