Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

1985. május 22. ÍKíÉPÜJSÁG 3 Kétezer óra társadalmi munka Horgásztó és parkerdő Versenyzők a tóparton Mérlegen a zsákmány ;V>,-c A ^ Atít, Készülődés a főzőcskéhez Hogyan takarékoskodunk ? Még sok a tennivaló Növényvédő szer és műtrágya Hajdanán a Sárköz bő­velkedett halászóvizekben, azök pedig halakban. A ré­gen veit gazdagságot ma már csak a kiszáradt fo­lyómedrek, élettelen, pan­gó vizek jelzik. Érthető, hogy a horgászatnak hódo­lók kapva kapták azon az alkalmon, hogy a decsi termelőszövetkezet ho­mokbányájában jókora tó alakult ki. A falu horgász­egyesülete megegyezett a termelőszövetkezettel, hogy horgásztavat létesítenek a homokbányában. Elkezdték a haltelepítést, és az el­múlt évben már sikeres horgászat folyt a tavon A 300 főt számláló tagság — 206 felnőtt, köztük 14 nő és a 94 gyermek és ifjúsági pecás — legnagyobb örö­mére az idén tovább folyt a telepítés: újólag tíz má­zsa amur, hét mázsa ponty és négy mázsa vegyes hal került a bányatóba. Mivel a tó egészséges vi­zében jól fejlődnek a ha­lak, és mivel nemcsak a halak, hanem a tó is növek­szik, hilszen a bányászat most is folyik, a horgászok tartós berendezkedéshez fogtak. A rendszeres halte­lepítés mellett a tó környé­két is „lakhatóvá” tették. A termelőszövetkezet gépi erőinek támogatásával el­egyengették azt a partsza­kaszt, ahol nem folyik bá­nyászat, megritkították az elvadult akácost. A közös összefogásnak eredménye­ként — kétezer óra társa­dalmi munka árán — most rendezett, kellemes környe­zet várja a horgászokat, és természetesen a hozzátarto­zóikat is, mert nem titkolt céljuk, hogy azért dolgoz­tak ennyit, hogy családias kirándulásoknak alkalmas helyet teremtsenek. A gye­rekeknek hintákat, külön­böző mászókákat építettek, a halfőzéshez pedig több tűzrakó helyet készítettek. Az elmúlt hét végén aztán — horgászverseny kereté­ben — felavatták és birtok­ba vették a kedves kirán­dulóhelyet a pecás csalá­dok. — czs — falát a magyar szabadság- harc leveréséről készült fest­mények díszítették) előtt, már a kupolacsarnokiban tarthatták meg az országgyű­lés két házának együttes ün­nepi ülését. A nagy alkalomra káprá­zatos díszfelvonuláslban szál­lították a királyi koronát a Várból a Parlamentbe. Ma­ga a király azonban távol maradt. Éppúgy, mint 1902. október 8-án, amikor elő­ször ülésezett az új parla­mentben az országgyűlés. A képviselők ezt is éles hangon tették szóvá, éppúgy, mint ahogy az épület állítólagos hiányosságait. Egy dühös el­lenzéki képviselő, Pap Zol­tán interpellált is „az új Or­szágháza belső díszítése és az ülésterem célszerűtlen volta” tárgyában. Mindenben kivetnivalót keresett és ta­lált: „A főrendiház üléstermé­ben éppen olyan az elrende­zés, mint a képviselőházban. Nevezetesen ott vannak azok a nagy boltíves oszlopok, amelyek a karzatot tartják, közben pedig van ornamen­tikának három kis oszlop. Ez tervbe volt véve a képviselő- ház ülésterménél is, de ke­resztülvitték a főrendiházban. Ellenben nem vitték keresz­tül a képviselőházban, mert mikor észrevették, hogy el van szabva, kiszedték az or- namentális oszlopokat, és azok helyére is padokat tet­tek. De még akkor sem volt elég hely. Meg kellett szű­kíteni az eredetileg 60 cen­timéterben megállapított ülő­helyeket. Míg az első sorok­ban megmaradt a 60 centi­méter, a hátsóikban 40—50 centiméter. Aki sovány, az hátra kerül, felszólalása ese­tén az oszlopoknak beszél­het, még az elnököt sem lát­ja... Szándékoziik-e