Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

1985. május 22. TOCNA \ A NÉPÚJSÁG Nyaralás falun A szabadbattyáni Magyar—Szovjet Barátság Tsz le­ányvállalata, a Saturnus-Turs az elsők között szerve­zett falusi turizmust. A városi kőrengetegben élő em­bereknek kikapcsolódást jelent a falusi élet megisme­rése, egy pár hetes nyaralás. A Saturnus-Turs a ki­sebb falvakban lévő parasztházakat bérbe veszi, és kiadja a turistáknak. Felvételünk Heves megyében, a kiskörei víztározó melletti Sarud községben készült, ahol jelenleg hét falusi házban pihenhetnek a vendégek. Gyermeknapra való A Képzőművészeti Kiadó néhány éve bővítette kiad- ványes oportját papírjátékok gyártásával. Célja a memó­riát, logikai készséget, szín­érzéket, művészeti ismerete­ket játékos módon fejleszte­ni. A Szekszárdi Nyomdában tavaly készült el a 128 olda­las „Csak rajzolok” című könyv, mely igen nagy sikert aratott a gyerekek körében, ezért a kiadó most egy újabb kötettel kedveskedik — el­sősorban az általános isko­lásoknak. Az új kötet sok­sok festeni-, színezni- és ösz- szeállítanivalót tartalmaz. Lapjaiból készülhet bábszín­ház, állatkert, maszk és mozgatható játék is. A harmadik kötet kézirata is nyomdában van már, és előreláthatóan jövő év elején vehetik „birtokba” a gyerekek. Ugyancsak népsze­rűek a kicsiknek készülő le­porellók, amelyekből az idén három látott napvilágot a Képzőművészeti Kiadó jó­voltából. Ebből egyik a há­zi-, másik a vadállatokat igyekszik megismertetni, a most megjelent harmadik pedig az ismert „Jancsi és Juliska” című mesét eleve­níti fel. Nemzetközi bábfesztivál Pécsett A világ legjobb felnőtt bábszínházai és bábegyütte­sei háromévenként Pécsett találkoznék, s fesztiválon mutatják be műsorukat a közönségnek, a szakmának. Ez az egyetlen állandó jel­legű pódiuma a felnőtt báb- játszásnák. A sorrendben hetedik találkozót június 25. és 29. között rendezik meg a mecsekaljai városban. Az eseménysorozat házigazdája a Pécsi Nemzeti Színház Bó­bita bábszínháza, védnöke pedig az UNIűVTA, a Nemzet­közi Bábművész Szövetség. 'M,agyarországot hat együt­tes képviseli a nemzetközi rangú művészeti eseményen, továbbá nyolc ország bábo­sai jelezték részvételüket: Ausztriából, Bulgáriából, ■Hollandiából, Jugoszláviából, az NDK-hói, az NSZK-ból, Olaszországból és a Szovjet­unióból. A Szekszárdi Húsipari Vállalat FELVÉTELT HIRDET az alábbi szakmával rendelkezők részére: HÚSIPARI SZAKMUNKÁS, AUTÓSZERELŐ munkakörbe, továbbá 8 általános iskolai végzett­séggel, 2-3 műszakos beosztásba jó kereseti le­hetőséggel a sonkacsontozó üzembe HÚSIPARI BETANÍTOTT MUNKÁST, a fagyasztóba ANYAGMOZGATÓI munkakörbe. Kereseti lehetőség teljesítménytől függően: Szakmunkásnál 5500—7000 Ft-ig Betanított munkásnál 4500—6500 Ft-ig Jelentkezés és felvilágosítás a Szekszárdi Hús­ipari Vállalat munkaügyi osztályán, Szekszárd, Keselyűsi út 24. (829) Hetvenöt éves a vidék legöregebb napilapja A Délmagyar- ország állomásai Vajon gondolhatta-e Róna Lajos szerkesztő, amikor 1910. május 22-én hatodik szegedi napilapként útjára bocsátotta a Délmagyaror- szágot, hogy az akkori tisza­virág életű társait háromne­gyed századdal is túléli? Bu­dapesti terjedelmű, 64 olda­las lapját polgári radikális szemlélettel szerkesztették, s igyekeztek Szegedről kite­kinteni távolabbi horizon­tokra is. Munkatársi gárdája közé megnyerte többek kö­zött Ady Endrét, Juhász Gyulát, Gábor Andort, Kosz­tolányi Dezsőt, Krúdy Gyu­lát, Móricz