Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-12 / 85. szám

A 2 tRÍÉPÜJSÁG 1985. április 12. 0 Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Kádár János találkozott a kubai szakszervezeti küldöttséggel (Folytatás az 1. oldalról.) nemzetközi béke biztosítása, a népek közötti barátság ápolása, a társadalmi hala­dás előmozdítása. E program megvalósítása érdekében kész mozgósítani társadalmunk osztályait és rétegeit, párt­tagokat és pártonkívüliaket, vallásos és nem vallásos em­bereket egyaránt. A mozgal­mi munka hagyományos és új területein arra törekszik, hogy az alapvető társadalmi, politikai és gazdasági kérdé­sekben hozzájáruljon a dön­tések előkészítéséhez és fe­lelős részt vállaljon azok meghozatalában és végrehaj­tásában. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa felhívja tár­sadalmunk minden tagját, hogy a párt XIII. kongresz- szusának határozata alapján képességei és tudása legja­vát adva munkálkodjék szo­cialista hazánk felvirágozta­tásán” — fejeződik be az ál­lásfoglalás. Pozsgay Imre ezt követő­en az Országos Tanács elé terjesztette a Hazafias Nép­front választási felhívásá­nak tervezetét, és megállapí­totta, hogy a dokumentum széles körű társadalmi kon­zultáció nyomán született. Az ülésen felszólalt Kádár János, az MSZMP főtitkára. A párt XIII, kongresszusának tapasztalatairól szólva hang­súlyozta, hogy a tanácskozás eredményességét nagymérték­ben segítette az a széles körű, aktív és felelős vita, amely a felkészülés időszakában lezaj­lott a párttagság, a társadal­munkért felelősséget érző ál­lampolgárok körében. Köszö­netét mondott azokért az ész­revételekért, amelyekkel a Hazafias Népfront Országos Elnöksége — más társadalmi és tömegszervezetekhez ha­sonlóan — tett és ezzel gaz­dagította a kongresszus mun­káját. A párt XIII. kongresszusa jelentős eredményeket vehe­tett számba — állapította meg a továbbiakban —. ame­lyeket az egész nép erő­feszítései alapoztak meg. A párt legfelső fóruma betöltötte szerepét, tisztes­séggel elvégezte munkáját, a tanácskozás eredményes volt. Felelősen elemezte jelenlegi helyzetünket és megjelölte a további előrehaladás fő kö­vetelményeit. Állást foglalt politikai irányvonalunk meg­tartása, s ahol erre szükség van, megújítása mellett. A kongresszus kifejezte a párt eltökélt szándékát építőmun­kánk töretlen folytatására, arra, hogy előrelépjünk a fej­lődés útján, s megerősítette távlati célunkat, a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­sét. A párt kéri, igényli társa­dalmunk minden rétegének, minden állampolgárnak a hozzájárulását azoknak, a kongresszuson elhatározott törekvéseknek a valóra vál­tásához. amelyekkel egész né­pünk életét kívánjuk tartal­masabbá, szebbé tenni — hangsúlyozta Kádár János. Ennek a nemzeti méretű ösz- szefogásnak az erősíté­sét szolgálja a Ha­zafias Népfront felhívása is, amikor kimondja, hogy a tö­megmozgalom magáénak vallja és támogatja a párt­kongresszus országépítő cél­jait. A vitában felszólalók kife­jezték egyetértésüket a két dokumentumban foglaltak­kal, s néhány javaslatot tet­tek a választási felhívás szö­vegének kiegészítésére. Az Országos Tanács tudo­másul vette Pozsgay Imre beszámolóját, elfogadta az MSZMP XIII. kongresszusá­val kapcsolatos népfront-ál­lásfoglalást, valamint a vá­lasztási felhívást, s egyben felhatalmazta a titkárságot, hogy az erre vonatkozó ja­vaslatokat vizsgálja meg, majd a felhívást hozza nyil­vánosságra. A továbbiakban Molnár Béla, a HNF országos titká­ra tartott tájékoztatót az or­szággyűlési képviselő- és ta­nácstagválasztások előkészü­leteiről, s a népfront felada­tairól. Hangsúlyozta, hogy a