Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

XXXV. évfolyam, 86. szám. ARA: 2,20 Ft 1985. április 13., szombat Mai számunkból TÖRTÉNELMI JELENLÉT ÉS EGYETEMESSÉG (4. old.) ALKOTÓ VERSENY (5. old.) EMLÉKEZÉS, KÉT KERÉKEN (13. old.) HÉTRŐL HÉTRE - HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) Nyíltabban Olvasom a választási fel­hívást, és megakad a sze­mem az első szó utáni fel­kiáltójelen. Mert a felhívás természetesen megszólít bennünket, és a megszólí­tás után többnyire felkiáltó­jel való. Ez az írásjel pe­dig töredéknyi időre, a má­sodperc valahányadik ré­szére, jellegénél fogva min­dig felkelti a figyelmemet. Mintegy határozott szó, ami papírlapról verődik vissza. Felkiáltójel. Utána a természetes, világos, fe­lelős szöveg arról, hogy ismét eljött az ötesztendőn­ként mindig eljövő idő, is­mét ki kell választanunk azokat az embereket, akik a mi nevünkben vannak jelen az ország ügyeinek el­döntésénél. A mi képünket viselik. Meg azokat is ki kell választanunk, akik helyben, a falu, város, me­gye tanácsában gondolkod­nak és döntenek a nevünk­ben. Olvasom tehát a felhí­vást. magyar állampolgári minőségben, és végigfut a fejemben a kérdés: mi a változatlan ebben, az öt esztendőnként ismétlődő or­szágos dologban? Elemzem hozzá a szöveg hordozta gondolatokat: „rendkívül nehéz körülmények köze­pette is...” — „visszaesés nem következett be ...” „... a feltételek adottak..., ... kérjük mindenkitől tu­dása legjavát!” „...ma­gáénak vallja és támogatja a pártkongresszus orszá­gunk építésére irányuló programját...” — és itt kitüremkedik a szövegből a mindig tiszteltre méltó szó: országépítő! Tulajdonképpen ez a fel­hívás alapszava, múltat- jelent-jövőt összefoglaló, de mindig jelen idejű szó. Sosem szűnő dolgunkat jel­zi itt a Kárpát-medencé­ben. Lehetne most széttör­delni a szót, s a mélyére nyúlva aprózni: mit, ho­gyan, miért tettünk jól, mit,, hogyan, miért rosszul? De ennek a szónak az alapje­lentése változatlan marad: építeni az otthonunkat, az országot. Aztán az állampolgári kíváncsiság persze, azt is kutatja a felhívásban: mi most az új benne? Megint csak szövegrészeket emelek ki, és azok közül is kitűnik egy ki nem mondott, de a mondatokból kisütő, jóleső vonás: a nyíltság. Hiszen a társadalomtörténet mindig változékonyságokat hordoz, állandó hullámzást, s ennek során a rózsaszínű és a kék­tiszta közgondolkodás hul­lámzását, váltakozását is. Most jólesik, hogy a gon­dolatok máztalanok, nyíl­tabbak a szavak: „rendkí­vül nehéz körülmények kö­zepette ...” vagyis' elismer­jük, hogy az elmúlt öt év nem volt rózsaszín, de mi mégis ... Ez a „és mégis” szellem az erőnk. Nyíltab- j ban, és mégis ... Mégis or­szágépítő erővel, mégis jól úszva a világgazdaság ára- : datában. A magyar nép; j történelmében de sokszor, . vitt bennünket tovább ez aj ; tartás: „és mégis!” — azs I akarásunk! F. D. A SZOT ülése A Hazafias Népfront választási felhívása V álasztópolgárok! A magyar közélet fontos eseményére készülünk: 1985. június 8-án országgyűlési képviselőket és helyi tanács­tagokat választunk. Az Or­szággyűlésnek, a tanácsok­nak — szocialista államunk képviseleti szerveinek — ki­emelkedő szerepük van a nép hatalmának, akaratának érvényesítésében, a demok­rácia gyakorlásában. Honfitársak! Négy évtizede szabad ha­zánkban történelmünk