Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
1985. május 4. Képújság 3 A nagyközségi párt-vb tárgyalta A szakszervezetek munkája Simontornyán Másfél évvel a----------------------—— ponti Bizottság 1983. októberi állás- foglalása után, a szakszervezetek tevékenységével, pártirányításának helyzetével foglalkozott a simontornyai nagyközségi párt-végrehajtóbizottság, legutóbbi ülésén. A pártépítési munkabizottság által készített beszámoló — amelyet a végrehajtó bizottság némi módosítással elfogadott — megállapítja, hogy társadalmi céljaink megvalósításában eredményesen dolgoznak a szakszervezetek, melyek a bérből és fizetésből élőknek 93°/0-át tömörítik a községben. Tekintélyük és befolyásuk nőtt a dolgozók körében. A KB állásfoglalása nyomán — melyet a pártszervezetek megtárgyaltak és a helyi körülményekre, sajátosságokra alkalmaztak — a szakszervezetek hasznos erőfeszítéseket tettek szervezeti életük megújítására, a korábban kialakított fórumrendszerek tevékenységének tartalmasabbá tételére. Ennek hatására — az érdekképviseleti-érdekvédelmi munka erősítésével egyidejűleg előtérbe került a gazdaságpolitikai tevékenység, ezen belül nagyobb figyelmet fordítanak a hatékonyságra, a minőségre, a munkafegyelemre. E célok és feladatok szolgálatában mozgósítják a szocialista versenymozgalomra a dolgozókat. A községben működő pártszervek, alapszervezetek tudatosan fejlesztették ellenőrző, irányító tevékenységüket annak érdekében, hogy a változó feltételekhez igazodjanak. Elsősorban elvi irányításukkal — a szakszervezetekben dolgozó kommunisták meggyőző munkájával — segítik a szakszervezeteket. Már az állásfoglalás megjelenése után tisztázni kellett — az alapszervezetekben — egy addig is több helyen vitatott kérdést. Több párttag sérelmezte, hogy a szakszervezeti bizalmiak (bizalmitestületek) megnövekedett jogköre úgymond, háttérbe szorítja a pártszervezeteket. A szakszervezeti jogköröket állami jogszabályok írják elő, a pártszervezetekét nem. Tisztázni kellett, — és erre utal a KB-állásfoglalás —, hogy a szakszervezetek önállóak, a „párt elvi-politikai eszközökkel, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták révén szerez érvényt politikájának. Befolyását a kommunisták példamutató munkájával érvényesíti, ami következetes, magas színvonalú, meggyőző munkát igényel”. Márpedig, a simontornyai üzemekben, intézményekben a szakszervezeti bizottsági tagok fele, a bizalmiaknak egynegyede párttag. Megválasztásuk demokratikusan történt,, mégpedig annak alapján, hogy kiérdemelték dolgozótársaik bizalmát, tekintélyük van közöttük. Így „mindössze” az ő időnkénti beszámoltatásuk, irányításuk, esetenként — ha szükséges, — a szakszervezeti testületi ülések elé kerülő témákban való felkészítésük, egységes állásfoglalásuk kialakítása révén kell érvényesülnie a pártszervezet véleményének. Egyébként, mint a vb. megállapította, e téren van szükség a továbblépésre. Az irányítás eg^ik £or' __________£_____ maja, hogy a pártszervezet javaslatot tesz a szakszervezeti bizottságnak, milyen témákat tűzzön napirendre, összefüggő, széles tömegbázist érintő kérdések elemzését gyakran közösen végzik, mint például a közművelődés, az ifjúságpolitika, a brigádmozgalom és a szociális körülmények vizsgálata. A pártszervezetek az utóbbi években nagy figyelmet fordítottak a szakszervezetekben pártmegbízatásként munkát végző kommunisták tevékenységére. Általában évente egy-két alkalommal elemezték-értékelték munkájukat. Minden alkalommal azt állapították meg, hogy a párttagok szívesen vállalnak szakszervezeti megbízatásokat, amelyek nagyobb része állandó jellegű — egy-egy szakszervezeti tisztség betöltését jelenti — de előfordul, hogy egy-egy konkrét feladat megoldását szolgálja. Elsősorban a párttagok fel- világosító