Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

1985. április 13. írtÉPÜJSÁG 3 Hátrány, de előny is a kis létszám Pártszervezet a paksi gimnáziumban A megye párt-alapszerve- zetei közt egyike a legkisebb létszámúaknak a paksi Vak Bottyán Gimnáziumé. Mind­össze öt kommunista van a tizennyolc (ténylegesen ti­zenöt—tizenhat, mivel két- három tanár rendszerint gye­sen van) tagú tantestületben. — Jobb lenne, ha többen lennénk — mondja dr. Kár­páti Istvánná titkár — mert így bizony sok munka, meg­bízatás jut egy-egy párttagra, de hát azért vagyunk kom­munisták, hogy vállaljuk. Ám nemcsak hátrány a kis lét­szám, előny is. Nap mint nap együtt vagyunk, a menet köz. beni problémákat is meg tud­juk beszélni, és egyáltalán nem okoz nehézséget, ha rendkívüli taggyűlést kell összehívni. Ha valamelyikünk akár a napi sajtóban, akár szakfolyóiratokban, vagy egyéb kiadványokban felfi­gyel egy-egy érdekesebb cikkre, azonnal szól a töb­bieknek; ezt olvassátok el, ha észrevesz akár pozitív, akár negatív megnyilvánu­lást, legyen az iskolai, vagy községi, vagy az országos és a nemzetközi politikai hírek­kel, eseményekkel kapcsola­tos, soronkívül megbeszélhet­jük. Aztán nálunk nincs elő­írva, de évek óta szinte már természetes, hogy a taggyű­lésen bármi is a téma, min­denki elmondja véleményét — egyébként bevehettek az öt évi munkát értékelő-elem­ző taggyűlésünk beszámoló­jába, hogy a taggyűléseken a részvétel százszázalékos. Néha parázs vita alakul ki a taggyűlésen, vélemények, né­zetek csapnak össze egy-egy konkrét kérdésben, aztán vagy meggyőzzük egymást, vagy a demokratikus centra­lizmus elve alapján, többségi szavazással döntünk. Utána mind az öten a kialakult ál­lásfoglalást képviseljük „ki­felé”. Idézőjelbe kívánkozik a „kifelé”, hiszen állandóan együtt élünk, dolgozunk a párton kívüliekkel. A párttitkár egyben MSZBT tagcsoport ügyvezető elnök, megyei pártbizottsági tag (a március 9-i megyei pártértekezleten választották meg), gyermek- és ifjúságvé­delmi felelős. Glósz Lajos igazgató propagandista a Marxizmus-leninizmus Esti Középiskolán. Fekete László a Kossuth-kiadványok ter­jesztője, az Ifjú Gárda patro- nálója. Mittler József (ő az egyedüli ötük közt, akit eb­ben az alapszervezetben vet­tek fel párttagnak) KISZ- összekötő tanár, a tájékozó­dási futószakosztály vezető­je, ODK-vezető, Czuczor Miklós titkárhelyettes és szakkörvezető. Mind az öt párttag az iskola egy-egy KISZ-alapszervezetét patro­nálja. Az alapszervezet tevékeny­ségének döntő részét képezi az oktató-nevelő tevékenység segítése. A taggyűléseken ál­landóan visszatérő téma a nevelői értekezletek előké­szítése. Megvitatják a napi­rendre kerülő kérdéseket, az egységes álláspont kialakítása után kerülnek azok a tantes­tület elé. Rendszeresen tár­gyalják a KISZ-munkát, be­számoltatják a szakszervezeti bizottságot, időnkint foglal­koznak kül- és belpolitikai kérdésekkel. Vizsgálta a párt- szervezet az intézményben dolgozó pedagógusok élet- és munkakörülményeit, foglal­kozott az új tantervek beve­zetésével, elfogadtatásával, különös figyelmet fordítva a filozófia oktatására. Általános gond a túlter­heltség. Míg a korábbi évek­ben tavasszal fel kellett ke­resni a helybeli és környék­beli általános iskolákat, se­gítséget kérve a beiskolázan­dó létszámkeret „kitöltésé­hez”, — ma a városiasodás, az atomerőmű építése, üzem­belépte következtében gyor­san növekvő lakosság miatt — a gimnáziumba jelentke­zők száma is nő. Másutt, sok helyen már nincs levelező ok­tatás, itt a nappaliakkal azo­nos számú felnőtt „diákot” oktatnak. Ezenkívül vannak a