Zsdgmondot. A Tanácsköztársaság ide­jén Juhász Gyula forradal­mi kis kátéja igazolta hova­tartozását, csoda-e, ha az el­lenforradalmi időszakban, 1921-ben betiltották, a szer­kesztőség tagjai viszont együtt maradták, és Szeged névvel új lapot indítottak. Móra Ferenc, Juhász Gyula, Vér György, Donászy Kál­mán, Dettre János, Sarló Sándor, Pásztor József és Domonkos László alkották a teljes újságírógárdát. Ebben az időszákban nyomtatták ki — igaz, hogy csak az apró- hirdetések között — József Attila Tiszta szívvel című versét. Néhány év múlva vissza keresztelkedtek Dél- magyarországra. A harmin­cas években a lap kezdemé­nyezte a Szegedi Szábadté- ri Játékok indítását, s ott bábáskodott történetének el­ső évtizedében. Támogatták a szegedi fiatalok művészeti kollégiumát, és közeledtek a munkásmozgalomhoz. Újabb jelentős időszak az 1940. és 1945. közötti fél év­tized. Ekkor a baloldal visz- szaszerezte az újság irányítá­sát, de a munkatársi gárda tagjait vagy eltiltották, vagy ■munkaszolgálatra rendelték. A város felszabadulását kö­vetően 1944. Október 19-én a Délmagyarország, mint a Magyar Nemzeti Független­ségi Front orgánuma jelent meg, fejlécén a három szer­kesztő, Balogh páter, Erdei Ferenc és Révai József ne­vével. Amikor 1945. július 24-én — betöltve hivatását — a párt lapja lett, Révai azt írta a vezércikkben: „Ahogy az 1944 novembe­rében megindított Délma­gyarország vállalta a közös­séget a március 19—i haza- árulók által betiltott Délma­gyarország demokratikus ha­gyományaival, úgy vállalja a kommunista Délmagyaror­szág a közösséget azzal a Délmagyarországgal, mely tavaly novembert megszüle­tése óta úttörő lapja volt Magyarországon a független­ség, a demokrácia, a nemze­ti összefogás gondolatának. Ezeket a hagyományait fogja ápolni, fejleszteni, tovább­vinni a kommunista Délma­gyarország, és a magyar új­jáépítés, a magyar felemel­kedés, a magyar demokrácia, ■a nemzeti egység ügyét fogja szolgálni.” Dunántúli napló A megújulás idejét éli Mo­hácson a Korona-szálló. A leglátványosabb munka, a homlokzat felújítása tavaly befejeződött, ám az épüle­ten belül még tart a korsze­rűsítés. A legsürgősebb feladat, hogy a szállodai szobák mun­káit minél előbb befejezzék. A 18 szobából tízet már jú­niusban szeretnének meg­nyitni a vendégeknek. Ezek a szobák hideg-meleg vízzel ellátott, tusolóval kiegészített helyiségek lesznek. A másik nyolc szobához — a forga­lomtól függően — a későb­biekben két közös fürdőszo­ba tartozik majd. Korszerűsítették az épület- egységhez tartozó cukrász­üzemet is. A teljes belső fel­újítás egyik leglényegesebb munkája a villamoshálózat korszerűsítése volt. Jelenleg a KÖJÁL-előírásöknak meg­felelően, tojásmosót és feke­te-fehér mosogatót alakíta­nak ki. Változik a Kék Duna presz- szó is. A Villamos hálózat és a vizesblokk-rendszer fel­újításán kívül, új presszó­pultot létesítenek és gondos­kodnak arról, hogy a dolgo­zóknak megfelelő fürdő- és öltözőhelyiségek legyenek. A Korona-szálló és Étte­rem, mint a város legna­gyobb közétkeztetője, felvál­lalta a gyermekétkeztetés je­lentős részét is. A csaknem 800 iskolás napi ellátását a jövőben is elsődleges felada­taik közé sorolják, ám a kül­ső megújulással párhuzamo­san szeretnének a vendégfo­gadás, .ellátás színvonalán is javítani. Ének egyik, már látható jele, hogy az étterem bejá­rata előtti területen 20 asz­talos kert helyiséget hoztak létre. A Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat másik egységétől, a pécsi Elefánt étteremtől kapták az aszta­lokat, székeket, napernyőket. A Baranya Megyei Ven­déglátó Vállalat eddig több mint 10 millió forintot köl­tött a Korona korszerűsíté­sére. Idén várhatóan még 1 millió forint értékű munka lesz itt. A felújítást, szépítést a jövő év elején szeretnék befejezni. PETŐFI NÉPE Az alföldi borászat fejlő­dését, sokoldalúságát bizonyí­totta a hagyományos Bács- Kiskun megyei borverseny, amelyet Solton tartatták, öt zsűri két napon át minősí­tette a versenyre beküldött 613 bormintát, illetve az alapanyagból készült italo­kat, párlatokat és üdítőket. A bírálók szerint sokat ja­vult az ország bortermelésé­nek 40 százalékát adó homo­ki borok minősége. Az 1984. évjáratú nedűk, a kedvezőt­len időjárás ellenére is tü­zesek, és a tájra jellemző aramáj úak. Ez annak tudha­tó be, hogy a termelők ki­várták a szürettel a késő őszi illat, és zamatgyűjtés ide­jét. Különösen a vörösborok fűszerezettsége, gazdag szín­anyaga jelzi a gondosabb szüretet, a javuló bortechno­lógiát. Ezen a „vetélkedőn” min­den eddiginél több vermut és pezsgőféle került a szak­zsűri elé. Felvonultatásuk a borászat új ágazatának gyors fejlődését tanúsítja, pezsgő­ből például 42-félét kóstol­tak a szákemberek. A tank­pezsgőkön kívül a klasszikus érlelésűek is asztalra kerül­tek. A zsűri kitűnőnek talál­ta a hosszúhegyiek Szenátor, és az Izsáki Állami Gazda­ság Cézár pezsgőjét. A 42 üdítőital közül a ha­zai gyümölcsből készült ros­tos ivólevek kaptak legtöbb pontot a zsűritől. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Kozma László, a Magyar Vadkereskedelmi Szövetke­zeti Vállalat Székesfehérvá­ri Kirendeltségének vezetője a közelmúltban összegezte és értékelte azt az egyéves idő­szakot, melyben teljesítették, illetve túlteljesítették a vál­lalt dolilánexportot. Élővadból 219,2, lőtt vadból 467,7, éti­csigából 72,6, vadászatból 566,9 millió forint bevételhez jutott a cég. A Fejér megyei kirendeltség részaránya el­éri, illetve egyes cikkekből meghaladja a 15—20 száza­lékot. A vállalati tervet 9 százalékkal teljesítették túl. Annak ellenére, hogy 1983— 1984-'ben párhuzamos export­őrként létrejött a Vadex is, amely a legnagyobb vadas cég, a Mezőföldi Erdő. és Vadgazdaság irányításával működik. A fehérvári kirendeltség is igyekszik új szolgáltatási for­mákkal kiegészíteni és von­zóbbá tenni a Mavad-prog­ramokat. Nyugati vendégva- dászok részére Székesfehér­váron devizapénztárt nyit­nak. Mindenféle pénznem beváltható lesz. Forgalmaz­nak vadászati eszközöket és a kiürülő hűtőkapacitást hús­ipari bérlettel használják majd ki. De előkészületek vannak helyi, vevői igény szerinti feldolgozásra, illetve áruelőkészítésre is Székesfe­hérváron. Somogyi Néplap Nagyon sok rövidítést használunk anélkül, hogy tudnánk, mit is jelent pon­tosan. Feltehetően ezek közé tartozik majd a somogyi és a környező megyékben feb- rauár óta feltűnő gépkocsik, melynék oldalán ez a fel­irat áll: ÉLMSZOLG. Az Élelmiszer-gazdasági, Műszaki-Szolgál tató^Kutatá- si-Fejlesztési Innovációs Kö­zös Vállalat budapesti koor­dinációs irodája ez évben ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. A szolnoki köz­pont a múlt év végén ala­kult, s mivel a Dunnán túl on is szerettük volna megkezde­ni működésünket, létrehoztuk ezt a kirendeltséget. Célunk, hogy Somogy és a környező három megye mezőgazdasági üzemeiben elterjesszük a mű­szaki kutató-fejlesztő munka legmodernebb