választások előkészítése terv­szerűen, jó politikai feltéte­lek között halad. Élénk a közérdeklődés a választások iránt, annál is inkább, mert az új választójogi törvény rendelkezései nyomán to­vábbfejlődött választási rendszerünk. A tartalmi vál­toztatások lényege: a szocia­lista demokrácia kiterjeszté­se a jogok és kötelezettségek növelésével. fit lebonyolítás rugalmas, a törvény szellemének megfe­lelő magatartást követel a választási apparátustól. A népfront tömegpolitikai munkájának legfontosabb színterei most a jelölőgyűlé­sek lesznek, s az előkészüle­tek során gondoskodni kell arról, hogy minden választó megismerkedjen az új vá­lasztójogi törvénnyel. Foko­zott gondot kell fordítani a jelöltek bemutatására, és elősegíteni a választópolgári aktivitás növekedését. Mol­nár Béla kiemelte: a kötele­ző kettős, illetve többes je­lölés bevezetésére tekintet­tel különösen fontos, hogy a jelölőlistára kerülteknek egyenlő esélyt biztosítsanak programjuk és személyük megismertetésére. A továbbiakban ismertette a HNF OT elnökségének ja­vaslatát az országos válasz­tási listán szereplő képvise­lőjelöltekre. Az országos lis­ta jelentőségéről szólva rá­mutatott, hogy azokat jelölik ily imódon, akiknek tevé­kenysége nem köthető egy- egy választókerülethez, de tapasztalataikra, munkájuk­ra az országgyűlésnek szük­sége van. Az Országos Tanács — mint országos jelölőgyűlés — elfogadta a listán szereplők jelölését, majd hozzájárult a lista közzétételéhez. Ugyan­csak elfogadta a választási előkészületekről szóló előter­jesztést. A HNF OT végül személyi kérdésekről döntött. S. He­gedűs Lászlót, a HNF OT tit­kárát saját kérésére nyug­díjba vonulása miatt felmen­tette tisztségéből, és egyide­jűleg megválasztotta az OT alelnökének, valamint a Fo­gyasztók Országos Tanácsa társelnökének. A testület tagjai közé kooptálta: Bara­bás Miklóst, Garamvölgyi Józsefet, Letovai Ildikót, No- vák Ferencet, Peják Emilt, Rábóczi Lászlót, Soltészné Pádár Ilonát és Ződi Imrét. (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság székházában találkozott a hivatalos, ba­ráti látogatáson hazánkban tartózkodó kubai szakszerve­zeti küldöttséggel, melyet Roberto Veiga Menéndez, a Kubai Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a Kubai Dolgozók Köz­pontjának főtitkára vezet. A Magyar Jogászok Orszá­gos Szövetségének Tolna me­gyei Szervezete csütörtökön tartotta Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében vezetőségválasztó taggyűlé­sét. Az ülés munkájában részt vett dr. Rúzsa János, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, aki felszólalá­sával segítette is a további működést, és dr. Hegedűs János, a megyei tanács vb- titkára. Az elnöklő dr. Tóth Bálint nyugalmazott NEB-elnök, megnyitója után dr. Molnár István, a megyei szervezet elnöke terjesztette elő a ve­zetőség beszámolóját. Az elnöki beszámoló után az alapszabály módosítására dr. Forster Alfréd, a megyei szervezet titkára tett előter­jesztést. Németh Károly, a párt fő­titkárhelyettese — ugyancsak csütörtökön — fogadta a ku­bai szakszervezeti küldöttsé­get és megbeszélést folyta­tott veile. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozókon jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT elnöke és Euc- lides Vázquez Candela, a Kubai Köztársaság magyar- országi nagykövete. A megjelentek mindkét be­számolót elfogadták. Ez­után felemelő ünnepi aktus­ra került sor. Az országos elnökség jelenlévő tagja em­lékérmet adott át négy jo­gásznak — dr. Prantner Jó­zsef nyugalmazott megyei bírósági elnökhelyettesnek, dr. Budavári Jenő nyugal­mazott ügyvédnek, dr. Tóth László nyugalmazott ügyvéd­nek és dr. Blaskovich István nyugalmazott bírónak, akik harminc éve tagjai a szövet­ségnek. Az ülésen megválasztották a megyei szervezet vezetőit az új ciklusra. Elnök dr. Molnár István, a megyei bí­róság elnöke, titkár dr. Forster Alfréd megyei ügyész. Tolna megye jogá­szait tizenketten kégyiselik a Magyar Jogász Szövetség or-, szágos küldöttközgyűlésén. Tisztújító közgyűlés a jogászszövetség megyei szervezetében India, 1985 (3 ) Üf-DelHi és Budapest Mikor még a kerítésnél jártam, hirtelen azt hittem, rosszul hallok, hiszen hogy verhetne fel ekkora gyer- mekzsivaly egy intézményt. A bejárathoz érve kiderült, hogy mégis az új-delhi tar­tózkodásom során szinte má­sodik otthonomul választott Magyar Tájékoztatási és Kul­turális Központ területét zengte körül a lárma. Csak épp nem az épületet töl­tötte meg a vidám fiatalok serege, hanem az előtte hú­zódó, szépen gondozott zöld gyepet. Itt rendezett ugyan­is a kultúrintézet nagy si­kerű festő- és rajzolóver­senyt jó néhány iskola di­ákjainak — a benyomások­ból ítélve kiugró sikerrel. Kis elemistáktól nyurga kö­zépiskolásokig egyaránt akadtak jelentkezők; egyfor­ma lelkesedéssel ültek, gug­goltak vagy hasaltak a fűre kiterített óriási szőnyegeken és nagy igyekezettel ipar­kodtak befejezni a bírálóbi­zottság .elé kerülő „műalko­tásokat”. Politikai egyetértés Csák Gyula igazgató ké­sőbb elmondta: a rajzver­seny csak egyetlen program­pontja volt az intézet havi tucatnyi rendezvényének, amelyek között filmbemuta­tók és kiállítások éppúgy ta­lálhatók, mint találkozók ha­zánkból érkezett tudósokkal, művészekkel, közgazdászok­kal. A soron következő ter­vek közt szerepel például a zenei klub műsoros estje és Sziles Anna textilművész kiállítása. Tevékenységi kö­rük nemcsak a fővárosra ter­jed ki. Így februárra Mad- rasban és Calcuttában hir­dettek filmfesztivált. Az in­tézeti könyvtár magyar és idegen nyelvű állománya pe­dig nem csupán a betérő kí­váncsiakat szolgálja, hanem magától értetődően a hazánk iránt behatóbban érdeklődők rendelkezésére is áll. A kulturális-művészeti kö­telékek ráadásul csak egyet­len (igaz, talán a legszem­léletesebb) ágát alkotják az országainkat összefűző kap­csolatrendszernek, amelynek állandó bővülését s erre szin­tén bőséges bizonyítékkal szolgáltak a kint szerzett él­mények — az irdatlan föld­rajzi távolság legfeljebb megnehezíti, ám meg nem gátolhatja. S itt már való­ban túlléphetünk a Tájékoz­tatási Központ mégoly fontos működésén, hiszen elsőként a két állam közti alapvető po­litikai egyetértés, a nemzet­közi kérdések széles körében vallott azonos vagy hasonló álláspont jelentősége kíván­kozik kiemelésre. Jóleső ér­zés volt hallani oly sok be­szélgetőpartnertől, hogy ked­vezően értékelik gyümölcsöző együttműködésünket, a rend­szeres, magas szintű eszme­cserét a párt-, állami, gaz­dasági és tudományos veze­tők, a tömegszervezetek, és más intézmények képviselői között. A kapcsolatok fejlesztésé­nek igen lényeges területe a gazdasági-kereskedelmi kon­taktusok szaporítása, a meg­lévő lehetőségek jobb ki­használása. Azt ugyanis egyik fél sem tagadja, hogy az áru­csere jelenlegi szintje elma­rad a két ország közt elmé­letileg elképzelhető nívótól, még akkor is, ha az utóbbi esztendők során néhány íz­ben csúcsok születtek a két­oldalú kereskedelmi forga­lomban. Metró és tengerjáró India ipari nagyhatalom­má vált, s — gazdasági szer­kezetének gyorsuló átalakí­tása és beviteli szabályainak fokozatos enyhítése révén — egyre vonzóbb exportpiac­ként kerülhet szóba. Elsősor­ban gépipari termékeink, a vízierőmű-berendezásek, ka­zánok, járművek, híradás- technikai és távközlési cik­kek