Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
2 NÉPÚJSÁG 1985. május 25. Negyedszer kiválóak Az összetartás és a szorgalmas munka eredménye Az 1984-es esztendő úgy kerüli be az Iregszemcsei Egyetértés Tsz történetébe, hogy a jó munka elismeréseként — immár negyedszer — ismét Kiváló Szövetkezet lett a tsz. Az ünnepi közgyűlést, ahol az erről szóló dokumentumot a tagság, a vezetőség átvette, tegnap tartották a községi művelődési házban. A közgyűlést a helyi énekkar és az általános iskola tanulóinak műsora nyitotta meg. Az elnökségben üdvözölték Pónya Józsefet, az MSZMP KB tagját, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatóját, a párt-, az állami szervák, továbbá a szövetkezettel kapcsolatban álló üzemék képviselőit. A szövetkezet elnöke, Varga János beszédében hangsúlyozta: most, amikor a szövetkezet dolgozóinak munkáját elismerik, számolni kell azzal is, hogy mi a tagság kötelessége a jövőben, hisz még van bőven tenni- és javítanivaló. A szövetkezetben egyébként tavaly a növény- termesztés az eddigi legmagasabb árbevételt produkálta, mintegy 110 millió forintot. A költségéket jelentősen növelte, hogy sokba került a kukorica szárítása és betakarítása, továbbá igen nehéz körülmények között kellett elvégezni az őszi talajmun- kálkat. Az állattenyésztés árbevétele ugyancsak 1984-ben volt a legmagasabb — a hízó sertéseken kívül tanyész- anyagot is értékesítettek. A cipőfelsőrész-készítő üzem nyeresége meghaladja a kétmillió forintot. Emelkedett a háztáji ágazat árbevétele, ennek további emelkedése már nem várható. A jó eredmények elérése annak köszönhető, hogy a tagság támogatta a vezetés elképzeléseit, és jó munkát végzett. Megvalósult a teljes foglalkoztatás, korszerűsítették a műhelyt, utakat építettek, és javították a szociális körülményeket. Évente 12^15 százalékos részesedést fizettek, emelték a szociális támogatásokat, segítséget adtak a községek fejlesztéséhez. Végül a szövetkezet elnöke arra kérte a tagságot, hogy az előttük álló feladatok végrehajtására ismét fogjanak össze és a jövőben az eddiginél még eredményesebben dolgozzanak. A szövetkezet tagságát és vezetőségét az ünnepi közgyűlésen köszöntötte dr. Mészáros István, a MÉM főosztályvezetője, valamint Lakos József, a TESZÖV elnöke. Pónya József beszédében hangsúlyozta : az eredmények, amelyeket Iregszemcsén évről évre elértek, nemcsak a közös gazdaságot, hanem a tsz-tagságot is gyarapította, méghozzá úgy, hogy a nyugdíjasokra is gondoltak. Mindez szervezett munkát és jó munkaerkölcsöt takar. Ilyen háttérrel még jobb eredményeket, magasabb termelési szintet lehet elérni. Ezt követően Pónya József átadta a Kiváló Szövetkezet címet tanúsító oklevelet, majd átnyújtották a kitüntetéseket. Varsói Szerződés Ratifikálás Moszkvában A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége pénteki ülésén egyhangúlag ratifikálta a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról ez év április 26-án Varsóban aláírt jegyzőkönyvet. Az ülésen Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter mondott beszédet. A Legfelsőbb Tanács két háza külügyi bizottsága nevében Borisz Ponamarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára, a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságának elnöke méltatta a Varsói Szerződés jelentőségét. BUDAPEST i A Magyar Szolidaritási Bizottság Afrika napja alkalmából nyilatkozatot tett közzé. Ebben a többi közt ez áll: Köszöntjük a kontinens felszabadult, a fejlődés önálló útjára lépett népeit, és mindazokat a népeket, amelyek Afrika déli részén és a kontinens más térségeiben harcolnak a gyarmati elnyomás, a fajüldözés ellen, szabadságukért és demokratikus jövőjükért. Afrika napját a haladó emberiség saját ünnepének tekinti, mert ez a nap jelképezi az afrikai népek antiimperialista egységét, amelyet