munkája ; nyomán érvényesül a szakszervezeti testületekben az érdekvédelem helyes értelmezése, miszerint ahhoz szorosan hozzátartozik a hatékony munka, a munka- és technológiai fegyelem, a jó gazdálkodás. A pártszervezetek arra bíztatják a szakszervezeti szerveket, hogy képviseljék, védjék, a különböző dolgozócsoportok, rétegek érdekeit, de ne tévesszék szem elől az igények kielégítésének legfőbb feltételét. Ugyanis a szakszervezeti tagság körében, a bizalmi testületi üléseken gyakori, hogy az érdeklődés középpontjába bérjellegű kérdések kerülnek ám néha a termeléssel, munkafegyelemmel, gazdálkodással kapcsolatos témáknál passzivitás nyilvánul meg. Ez arra utál, hogy még van tennivaló a politikai nevelő-, felvilágosító-munkában. A végrehajtó bizottság feladatul tűzi ki — többek közt —, hogy a pártvezetőségek, alapszervezetek továbbra is segítsék, orientálják a szak- szervezeti testületek tevékenységét, ám kerüljék a részletekbe való beavatkozást. Ugyanakkor, Polit;kai __SS------------------— döntéseik meghozatalában kérjék ki a szakszervezet véleményét. Fordítsanak nagyobb figyelmet a szakszervezetekben dolgozó kommunisták rendszeres fölkészítésére, értékeljék a szakszervezeti pártmegbízatások teljesítését. A szakszervezeti választások előkészítését tévékenyen segítsék, ugyanígy készüljenek föl az új vállalatvezetési formák bevezetésére, a vállalati tanácsok megválasztására. J elölőgyűlésekről jelentjük „Két körzet” Szekszárdim az 5-ös iskolában Hétfőn délután hat órakor két körzet jelölőgyűlését tartották mev Szekszárdon, az 5-ös Számú Általános Iskolában. A 22-es körzetben, amelyet a Bercsényii, Benczúr, Bem, Háry, Népfront, Cseri és Al land e utca, valamin t a Bakta köz alkot, 34 választó jelent meg. Az iskola igazgatója, Kékesi János levezető elnök köszöntő szavai után a HNF városi bizottsága képviselője, Wirth Jánosné számolt be Szekszárd város és környéke elmúlt ötéves fejlődéséről, eredményeiről, külön 'hangsúlyozva a szű- kébb terület, a körzet gondjait, problémáit. Elmondta, hogy szólgáltatásókban ez a városrész igen ellátatlan, az óriási igényt kielégítő magánkereskedelem sem elegendő a növekvő lélekszámú területen, megnyugtató megoldást majd csak a csatári ABC felépítése jelenthet. Szólít a Bem utca sorházai előtt épített járdáról, utakról, végül a legjelentősebb programról, a gázbevezetésről hallhattak a résztvevők. Ezt követően a HNF két jelöltjét jelentették be, akiket a választók elfogadtak, a jelölőlistára választottak. így a 22-es körzet jelöltje Patton Béláné női szabó, kisiparos és Tóth János villanyszerelő, magánkereskedő lett. A hozzászólásokban ketten is megköszönték a körzet v lt tanácstagjának, Lőrinczi Gyulának eddigi lelkiismeretes munkáját, tevékenységét. Az iskola szomszédos tantermében ezzel egyidöben zajlott le a a 19-es számú körzet jelölőgyű'lése, az Alisca és a Barátság utca lakói egy részének részvételével. A megjelent 22 állampolgár előtt a Hazafias Népfront képviseletében Vörös Antal terjesztette elő a két jelöltet, Hartmann Lajost, 'a Szekszárdi Húsipari Vállalat igazgatóját és Handa Györgyöt, a BVK művezetőjét. A hozzászólásokban a helybélieket érintő közérdekű kérdésekről esett szó, többek között a Barátság utcai földcsúszásról, a garázs- építésekről, helyi járatú autóbuszokról, játszótér kialakításáról. A népfront jelöltjei itt is megkapták a bizalmát, a szükséges szavazatokat. — tzs — Földben a cukorrépa, vetik a kukoricát Földbe került a cukorrépa, az árukukoricának mintegy 85 százalékát vetették el az üzemek, a silókukorica vetése pedig 60 százalékos a tervezett területhez képest. Az árukukorica, valamint a siló- kukorica vetésével a következő üzemek végeztek eddig: Möza, Üj Élet, Pusztahencse, Kossuth, Kajdacs, Aranykalász, Nak, Dózsa