számára. Manapság ért­hetően az sem mellékes szempont, hogy a kereskedel­mi forgalom hazánk irányá­ba mutat nyereséget, vagyis vállalataink évente több tíz­millió dollárral többet tud­nak eladni ottani vásárlása­inknál. Igaz, az indiai part­nerek több fórumon sürge­tik e helyzet kiegyensúlyo­zását. S. N. N Yadav, a Ke­reskedelmi és Iparkamara egyik illetékese például úgy fogalmazott, hogy a kapcso­latok problémamentessége érdekében jobban kellene törekedni a magyar import bővítésére is, illetve más együttműködési formák ki­próbálására. Egy ilyen érdekes, komoly jövő előtt, álló terület a tech­nológiaátadás, amely adott esetben szintén összekapcsol­ható tradicionális áruexport­tal. Calcuttában például ma­gyar cégek megbízást kaptak a hosszabb ideje épülő metró (India első földalatti vasútja!) egyes szakaszainak kivite­lezésére: ez tervezési felada­tokat — vagyis úgynevezett szellemi exportot —. techno­lógiai segítségnyújtást, fúró­pajzsszállítást, betanítást és helyszíni szaktanács- adási munkát foglal magá­ban. A 30 fok feletti hőség­ben, cuppogó, sárban a félig kész alagútban járva kissé valószínűtlennek tűnt, hogy az eredeti határidőre el­készül a vállalt szakasz, de a szakemberek optimisták. Az pedig mindenképpen nagy szó, hogy a közlekedési csőd­del küszködő 10 milliós nagy­város gondjainak enyhítésé­ben magyarok is közremű­ködnek. Az indiai piac jelentősé­gét mutatja, hogy a csaknem egy évtizede négy szocialista ország, Bulgária, Csehszlová­kia, Szovjetunió és Magyar- ország összefogásával alakult, budapesti székhelyű Inter- lighter hajózási vállalat egyik legfontosabb ázsiai végállo­mása Bombay kikötője lett. Az Interlighter egyik legvon­zóbb előnye a gyorsaság: a konténeres rakodás rövidebb ideig tart a hagyományosnál, és a kikötőkben sem kell túl sokat várakozni. Az Inter- lighter által fuvarozott szál­lítmányoknak csak kisebb hányada magyar eredetű, a Bombay-i kikötő-raktárakban mégis örömmel fedezhettem fel a néhány nappal előbb partra irányított csornag- özönben a Tungsram által útnak indított jókora faládá­kat, mellettük a szintén ma­gyar golyóscsapágy-gyártó berendezéseket. Körösi Csorna emléke A sort szerencsére hosz- szan lehetne még folytatni. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a magyar—indiai érintkezés példái jóval számosabbak, semhogy egy kúrtára szabott újságcikk akár csak töredé­két is említhetné. Egy él­mény azért mégis előtölak- szi'k emlékeimből: az a szí­vet melengető szeretet, amellyel a calcuttai Ázsia Intézetben, Körösi Csorna Sándor egykori munkahelyén beszéltek a nagy orientalis­táról, úttörő tudományos munkájáról. Szinte kérni sem kellett, a páratlan rit­kaságokban, ősnyomtatvá­nyokban kivételesen gazdag könyvtár vezetői máris elő­hozatták az általa elsőként összeállított, nyelvészeti szempontból világszenzáció­nak számító tibeti—angol szótárt, valamint a talán még becsesebb, szintén náluk őr­zött kéziratát. A házigazdák maguk sem titkolták: a tö­rékeny, lassan sárguló, ám gondosan restaurált vaskos kötetek a sok tízezres gyűj­temény féltett darabjai. önfeláldozó, himalájai ko­lostorban szorgoskodó ke­letkutató nyelvész a múlt­ban, tengerészek, diploma­ták, külkereskedők és lelkes metróépítő szakértők a je­lenben — változnak az idők... Ami azonban remélhetőleg a jövőben sem módosul, az a kölcsönös alapelveken, elő­nyökön és érdekegyezésen alapuló indiai—magyar kap­csolatok egyenletes javításá­nak szándéka. SZEGŐ GÁBOR Lelkesen festegető kisdiákok a Magyar Kultúrálj'. Köz­pont kertjében Körösi Csorna Sándor tibeti—angol szó­tára A calcuttai metróépítkezés leszállóaknája

Next

/
Thumbnails
Contents