az önálló társadalmi fejlődésért, a neoko- lonializmus ellen folytatott küzdelemben az elmaradottság felszámolásáért vívnak. • Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Argentin Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Alfonsin köz- társasági elnököt. WASHINGTON Űj exportengedélyezési szabályokat léptet életbe július 24-én az amerikai kereskedelmi minisztérium abból a célból, hogy megakadályozza a magas színvonalú műszaki cikkek eljutását a szocialista országokba. A rendelkezések a korábbinál szigorúbb ön-ellenőrzésre szólítják fel a különleges exportengedéllyel rendelkező amerikai vállalatokat: a főbb exportőrök több évre szólóan kapnak egyfajta „biankó” engedélyt, amelynek alapján értékesítik termékeiket külföldön, anélkül, hogy bejelentési, PANORÁMA engedélyeztetési kötelezettségük lenne az egyes termékekre és azok vásárlóira vonatkozóan. A 750, különleges exportjogosítvánnyal ellátott vállalat októberig kapott időt arra, hogy belső ellenőrzési mechanizmusát összhangba hozza a hivatalos exportellenőrzési előírásokkal. A legmagasabb szintű, katonai célra is hasznosítható berendezések exportja azonban egyedi engedélyezés alapján történik. SZEGED A szegedi választási nagygyűlésen pénteken Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott beszédet, ezt követően felszólalt Strub F. Brúnó akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központja lEnzimológiai Intézetének igazgatója, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő országgyűlési képvise. lőjelölt. PÁRIZS Az Klysée-palota szóvivője pénteken közölte, hogy Mitterrand elnök május 28-án, a Bodeni-tó partján fekvő Konstanzban találkozik Helmut Kohl kancellárral. E találkozó előkészítéséről tárgyalt szerdán és csütörtökön Genscher nyugatnémet külügyminiszter Párizsban. MOSZKVA Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki az SZKP Központi Bizottságának meghívására látogatást tesz a Szovjetunióban, pénteken Moszkvában átnyújtotta Konsztantyin Ruszákovnak, az SZKP KB titkárának a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét, amellyel az Elnöki Tanács a magyar—szovjet kapcsolatok ápolásában, a szocialista országok együttműködésének fejlesztésében, a világ békéjéért és biztonságáért vívo't harcban szerzett kimagasló érdemeiért, 75-ilk születésnapja alkalmából tüntette ki a szovjet vezetőt. PRÁGA A hónap végén hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. VARSÓ Június 3-ig tartó szünetet rendeltek el pénteken Gdanskban, a vajdasági bíróságon az egykori Szolidaritás szervezet három volt vezetője — Wladyslaw Fra- syniuk, Bogdán Lis és Adam iMichniik — perében. A halasztást Adam Michnik betegsége indokolta. SZÉKESFEHÉRVÁR Választási nagygyűlést rendeztek pénteken Székesfehérváron, az Alba Regia Építőipari Vállalat sportcsarnokában. A nagygyűlésen dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet, majd Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott vezér- igazgatója, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő képviselőjelölt szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Választások Magyarországon (6.) „Foghúzásos” választások A Tanácsköztársaság leverése után választásokkal törvényesítették a fehérterroristák rendszerét. Az antant megbízottjai saját hazájuk közvéleményének megnyugtatására sürgették a választások kiírását, s ragaszkodtak egy meglehetősen demokratikusnak tetsző szavazati joghoz is. 1920. januárjában választójogot kapott a 24 éven felüli, hatévi magyar állampolgársággal, féléves helyben lakással rendelkező lakosság, de a nők csak akkor, ha írni—olvasni tudtak. Több mint hárommillió szavazó járulhatott az urnákhoz, ám a nemzeti hadseregnek nevezett fehérterro- rista-ikülönítmények gondoskodtak róla, hogy csak Hor. thy tiszti bandája számára megbízható