Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
XXXV. évfolyam, 121. szám. ÄRA: 2,20 Ft 1985. május 25., szombat Mai számunkból A SZAKMAKÖZI BIZOTTSÁGOK HELYE, SZEREPE (3. old.) HALÁSZMESTER BARNAHÁTON (4. old.) A HfDON (1. old.) VÉDEKEZÉS a JÉGVERÉS ELLEN (12. old.) A VÁSÁRON OTT KELL LENNI! (5. old.) Megújhodó külkereskedelmünk Az utóbbi esztendőikben a magyar gazdaság reformjai ellenére is fölöttébb kapaszkodniuk: kelllett külkereskedőinknek. A Világpiacon ugyanis nem történt lényeges javulás, s a magyar árunalk mIndien eddiginél több kor. látó zó és protekcionista intézkedéssel, vámmal kell szembenéznie. Ugyanakkor sok termékünk gyártója még mindig adós maradit a vUágszímvonalK'al. Még határainkon belül is rengeteg konkurrensük támadt a külkereskedéimi Cégeknek, hiszen ma mér az a ritkább, ha egy Vállalatnak, gyárnak, szövetkezetnek nincs önálló, vagy legalábbis eseti exportjoga. Soha ily versenyre nem késztették a neves, nyugalmasabb napókat is látott Transedektrót, KonSumexet, Metrimpexet. Che- molimpexet és a többieket. A hagyományos, jöl kiépített nemzetközi kapcsolatok persze, kamatoznak. S azt már megtanulták külkereskedőink, hogy-egyetlen piacról sem szabad kivonulni, ahova egyszer már sikerült betörni. A Träns- elektro például a minap egy dél-amerikai országból ikapott megrendelést, s bár oda mér 15 esztendeje nem számított, a kapcsolatokét fenntartotta. És ezek a külképviseletek segítik a cégekét, hogy ne veszítsék el itthoni partnereiket. Egy alkalmi felmérésből kiderült, hogy hiáiba kap egy vállalat önálló exportjogöt. többnyire nem szakítja még kapcsolatát a külkereskedelmi céggel, cégekkel. Exportjogát inkább arra használja, hogy egy áj terméket adjon el külföldre. Vagy ahogy például az Ikarus teszi: az autóbusz-részegységek szállítását lendíti fel. Persze, mlindiez kevés volna. Az új időiket a közös vállalatok jelzik. A Ch’emo-Oaola vagy a Grabo-Ghem többek között azt a nemes törekvést szolgálja, hogy a külkereskedő és a gyártó közös kockázatot vállalva szövetkezik úij piacok meghódítására. A régebbi időkben még meglehetőben válogatósaik voltak külkereskedőink. Mdndien cégnek megvolt a miaga felségterülete, s azon tűi nem nagyon barangoltak, pedig dlykor kiváló allkallmuk lett volna. Szerencsére ma már nem jellemző az efféle arisztokratizmus, s ha a párhuzamos export miatt néha támadnák is viták, azt a többség elismeri, hogy még mindig több az előnye, mint a hátránya. Természetesen az senkinek Sem hasznos, ha a külföldi megrendelő két magyar céget versenyeztet, de ezen is lehet segíteni. Ha például egymást pontosan informálják, s nem kijátszani próbálják a másikait. A külföldi tárgyalásokon egyébként a magyar cégek gyakran hátránnyal indunak, hiszen nem tudnak hasonló kedvezményes hiteleket ajánlani, mint más, tőkeerős cégek. Márpedig a fejlődő országokban másképp nehéz boldogulni. Versenyben maradni leginkább akkor 'képesek, há olyan szolgáltatásokat is ajánlanak, amit mások nem kínálnak. Három külkereskedelmi vállalatunk foglalkozik például az oktatási intézmények exportjával. Az iskolák bizony nem olcsók, s a vásárlók többsége fejlődő ország, amelyek mostanában fizetési nehézségeikkel küszködnek. Igaz, az oktatásra nem sajnálják a pénzt, ha jól felszerelt iskolát, tanműhelyt, laboratóriumot vehetnek. A magyar cégek pedig még főhet ajánlanak. Elkészítik a tanmenetet, sőt még tanárokat is küldenek. Ha egy magyar cég nem tud nagyobb hitelt nyújtani, akkor a kevésbé gazdag országiók gyakran csereárut kínálnak. Régebben azt jobbára éppúgy visszautasították külkereskedőink, mint azt a lehetőséget, hogy egy erőműveket exportáló cég fagyasztott disznőfejet is exportáljon. Ma már azonban minden üzletet jól meg 'kell fontolni, s a trágyalások gyakran sikerre Vezetnek. Természetes, azért a rugalmasságnak is van határa. Mert ha például egy tízmillió dolláros iskoláért naranccsal alkarnak fizetni, s a hazai piac már telített, akkor meggondolandó az üzlet, hiszen ennyi narancsot aligha lehet másutt tisztes haszonnal értékesíteni. Evek óta lehet külföldi cégekkel vegyesVálialaitot alapítani, de meglehetősen kevésről tudunk idáig. Mostanában mintha több alakulna, s ez mindenképpen a vállalkozó készséget bizonyítja. Különösen