Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

1985. április 13.

2 rtÉPÜJSÁG

Választási felhívás

(Folytatás az 1. oldalról.) világ megteremtéséhez segíti az emberiséget. Szabad hazában, békében akarunk élni gyermekeinkkel, unokáinkkal együtt!

Honfitársak!

Felhívunk minden állampolgárt, a városok és falvak népét, a munka- és lakóhelyi közösségeket, a családokat és az egyéneket: közös munkával tegyük még otthonosabbá és szebbé ezt a földet, szeretett hazánkat! I munkában számítunk a munkásokra, parasztokra, értelmiségiekre, nőkre és férfiakra, magyarokra és nemzetiségiekre, materialistákra ás vallásos

emberekre, idősebbekre és fiatalokra — az egész nemzet összefogására.

Arra kérünk minden választót: vegyen részt gyűléseinken, véleményével, javaslataival, szakmai és közéleti munkájával segítse ennek a programnak a valóra váltását!

I felhívás szellemében jelöljünk képviselőknek és tanácstagoknak olyan állampolgárokat, akik becsülettel teljesítik kötelességüket, példamutatóan élnek és dolgoznak, önzetlenül vállalják a köz szolgálatát és választóik képviseletét, akiknek van tapasztalatuk és elképzelésük a helyi és a nemzeti program minél jobb megvalósítására.

Válasszunk június 8-án a nép képviseletére méltó, a kisebb és nagyobb közösségek érdekeinek kifejezésére alkalmas embereket az országgyűlésbe és a helyi tanácsokba!

Erősítsük a dolgozó nép hatalmát, társadalmunk szocialista egységét! Támogassuk a párt népfrontpolitikáját!

Dolgozzunk odaadással szeretett hazánkért, a Magyar Népköztársaságért!

Óvjuk a békét, építsük a szocializmust!

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviselőjelöltjei az országos választási listára

1) Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott vezérigazgatója,

2) Bartha Tibor, református püspök,

3) Bíró Imre, római katolikus kanonok,

4) Bognár József, akadémikus,

5) Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke,

6) Gáspár Sándor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöke,

7) Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke,

8) Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára,

9) Hámori Csaba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára,

10) Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára,

11) Katona Imre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára,

12) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára,

13) Káldy Zoltán, evangélikus püspök,

14) Kállai Ferenc színművész,

15) Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke,

16) Kiss János, római katolikus címzetes kanonok,

17) Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke,

18) Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke,

19) Mandity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára,

20) Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára,

21) Nánási László, nyugdíjas, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Felügyelő Bizottságának elnöke,

22) Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkár-helyettese,

23) Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára,

24) Pesta László, a Fővárosi Tanács nyugalmazott elnökhelyettese,

25) Péter János, nyugalmazott külügyminiszter,

26) Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára,

27) Ráger Antal, a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetségének alelnöke,

28) Salgó László, főrabbi,

29) Sarlós István, az országgyűlés elnöke,

30) Sraub F. Brúnó, akadémikus,

31) Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke,

(32) Szakács József, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke,

33) Szentágothai János, akadémikus,

34) Trautmann Rezső, nyugalmazott építésügyi és városfejlesztési miniszter,

35) .Varga Imre, szobrász- művész.

*

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az országos választási listán induló képviselőjelöltek névjegyzékét benyújtotta az Országos Választási Elnökségnek. Az Országos Választási Elnökség megvizsgálta a jelölés törvényességét, és megállapította, hogy az a választójogi törvényben foglaltaknak megfelel. Ezért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa névjegyzékében szereplő személyeket országgyűlési képviselőjelölteknek elfogadta.

(MTI)

A SZOT

ülése

A Pravda cikke a szovjet

(Folytatás az 1. oldalról.)

Fontos feladat a szakszervezeti számadás, a mérleg- készítés az elmúlt öt évről. A választások során valamennyi vezetőtestület és szakszervezeti bizalmi beszámol a szervezett dolgozóknak az elvégzett munkáról, s a szakszervezeti tagok millióival nyílt, őszinte eszmecserét folytatnak a tagság közös dolgairól, gondjairól, •a szakszervezetek elképzeléseiről. A tisztségviselők jelölésénél a legfőbb követelmény az, hogy a jelöltek élvezzék a tagság bizalmát, legyenek a munkában példamutatók, olyan emberek, akik társaikért szót emelnek.

