Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

2 “NÉPÚJSÁG

1985. május 22,

Közlemény

(Folytatás az 1. oldalról)

Kaz»mierz Barcikowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára és Janusz Qbodowski, a minisztertanács elnökének helyettese, Lengyelország állandó képviselője a KGST-foen,

Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, az MSZMP KB tagja, miniszterelnök-helyettes, Magyarország állandó képviselője a KGST-ben,

Demcsigin Molomdzsamc, az MNFP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára és Mja- tavin Peldzse, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB tagja, a minisztertanács elnökének helyettese, Mongólia állandó képviselője a KGST- ben,

Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára és Gerhard Weiss, az NSZEP KB tagja, a minisztertanács elnökének helyettese, az NDK állandó képviselője a KGST-ben,

Ilié Vendet, az BKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB tikára és loan Totu, az RKP KB PVB póttagja, a minisztertanács elnökének helyettese, Románia állandó képviselője a KGST-(ben,

Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Nyikoiaj Talizin, az SZKP KB tagja, a minisztertanács elnökének helyettese, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-iben,

Nguyen Lam, a VKP KB titkára és Tran Quynh, a VKB KB tagja, a miniszter- tanács elnökiének helyettese, Vietnam állandó képviselője a KGST-<ben.

A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak osztályvezetői és osztályvezetőhelyettesei is.

A résztvevők tájékoztatták egymást arról a tevékenységről, amit pártjaik végeznek a felső szintű gazdasági értekezleten létrejött megállapodások végrehajtása érdekében. Megállapították, hogy valamennyi testvérországban meghatározásra kerülnek a szocialista közösség további sokoldalú fejlődésének és tökéletesítésének távlatai 1990-ig és az évszázad végéig. E munka során, amelynek alapját a KGST-tagországök kommunista- és munkáspártjainak (kongresszusain hozott határozatok képezik, figyelembe veszik a gazdaságii fejlődés hosszú távú stratégiájának és a kölcsönös együttműködés elmélyítésének a moszkvai felső szintű értekezleten egyeztetet fő irányait. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a felső szintű gazdasági értekezlet döntéseinek következetes végrehajtása fontos tényezője a szocialista közösség országai további dinamikus fejlődésének, egységük és egybeforrottságuk megszilárdításának.

Megvalósul a tagországok gazdaságpolitikájának egyeztetése is a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken. Kidolgozásra és elfogadásra kerülnek a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 2000-ig terjedő időszakra szóló kétoldalú programjai. Befejezéséhez közeledik iá következő öt évre szóló népgazdasági tervek koordinációja, és előkészítés alatt áll több nagy, a termelési kooperációra és a természeti erőforrások közös kiaknázására vonatkozó sokoldalú megállapodás. Ezek között szerepelnek a gépgyártásban, az energetikáiban, valamint a fűtő- és nyersanyagiparban folytatott együttműködésre vonatkozó megállapodások. A gazdasági és tudomány os-iműszaki együttműködés a résztvevők egyöntetű Véleménye szerint egyre nagyabb szerepet tölt be a tagországok társadalmi termelésének intenzívebbé tételében.

A tanácskozás résztvevői véleménycserét folytatták a szocialista gazdálkodás hatékonyabbá tételét szolgáló pártirányítási munka több kérdéséről is. A tagországok párt- és állami szervei által hozott intézkedéséknek köszönhetően a tagországokban emelkedik a munka termelékenysége, csökkennék a termelés költségei, és bizonyos eredmények születtek a társadalmi termelés energia- és anyagigényének mérséklésében.

A résztvevők ugyanakkor aláhúzták: további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy jelentős előre, lépés történjen a nemzetgazdaságok fejlesztésében és széles körű intenzifikálésában. E feladatot halaszthatatlanná és politikailag nagyon fontossá teszi a testvérországok társadalmi-gazdasági fejlődése meggyorsításának szükségessége, Valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet.