eredményeit. Ez annyit jelent a gyakor­latban, hogy a hozzánk szer­ződéssel kötődő üzemekben a szabadalmakhoz, újítások­hoz, találmányokhoz illesz­kedő eljárásokat igyekszünk bevezetni, és szeretnénk ki­fejleszteni az ezekhez kap­csolódó szaktanácsadási te­vékenységet is. — Mivel foglalkozik a ki- rendeltség? — Két fő ágazatunk van, ■egy agrokémiai és egy mű­szaki. Az előbbi keretében propagáljuk és bevezetésre ajánljuk a Töröcsiik-féle ada- lékos műtrágyát. Ennek lé­nyege, hogy hozzáadásával a növények jobban tudják hasznosítani a műtrágyát. Működésünk óta 18 gazdaság­ban 10 ezer hektáron alkal­mazzuk ezt a módszert, s remélhetőleg még lesznek újabb partnerek is. Műszaki szolgáltató ágazatunk három részlegre tagozódik. Az egyik a már gyártott műszaki ta­lálmányok forgalmazása, a másik a diganosztikai szol­gáltatás, a harmadik pedig a szerelő-, javítómunka, amelyben átalánydíjas rend­szert kívánunk alkalmazni. Ezenkívül foglalkozunk még újítások menedzselésével, találmányokkal, egészen a gyártásig és az értékesítésig. Szeretnénk bekapcsolódni az egyes mezőgazdasági üze­mekben gyártott termékek munkáiba, piaci elterjeszté­sükbe. Betiltották az Ezeregyéjszaka meséit Egyiptomban egy bíróság a ■hét végén helybenhagyta az „Ezeregyéjszaka" elkobzására és megsemmisítésére utasító, néhány hete hozott ügyészi végzést. A bíró elrendelte há­romezer inportált kötet meg­semmisítését, és — egyiptomi ■fontról átszámítva — nyolc­van dollártól négyszáz dol­lárig terjedő pénzbírságokat ■rótt ki egy libanoni kiadó­vállalat vezetőjére és három egyiptomi könyvterjesztőre. Seherezádé nak, tündérei­nek. dzsipjeinek, kalifáinak és mágusainak ügye vihart kavart az egyiptomi értelmi­ségi berkekben. Sokan attól félnek, hogy az arab irodalom majdnem egy évezrede kelet­kezett, klasszikus remekébe azért .^fojtották bélé a szót”, mért engedményeket akartak tenni az iszlám eszmék part­talan érvényesítését követelő erőknek. A bírói ítélet indoklásá­ban egyebek között az Olvas­ható, hogy Seherezádé meséi — Valószínűleg Indiái forrá­sokból merítve az ihletet — néhol erotikus resztetekét is tartalmaznak. Ennélfogva a közer.kölosöket sértő írásnak kell őket minősíteni. A bíróság ügyészi rendel­kezést hagyott jóvá, az ügyész pedig a rendőrség erkölcsvé- deimi osztályvezetőjének fel­jelentése álapján járt el. A ■rendőri szervék szerint az Ezeregyéjszaka voltaképpen ismeretlen szerző vagy szer­zők műve. Mindenki ott tol- dozta-földozta, ahol ezt anya­gi érdekei úgy kívánták. Nem klasszikus mű, nem ré­sze Egyiptom kulturális örök­ségének, és az ifjúság csak Olyan kiadását Olvashatja el, amelyet az iszlám szellemiség ertoölcsvédelime megenged. Az ítélet nem jogerős. Azok között, akik helyességét vitatják, ott van a kairói egyetem professzora, Szuher KafflamaVi, történetesen az Ezeregyéjszakáról szóló dok­tori disszertáció szerzője. A betiltott mű egyébként sem csak a szerelemről szól, — mondja a professzor, — hanem arról), hogyan jár túl a szamarkandi perzsa zsarnok eszén Seherezádé. Ura le akarta fejeztetni, de a fiatal nő a szó szoros értelmében lebeszélte erről), ezer és egy éjszakán át tartó meséivel. Azt pedig, hogy mi arab kul­turális örökség, vagy sem. nem rendőrök, ügyészek és bírák határozzák meg — ■hangoztatja Szuher Kalamavi. Hacsak egy magasabb bíró­sági fórum másként nem ren­delkezik, az Ezeregyéjszaka elkobzott példányait az ügyé­szi szervek bezúzzák.

Next

/
Thumbnails
Contents