A tanácsülés elfogadta a szakszervezeti választásokról szóló határozatát és a választási szabályzatot. Ennek alapján a szakszervezeti választásokat 1985. szeptember 1. és 1986. március 31. között kell megtartani. A tisztújítások sorozata a bizalmiválasztásokkal kezdődik, s a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusával zárul. A keretjellegű választási szabályzat biztosítja az egységes cselekvést, ugyanakkor lehetőséget ad az iparági-ágazati sajátosságok érvényesítésére is. Megőrzi a szakszervezeti mozgalom választási rendszerének eddigi nozitív elemeit, s eevbeo számos új vonással gazdagítja is. Kiterjeszti a titkos választás lehetőségét a bizalmiakra, főbizalmiakra. lehetővé teszi mind a tagság, mind a ieiö- Ki-w+s^CT'-ik számára a többes jelölést.

A Szakszervezetek Országos Tanácsának választási dokumentumait a Szpirszor- vezeti értesítőben teszik közzé. (MTI)

A Pravda pénteki vezércikkében megállapítja, hogy a Szovjetunió új békekezdeményezései széles körű és kedvező visszhangot keltettek az egész világon. A nagyszámú sajtókommentár és a Nyugat reálisan gondolkodó politikusai rámutattak, hogy a szovjet javaslatok reménykeltő távlatot nyitnak a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a nemzetközi feszültség csökkentésének útján.

Az Egyesült Államok kormányzata azonban érthetetlen sietséggel elutasító álláspontjának adott hangot, propagandának minősítve a Szovjetunió lépéseit. Az ilyen reagálás kétségeket támaszt az Egyesült Államok genfi tárgyalásokkal kapcsolatos szándékainak őszintesége iránt. A Szovjetunió meggyőződése», hogy vannak lehetőségek a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására, a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételére. Ezeket a lehetőségeket nem szabad elszalasztani, hanem a konkrét politika, a gyakorlati döntések síkjára kell őket terelni. A Szovjetunió ismét elöljár a jó példával — mutat rá a vezércikk.

A Szovjetunió jóakaratának bizonyítékaként egyoldalú moratóriumot hirdetett a

közép-hatótávolságú rakétáinak telepítésére, s leállította a többi európai ellenintézkedéseit.

Az említett konkrét lépéssel alátámasztott új békejavaslat célja az, hogy kedvező légkört teremtsen a Géniben folyó szovjet—amerikai tárgyalások számára, amelyek tárgya éppen a nukleáris és űrfegyverzetek teljes kérdésköre. A genfi tárgyalások fontosságát az a körülmény határozza meg, hogy kimenetelüktől függ nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatok, hanem az egész világ- helyzet alakulása. A választási lehetőség nem nagy: vagy minden területre kiterjedő fegyverkezési hajsza és ennek következtében megnövekvő háborús veszély, vagy az általános biztonság erősítése és tartósabb béke mindenki számára — írja a Pravda.

Minden országnak, kicsinek és nagynak egyaránt részt kell vennie a legélesebb problémák ésszerű megoldásának, a nemzetközi feszültség csökkentése lehetőségeinek felkutatásában. E területen különösen fontos szerep hárul a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra, amelyek kapcsolataiban — az utóbbi idők bizonyos mozgásai ellenére továbbra is valamiféle jégkorszak uralkodik — hangsúlyozza a Pravda.

PANORÁMA

BUDAPEST

Jaime Gama, a Portugál Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására április 14-én, vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezik.

*

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken táviratban fejezte ki részvétét Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága első titkárának elhunyta alkalmából.

MOSZKVA

Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese meghívására pénteken délelőtt Moszkvában a KGST gépipari együttműködési bizottságának ülésén részt vevő küldöttségek vezetői látogatást tettek a hazánk felszabadulásának 40- ik évfordulója alkalmából rendezett jubileumi kiállításon.

