Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-18 / 115. szám

1985. május 18. NÉPÚJSÁG 9 NDK Rostock - a hajózás központja Az NDK legészakibb vidé­ke, Rostock környéke festői tájairól, öbleinek és szigetei­nek sokaságáról, halászfal- vairól és üdülőtelepeiről, va­lamint ipari központjairól és nagy forgalmú kikötőjéről egyaránt híres és ismert. Rostock, a Warnow folyó alsó folyása mentén fekvő település már a középkorban is fontos kereskedelmi cso­mópont volt, az észak-német Hanza-szövetség tagja. A szo­cialista építés éveiben a vá­ros jelentős gazdasági és kulturális központtá, s egy­ben az NDK legnagyobb tengeri kapujává vált. Az utóbbi három és fél évtizedben a város teljesen megújhodott. Bár a második világháborúban Rostock épü­leteinek csaknem a fele tönkrement, az újjáépítés már az ötvenes évek elején befejeződött. A városgazdák gondosan ügyeltek arra, hogy az építők megőrizzék a régi épületek eredeti stílusát, a kikötőváros viszont időköz­ben nyolc új negyeddel gya­rapodott. A legújabb város­részbe, Dierkowba alig egy éve költöztek be az első la­kók. Rostock lakóinak a szá­ma harminc év alatt csaknem megkétszereződött; jelenleg 228 ezren élnek a városban Itt található az NDK leg­nagyobb hajóépítő üzeme. A warnowi hajóépítő télepről évente 11—12 tíz- és húsz­ezer tonnás hajót bacsátanak vízre. Emellett a kikötővá­ros jelentős elektronikai és elektrotechnikai központ is. A VEB Schiffselektronik Rostock éppen azért létesült, hogy a warnowi hajógyárat korszerű navigációs műsze­rekkel és a kikötői munká­kat irányító berendezések­kel lássa el. A hajókba az ugyancsak Rostookban ké­szülő dízelmotorokat szere­lik be. A rostocki kikötő bővítését és korszerűsítését 1960-ban kezdték meg, s rekordidő, 30 hónap leforgása allatt fejez­ték be. Ezt követően forgal­ma csaknem megtízszerező­dött. A kikötő 42 dokkján automatizálták a ki- és bera­kód ási munkát. Csehszlovákia Orchideák Az észak-csehországi Libe- rec csodálatos természeti környezetben, a jó levegőjű Jizera-hegység lábánál fek­szik. A város lakói azonban nemcsak a különleges ter­mészeti adottságokra, hanem nevezetes botanikus kertjük­re is büszkék. A város amatőr és hivatá­sos botanikusai, akik min­den bizonnyal nagyon von­zódnak az e tájon ritkaság­nak számító trópusi növé­nyekhez, egy ilyen gyűjte­ménnyel alapozták meg 1895- ben Liberec füvészkertjét. A park aztán nőtt és gyarapo­dott, idővel még a neve is megváltozott, s ma az észak- csehországi botanikus kert Európa leghíresebb növény- gyűjteményei közé sorolható. A kert két hektárnyi terü­letet felölelő üvegházaiban 5000 növényfajtát gondoznak. Aki itt végigsétál, úgy érzi, üvegbe zárt világrészek kö­zött mozog. Ausztráliai euka­liptuszok, a dél-amerikai pampák növényei, Ázsia álomszerű, szines virágai, Afrika dús őserdei vegetáció­ja nyújt olyan látványt, ami­vel nehéz betelni. A legna­gyobb gyűjteményt a trópu­si és szubtrópusi növények­ből őrzik. Igen gazdag a broméliák és a szárazságtű­rő pozsgásnövények, köztük a kaktuszok választéka. A tropikus haszonnövények kö­zül jól érzi itt magát — s ami ennek a legbiztosabb je­le, tekintélyes termést is hoz — a kávécserje, a kakaó-, a citrom-, a füge-, a fahéj-, a gránátalmafa és a mangó. Érdekes látnivalót kínálnak az üvegházak akváriumai is. összesen 28 van belőlük, s ezek mindegyikének 10 500 literes az űrtartalma. A tün- dérrózsaféléket két, egyen­ként 96 000 literes fűtött víz­Liberecből medencében ápolják. Van köztük fehér tündérrózsa, ló­tusz, sárga tavirózsa, vagy vízitök. A legkedveltebb az Amlazonlas vidékéről szár­mazó Victoria Regia, amely­nek nevelésében már húsz­éves gyakorlata van a libe- reci botanikusoknak. Az édesvizű és a tengervízzel telt akváriumokban 70 hal- fajta és 120 féle vízinövény él. Sok látogatót vonz az ausztráliai növények üveg­háza. Annyi eukaliptusz nő itt, hogy a botanikus kert igazgatója a kizárólag euka­liptuszlevélen élő kedves koalák meghonosítását terve­zi. Ha ez sikerül, szenzáció­nak beillő esemény lesz, hi­szen a koala, amelyet egyéb­kent is a kihalás veszélye fe­nyeget, rendkívül kényes ál­lat, s eddig minden áttele­pítési kísérletnek ellenállt. Ami azt illeti, a világ nagy botanikus kertjeiben, így a libereciben is gyakorlattá vált az állatok, főként a ma­darak telepítése. Liberecben már most is élnek kajmánok, tengeri teknősök és ritka halfajták. A kert szabad ég alatti te­rületeit alpesi növények, han­gafélék, évelő növények fog­lalják el. Kialakítottak kü­lön rózsakertet is. A legnagyobb eredménye­ket az orchidea termeszté­sével érték el. Évente sok ezer orchidea nyílik a botani­kus kertben. Jelenleg is 1250 fajtát nevelnek. A termesz­tést külföldi útmutatások alapján a hatvanas években kezdték el. A libereci bota­nikusok munkájának köszön­hetően manapság a csehszlo­vák virágüzletekben épp olyan megszokott látvány az orchidea, mint a szegfű, vagy a rózsa. Mongólia Néprajzosok gyfijtőúton Sikeres expedícióról tértek vissza Ulánbátorba a Köz- pnti Állami Múzeum nép­rajzosai. Céljuk az volt, hogy bejárva az országot, össze- gyűjtsék azokat a tárgyi em­lékeket, amelyekkel megvet­hetik az első mongol népraj­zi múzeum alapjait. A kutatókat mindenütt szí­vesen fogadták, kedves csa­ládi emlékeket és féltve őr­zött relikviákat ajándékoztak a leendő múzeum részére. A gyűjtőút eredménye: 400 ér­tékes tárgy. Az anyagot most vizsgálják, rendezik, leltá­rozzák. Vannak közöttük színpom­pás népviseletek, dúsan hím­zett, féldrágakövekkel ékesí­tett ünnepi selyemköntösök, a nép alkotóerejének, terem­tő fantáziájának bizonyíté­kaként fennmaradt faragott dísztárgyak), háztartási eszkö­zök. A robbanás energiáját si­került építő célokra haszno­sítani az Ukrán Tudományos Akadémia E. Paton Villa­moshegesztési Intézet mun- katársairtak. A robbantásos módszert ma már alkalmaz­zák fémek hegesztésénél és vágásánál, a különböző fé­mek és öntvények egyesíté­sére, a hegesztett fémkon­strukciók minőségének javí­tására. A robbanás energiájának segítségével vált lehetővé a működő földgáz- és kőolaj- vezeték leágazásainak kiala­kítása üzem közben, azaz a vezetékek működésének leál­lítása nélkül. Egyetlen leága­zás működés közbeni kiala­kítása 100 ezer rubel megta­karítást jelent. Egyre szélesebb körben al­kalmazzák különféle anyagok hegesztésénél a robbantásos technológiát. Ezt alkalmaz­zák többeik között az alumí­nium elektrolíziséhez szüksé­ges aeélalumínium érintikező- csapok gyártószalagjain is. A két fém jó tuladonságait egyesítő új anyag alkalmazá­sa évi 2 millió kilowattóra villamos energia megtalkarí- tását teszi lehetővé. Az intézet tudósai és szak­emberei által végzett alap­kutatások eredményeit hasz­nosították a csőrendszerű robbanókamra létrehozásá­nál. A csövekből összehegesz- tett félgömb alakú kamrában 200 kilogrammos robbanótöl­tetekkel is folytahatók a kí­sérletek. Egy ilyen kamrá­ban lehetőség van nagymé­retű alkatrészek hegesztésé­re is, a legkisebb balesetve­szély nélkül. APN—KS Hatalmas hengersor és ak­várium aranyhalakkal — ilyen szokatlan szomszédság­gal találkozhatunk a moszk­vai Sarló és Kalapács kohá­szati üzemben. A műhelyek­ben elhelyezett több mint kétszáz akváriumiban egzoti­kus halak és növények ritka gyűjteményét láthatjuk. Még a melegüzemi légkör sem zavarja a víz alaitti vi­lág lakóit. A 180 hal- és 200 növény- faj'tából csodálatos szépségű kompozíciókat állítottak ösz- sze, ami sajátos hangulatot teremt az ipari üzemben. Az üzemben találkozha­tunk akváriumi hálákkal egy másik kiállításon is — a vál­lalat művelődési házában. A szovjet főváros sok lakója jár ide. „Szeretnénk megta­nítani az embereket arra, hogy megértsék a természet szépségét, szeressék és óvják azt” — mondta Jurij Droz­dov, a klub alapítója. Hasznos robbantás Akváriumok a hengersorok között Jurij Bustedt (balról), az intézet tudományos főmunkatársa és Valerij Osztrovszkij művezető egy robbantásos hegesztéssel készült hőcserélőt vizsgálnak Diáktervezők műholdjai A harmadik évfolyamos hallgatók beszámolója Az Iszkra legújabb modellje és az alkotók Másfél évtizeddel ezelőtt a Moszkvai Repülési Főiskola hallgatói az űrtechnika egyik új területének felfedezői let­tek. Megszervezték az Iszkra Diák Tervezőirodát. Azóta az iroda a Szovjetunió egyik vezető intézménye, ahol kis­méretű műholdalkat készíte­nek a tudomány és a népgaz­daság céljaira. Az Iszkra te­vékenységének csúcspontja: az úgynevezett nem hermeti­kusan zárt műholdak megal­kotása. A szakemberek hosszú időn keresztül úgy vélték, hogy a földi légkörön kívül a műszerek csak hermeti­kusan zárt kamrákban képe­sek üzemelni, ahol mestersé­gesen tartják fenn a jellemző földi feltételeket. Kiderült viszont, hogy több műholdas rendszer megbízhatóbban üzemel a világűr természetes vákuumában. Ezek kifejlesz­tése külön tervezői irányza­tot képvisel, amely jó ered­ményeket ígér a méret- és súlycsökkentésben, több mű­szer egyszerűsítésében. Az Iszkrában fejlesztették ki azokat a kisméretű műhol­dakat is, amelyeket a Mete­or, a Molnyijá, az Ekran, a Kozmosz és több más típu­sú űrberendezéssel együtt le­het föld körüli pályára juttat­ni. Valószínűleg csak a szak­emberek tudják, hogy az ilyen típusú objektumokkal egyidejűleg úgynevezett ki­egyensúlyozó tömeget is jut­tatnák a világűrbe. A súly­talanság állapotában ezekre már nincs szükség, és levá­lasztják őket. A diákok ja­vasolták, hogy ezek helyett az ő átjátszó műholdjaikat küld­jék a világűrbe. Mára már nyolc ilyen berendezést bocsá­tottak föld körüli pályára. Ezek szemléletesen bizonyí­tották, hogy reális lehető­ség van rövidhullámú táv­közlési átjátszóműholdak ha­tékony üzemeltetésére. Mindazok a hallgatók, akik a Moszkvai Repülési Főisko­la repülőszerkezetek tanszé­kén tanulnak, kötelesek leg­kevesebb egy évet dolgozni az Iszkrában. Itt a leendő elméleti szakemberek és ter­vezők is szerszámot fognak, részt vesznek saját műszereik és rendszereik kipróbálásá­ban. Az Iszkra legfőbb célja te­hát, — segíteni a hallgató­kat az önálló alkotó munká­ban, saját tapasztalatukon megérteni a mérnöki munka alapismereteit. Valentyín Le- begyev űrhajós, berepülőpi­lóta az Iszkra egyik alapító tagja —, aki kétszer járt a világűrben — véleménye sze­rint az IsZkra tagjait a jö­vőben is sok érdekes kísér­let várja. Távlatilag a boly­góközi űrutazások felé hala­dunk, jó lenne tehát a mai­nál fiatalabb korban felké­szíteni az űrhajós-jelölteket a világűrutazásra. Ebben na­gyon fontos szerepűik van az Iszkrához hasonló tervező- irodáknak.

Next

/
Thumbnails
Contents