Az imperializmus agresszív körei álltái folytatott konf- rontádiós politika miatt a Világban nem csökken a feszültség. Ezek a körök megpróbálják megbontani a kialakult katonai erőegyensúlyt, s ezért fokozzák és a világűrre is ki akarják terjeszteni a fegyverkezési hajszát, megpróbálják Gazdaságilag meg- gvengíteni a szocialista országokat. Az Egyesült Államok vezető körei politikai céljaik érdékében akarják felhasználni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, továbbra is kereskedelmi, hitel- és technológiai blokádot, közvetlen nyomást, embargót és szankciókat alkalmaznak. Az imperializmusnak ez a gazdasági téren megvalósuló agresszív politikája kiterjed a nemzeti felszabadulásukért küzdő oi szágOkra, például Nicaraguára is, amely éllen gazdasági blokádot léptettek életbe.

Következetesen megváló, sítva irányvonalukat, amely a béke megőrzését és megszilárdítását, az enyhülési folyamat felújítását, s a minden érdekelt állam közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlődését szolgálja, a KGST tagországai erősítik egységüket és együttműködésüket, s a jövőben is minden szükséges intézkedést megtesznek anniák érdekéiben, hogy megvédelmezzék létfontosságú érdekeiket, tovább erősítsék műszaki és gazdasági függetlenségüket. Ezzel együtt továbbra is a leghatározottabban sfkra- szálllmak a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozásáért, a leszerelésért, elsősorban a nukleáris leszerelésért, a nemzetközi biztonságért és együttműködésért. A szocialista államok sokoldalú együttműködésének fejlődését és erősödését megbízhatóan szolgálja a Varsói Szerződés.

Figyelembe véve, hogy a testvérországok gazdasági stratégiájának jelenleg központi eleme a tudományos és műszaki haladás meggyorsítása, a tanácskozás résztvevői különösen nagy figyelmet szenteltek a tudományos-műszaki haladás 2000- ig érvényes komplex programja közös kidolgozásának. A KQST-tagországok birtokában vannak mindannak, ami ahhoz szükséges, hogy élenjáró szintet érjenek el a tudományos-műszaki haladásban. Sökoldalú erőfeszítéseket tesznek a jövőben is

annak érdékében, hogy a termelésben minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazásra kerüljenek a tudományos eredmények. Ennek érdekében összehangolt munka kezdődött olyan kiemelt területeken, mint az elektronizálás, a komplex automatizálás, az atomenergetika, az új anyagok és technológiák kifejlesztése, a biotechnológia. Ezéken a területeken a nemzetközi szocialista munkamegosztásra alapozóit, s a kutatástól a termelésen át egészen az értékesítésig terjedő teljes ciklust felölelő komplex megállapodásokat dolgoznak ki.

A tanácskozás résztvevői rámutattak arra, hogy meg kell gyorsítani az említett program kidolgozását, és a megvalósítását szolgáló konkrét megállapodások előkészítését. A testvérpártok központi bizottságainak nagyobb figyelmet kell szentelniük e munkáknak és jobban kell ellenőrizni azokat.

A résztvevők véleménye szerint a termelőbázis folyamatos és gyors megújítása érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a gépgyártás fejlesztésére, a KGST-n belül e téren megvalósuló szakosodás és kooperáció elmélyítésére, a kiemelkedően jó minőségű és műszakilag világszínvonalon álló gépek és berendezések gyártására. Komoly szerepet kell betöltenie ezen a téren a KGST nemrég létrehozott gépipari együttműködési bizottságának.