MÁRKUSHEGY

Pénteken, a tervezettnél három hónappal korábban, felavatták az Oroszlányi Szénbányák 53 millió tonna szén kiaknázására létrehozott márkushegyi bányaüzemét. Az oroszlányi városi művelődési központban megtartott avató ünnepségen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, jelen volt Kapolyi László ipari miniszter. A nyolc év alatt csaknem 5 milliárd forintos költséggel kialakított üzem máris az ország legtöbb szenet adó mélyművelésű bányája. Már ebben az évben 1 millió 600 ezer tonna szenet ad az országnak.

GENF

Pénteken Genfben teljes ülést tartott a nukleáris és űrfegyverzetekről folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség.

Mai kommentárunk

Kórházban a brazil demokrácia

A brazíliai „új köztársaság” sokkos állapotban van. Huszonegy évi katonai uralom után a 75 éves Tancredo Neves elnökké választása — úgy tűnt — megnyitja az utat a polgári demokráciához való visszatéréshez. Neves azonban közvetlenül a beiktatási ünnepség előtt megbetegedett — azóta egy hónap alatt hét műtéten esett át, utoljára péntekre virradóra operálták meg. így a beiktatási esküt helyettese, Jósé Sarney tette le a parlament előtt, ö március 15-e óta ügyvezető elnökként szolgál, és Brazília politikai jövője ismét bizonytalannak látszik.

„Nehéz lesz beindítani a politikai folyamatot, amikor a főszereplő, aki a forgatókönyvet is írta, nincs jelen” — vélekedett a minap a kormánytöbbség parlamenti frakció- vezetője. Sarney kényszerű-kelletlen támogatást kapott Neves pártjától, a többségi Brazíliai Demokratikus Mozgalom Pártjától, amely tulajdonképpen egy széles választási koalíció: a liberális centristáktól — Neves közvetlen híveitől — a kommunistákon át egészen a szélsőbaloldalig terjed. Ez a támogatás azonban csak azzal magyarázható, hogy minden alkotmányellenes lépés újabb katonai hatalomátvétel rémét idézi fel. A koalíció résztvevői tulajdonképpen csak ebben az egyben értenek egyet teljesen: soha ne térjenek vissza a katonák a kormányrúdhoz.

Csakhogy Sarney politikai pályája egészen máshonnan indult, mint Nevesé. Nem is olyan régen, „dezertált” a katonai elnökök idején kormányzó Szociáldemokrata Párt éléről — amely élvezte a hadsereg támogatását —, hogy Neves „vonatán” átutazhasson a brazíliai jövőbe.

Ha Nevesszel nem is történik meg a legrosszabb — bár orvosai szerint „kerülni kell a felépülésével kapcsolatos reményeket” — már Sarney elhúzódó ügyvezető kormányzása is szétbomlaszthatja a kényes politikai művészettel összeállított kormánykoalíciót, amelyen a demokráciához való visszatérés nyugszik. És akkor még nem is kérdezte meg senki, mint vélekedik maga a lakosság, amely szemmel láthatóan Neves kormányzásába vetette reményét.

Az alkotmány értelmében közvetlen elnökválasztást majd csak 1988-ban lehet tartani Brazíliában. Nevest — és Sarneyt — most még elektori testület választotta meg. A kérdés: vajon elviseli-e addig az új brazil félig-meddig demokrácia azt a tehertételt, hogy Nevest várták és — Sarney jött? Mert a hadsereg, amely hosszú huzavona után beletörődött a polgári kormányzásba, továbbra sincs messze. S. G.

Hazautazott Leningrádból az amerikai küldöttség

Az amerikai képviselőház küldöttsége pénteken — hivatalos látogatását befejezve — elutazott a Szovjetunióból. Thomas O’Neill, a képviselőház elnöke, a küldöttség vezetője az elutazás előtt Le- ningrádban úgy nyilatkozott, hogy a látogatás eredményes

volt, előmozdítja az Egyesült Államok és a Szovjetunió népei közötti baráti viszony erősítését, a béke ügyét. A küldöttséget szerdán Moszkvában fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is.