örvendetes, hogy több vegyesvállalat a legkorszerűbb technika gyártására alakult. A magyar iparnak ugyanis nagy szüksége van azokra a korszerű gépekre, eljárásokra, amelyek biztosítják, hogy ne nagyon maradjunk él a Világszínvonaltól. A kooperáció sem ment ki még a divatból, s mert a külkereskedelmi cégeink nemcsak exportálnak, hanem importálnak is, gyakran az utóbbi tevékenységük kínálja az ötletet. A Metrimpex például az ütóbbi hetekben olyan kooperációról tárgyal, amelynek keretében közösen gyártanának fánytmásoló gépeket, írógépeket, és más keresett termiéfcet. Magyarországon új vállalati formának ígérkezik a kereskedőház. ami például Japánban már kiválóan bevált. A magyar kereskedőház persze egy kicsit más lesz. A Transelektro már több mint egy esztendeje tárgyal a kereskedőház megalapításáról, s a kérelem jelenleg a hivatalokat járja. Talán az esztendő végére már meglesz az első magyar kereskedőház. Természetesen nagyon sok múlik azon, hogy mennyi tőkével kezdheti majd tevékenységét, hiszen ahhoz, hogy a kutatásban, fejlesztésben, gyártásban és szállításiban saját érdekeltséget szerezzenek, tőkére, és nem is kevésre van szükség. Többek között műszaki fejlesztési alapot is kívánnak létrehozni, hogy új termékek tervezését, gyártását iS segíthessék. DALIA LÁSZLÓ Ülést tartott az Országos Választási Elnökség A Hazafias Népfront Or. szágos Tanácsa benyújtotta az Országos Választási Elnökségnek az Országgyűlési választókerületi képviselőjelöltek névsorát. Az Országos Választási Elnökség megvizsgálta a jelölések törvényességét. Megállapította, hogy valamennyi jelölés és jelölt megfelel a törvényes követelményeknek, ezért a jelöléseket elfogadta. A tanácstagi jelölőgyűléseken jelölt személyeket a helyi választási elnökségek fogadták el, amelyek döntésüket május 29-én hirdetmény útján teszik közzé. Az országos választási listán induló képviselőjelölteket az Országos Választási Elnökség korábbi ülésén már elfogadta. (Az országos listán szereplőket 8—9. oldalunkon mutatjuk be). lfalasztasi gyűlések A héten folytatódnak az országgyűlési képviselőválasztási gyűlések. Csütörtökön este a 3-as választókerület képviselőjelöltjei Ocsényben, a 6-os választókerület jelöltjei Regölyben találkoztak a választópolgárokkal. öcsény Az őcsényi művelődési ház nagytermében kétszázötvenen — zömmel helybeliek, de többen a környező községekből is — vettek részt a gyűlésen. Szalma Gá'borné községi tanácselnök megnyitószavai után Deményné Miskei Mária, a szekszárdi városi pártbizottság titkára mondott beszédet, szólt a fel- szabadulás óta elért eredményeinkről, benne a város és környéke fejlődéséről, célja, inlkról, pártunk és kormányunk külpolitikájáról. Szután Gál László képviselőjelölt mutatkozott be, röviden ismertette életútját, beszélt a Hazafias Népfront választási programjáról, amelynek megvalósításáért szándékozik dolgozni, ha megválasztják." Mint mondta, a XIII. kongresszus határozatainak megvalósításáért folyó eredményes munka adja meg a lehetőséget a választókerület lakossága életszínvonalának emelésére, és a helyi gondok — amelyekkel az utóbbi hetekben járva a községeket, volt alkalma megismerkedni — megoldására is. Szólt az Országgyűlés legutóhbi üléséről, a településfejlesztési törvény elJó hangulatú választási gyűlés volt csütörtökön este Regölyben. A művelődési ház nagytermében körülbelül 170. en jelentek meg, ami azt jelenti, hogy minden második család képviseltette magát az eseményen. Az elmúlt negyven év, ezen helül a lejáró ciklus eredményeit és a feladatokat fogadásáról, amely a korábbinál nagyobb lehetőségeket biztosít a kistelepülések fejlesztésére. Kosár István képviselőjelölt elmondta, hogy öt évvel ezelőtt a kombájnról került a képviselői tisztségbe, egy kis idő kellett, hogy belejöjjön e nagy felelősséggel járó közéleti munkába, aminek skálája igen széles, az egyéni gondok megoldásának segítésétől az országos ügyekig. Felsorolta azokat az eredményeket, amelyeket a kerületben elértek, szólt a településfejlesztésről, orszá. gos adatokkal támasztva alá az eddig kialakult aránytalanságokat, megjelölve, hogy mennyiben lesznek mások ezután a lehetőségek. Mint mondta, a törvényhozásban és „itthon" is a további fejlődésért fog munkálkodni. A résztvevők