a minisz­terelnök úr azonnali intéz­kedést tenni az iránt, hogy az ülésterem, ennek feltét­len megnagyobbítása mellett, újraépítessék? Pártom ne­vében tisztelettel bejelentem, -hogy ha már annyi millió ment el a Parlamentre, ak­kor azt a pár százezer fo­rintot is készséggel megsza­vazzuk, csak éressék el a cél, amely kitűzetett”. „Mások viszont elfogulat- lanabbul szemlélték a Parla­mentet, mint építészeti alko­tást. K észter József, korának egyik legképzettéhb és leg­elmésebb kritikusa, így el­mélkedett a Magyar Nemzet 1902. október 9-i számában: „...Ha én parancsolnék Ma­gyarországon, elrendelném, hogy minden hajó, amely a Dunán elmegy, két percre álljon meg a Parlament épülete előtt, hogy a hajón levű népek csodálhassák, él­vezhessék, megismerhessék a legkiválóbb magyar épület szépségét...” Ne is az épülettel — ma legszebb budapesti látványos­ságaink közé tartozik —, ha­nem a benne folyó sekélyes, nem az ország, hanem a kü­lönböző csoportok érdekeit képviselő vitákkal vollt a baj. Egy keserű, iróniájú, önkriti­kára is hajló kormánypárti képviselő, Barcsay Domokos, miután mindent végignézett az épületben, így foglalta össze véleményét: — Van ebben nagyterem, kisterem, ülésterem, kupola­terem. Van tornác, terasz, to­rony... Van keskeny grádics, széles grádics, szűk folyosó, tág folyosó... Van ablak, aj­tó annyi, mint ementáli sajt­ban a lyuk... Van itt minden a világon, ami a parlament­hez kell. De hol a parla­ment?! Vilmos császár, ez idő sze­rint a Német Birodalom csá­szára, nem győzte hangsú­lyozni, mennyire irigyli ezt a pompás házat, amely nagysá­gában vetekszik a Westmins­terrel, az angol parlament klasszikusnak számító ottho­nával, sőt — Károlyi Mihály szavaival — „rikító pampá­ban túltesz rajta”. Ugyan­csak Károlyi szerint az új Országház „jelképe lett a magyar alkotmánynak: Fé­nyes homlokzat a sivár va­lóság előtt” Mert: „A magyar Westminsterbe olyan képvi­selők járnák, akik a népnek csak egy vékony felső réte­gét képviselték: a magyar Westminsterbe, nem sokkal fölavatása után, katonák, őr­járatok vonultak be és szét­kergették a népképviseletet.” A lényeg: „Amit felülről pa­rancsoltak, annak meg kel­lett történnie; de a parla­ment fönntartotta a nép előtt a látszatot, hogy az történik, amit ő akar.” PINTÉR ISTVÁN (Folytatjuk) (Következik: 4. „Alkotmá­nyos költségek”, sortűz) Átfogó vizsgálatban ele­mezte a megyei népi ellen­őrzési bizottság, hogy a me­zőgazdáságban hogyan érvé­nyesüli az ésszerű és takaré­kos gazdálkodás a növény­védő szerék, a műtrágyák használatában. A témához hozzátartozott ezen szerek gyártása és forgalmazása is. Ellenőrizték, hogy az irányító szervek mit tettek a takaré­kossági program végrehajtá­sáért. A vizsgálat kiterjedt tíz mezőgazdasági termelőszö­vetkezetre, két állami gazda­ságra, a megyéi tanács illeté­kes osztályára, az AGROKER Vállalatra és a TSZKER szek­szárdi központjára, önbeszá, mollót kértek a KSZE Nö- vénytermelési Rendszer köz­pontjától, az ÄG Szakszolgá­lati Állomástól, a Növényvé­dő és Agrokémiai Állomástól és a téesz-szövetségtől. Talajerő­gazdálkodás, növényvédelem A táláj erő-utánpótlás szín­vonalának áliákulása a me­gyében is tükrözi az egyre nehezedő gazdálkpdálsi felté­tetek hatását — állapította meg a nlép’i ellenőrzés. A fel­használt műtrágya hatóanyag, mennyisége az állami gazda­ságókban 4,5, a termelőszö­vetkezetekben 12,5 százalék­kal1 volt alacsonyabb, mint egy évvel korában, de még mindig magasabb, mint az előző