Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-15 / 112. szám
1985. május 15. f TOtNA ' _ 2 "rííÉPÜJSAG Közlemény Mai kommentárunk Elmaradt földcsuszamlás Nem történt politikai földcsuszamlás a helyhatósági választások nyomán Olaszországban. A pártközi erőviszonyok megszilárdultak, Bettino Craxi ötpárti koalíciós kormánya némileg megerősítette pozícióit. Az öt évvel ezelőtti választásokhoz képest mind a kereszténydemokraták, mind a kommunisták szavazatokat veszítettek. Itáliában már riég nem járulták annyian az urnákhoz, mint most, ezért a 80 százalékosnál nagyobb részvételi arány rekordnak számít. Ez is bizonyítja, hogy megfigyelők nem véletlenül nevelték a mostani eseményt az ország jövőjét is befolyásoló politikai barométernek. Olaszországban igen sokan a felsőbb döntéseknél is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a helyi intézkedéseknek, s azt sem felejthetjük, hogy az országostól eltérően, helyi szinten a komunisták is részt vesznek a hatalom gyakorlásában. Kommunista polgármestere van például Kómának, Bolognának. Jelentős politikai erőpróbának tekintették a helytartósági Választásokat a pártok is, ámelyek most a voksok tükrében értékelhetik helyzetüket. Megkülönböztetett érdeklődés kísérte az Olasz Kommunista Párt szereplését. Nos, az OKP-nak nem sikerült megelőznie a kereszténydemokratákat, azonban a maga 30 százalékával így is a második legerősebb párt, az olasz politikai élet markáns eleme marad. Vdksvesztésében szerepet játszhatott az is, hogy a jobb- bldal a korteshadjárat során riadalmat keltett a kommunista előretörés lehetősége miatt. A tavalyi európa-par- lamenti választási eredményéhez képest javított ugyan pozícióin a Kereszténydemokrata Párt, ám így is csak a szavazatok bő egyhanmadát mondhatja magáénak. Ezzel még mindig országelső, de már csak nosztalgiával gondolhat vissza korábbi sikereire. A várt látványos előretörést nem érte el, de mégiscsak növelte szavazatainak számát Craxi kormányfő szocialista pártja. Két százaléknyi vokssal bizonyította életképességét az Itáliában csak nemrég szerveződött Zöld Párt. Arra is fel kell figyelni, ‘hogy megerősödött a Szociális Mozgalom névű félfasiszta párt. • Craxi természetesen elégedetten konstatálta az eredményt, s állást foglalt az ötpárti koalíció fenníarttása mellett. Ehhez — egyelőre legalábbis — biztosítékot nyújthatnak a leadott szavazatok. A Választók, úgy tűnik,* a viszonylagos politikai stabilitás folytatása melletf voksoltak. A kérdés csak az, az olasz mértékkel már-már rekord ideje — 22. hónapja — kormányzó kabinet hogyan birkózik meg a munkanélküliség és a terrorizmus állandósult problémájával. DARÓCZI LÁSZLÓ Miniszteri elismerő oklevelet kapott a madocsai téesz A Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői 1985. május 14-én, a szerződés fennállása 30. évfordulója alkalmából találkozót tartottak Budapesten. A találkozón részt vett: a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének küldöttsége Sztanko Todorov vezetésével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének küldöttsége Alois Indra vezetésével; a Lengyel Népköztársaság Szejmjének küldöttsége Stanislaw Guc- wa vezetésével; a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének küldöttsége Sarlós István vezetésével; a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának küldöttsége Gerald Götting vezetésével; a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzet- gyűlésének küldöttsége Nico- lae Giosan vezetésével; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Lev Tolkunov és Avguszt Vossz vezetésével. A taláLkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés három évtizede megbízhatóan szolgálja a szocializmus történelmi vívmányainak védelmét, a szövetséges országok sokoldalú együttműködésének fejlesztését; kiemelkedő szerepet tölt be az európai és a vi- lágbéke megőrzésében és megszilárdításában. A Varsói Szerződés tagállamai együttműködésének elmélyítéséhez, a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a békés együttműködés fejlesztéséért vívott harchoz jelentős mértékben hozzájrulnak a tagállamok parlamentjei, a néphatalmat megtestesítő legfelső képviseleti szerveik. Többször intéztek felhívást a világ népeihez és parlamentjeihez a fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés — megfékezésére, a konfrontációs veszélyek csökkentésére, az egyhülési folyamat felújítására irányuló együttműködés érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai legfelső szintű párt- és állami vezetőinek ez év áprilisi varsói találkozóján egyhangú döntést hoztak a szerződés hatályának meghosz- szabbításárói; meggyőzően bizonyítva a tagországok eltökéltségét, hogy a jövőben is folytassák a békét, a békés egymás mellett élést szolgáló közös irányvonalukat. A szerződés hatályának meghosszabbítása megfelel a testvéri országok népei létérdekeinek, és a béke, a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgálja. A Varsói Szerződés tagállamai soha nem voltak hívei Európa és a világ egymással szemben álló katonai tömbökre osztásának. Védelmi szerződésüket hat évvel a NATO megalakítása után hozták létre. Amint ezt a varsói találkozón ismételten megerősítették, a tagállamok síkraszállnak szövetségük és az észak-atlanti tömb egyidejű feloszlatásáért és annak első lépéseként a szövetségek katonai szervezeteinek felszámolásáért. Amíg azonban létezik a NATO, s fennáll a világ és Európa békéjét fenyegető veszély, a szocialista államok erősítik szövetségüket, megteszik a szükséges intézkedéseket kollektív védelmi képességük megfelelő szinten tartásához, egyidejűleg fokozzák a harcot a leszerelésért, a békéért és a katonai tömbök megszüntetéséért. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekednek katonai fölényre, de nem is engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. A Varsói Szerződés tagállamai fokozzák erőfeszítéseiket, hogy elhárítsák a nukleáris katasztrófát, megakadályozzák a fegyverkezési hajsza kiterjesztését a világűrre, s megállítsák azt a földön, elérjék a nukleáris fegyverek radikális csökkentését, végső soron azok teljes felszámolását. Erőfeszítéseket tesznek, hogy az erőegyensúlyt a lehető legalacsonyabb szinten biztosítsák, áttérjenek a leszerelésre, elérjék az európai enyhülés folytatását a Helsinki Záróokmány szellemében, sokoldalú, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködést alakítsanak ki. A Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti képviselői azokban a napokban találkoztak Budapesten, amikor Európa és a világ népei a fasizmus felett aratott nagy győzelem 40. évfordulóját üneplik. A szovjet népnek a fasizmus leverésében játszott meghatározó szerepéről, az antifasiszta koalíció és más országok népei önfeláldozó harcának jelentőségéről szólva aláhúzták: a második világháború felmérhetetlen pusztítása, megszámlálhatatlan áldozata és kemény tanulságai miatt is égetően szükséges minden nép és állam, minden békeszerető erő összefogása földünk békéjének megőrzéséért, az emberi civilizáció megmentéséért. Ezzel összefüggésben a találkozó résztvevői üdvözölték az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának a második világháború befejeződése 40. évfordulója alkalmából „A világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz” intézett felhívását, amely a szilárd és tartós béke nevében aktív közös cselekedetekre szólít fel. A találkozó résztvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy valamennyi állam parlamentje és parlamenti képviselői aktívan részt vehetnek és részt kell venniük a nukleáris világháború elhárításáért, az együttműködésért és a konstruktív párbeszédért, a bizalom légkörének megteremtéséért, a nemzetközi helyzet javításáért folytatott harcban. Erre különösen napjainkban van nagy szükség, amikor a világban egyre aktívabbá válnak azök az erők, amelyek bővítik fegyvertárukat, a világűr militarizlására készülődnek, a katonai fenyegetés, a revansizmus politikáját folytatják, megkérdőjelezik Európa háború utáni területi, politikai realitásait, nyíltan beavatkoznak a független államok belügyeibe. A Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői újból felhívják Európa és a világ parlamentjeit és parlamenti képviselőit, hogy emelkedjenek felül nézeteltéréseiken, legyenek partnerek a nukleáris veszély elhírátásáért vívott harcban, folytassanak az általános békét és biztonságot szolgáló széles körű nemzetközi együttműködést. A találkozó az elvtársias- ság, a testvéri barátság és a teljes egyetértés légkörében zajlott le. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Kedden hazánkba érkezeit a Portugál Nők Demokratikus Mozgalmának küldöttsége, a Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására. A vendégek megbeszélést folytatnak a MNOT vezetőivel és többek közt ellátogatnak Tolna megyébe, ahol a magyar nők élet- és munkakörülményeivel ismerkednek. TIHANY Kedden megkezdődött Tihanyban a KGST Vaskohászati Együttműködési Állandó Bizottságának 65. ülése. WASHINGTON Elhalasztották amerkiai hadihajók május második felére tervezett sanghaji látogatását. A kínai vezetők ugyanis nyilatkozataikban azt állították, hogy a látogató hajók fedélzetén nem lesznek nukleáris fegyverek, ugyanakkor Washingtonban közölték, hogy ilyen biztosítékot nem adtak és nem adnak a jövőben sem. Erre lefújták a látogatást. STOCKHOLM A svéd kormány meghívására hétfőn kétnapos hivatalos látogatásra Stockholmba érkezett Felipe González spanyol miniszterelnök. González és Olof Palme svéd miniszterelnök elsősorban a közép-amerikai helyzetről tárgyal. HAVANNA Raul Castro, a Kubai KP KB másodtiitkára, az állam- és minisztertanács első elnökhelyettese hétfőn Havannában fogadta a kubai látogatáson tartózkodó Mihail Szolomencevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB PB tagját. BONN A Német Szociáldemokrata Párt 1985. év végi kongresszusán dönt arról, hogy Johannes Rau észak-rajna- vesztfáliai miniszterelnök, vagy pedig Hans-Jochen Vogel, a parlamenti frakció elnöke lesz-e az SPD kancellárjelöltje az 1987-es országos választáson. A két jelölt közül jelenleg Johannes Rau kilátásai a kedvezőbbek. Ünnepi küldöttközgyűlést hívott össze tegnap délután egy órára a madocsai Igazság Termelőszövetkezet a művelődési házba, melyen a Mezőgazdasági Minisztérium és a TOT elismerő oklevelét vehette át a szövetkezet tagsága K. Papp József országgyűlési képviselőtől. Az 1984. évi szocialista munkaversenyben és a vállalati terv eredményes megvalósításában végzett munkáért kapta a madocsai szövetkezet kollektívája az elismerést. A küldött- közgyűlésen három dolgozó Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vehetett át, tízen kapták a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója címet, és Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért elismerésben egy dolgozó részesült. Per Argentínában Kilenc tábornok - harmincezer áldozat? A per megkezdődött. Az argentin főváros, Buenos Aires központja ostromlott erődhöz hasonlít: a rendőrség és a biztonsági Szolgálat hadseregnyi embere próbálja távol tartani a tömeget az igazságügyi minisztérium épületétől, amelynek egyik kis földszinti termében kilenc nyugalmazott tábornok — köztük három volt államfő — á'll a polgári bíróság előtt. A vádlottak 1976. márciusa és 1983. decembere között három egymást követő katonai junta tagjai voltak a hadsereg három haderőnemének főparancsnokaiként, s a katonai (kormányzatok íratlan szabályai szerint a szárazföldi erők vezetője beköltözött a Casa Rosadaba, a Rózsaszín Palotának nevezett elnöki rezidenciába is. A két dátum között eltelt töb mint hét esztendő az argentin történelem talán legsötétebb korszaka. 