jelölteket válasszanak mag. A szociáldemokraták részvételét azza’ tették lehetetlenné, hogy letartóztatták képviselő-jelöltjeiket. Végül a pártvezetőség úgy döntött, hogy kilép a kormányból, és a választásokon sem vesz részt. Azok pedig úgy zajlottak le, ahogy elképzelték. A képviselők Horthyt kormányzóvá választották, majd, az 1921. évi III. tc-kel immáron „törvényesen” is törvényen kívül helyezte a kommunistákat a nemzetgyűlés. Azért nevezték így, mert egyelőre még nem volták megfelelőek a viszonyok az arisztokratákból, főpapokból, nagybirtokosokból álló felsőház visz- szaállítására, s az országgyűlésnek az urak csupán ezt a kétkamarás rendszert tartották. Két esztendő múlva a rendeleti úton életbe léptetett új választójog lényegesen csökkentette a választók számát. A korhatár maradt, de tízévi állampolgárságot, kétévi helyben lakást, különböző iskolai végzettségeket írtak elő. S a legfőbb változás: a választásra csupán Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban került titkosan sor, másutt ismét nyíltan szavazott a lakosság. A rendelet a munkásválasztók számát csaknem egymillióval csökkentette, ám a kormánnyal való megegyezés után jelölteket állító szociáldemokraták mégis 25 képviselővel kerültek a parlamentbe. Jellemző, hogy egyetlenegy mandátumot sem szerezhettek a nyílt kerületekben, viszont a 30 fővárosi mandátumból 13-at szociáldemokraták kaptak. A liberális polgári pártok is 14-re növelték előbbi 6 képviselőjük számát. S bár e baloldali padsorokban ülő honatyák vigyáztak rá, hogy felszólalásaikban magának a rendszernek jogosságát ne tegyék kérdésessé, a kormánypárti többség 1925-ben új választójogi törvényt fogadott el. A választók aránya a lakossághoz képest a korábbi 29,5 százalékról, 26,6 százalékra csökkent, és a 245 képviselőből 199-et nyílt szavazás alapján választottak. Az így létrehozott képviselőház fogadta el Bethlen miniszterelnök által a felsőháznak, a főrendiház utódának megszervezéséről szóló XXII. törvényjavaslatot. 1926-ban még úgy rendelkezett a törvény, hogyha az országgyűlés két háza nem tud megegyezni valamely törvény szövegében, úgy a képviselőház a felsőház hozzájárulása nélkül is jogosult Bz általa elfogadott javaslatot kihirdetésre a kormányzó elé terjeszteni. Mintegy egy évtized múlva, 1937-ben azonban a felsőház jogkörét kiterjesztették, s a főrendeknek, a nagykapitalistáknak joguk volt bármelyik törvény megalkotását megakadályozni. Előzőleg törvénybe iktatták a kormányzói jogkör további kiterjesztését. Horthy a jóváhagyásra felterjesztett törvényt kétszer is visszavihette, s az országgyűlést fel is oszlathatta. Az országgyűlés elvesztette azt a jogát is, hogy a kormányzót felelősségre vonja. Ezzel az államfő abszolút vétójoghoz jutott, arra a nem várt és a valóságban soha be nem következett esetre, ha szándékával ellentétes törvényt hozták volna a törvényhozók. A kormányzó negyedszázad alatt többször is feloszlatta a Házat, hogy a belpolitikai válságokat megoldja, s hűséges embereinek lehetővé tegye, hogy kellemetlenné vált ellenfeleiktől megszabaduljanak. A parlamentben folytak csaták, de csak az uralkodó osztályok különböző érdekű rétegei között. Jellemző, hogy miként vélekedett a Magyarország című napilap az 1935-ös választások előtt: „Az urnák elé járul a nemzet, hogy szavazatával összehívja az új nemzetgyűlést. Mit érzünk a sorsdöntő vasárnap előtt? Nincs egyéb mondanivalóm: essünk túl rajta, ilyen érzésekkel ülhetünk be egy világtól elmaradt vidéki fogorvos székébe: Essünk túl rajta.” A választási törvény szerint csak az indulhatott, akinek jelölését legalább a választók 10 százaléka — ajánlási íven — aláírásával támogatta. Vagyis négy-öt jelölt esetében már a választók fele előzőleg aláírásával nyíltan megvallotta pártállását. Az aláírásokat a választási főbiztosok