ötéves terv átlaga. Ér­dekes, hogy az állami gazda­ságok valamivel nagyobb területen használtak fel szer­ves trágyáit, mint korábban, a 'termelőiszövetkezetek pedig valamivél csökkentették ezt a területet. Gazdálkodási szempontból éppúgy, mint a környezet védelme miatt cél­szerű és hasznos volna a szer­ves trágya használata és hasz­nosítása. Külön témakör a hígtrágya felhasználása, illetve fel nem használása. E téren még a megfelelő technológia kidol­gozása a fő feladat. Növényvédelem, agrokémia TOlna megye növényter­mesztése zömében szántóföl­di, jelentősebb a szőlő, ki­sebb a gyümölcs és a zöldség vetésterülete. A növényvéde­lemben a főbb szántóföldi kultúrák, az őszi búza, az őszi árpa, a kukobiűa, a nap­raforgó, a borsó és a oukor- répá megvédése a legfonto­sabb. Ezék közül is kiemél­(TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette a város minőslégi sportjának helyzetét, a sport-egyesületek szakember- és létesítmény- ellátattságát. Mint azt meg­állapította: a versenysport a városban az elmúlt években dinamikusan fejlődött. Min­den tehetősége megvan an­nak, hogy a tervezett célki­tűzéseket a sportegyesületek teljesítsék. Az elmúlt évben a legsikeresebb szákosztály az atlétikai szakosztály volt, mély négy magyar ifjúsági válogatott versenyzővel ren­delkezik. Igen szép eredményt mondhat magáénak a férfi kosárlabda-szakosztály is, amely eddigi teljesítménye alapján gyakorlati Hág már kedő a gyomirtó szerek hasz­nálata, a rovar- és gomiba- ölß szerek együtt sem tesznek ki hasonló mennyiséget. A «"ömirtó szerek alkalmazása a várt eredményt hozza, a szántóföldek ápoltak, gyom­mentesek. A terméseredmé­nyek is bizonyítják a gazda­ságok ió munkáját. A szak­ember-ellátottság is az orszá­gos átlag felett van. Az ellenőrzés, és a megye részvétele a gabona- és hús- iprogram teljesítésében is bi­zonyítja, hogy az irányító szervek összehangolt munká­ja eredményes, az a népgaz­dasági célokkal összhangban vöm. Korábban csak egy helyről lehetett beszerezni a kemiká­liákat és a kijuttatásukhoz szükséges gépeket. Azóta mű­ködésibe lépett a TSZKER, a kétcsatornás rendszer bevált. A vizsgálat kimutatta, hogy még a jó minőségű műtrá­gyát sem képesek egyenlete­sén kiszórni a gépek, mivel azok igen korszerűidének, el­avultak, teljesítményük meg Sem közelíti a többi mező- gazdasági gépét. Érdekes, hogy például a KSZE sem foglalkozik a műtrágyázás gépeivel, mert azok nem tar­toznak belé a rendszerbe. Az AGROKER és a TÉESZK'ER az előző évben végzett felmérést a következő évi igényekről, készletet vi­szont csák saját forgóesZköz- állomiányulk nagyságáiban tud­nák beszerezni, ezért vállasz- tékbiánv kefetkezett. A táro­lás sZinte teljes egészében a forgalmazókat terheli. A népi ellenőrök, — kör­nyezetvédelmi szempontból a KÖJÁL is — erősen kifogá­solják a gazdaságok „tábla- széli” tárolásait. Az üzemek többsége szezonon kívül nem szívesen fogad műtrágyát, mert nem tudják hol tárolni és a pénzüket is leköti. A megoldás itt az agrokémiai társulásók hálózatának bőví­tése, amihez mindkét forgal­mazó adott saját fejlesztési alapjából. Szaktanácsok, kapcsolatok A vizsgált üzemek mind­egyike szoros kapcsolatban van a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomással, ál­talában a mezőgazdaság terű- létén általánosan jók a kap- csöliatlrendszerek a már emlí­tett forgalmazók és a termelő- szövetkezetek és mezőgazda­ság irányítón és a szakmai tanácsadó szervezetek között. A kapott szaktanácsokat vi­szont