közül öten szólaltak fel: Szatmári László, a sárpildsi szociális otthon igazgatója, Werner Ádám őcsényi tsz-elnök, Zentai István bátaszéki MÁV-nyugdíjas, Zala István őcsényi általános Iskolai tanár és Ábel Ferenc őcsényi Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese ismertette. Az ülésen részt vett Fááth Attila, a tamási városi pártbizottság első titkára. Kalmár István, a TA— LUX Szövetkezet elnöke a bemutatkozást azzal kezdte, hogy falun született, ott élt, végül Tamásiban „utolérte a város”, tehát jól ismeri a vidék gondjait és feladatait. Legnagyobb problémának azt érzi, hogy a kistelepülések elöregszenek, ha módja lesz rá, a községek iparosítását, vagyis a helyi igényes ipar letelepítését támogatja azért, hogy a fiatalok ne költözzenek el. Ezért már most meg kell kezdeni a szakmunkásképzést, tehát céljai közé tartozik annak fejlesztése, korszerűsítése. Javítani kell a közlekedést is. Szólt még ezenkívül a lakásépítés támogatásáról és az alapellátás fejlesztéséről, valamint a tömegsport felien, dítéséről. Kurucz Géza, a tamási gimnázium igazgatóhelyettese azzal kezdte bemutatkozását, hogy a békéről beszélt, mint minden munka előfeltételéről. Elmondta, hogy máskor sem ment el a közérdekű kérdések mellett, a jelölése óta még inkább nyitott szemmel és füllel jár az emberek között. Sok kérdésről, megoldásra váró feladatról beszélt, többek között szólt a közlekedés, az egészségügyi hálózat, a kereskedelem fejlesztéséről, a lakás- helyzetről. Kiemelte az oktatás, nevelés, művelődés, szórakozás ügyét, ami összekapcsolódik a családpolitikai tennivalókkal, és az alkoholizmus, a bűnözés, a munkaikerülés elleni küzdelemmel. Végül hangsúlyozta, hogy minél többször szeretne találkozni választóival. Varga János, az iregszem- csei termelőszövetkezet elnö. ke szólt harmadikként. Elmondta, hogy szűkebb pátriájában sokan szeretnek a közért dolgozni, jövendő munkájában — ha megválasztják —, a legfontosabb tényezőnek az emberi kapcsolatokat érzi. A feladatok a gondokból adódnak. Ebben is, mint más feladataiban a gondok orvoslásának útját keresi. A falu és város közötti ellentéteket nem szabad szítani, hiszen más az ellátási feladat Tamásinak, megint más a községeknek. Nagyok viszont a különbségek a községek között, amelyek nem indokoltak. Feladatának fogja tartani, hogy egy-egv 'községben és a települések között is a vezetők az eddiginél is jobban tanuljanak meg együtt dolgozni. A felszólalásokat követő beszélgetésben hatan fejtették ki véleményüket, illetve javaslataikat, igényeiket a jövendő képviselővel szemben. A „dolgozó nép okos” gyülekezetében tartott megbeszélés a Himnusszal kezdődött, a Szózattal ért véget. Losonczi Pál kolumbiai minisztert fogadott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Gustavo Castro Guerrerót, a Kolumbiai Köztársaság gazdaságfejlesztési miniszterét, aki a magyar—koluimbiai gazdasági vegyes bizottság ülésén részt vevő kohimbiai küldöttségét vezeti. A miniszter átadta Losonczi Pálnak Belisario Betancur köz- társasági elnök személyes üzenetét. A találkozón jelen volt Bényi József külügyminiszter-helyettes és Carlos Daniel Rooa Castellanos kolumbiai nagykövet is. KlSZ-kiildöttség utazott Berlinbe Hámori Csabának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével pénteken Berlinbe utazott az ifjúsági szövetség küldöttsége. A delegáció a szocialista országok ifjúsági szervezetet vezetőinek tanácskozásán vesz részt. Befejeződtek a barátsági napok A tegnapi programmal befejeződtek a Tolna megyei magyar—NDK barátsági napok. Az NDK-,bői érkezett vendégeket Kiss Magdolna, a megyei KlSZ-bdzottság első és Knopf Attila, a szekszárdi városi KISZ-bizottság titkára fogadta domboriban, a KISZ- táborban. A kerekasztal-be- szélgetésben Werner Warnec- ke( az NDK Centrum igazgatója is részt vett. A téma a Szabad Német Ifjúság és a KISZ szerepe volt a két ország politikai életében. Délután Szekszáirdon az NDK-fiilmnapofc zárásán vett részt a delegáció a moziüzemi vállalatnál, majd az „Ahol mások hallgatnak” című filmet vetítették a klubmoziban. Később fogadás volt a Béke-barátság klubban, este pedig a német nemzetiségi baráti kör látta vendégül a küldöttséget. tsz-tag. Werner Ádám őcsényi tsz-elnök felszólalása Regöly