bírálták felül. A választási főbiztosokat viszont a kormány nevezte ki. így aztán a kormánypárt listáin nyugodtan szerepelhettek „holt lelkek” — már régen a temetőben nyugvó, vagy soha nem létezett választók, de az ellenzéket kényszerítették, hogy a szükséges aláírások kétszeresét- háromszorosát tartalékul megszerezze. Még a legjobb indulatú választási főbiztos is legalább az aláírások egyötödébe belekötött, s érvénytelennek jelentette ki. Egy képviselő, akit kormánypárti programmal választottak meg, később beismerte emlékirataiban: „Ezer nyílt ajánlást kellett megszereznem, s így mindenkiről tudták, kit támogat. Akinek hátraléka volt, megjelentek a végrehajtók. Az italmérési engedély-okiratokat bevonták azzal, hogy majd választás után adják azokat vissza annak, aki jól viselte magát. Tűzrendészed razziákat tartottak az üzemekben és műhelyekben, és mindenütt találtak szabálytalanságokat, de megmondták, hogy hogyan lehet az ügyet elsimítani. Tisztviselők ellen különféle ürügyekkel vizsgálatot rendeltek el, megmondva nekik, hogy mi az abbahagyás ára. A közszállítókat figyelmeztették, hogy újítsák meg a szerződésüket, ha a kormány ellen szavaznak.” Az 1939-es választást végre titkosan tartották; a kormány már nem vállalhatta többé a nyílt szavazás szégyenét. Csakhogy az 1938. XIX. te. rendelkezései tovább szűkítették a választók számát. Választójogot csak az a 26 éves férfi, illetve 30 éves nő kapott, aki legalább tíz éve magyar állampolgár volt, igazolni tudta, hogy hat év óta ugyanabhan a városban, községben lakik, s elvégezte az elemi iskola hatodik osztályát. A hatóságoknak ezen. kívül joguk volt a kommu- nista-gyansúnak ítélt állampolgárokat egyszerűen kihagyni a listáról. Az új választókerületi beosztással is fontos fegyver került a kormány kezébe. A belügyminiszter — törvény- ellenesen, sajátos jogi érveléssel — csupán három héttel a választás napja előtt adta ki az új kerületi beosztást, amelyet a kormánypárt természetesen már jóval előbb ismert. így aztán olyan előnyhöz jutott, amelyet az ellenzék nem hozhatott be. A kormányt mégis kellemetlen meglepetés érte: a nemzetiszocialisták nem indultak mindenütt, mégis megkapták az összes leadott szavazatok negyedrészét. Féktelen demagógiájukon kívül része volt ebben a náci pénznék is. Az egyes nyilias képviselőjelöltek választási költségeit a különböző német bankok soha vissza nem fizetendő, egyéni kölcsönök formájában finanszírozták. A Gestapo pedig Svájcban, ügynökök útján félmillió pengőt vásárolt fel, amelyet aztán a budapesti német követségen, az Űri utcában ősz. tottak szét a kopogtató zsoldosok között. A nyilasok igyekeztek megszolgálni a pénzt. Szoros összeköttetésben a német követséggel, a parlamentben őrködtek a német érdekeken. A Magyar Élet Pártja — így hívták ekkor a kormánypár. tot — és a különböző nyilas- pártok képviselői sokszor ölre mentek egymással a legjelentéktelenebb kérdésekben, miközben együtt szavazták és együtt éljeneztek, amikor a háborús erőfeszíté. sek megsokszorozásáról, a Hitler iránti hűségről volt szó. Ez a parlament szótlanul tudomásul vette 1941. június 27-én, amikor Bárdossy miniszterelnök bejelentette: az ország hadat üzent a Szovjetuniónak. A nagy „al- kotmánytudósök” még azt sem tudták, hogy ehhez a parlament szavazása szükséges. Csupán Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre képvielő tiltakozott, de szavai elvesztek az általános hangzavarban, s még a jegyzőkönyvbe sem kerültek bele. Bajcsy-Zsi- linszky Endre mártírhalált halt az ország függetlenségéért vívott harcban, képviselőtársai azonban az utolsó pillanatig szolgálták Hitlert. Még Sopronban is üléseztek, amikor az ország legnagyobb részét már felszabadította a szovjet hadsereg. PINTÉR ISTVÁN (Folytatjuk) (Következik: 7. „Minden hatalom a dolgozó népé”).