szakköri foglalkozások, a hátrányos helyzetű tanulók­kal való rendszeres foglal­kozás, a minőségi korrepetá­lás, a felzárkóztatás (azoknak a hiányosságoknak a pótolta­tása, ami az általános iskolák közötti színvonalkülönbségből adódik), a II—IV. osztályosok rendszeres korrepetálása. Nagy terhet jelent ez az egész tantestületre, és csak úgy válhat valóra, ha válla­lásában a kommunisták jár­nak az élen. Számos kezdeményezése volt mindebben a pártszer­vezetnek. Mint abban is, hogy kiéDítsék a kapcsolatot az atomerőművel, ezen belül a szovjet szakértőcsoporttal. Magyar nyelvtanfolyamot tartottak a szovjet szakértők részére, közülük kettőnek a felesége intenzíven bekap­csolódott az iskola diákjai orosz szakkörének munkájá­ba. Találkozókat, közös ren­dezvényeket szerveznek a szovjet szakértők gyermekei­vel. A tantestületben tan­évenként hat alkalommal rendeznek politikai vitafóru­mot, meghívott előadóval. Eredményesen működik a paksi gimnázium pártszerve­zete. bizonyítva azt. hogy öten is sokat tehetnek. J. J. Paksi Állami Gazdaság Megalakult a vállalati tanács Megerősítették tisztségében az igazgatót Március végén a Paksi Ál­lami Gazdaságban megvá­lasztották a tizenöt küldöt­tet a vállalati tanácsba. Nyolc vezető beosztású dol­gozó hivatalból tagja a tes­tületnek, négyet az igazgató nevezett ki. A huszonnyol­cadik tag maga az igazgató. Tegnap délután a gazdaság új vezető-irányító testületé megtartotta alakuló ülését. A tanácskozáson részt vett Csizmadia Endre, a városi pártbizottság titkára, Zsitvai Attila, a MÉM osztályveze­tője, Kovács József, a ME- DOSZ megyei titkára. Egyed Dezső, az SZMT főmunka­társa, és állandó meghívott­ként a gazdaság párt-, KISZ­Néhány hete elkezdődött az agrárágazatokban az önkor­mányzati testületek válasz­tása. Az új vállalatirányítá­si formákra való áttérés a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésének egyik moz­zanata, amelyért az MSZMP tavaly áprilisi állásfoglalá­sának szellemében hajtanak végre a vállalatok. Az állás- foglalás egyebek közt leszö­gezi : „A gazdaságirányítö szervek és az állami vállala­tok kapcsolatait oly módon kell továbbfejleszteni, hogy növekedjék a gazdaságirányí­tás hatásfoka, és bővüljön a vállalatok önállósága a gaz­dálkodásban”. Az esztendő első felében a legtöbb élelmiszergazdasági vállalatnál létrejön az új vál­lalatirányítási forma, vagyis önkormányzati testületek alakulnak, elfogadják az új szervezeti és működési sza­és szakszervezeti titkára. Megválasztották a vállalati tanács elnökévé Pál Józse­fet, elnökhelyettesévé Szebé- nyi Istvánt, titkárává Haj- duné dr. Fehérvári Erzsébe­tet. A testület megerősítette tisztségében ötévi időtartam­ra Major Lászlót, aki 1971. óta igazgatója a gazdaságnak. Azzal az indoklással kapott bizalmat az igazgató, hogy eddigi tevékenységével elége­dettek a gazdaság dolgozói és az elért eredmények is biztosítékot képeznek a jö­vőbeni jó munkához. Ezután elfogadták a válla­lat új szervezeti-működési szabályzatát. bályzatot, igazgatót választa­nak. Tegnap a Tolna megyei Agroker Vállalatnál a köz­gyűlés választott igazgatót, illetve vezetőséget és ellen­őrző bizottságot. Az esemé­nyen részt vett dr. Buczolics Ödön, MÉM főosztályvezető­helyettes, dr. Szajki László, a Szekszárd városi Pártbi­zottság titkára. Képviseltette magát az SZMT, a MEDOSZ, valamint a vállalat párt- és gazdasági vezetése. Az eddigi igazgatót, Lu­kács Istvánt 1990-ig, öt évre megerősítették tisztségében. Ezt követően megválasztot­ták a kilenctagú vezetőséget, és a háromtagú ellenőrző bi­zottságot. Az igazgatóválasz­tást azzal