niem mindig tartják be, a nemzeti bajnokság első osz­tályéban folytathatja a leg­közelebbii szezont. Az ököl­vívó-szakosztály legnagyobb eredményét ez év tavaszán érte el, amikor is az országos ökölvívó Úttörő-Olimpián négy dombóvári sportoló is arany­érmet szerzett. Az úszókról is elismeréssel szólt a testültet; az úszók szintén méltóképpen képviselik Domlbóvárt rangos hazai és nemzetközi verse­nyeken. A Dombóváron megrende­zett országos Vasutas birkózó, bajnokságon három verseny, ző szerzett aranyérmet. A labdiarúgóoSapat szereplése is eredményes vblt az elmúlt évadban. Komoly remény van arra, hogy ősszel a DVMSE csapata bejut a t.rületi baj­nokságba. A testület határozatában állapította meg, hogy a ver­vagy anyagi okokból, vagy a műtrágyák, illetve növény­védő szerék választékának 'hiánya miatt. Annak is van­nak jeléi, hogy nem bíznak a tanács helyességében. A Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás és gazdasá­gok között naipli az együttmű­ködés, ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években nö­vényvédelmi okokból termés- iki'edés nem keletkezett. A növényviédélem haté­konyságának növelésére a mezőgazdasági üzemek a héllyi adottságokat figyelembe véve tettek intézkedéseket. A költségeket közvetve csök­kentő üzemszervezési intéz­kedések nagyban hozzájárul­ták a hatékonyság növelésé­ihez. A vizsgált üzemek mindegyike állklallmaz légi vé­dekezést, ami gyors, és egy­szerre nagyobb területen hat, így járványszerű fertőzésnél különösen hatásos. A Vizsgálat azt is megálla­pította, hogy a megye üze­meiben nincs megfelelő, egy­séges ösztönzési rendszer az irányító és végrehajtó szak­emberek száméra, az okszerű, anyagtakarékos, költségkímé­lő növényvédelmi tevékeny­séghez. Környezet­és embervédelem A környezetvédelem már maga is emfoervédelem, az utóbbi esetben a munkavé­delmi felszerelésekről lesz sZó. Környezetvédelmi szem­pontból gond a hígtrágya ke­zelése, a műtrágya tárolása, és a göngyölegek sorsa. Az utóbbi tárolása és megsem­misítése egyik üzemben sem teljesen megoldott. Az egyik téesz például szerződést kö­tött egy áfósszal, annak adja el a műanyag zsákokat. A deosli termelőiszövetkezet pe­dig előrehaladott tárgyaláso­kat folytat egy műanyag- göngyől eg-hlásznosító üzem létrehozására, amire nagy szükség lenne. Sok a panasz a védőfelsze­relések minőségére. A ruhák impregnálása az elSő mosás után tönkremegy, így el­veszti vódőhatását, az újra- impregnálláSst senki sem vál­lalja. A védőkesztyűket is sokan szidják, sZákadéko- nylak, egyes készítmények át­hatolnak rajtuk. A népi ellenőrzés a fentiek értelmében több javaslattal élt megyei, országos szervek­hez, és megtette észrevételeit a vizsgált gazdaságoknak, lirányítdknák is. IHÁROSI senysportban elért eredmé­nyek bizonyítják a középtávú sportfej lesztési terv reális voltát. Utasította a vb a sportfelügyelőSéget arra, hogy gondoskodjon elsősorban a teke, labdarúgó és birkózó sportágban megfelelő káde­rek felkutatásáról, segédedzői, edzői tanfolyamra történő b’eiskölá zá sulisról. Ezen az ülésen számolt be Érettemé dr. Kovács Anna titkársági osztályvezető a tit­kárság ügyrendi feladatainak ellátásáról. A beszámolóból kitűnt, hogy a titkársági osz­tály a megnövekedett fel­adatait jól látja el, és ösz­tönző szerepet játszik a kor­szerű igazgatási tevékenység ímegteremtésében, s ezért a testület elismerését^ fejezte ki. MAGYARSZÉKI ENDRE Ülést tartott a Dombóvári Városi Tanács V. B.

Next

/
Thumbnails
Contents