és Felsőná- na, Kossuth Tsz. A hónap közepe óta egyre intenzívebbé vált és a csúcsához közeledik a .vetésfehérítő bogarak betelepedése az őszibúza-vetésekbe. Különösen magas a fertőzöttségi érték Bonyhád, Sióagárd, Alsópél és Kölesd térségében. Ezeken a területeken halaszthatatlanná vált a védekezés. Eddig a megyében mintegy 5000 hektáron végezték el a kártevő elleni kezeléseket, de az időjárás fel- melegedésével még további területeken válhat indokolttá a védekezés. A megye déli körzeteiben megjelent a gabonaliszthar- mat is, főleg az MV-8-as búzákban található. Védekezés 5200 hektáron volt, szükséges még 800 hektár kezelése, főleg Mőcsény, Bonyhád és Aparhant térségében. A cukorrépában a répabolha megjelenése is észlelhető, számottevő kárt még nem okoztak, így a védekezés sem volt indokolt. Időszerű az alma- fa-varasodás elleni második, illetve harmadik védekezést elvégezni. Április 15-e körül tömegessé vált a gyümölcsfa-ta- kácsatkák lárváinak kelése. Az áttelelő tojások csekély mértékű pusztulása miatt ezért azokban az ültetvényekben, ahol nagy volt az induló népesség egyedsűrű- sége — Alsópélen, Pálfán — feltétlenül indokolt volt a virágzás előtt atkaölőszeres kezelés. Az elmúlt hét időjárása országszerte tafrinás levélvarasodás fertőzést indított el. A betegség megjelenése megyénkben gyenge. nr-T-rsn hírre Eseményekben ugyancsak gazdag hetet tudhatunk magunk mögött. Először a dátumszerű felsorolás: Április 27.: Közöltük, kik megyénk országgyűlési képviselőijelöltjei, a 3. sz. választókerület kivételével, az ottani jelöltek neve ugyanis már előbb napvilágot látott lapunk hasábjain. Április 29.: Már „csak” az időjárásnak van pótolnivalója a mezőgazdaságban — írtuk és fényképeket is közöltünk a tisztes munkáról, amely földijeinken folyik. Hadd tegyem hozzá: azért az embereknek is van pótolnivalójuk, hiszen legelőbb is és mindenekelőtt rajtunk múlik minden. Április 30.: Ünnepi szám. Kaijdacson minden tavaszi munkát befejeztek. Kitüntetést kaptak az arra érdemes vállalatok, szövetkezetek. Környezetvédelmi napokat szerveztek Tengelieen és vezércikkben köszöntöttük a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét. Május 2.: Kiváló lett a PAV. Erről alig lehet többet mondani: itt van már a XXI. század. Tisztesen megünnepeltük május elsejét. Hittel mondom, Szekszárdon ilyen szépet utoljára talán 1946-ban láttam. Igenám, de akkor még fiatal voltam ... Május 3.: Oklevél Dunaszentgyörgynek. Tizennyolcmillió forint értékű társadalmi munkát ismert el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Minisztertanács azzal a jubileumi oklevéllel, amelyet kedden adtak át a község lakosságának. Ugyanekkor a megyei tanács 400 ezer forinttal jutalmazta a községet. A nagy ünnep után Újat mondani szinte lehetetlen az ünnep múltával, ismételni meg minek. Any- nyit azért mégis hadd említsünk föl a nagyszerű esemény kapcsán, hogy a jövőben nem ártana nagyobb szerepet adni a majális-jellegnek. Megtörtént ez már most is, nyitott kapukat döngetünk tehát, de lépjünk még egyet-kettőt. Semmi esetre se sikkadjon el május elseje, mindenekfölött való, a politikai jellege, sőt, domináljon az, viszont legyen meghatározó a vigasság, a felszabadult, önfeledt szórakozás. Mondom, hogy léptünk előre, de jövőre lépjünk még egyet, kettőt. Ez a kép nem fért be a május elsejei ösz- szeállításunkba. A jelen kéményseprője és az utánpótlás a felvonuláson Nyomdásztalálkozó — és amit az jelent Egészen pontosan azt kellett volna írnom a címben, hogy mit jelent az nekünk újságíróknak, akik a Tolna megyei Népújság mindennapjainak letéteményesei vagyunk — nyomdászkollégáinkkal együtt. Tessék elhinni, hogy nagyon sokat. Előre is elnézést kérek a tisztelt olvasótól, aki vajmi keveset fog érteni az alábbi