Reagan-interjú

Nicaraguái felszólalás a Contadora-ülésen

Nicaragua küldötte Panamavárosban megerősítette: országa kész módosítások nélkül aláírni a tavaly szeptemberben kidolgozott Con- tadora-béketervet. A középamerikai válságban közvetítő Contadora-országok béketervének jövője forog kockán ugyanis a csütörtökön megkezdődött kétnapos panamavárosi tanácskozáson. Ezen a Contadora-államok — Kolumbia, Mexikó, Panama, Venezuela, — valamint a közép-amerikai országok teljhatalmú képviselői vesznek részt. Victor Tinoco nicara- guai külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Reagan amerikai elnök Nicaraguával kapcsolatos múlt heti — ultimátummal felérő — javaslatai után nem várhatók azonnal eredmények a panamavárosi megbeszélésektől. Eddig csak Nicaragua jeleztet hogy hajlandó változtatás nélkül aláírni az 50 oldalas Contadora-okmányt, míg az Egyesült Államok három közép-amerikai szövetChilében csütörtökön megtartották az újabb országos tiltakozási napot, immár a tizennegyediket 1983 tavasza óta. A Pinochet-rendszer elleni megmozdulást az egyik legnagyobb chilei szakszervezeti, a Dolgozók Országos Parancsnoksága (CNT) hirdette meg: megtartására az adott okot, hogy a hatóságok két hete meggyilkoltak három kommunista politikust.

A tiltakozási nap a délamerikai ország legszélesebb

ségese — Costa Rica, Honduras és Salvador — módosító javaslatokat terjesztett elő az ellenőrzés kérdésében.

Daniel Ortega nicaraguai elnök csütörtökön a Contadora-országok vezetőihez intézett levelében felhívta a figyelmet az amerikai kormánynak arra a kísérletére, hogy elszigetelje Nicaraguát a Contadora-csoport országaitól, valamint más latinamerikai és európai országoktól. Ortega hangsúlyozza: Nicaragua nem fogadhatja el sem az USA-ultimátumot, sem az agresszióval való fe- ' nyegetőzés politikáját. Az ultimátum elutasítása azonban nem jelenti a párbeszéd elvetését. A sandinista politikus megerősítette, hogy országa továbbra is teljes mértékben támogatja a Contado- ra-országok erőfeszítéseit. Egyidejűleg felszólította az amerikai kormányt, hogy haladéktalanul újítsa fel az általa-“ januárban megszakított tárgyalásokat Nicaraguával.

társadalmi rétegeit mozgatta meg: az egyetemisták, a munkások, a katolikus egyház képviselői tüntettek a rezsim önkénye ellen. A tömeggyűlések és a felvonulások szétoszlatására a rendőrség most is vízágyúkat, könnyfakasztó gránátokat és sörétes puskákat vetett be. A legfrissebb jelentések szerint tizenhármán sebesültek meg a rendfenntartó erők beavatkozása miatt.

A londoni The Times számára adott interjújában Reagan amerikai elnök az űrfegyverkezéssel kapcsolatos NATO-beli nézeteltérésekről tett említést, mondván, hogy azok magyarázata valamiféle szovjet „ösztönzésben” keresendő. Ügy fogalmazott. hogy Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB főtitkárának az európai rakétatelepítés szüneteltetésére vonatkozó indítványa „a szovjet propaganda kelléke”, s mint ilyen, a NATO-n belüli „védelmi erőfeszítések alá- ásására” hivatott.

Ami az űrfegyverkezés jövőjét illeti, Reagan értésre adta, hogy a döntés nem az övé, hanem valamelyik utódja kezében lesz. Szerinte az űrfegyvenkezési program (SDI) első szakaszában zajló kutatások nem szolgálnak egyebet, mint egy „technikai bázis” kialakítását egy majdani politikai döntéshez, amely az SDI kivihetőségéről vagy ki nem vihetőségéről határoz.

A szovjet—amerikai csúcs- találkozó lehetőségéről Reagan annyit mondott, hogy ő az alkalmat keresi „a légkör megtisztítására” és annak az óhajának a kifejezésére, hogy a két vezető nagyhatalom közötti viszony javuljon. Nem utalt arra, amit nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert McFarlane értésre adott, hogy ugyanis Washingtonban két csúcstalálkozóra gondolnak, egy „nem hivatalosra”, amely előbb az ismerkedést szolgálná, majd egy „alaposan előkészített tárgyalásra”.

Tiltakozási nap Chilében