indokolták, hogy az eddigi igazgató munkáját jól végezte, és tevékenységé­re a továbbiakban is számí­tanak. Olást tartott a megyei szállítási bizottság Tegnap délután tartotta meg első negyedévi soros ülé­sét a Tolna megyei Szállítá­si Bizottság. A megyei ta­nács vb-termében megtar­tott ülés napirendi pontjai között szerepelt dr. Nedók Pálnak az MSZB titkárának vitaindítója^ melyben az utol­só ülés óta eltelt időszak ese­ményeit összegezte. A MÁV, a Volán és az ÉPFU képvi- feelői tájékoztatást adtak az 1984. évi őszi forgalom ta­pasztalatairól és az 1985. évi áruszállítási tervről. A me­zőgazdasági csúcsidőszakban jelentkező olajszállítási prob­lémákról Bea József számolt be. Az ülés résztvevői a Pa­lackos probán-bután gázel­látási, illetve fuvarozási te­vékenységről és gondjairól is hallhattak beszámolót. A megyei szállítási bizottság ja­vaslatot tett az idei év fela­datrendszerének további megoldására, a gondok kikü­szöbölésére. Az ülésen részt vett Ribling Ferenc, általá­nos elnökhelyettes, az MSZB elnöke is. Tenyészállat-import A nemzetközi mércével mérve is rangos eredménye­ket elérő magyar állatte­nyésztés teljesítményének to­vábbi javítására, az Állatte­nyésztési és Takarmányozá­si Minősítő Intézet közremű­ködésével, nagy genetikai ér­tékű tenyészállatokat hoznak be külföldről. Az állomány az úgynevezett törzstenyésze- tekben kap helyet; az apa­állatokat a fajtafenntartó ne­mesítésben használják fel. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormány- program keretében magas szintű szakosítást valósítanak meg a gazdaságokban. Agroker Igazgató- és vezetőségválasztás HÍRRŐL A baleset után néhány nappal Ünnepelünk, hogyan ? Ha egyetlen szóval kellene az elmúlt hetet jellemeznem, akkor ugyanazzal a jel­zővel illetném, mint tesszük azt az április hónappal: szeszélyes. A hátunk mögött ha­gyott néhány nap azonban nem elsősor­ban az időjárás „tréfái”, sakkal inkább a lezajlottat események miatt nevezhető vál­tozékonynak. A húsvéti ünnepeken, a ha­gyományokhoz kötődő tojásfestésen, locso­láson túl is találkoztunk szép pillanatok­kal. Folytatódtak a „legnagyobb magyar­ként” ismert Széchenyi István halálának 125. évfordulója tiszteletére megtartott megemlékezések, április 11-én pedig tra­gikus sorsú költőnkre, József Attilára em­lékeztünk. A költészet napján, az irodalom ünnepén több hazai alkotás is napvilágot látott, közöttük a megyénkből elszármazott szekszárdi születésű Baka István kötete is. Szeszélyesnék tituláltuk a hetet, így a bo- rúsabb, szomorúbb eseményeket sem hall­gathatjuk el. Idesorolhatjuk azt a tényt, hogy a korábbiakhoz képest, az időjárás javulása ellenére sem csökkent a közle­kedési balesetek száma, mindezt pedig a műszaki hiba miatt bekövetkezett vonat­kisiklás tetőzte be. Igaz, a szerencsétlen­ségben szerencsének mondható, hogy nem személyvonat volt, utasokat nem szállí­tott. Vidám és szomorú, emlékezetes és né­hány nap Után a feledés homályába me­rülő pillanatok, kinek-kimek mást tarto­gatott az elmúlt hét. tek volna másként, hiszen a szokatlanul hosszú és hideg tél miatt mintegy három­hetes késésben vannak a mezőgazdasági munkák, így a kedvező időjárást ki kell használni, szabadnap, pihenőnap most nem létezik. Á gyors és lelkiismeretes munka eredményeként megkezdhették a nagyüze­mekben a kukorica és a napraforgó veté­sét, az őszi gabonák gyomirtását. Túl van­nak a cukorrépa és egy két helyen elején járnak a napraforgó- és a burgonyavetés­nek. Szülők segítsége Óvónői szemléltető és játékkiegészítő esz­közökből, gyermekmunkákból készítettek kiállítást a bölcskei