téma- megjelölésekből, de kijavítom majd magamat azzal, hogy megkísérlem közérthetővé tenni a szakmai zsargont. Ilyen témákban voltak előadások: „Fle- xográfia, mint a magasnyomás megújulása”; Üj flexonyomógépek — új flexográfiai termékek”; „Napilapnyomás fotopolimerről” „A nyomdaipar piaci helyzete 1985-ben”; „A szakszervezetek szerepe az új vállalatirányítási formában”. Gondolom, a legutóbbiról nem kell újólag szót ejteni, az előbbiekről is csak a legszükségesebbet, hiszen az elsősorban a szakembereket érdekli. Egészen leegyszerűsítve, arról van szó, hogy a nyomdaipar forradalmi változásokon megy át ezekben az években. Nemcsak, sőt, elsősorban nem mennyiségi fejlődésről, annál inkább minőségiről van szó. Rövidesen eltűnik az ólombetű nyomdáinkból és helyébe lép a sokkal termelékenyebb, sokkal korszerűbb és nem utolsósorban sokkal egészségesebb fényszedés. Nincs messze már az idő, amikor a Tolna megyei Népújságot is fényszedő eljárással készítik a Szekszárdi Nyomda dolgozói, kedves kollégáink. Azt se hallgassuk el, hogy a szekszárdi üzem mindig is gyorsan reagált az újra. Igaz, hogy az első offszet nyomógépet nem nálunk helyezték üzembe, de az elsők között voltunk, viszont sok nagy nyomdaüzemét megelőzően üzemeltették nálunk a Romajorokat, az offszet gépek „kisöceseit”. Az újra való készség garancia a jövőre nézve. A többi között ezt fémjelezte a nálunk megrendezett országos nyomdászta- lálkozó is. Alkot az Ifjúság Az Alkotó Ifjúság pályázatot idén is meghirdette az ifjúsági mozgalom. Eredményeire bizonyság az a szerény kiállítás is, amelyet a szekszárdi Skála Áruház melletti kirakatban láthatunk. Azt mondtam az előbb, hogy szerény. Az igazság szerint kétségbeejtően szerény. Fiatalok próbálkoznak. Bontogatják szárnyaikat. Sőt, meg akarják váltani a világot. Igazuk van, a világmegváltás szándéka az ő ügyük. És akkor mi, öregek lerázzuk egy tulajdonképpen mellékutcai kirakattal és a kevésnél is kevesebb propagandával. Népgazdaságunk nincs könnyű helyzetben és ne reménykedjünk abban sem, hogy rövidesen sokkal jobb helyzetbe kerül. Van azonban egy óriási tartalékunk, ez pedig az emberi ész, az alkotószellem, az újat, jobbat alkotni vágyás. S ha már any- nyira az úgynevezett gazdaságossági szempontokat vesszük figyelembe, akkor ez a legolcsóbb beruházás. Egy szóval se mondom, hogy nem használjuk ki ezt a lehetőséget, azt viszont sok szóval mondom, hogy nem eléggé. Hiszem, hogy sokkal több alkotni vágyó és alkotni kész fiatal van ebben a megyében, mint amennyien bemutatkozni teret kaptak. Biztassuk a többieket is, mindenekelőtt a megfelelő publicitással. Hány éves a megyeszékhely? Nem az irigység beszél belőlem a hétszázötven éves Hatvan tanácsháza láttán. Valóban szép az épület, s valóban derék, hogy a hatvani városatyák a városháza megszépítése mellett döntöttek. Minálunk az ómegyeháza tatarozása folyik, de tálán a városházára is ráférne valami hasonló. Miért mondóim? Mert emlékeztetni szeretnék arra, hogy nemsokára nyolcvanadik évfordulója lesz annak, hogy Szekszár- dot rendezett tanácsú várossá nyilvánította az akkori belügyiminiszter. Hogy micsoda purparlé előzte meg és követte ezt a nevezetes döntést, arról lesz még módunk és alkalmunk szólni, most azért említem a júniusban esedékes nyolcvanadik évfordulót, hogy tudassam Tolna megye első városának lakóival, azóta városlakók. Amúgy Szekszárd — I. Béla királyunk jóvoltából — 1061 óta elismert település, s azóta folytonosan az, tehát kilenszáz évesnél is idősebb köveket koptathatunk a Várköz macskakövein. Párhuzamok címmel jelent meg fotóriporter-kollégánk jóvoltából egy szép képtiport, annak kapcsán mondtam, amit fentebb mondtam. Nem, nosztalgia okán, de mutassunk egy képet a régi Szekszárdról. LETENYEI GYÖRGY A valamikori bazársor egy része