ki­emelkedően jelentős korsza­kában élünk. Az elmúlt öt esztendőben — a rendkívül nehéz körülmények közepet­te is — megőriztük népgaz­daságunk stabilitását és alap­vető társadalmi vívmánya­inkat. öt év előtti választási programunkat lényegében teljesítettük. Ez népünk erő­feszítéseinek jelentős ered­ménye. Fenntartottuk az or­szág fizetőképességét, javí­tottuk a népgazdaság külső és belső egyensúlyát. Az or­szág anyagiakban és szelle­miekben gazdagodott, nőtt a nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági terme­lés. Kibontakozóban van a termelés minőségi tényezői­re: a termelékenységre, az ésszerű anyag- és energia­felhasználásra alapozott gaz­dasági fejlődés. A lakosság életszínvonalában — a gon­dok növekedése és egyes ré­tegek helyzetének nehezülése ellenére — jelentős vissza­esés nem következett be. Né­pünk bebizonyította: képes úrrá lenni a nehézségeken és megteremteni a továbbhala­dás feltételeit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusa a hazáért érzett felelősségtől áthatva — a kommunisták és pártonkívüliek közremű­ködésével — közös cselekvé­sünk számára kidolgozta az évtized végéig szóló progra­mot. A Hazafias Népfront ennek megvalósítására hív minden állampolgárt! Arra szólítunk fel, hogy tervsze­rű és szervezett munkával, népünk tehetségének kama­toztatásával tárjuk fel és hasznosítsuk a szocialista rendszer tartalékait, növel­jük a népgazdaság teljesít­ményét. Értékeink megbe­csülésével és gyarapításával, a gazdaság élénkítésével te­remtsük meg azokat az anya­gi alapokat, amelyek módot adnak az életszínvonal eme­lésére, az életkörülmények javítására, a szociális bizton­ság erősítésére. A fejlődés meggyorsításá­hoz-szükséges feltételek ha­zánkban adottak, vagy hoz­záértő, szorgalmas, hatékony munkával megteremthetők. A magasabb követelményekhez igazodik a gazdálkodás. Vá­lasztók és választottak közös akarata és cselekvése a fel­lendülés új forrásait nyit­hatja meg. A Hazafias Népfront ma­gáénak vallja a pártkong­resszus országunk építésére irányuló programját. Közös céljaink eléréséhez kéri a népfront mindenkitől — kö­zösségektől és egyénektől, a munkahelyeken és a közélet­ben — tudása legjavát! Eze­ket a célokat szolgáljuk nép- képviseleti intézményeink fejlesztésével, az országgyű­lés és a tanácsok szerepének, felelősségének és demokra­tizmusának növelésével. Ez az egyik legfontosabb zálo­ga a haza és az egyén bol­dogulását elősegítő szocialis­ta nemzeti egység fennma­radásának és erősödésének is. Választópolgárok! Szavazzunk a Magyar Nép­köztársaság közvéleményünk által eddig is támogatott, nemzetközileg elismert kül­politikájára! Ennek céljai változatlanok: békét és biz­tonságot minden országnak! A társadalmi haladás lehe­tőségét minden nemzetnek! Szabadságot minden népnek! Nemzeti érdekeink alapján erősítjük szövetségünket, ba­rátságunkat és együttműkö­désünket felszabadítónkkal, a Szovjetunióval s a szocialis­ta országok közösségével az élet minden területén. Szilár­dítjuk és bővítjük kapcsola- inkat a haladást és a béke védelmét képviselő nemzet­közi erőkkel. Változatlanul valljuk, hogy nincs olyan vi­tás kérdés, amelyet a köl­csönös jóindulat alapján, tár­gyalások útján ne lehetne megoldani. Támogatunk min­den olyan javaslatot és tö­rekvést, amely egy kevesebb feszültséggel