A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást annak a párt tevékenységnek a formáiról és módszereiről, amely laz anyagi erőforrások minden fajtájának hatékonyabb felhasználását, (az állóalapok megtérülésének gyorsítását, a beruházások hatékonyságának növelését, a népgazdaságok szerkezetének tökéletesítését szolgálja. A KGST valamennyi tagországában átfogó intézkedéseket hoznak la fűtőanyagokkal, az energiával és a nyersanyagokkal való fokozottabb takarékoskodás érdékében és azért, hogy növekedjen a munka termelékenysége, ami a termelés intenzívebbé tételének elengedhetetlen feltétele. Ezzel kapcsolatban a tanácskozás résztvevői szükségesnek nevezték, hogy a gazdasági hatékonyság növelésének minden területén erősödjön ia közös munlka.

A testrvérpártok képviselői ismételten kijelentik: a

KGST-tagországok internacionalista kötelességüknek tartják, hogy a már meglévő igazságos alapokon tovább segítsék a Kulbai Köztársaságot, a Mongol Népköztársaságot, és a Vietnami Szocialista Köztársaságot, népgazdasága fejlődésének meggyorsításában, hatékonyságának növelésében. Ennek során figyelembe veszik az ezékben az országokban folyó szocialista iparosodásból adódó feladatokat, és elősegítik, hogy e három ország szélesebb körben és hatékonyabban vehessen részt a nemzetközi szoci'al ista munkamegosztásban. Az e területeken folytatott együttműködésnek meg kell 'gyorsítania azt a folyamatot, amelynek eredményeként Kuba, Mongólia és Vietnam gazdasági fejlettségének szintje fokozatosan eléri az eruópai KGOT-országOk fejlettségi szintjét.

A tanácskozás résztvevői célszerűnek tartják, hogy a jövőben is rendszeresen megtartsák (a testrvérpártok központi bizottságai gazdaság- politikai kérdésekkel foglalkozó titkárainak találkozóit.

A moszkvai tanácskozást az elvtársi együttműködés légköre, tárgyszerűség és a kölcsönös megértés jellemezte.

Választási nagygyűlés Kőbányán és Nyíregyházán

A fővárosi választási nagygyűlések sorozatát kedden az a politikai esemény nyitotta meg, amelynek szónoka Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára volt. Kőbányán, a MÁV Északi Járműjavító Üzem nagycsarnokában összegyűlt több száz választópolgár között ott voltak a főváros párt- és állami vezetői, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, az egyházak képviselői és sokan a munkásmozgalom régi harcosai, illetőleg iá kőbányai első választó fiatalok közül.

A választási nagygyűlést Riibánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg, emlékeztetve arra, hogy a június 8-ára kitűzött képviselői és tanácstagi választásokra 'készülve ia mögöttünk levő egy hónap során több mint 43 ezer jelölőgyűlésen másfélmillió állampolgár — a választásra jogosultak mintegy 20 százaléka — vett részt.

Ezután a nagygyűlés résztvevői meghallgatták a kőbányai 27-es választókerület két országgyűlési képviselő- jelöltje, Zarnóczi József, a X. kerületi pártbizottság első titkára és Simon József, az Orion Rádió és Villamossági Vállalat műszaki igazgatóhelyettese felszólalását. Ezt követően Grósz Károly lépett a mikrofonhoz:

— Ma már történelmi tény — mondta Grósz Károly —, hogy a Miagyar Szocialista Munkáspártnak 1956- ban volt ereje ahhoz, hogy a nehéz helyzetben egyszerre lépjen fél a szélsőségek ellen, egy időben megőrizze az addig felhalmozott szocialista értékeket és szakítson a múlt hibáival; ugyanakkor védje és vallja a régi, tiszta szocialista elveket, amikor vállalkozik egy merőben új gyakorlat kialakítására. A folytonosságot és a megújulást egyszerre vállaltuk. Következetes, két- frontos harcban egyidejűleg kellett fellépnünk a pártban, a politikai életben mind a revizionizmus, a jobboldali elhajlás, minid a dagma- tizmus, a „baloldali” gyakorlat ellen.

Pártunk XIII. kongresszusa megerősítette eddig folytatott politikánk alapelveit, mert eredményességét immár négy évtizede a gyakorlat már sokoldalúan igazolta. Bebizonyosodott: szocializmust építeni csak a marxizmus—leninizmus szellemében lehet; nemzeti törekvéseink és internacionalista elkötelezettségünk tartósan összegyeztethető; a nép és a párt között folyamatos eszmecserére, megértésre, együttműködésre van szükség. Bizonyságot nyert, hogy a munkásság, a parasztság, az értelmiség, az alkalmazottak érdekeit tiszteletiben kell tartani, s a jelentkező ellentmondásokat és feszültségeket kellő türelemmel, értelmes kompromisszumok árán lehetséges csak feloldani- Ateisták és vallásos emberek boldogulásának egyformán útja a szocializmus.

A bevált politikai elvek megőrzése felfogásunk szerint magában foglalja az új viszonyokhoz való alkalmazkodás igényét és képességét is. Arra törekszünk, hogy még inkább kiaknázzuk társadalmi rendszerünk előnyeit, lehetőségeit, mozgásba hozzuk a fejlődés mégszuny- nyadó hajtóerőit.

— Pártunk azt hirdeti — hangsúlyozta a budapesti pártbizottság első titkára — hogy az állandóság, a folyamatosság, a stabilitás, a múlt értékeinek átörökítése és megőrzése, az elért eredmények megszilárdítása: társadalmunk fejlesztésének alapvető követelménye.

Ugyanakkor tudjuk, hogy nincsenek végleges megoldásaink, hibátlannak tekintett, örök érvényű döntéseink. Bármit is határoztunk és kezdtünk el, a gyakorlati tapasztalatok alapján kiegészíthetjük, korrigálhatjuk, s ha kell, vissza is vonhatjuk, felcserélhetjük jobbal. Valljuk, hogy a párt csak akkor képes eredményesen vezetni, ha érzékeny a valóság változásaira, tudja azokat gyorsan és reálisan számba venni, képes a helyes válaszokat kialakítani.

Választási nagygyűlést rendezték kedden Nyíregyházán, a Krúdy Filmszínházban. A mintegy hatszáz résztvevő 'között ott voltak Szabolcs- Szatmár megye és a város párt- és tanácsi vezetői, a

társadalmi szervezetek, üzemek, gazdaságok, intézmények képviselő- és tanácstagjelöltek is.

A Himnusz hangjait követően a nagygyűlést Soltész- né Pádár Ilona, a Szabolcs- Szatmár megyei népfrontbizottság titkára nyitotta meg, majd Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet.

Bevezetőben szólt arról, hogy a választásokon a magyar állampolgárok a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját is minősítik, hiszen a Hazafias Népfront választási felhívása a XIII. kongresszus orzágépítő elképzeléseit, a fejlett szocialista társadalom továbbépítését fogadta el cselekvési programjának. A kommunisták pedig vállalják az ezzel járó felelősséget. A továbbiakban így folytatta:

— Meggyőződésünk és történelmi tapasztalatunk, hogy a szocialista fejlődés meghatározó követelménye a marxi—lenini típusú párt vezető szerepe, irányító és szervező munkája. A mi pártunk betölti történelmi küldetését: tudományos elméleti megalapozottsággal elemzi nemzeti létünk feltételeit, adottságainkat, alkotóan feltárja lehetőségeinket és határozza meg az adott időszak gyakorlati tennivalóit.

A több évtizedes fejlődés során kialakult politikai intézményrendszerünkről szólva Berecz János a többi között elmondta: az alkalmas az érdekek érvényesítésére, egyre eredményesebben kezeli az újra és újra születő ellentmondásokat, a keletkező feszültségekét. — Ma már in- ikábib a hatékonyság, az eredményesség, az eszmei-polití- tikai orientálás területén van szükség előrelépésre.

Felszólalt a nagygyűlésen Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő képviselőjelölt. Berecz János szavaihoz kapcsolódva — szólt a nemzeti egység politikájáról, a szövetségi politikáról, amely az elmúlt csáknem három évtized alatt új értelmet (kapott a népi demokrácia történetében.

Választások Magyarországon (3.)

„De hol a parlament?!”

Az országgyűlés határozatait — biztos, ami biztos — még a születési jogon alapuló „előkelőségek” alkotta főrendi ház is ellenőrizte. Az ellenzék létezett, beszélt, sőt kiabált, de ez vajmi kevéssé változtatta meg a kormány működését. Az ellenzéknek mindenesetre meg volt az a joga, hogy ellenzék legyen. És támadjon. És bár a nemzet képviselőinek valóban szüksége volt egy új épületre, a parlamesti játékszabályok szerint tiltakozók ezúttal is tiltakoztak.

Meszlényi Lajos eképpen szólalt fel az építkezés költségeinek biztosításánál beterjesztett törvényjavaslat ellen:

— Szép eszme a főváros szépítése; még szebb az, hogy egyik monumentális épület hirdesse a világnak Magyarország nagyságát, jólétét, szép volna, a jövő képviselőinek a' márványtáblákon olvasni azt, hogy: épült még a közös ügyek kormánya X. Y. miniszterelnöksége alatt, építette a nemzet maga: mindez igazán szép volna. de nem felelne meg az igazságnak, mert ha igazán fel akarják önök építeni, ily költségekkel, akkor ezt kell írni a márványtáblákra, ha igazságosak akarunk lenni: épült a közös ügyek 20-ik évében az ország akarata ellenére, építették az adó-exe- cutorok.

Amikor a képviselőházban az idézett vita folyt, a parlament már négy esztendeje törvénybe iktatta az 1880. évi

XVIII. tc-t, amely kimondja, hogy „az országgyűlés mindkét házát befogadó állandó országházának a főváros ötödik kerületében levő Tömő téren építése elrendeltetik”.

A törvény elfogadása után pályázatot írtak ki. Végül Steindl Imre kapta a megbízást a tervek elkészítésére, amelyet a bizottság „úgy külső megjelenés, mint a belső célszerűség szempontjából kifogástalannak talált”.

Maga Steindl, akit éppen az Országház tervezéséért választottak a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, így beszélt elképzeléseiről: „Én az új Ország- háznál új stílust akartam teremteni, mert ilyen, századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igenis, arra törekedtem, hogy a középkor e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet mindenkor okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be.”

A törvény elfogadása után megalakították az „Országház Építő Végrehajtó Bizottságot”, amelynek elnökévé Tisza Kálmán bátyját, gróf Tisza Lajost tették. A bizott- "ság szerződést kötött Steindl Imrével; megbízta azzal* hogy a fő költségvetésben megállapított 9 546 653 forint 68 krajcárért, 450 000 forintnyi jutalomdíjért 1894-ig építse fel az Országházat. Nemcsak a határidőt lépték át alaposan, hanem a költségvetést is, az épület végül 37 és fél millió forintba került.

Kezdődött a baj mindjárt az alapozásnál. Az épület helyén a városi vízművek kút- jai, aknái és csővezetékei nagyon megnehezítették a munkát. A bokrétaünnepség idején már nyilvánvaló volt, hogy az épület 1896-ig, az ország-világra szólóra terve- zett millenniumi ünnepségekig sem lesz kész. így hát megváltoztatták az eredeti tervet, s gőzerővel hozzáláttak a díszlépcsőház és a kupolacsarnok belső kiképzéséhez, hogy az ünnepséget legalább itt meg lehessen tartani. Ez sikerült is, 1896. június 8-án, a „hódoló felvonulás” napján, amikor 89 törvényhatóság bandériuma vonult a Várba, hogy meghajtsa zászlóit Ferenc József, a szabadságharc vérbe fojtója (1867-ben kiegyezett a magyar nemzettel, de a bécsi Burgban, dolgozószobájának