1976-ban a gazdasági és politikai káosz mliatt széthulló ország láttán az akkori államfő, Maria Martinez de Peron asszony a hadsereg segítségét kérte az erőszak megfékezésére. A tábornokok hallgattok a hívó szóba, a polgári kormányzatot azonban feleslegesnek ítélték, és hogy teljes legyen mozgásszabadságuk, vértjeién államcsínnyel magukhoz ragadták a hatalmat. (Peron asszonyt évekig házi őrizetben tartották, a mostani tárgyaláson a tábornokok mégis arra építik védekezésüket, hogy az ő felszólítására tették, amit tettok.) A vártaién hatalomátvétel után a „szennyes háború” évei következtek: a rezsim leszámolt ellenfeleivel. Talán soha nem derül ki pontosan, hány áldozata is vOLt a „rendcsinálásnak”: a hivatalos források szerint tízezer, a különböző humanitárius Szervezőtek által összeállított listákon viszont harmincezer ember meghalt, illetve nyomtalanul eltűnt személy neve szerepel. A vád alapját 711 bizonyított eset jelenti: Videla, Viola, Galtieri, Massera, LambrusChini, Agosti, Anaya, Lami Dozo és Graffigna tábornokokat ennyi ember törvénytelen letartóztatásáért, megkínzásáért, meggyilkolásáért vagy eltüntetéséért vonják felelősségre. A várhatóan több hónapig tartó tárgyalás során ez a lista minden bizonnyal bővülni fog, de az eredeti vádpontok alapján is az Argentínában legsúlyosabb büntetéssel — életfogytiglani szabadság- vesZtéssel — sújtható mind a Wlenc vádlott. A per történelmi precedenst teremt Latin-'Amerikában : a katonai államcsínyek földjén először fordul elő, hogy leszerepelt tábornokoknak a törvény előtt kell felelniük a kormányzásuk alatt elkövetett bűneikért. Az ingatag argentin belpolitikai helyzet egyébként nem teszi lehetővé, hogy a vádat képviselő főügyész valóban következetes legyen: a vádpontok között nem szerepel a legsúlyosabb — a demokrácia elleni összeesküvés, az, hogy Argentína népét a legalapvetőbb szabadságjogaitól fosztották meg hosszú éveken át. Raul Alfonsin, Argentína törvényesen megválasztott elnöke nehéz helyzetben van. Bármi legyen is az ítélet, keveseket fog megnyugtatni: a katonai terror áldozatainak életben maradt hozzátartozói nemcsak a főbűnösök, hanem a gyilkosságokban, kínzásokban résztvevő minden katona megbüntetését követelik. A hadsereg viszont a „mundér becsületét” védi, abba még beleegyezett, hogy a kilenc tábornok polgári bíróság előtt feleljen tetteiért, de a további tisztogatást a fegyveres erők elleni támadásnak minősítené. Dél-Aimerikában több katonai rendszer is kénytelen volt az elmúlt években, hónapokban visszaadni a hatalmat a civileknek. Argentína előtt Bolíviában, majd Brazíliában és Uruguayban távoztak a katonák. A kaszárnyák ajtajai azonban nyitva állnak: az argentin kormánynak azt is figyelembe kell vennie, hogy a tábornokok elítélését a szomszédos országok nemrégiben még hatalmon lévő főtisztjei fenyegető példának fogják tekinteni. A térség hadseregei pedig, bár vívtak egymással néhány háborút, az első számú ellenségnek a kiváltságaikat és büntetlenségüket veszélyeztető civileket tartják, s ellenük bármikor készek összefogni. A per mégis megkezdődött. A tábornokok ismét vereséget szenvedtek: a demokráciához váló Visszatérés Argentínában a Falkland (Malvin)-szigetekért indított háború csúfos kudarcvával indult meg. A tárgyalás reggelén pedig egy elvetélt katonai összesküvés hírére ébredtek az argentinok. A kilenc vádlottat 22 jogász védi, de valójában abban bíznak, hogy a tisztikar nem mond le sérthetetlenségéről, így a per végső kimenetele nemcsak attól függ, ami a tárgyalóteremben történik. GŐZÖN ISTVÁN Akik a 30 ezer eltűntért elsősorban felelősek: a katonai junta tagjai egy parádén, 1978 májusában