terhes, fegyve­rektől kevésbé fenyegetett (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácsülés résztvevőit Baranyai Tibor, a SZOT fő­titkára tájékoztatta az MSZMP XIII. kongresszusá­ról. Hangsúlyozta, hogy a párt kongresszusa reálisan elemezte társadalmunk hely­zetét, és erre alapozva von­zó cselekvési programot dol­gozott ki. A tanácsülés úgy foglalt állást, hogy a szak- szervezeti mozgalom egyetért a kongresszus határozatával, és minden erejével segíti megvalósulását. A szervezett dolgozók egyetértésével ta­lálkozott, hogy a kongresszu­son a tisztességes, minőségi­leg magasabb színvonalú munka állt a figyelem kö­zéppontjában. A szakszerve­zetek támogatnak minden törekvést, amely hozzájárul a munkahelyi rend, fegye­lem megszilárdításához, a műszaki-technikai fejlődés gyorsulásához, az alkotóerők szélesebb körű kibontakozá­sához. Az állásfoglalás rá­mutat: életszínvonal-politi­tikai, szociálpolitikai célja­ink, valamint a dolgozók va­lamennyi jogos, megalapo­zott igényének kielégítése csakis anyagi alapjaink gya­rapításával érhető el. A SZOT ülése ismételten meg­erősítette, hogy a kongresz- szusi határozat megvalósítá­sában való eredményes köz­reműködés a szakszervezeti mozgalom módszereinek to­vábbfejlesztését is igényli, annak érdekében, hogy a dolgozóknak nagyobb bele­szólásuk legyen fontos kér­dések eldöntésébe. A szak­szervezetek XXV. kongresz- szusukra való felkészülését is ennek a megújulásnak, a munka minőségi fejlesztésé­nek jegyében kell végezni — hangsúlyozza a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának határozata. További napirendi pont- ként Sólyom Ferencnek, a SZOT titkárának beszámoló­ja alapján a tanácsülés meg­vitatta a szakszervezeti vá­lasztásokkal kapcsolatos ter­vezeteket és dokumentumo­kat. A SZOT titkára elmondta, hogy a tervezetek kidolgozá­sát széles körű vita előzte meg, amelyben több ezer szakszervezeti tisztségviselő vett részt, s csaknem hatszáz észrevétel, javaslat hangzott el. Az eddigi elemzésekből kitűnt, hogy a magyar szak- szervezeti mozgalomban alapvető pályamódosításra nincs szükség, a munka tar­talmát azonban jelentősen javítani kell, mindenekelőtt még szorosabbra kell fűzni a vezetés kapcsolatait a tag­sággal, s biztosítani kell a tagságnak a munkahelyi és szakszervezeti feladatok ki­alakításában, eldöntésében, a végrehajtásban és az ellen­őrzésben való közvetlen rész­vételét. A választások egyik fő politikai célja az MSZMP XIII. kongresszusa határoza­tának megismertetése, vala­mennyi szakszervezeti tag, az egész dolgozó nép mozgó­sítása a társadalom érdeke­it szolgáló politika végrehaj­tására. (Folytatás a 2. oldalon.) Vetik a burgonyát A mözsi Üj Élet Tsz-ben április 2-án kezdték a bur­gonyavetést. Jelenleg a mun­ka felénél tartanak, a jövő hét végére szeretnék befe­jezni. Rét vetőgéppel, há­rom szállítójárművel nyúj­tott műszakban végzik ezit a fontos tavaszi munkát. Mö- zsön az idén 164 hektáron termesztenek burgonyát, 500 vagon termést várnak, ami bőven fedezi a megye szük­ségletét és a szövetkezeti jö­vő évi vetőgumóját is bizto­sítja. Elvetették a fehér papri­kát is nyolc hektáron, amit 103 család gondoz majd. A termést a Paksi Konzervgyár fogja feldolgozni. Fotó: G. K. Hajdú Ferenc megigazítja a vetőgépet Két géppel vetik a burgonyát

Next

/
Thumbnails
Contents