óvodában. A hír meg­lehet, nem éppen szenzációs, lélegzetelál­lító dolgokról tudósít, mégis továbbgondol­kodásra késztet. Az évforduló mellett ugyanis azzal a céllal állították össze a bemutatásra kerülő anyagot, hogy ezzel köszönjék meg a szülők társadalmi mun­káját, a tevékeny, gyermekükért „áldo­zott” délutánokat, szabadnapokat, amivel a község óvodáját is segítették. Szép kez­deményezés ez, hiszen egyre többet és többször kérnek a bölcsődében, óvodában, iskolában a szülőktől, számítva felelős­ségérzetükre, segítőkészségükre. S talán jelzi, hogy megszűnőben van az a gondol­kodásmód: „neveljék csak az iskolában a gyereket, hiszen az a dolguk...” Részt kér és kap tehát a család is a gyermek for­málásában, közvetve az iskolapadban, a „munkahelyen” is. Cselekvésben fejeződik ki hozzáállásuk, játékot készítenek, felsze­relést javítanak, fásítanak vagy kirándul­ni mennek. Miikor, mire van szükség. Elő­fordul azonban, hogy visszájára fordul ez a jószándék, akkor is igénybe veszik őket az oktatási intézményben, amikor felesle­ges, sőt ésszerűtlen. Talán az élet iróniájának mondhatjuk, hogy április 7-én, húsvét első napján tar­tottuk az Egészségügyi világnapot. Ebből az alkalomból emlékeztetett rádió, televí­zió, a sajtó Földünk azon részeire, ahol éhínség, számunkra már elfeledett fertő­ző betegségek pusztítanak. Ezzel együtt a másik oldalon a túltápláltság, a civilizá­ciós betegségek sújtanak. Mindezt felidéz­hettük a jókora húsvéti sonka, tucatnyi főtt tojás, és az ételek legbővebb és leg­szélesebb skálájának végigkóstolása után. Az ugyanis, mára magától érthetődővé vált, hogy családi ünnep, több napos pihenő nem létezhet „evészet-ivászat” nélkül. Úgyhogy, ha a hét napjait másként is jel­lemezni próbálnám: ezekben a napokban fogyasztottuk el az ünnepi maradékokat. Furcsa dolog, s talán a távoli évtizedek, évszázadok hagyományainak öröksége az, hogy nem „igazi” az ünnep, legalábbis nem tartjuk annak, ha „csak” egy, esetleg két­féle étel teszi ki a menüt. Pedig így le­hetővé válna, hogy a háziasszonyoknak, lányaiknak, ne egyfajta „keménymenet” legyen az ünnep és az arra való készülő­dés, amikor már várják a dolgos hétköz­napokat, hogy percnyi idejük legyen pi­henésre. Sokkal valódibb ünnepek lennének azok, amelyeket közös programok, kirán­dulások emléke tenne maradandóvá. Késésben a földeken Az előző részben feltett kérdésre a me­zőgazdaságban dolgozók ezúttal egyértel­mű választ adtak: dolgoztak. Nem is tehet­A tavasz csalhatatlan hírnöke Tamásiban Hogyan búcsúzunk? Megyénk kézrlabdasportjának egyik nagy egyénisége, Hosnyánszkiné Szabján Márta búcsúzott aktív sportpályafutásá­tól. Az izgalmas rangadókra, a védhetet- lan találatokra, hétméteresekre, a szép si­kerekre emlékezve köszönte meg az egye­sület vezetése az évtizednél hosszabb lel­kiismeretes murtkát, helytállást. Szép bú­csú volt. Ám akaratlanul is felidézte ben­nem azt a versenyzőt, aki hasonlóan so­kat, családját és életvitelét a sport egy másik ágának alárendelve „húzta csapata szekerét”, azután köszönet nélkül hagyta abba... Nem egyedi, példa nélküli eset ez, éppen ezért figyelmeztet valamennyiünket. Ügy látszik, még tanulnunk kell azt a hu­mánus magatartást, amellyel szánalom, le­hajlás nélkül a közösségért végzett mun­kát reálisan értékelve, nem nagyítva, de nem is kisebbítve, partnerként búcsúzunk valakitől. A korrektség, a becsület, min­denekelőtt az emberiesség kívánja ezt. A sportban és az élet más területén. Az ünnepek alatt is dolgoztak a gépek a szekszárdi határban TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents