Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-12 / 85. szám
1985. április 12. NÉPÚJSÁG 3 Zöld utat a sportnak A Minisztertanács tárgyalta A testnevelés és a sportmozgalom, a javítására hozott intézkedések ellenére sem tudott lépést tartani az utóbbi évek társadalmi-gazdasági változásaival. Az úgynevezett civilizációs — jobbára mozgáshiányból adódó — betegségek megelőzésében, leküzdésében — a lehetőségekhez képest kevésbé támogatta az egészségügyet. Elsősorban szemléleti okok miatt, a rendszeres testedzés napjainkban sem vált még az ifjúság életmódjának, nevelésének részévé. Holott a fiatalkori magas vérnyomás a 10—14 évesek egyharmadát érinti. Ma épp oly sok közöttünk a gyenge testi felépítésű, mint az elhízott. Bár a korszerűsítés folyamata megkezdődött, a testnevelési és sportmozgalom még mindig a versenysportra jellemző formákat és módszereket részesíti előnyben. Mindez indokolta, hogy megváltozott körülmények figyelembevételével — öt év után ismételten — magas szinten áttekintsék és meghatározzák a testnevelés és a sport feladatait, feltételrendszerét. Fokozott figyelemben részesül az iskolai testnevelés és a diáksport. Alapvető cél, hogy a tanulóifjúság szeresse meg a mozgást, a fizikai igénybevételt, kössön életre szóló barátságot a sporttal. Szükséges a diáksport társadalmi támogatásának összefogása, egységes, hatékony irányítása, változatos foglalkoztatási formák, versenyek, túrák, iskolabajnokságok szervezése. Biztosítani kell, hogy a tornatermeket és a sportcélokat szolgáló helyiségeket a tanintézetek szombat-vasárnap is igénybe vehessék. Döntöttek az iskolák hiányzó tornatermeinek az ezredfordulóig történő pótlásáról, valamint arról, hogy az új általános és középfokú iskolákban tornatermet és testedzésre alkalmas udvart kell létesíteni. Az pedig az élsportnak is érdeke, hogy az iskolákban a jelenleginél hatékonyabb kivá- lasztó-foglalkoztatási rendszer lépjen életbe. A sportban tehetséges fiatalok — az elképzelések szerint — oktatási és sport- központokban készülhetnek fel a választott sportpályájukra. A szabadidő-sport fejlesztése érdekében fel kell karolni a társadalmi lakóterületi egyesületek, testedző klubok megalakítását. Támogatást érdemel minden jó kezdeményezés, például a futók-kocogók, vagy a kerékpárosok védett útvonalának kialakítása. Bátorításra és anyagi kedvezményekre számíthatnak az önszervező, önköltséges formák, szolgáltatások. Több minisztérium is érdekelt a kulcsosházak, turistaházak, kempingtek, sátortáborok hálózatának bővítésében. Az anyagi-tárgyi feltételek? — E téren is biztató döntések születtek. Elsősorban: a közigazgatási terület — a lehetőségekhez mért —, ám folyamatos és fokozatos támogatást kap. Az is a településfejlesztés, illetve -rendezés leckéje, hogy megteremtsék a lakosság feltétlenül szükséges mozgásához, testedzéséhez alkalmas teret. A tanácsok, a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények feladata a lakóhelyi sportlétesítmények kialakításának elősegítése, a társadalmi munka támogatása. Megfelelő gondot kell fordítani a rendszeres testedzést biztosító szolgáltatásokra, továbbá korszerűsíteni kell a szabályokat, s mindenütt adjanak zöld utat a sportnak! Ezek most az időszerű, fontos feladatok. G.‘R. Magyar vállalatok is kiállítanak a lengyelországi szakvásárokon Új szolgáltatás a tanítóképzőben Tanuló tanítok Cj szolgáltatást nyújt a szekszárdi tagozat Lengyelország különböző városaiban, mindenekelőtt Poznanban az idén is számos nemzetközi szakvásárt rendeznek, amelyeken a magyar ipari és külkereskedelmi vállalatok is kiállítanak. A vásárok programjait csütörtökön sajtótájékoztatón ismertették a rendezők, Lengyelország budapesti nagy- követségének kereskedelmi képviseletén. Mint elmondták, még ebben a hónapban a poznani vásárváros két nagy seregszemlének ad otthont, a Po- ligrafia kiállításon a grafikus ábrák alapján dolgozó megmunkálógépek és eszközök láthatók majd, az ezzel egy időben sorra kerülő csomagolási és raktározási bemutatón pedig a világ élvonalába tartozó technológiákkal és csomagolóeszközökkel ismerkedhetnek meg a szakemberek és az érdeklődők. Az 57. poznani nemzetközi vásárt június 10. és 17. között rendezik meg. A 38 országból érkező kiállítók között aranyérmeket és vásári diplomákat osztanak ki. A vásár fő témái: az anyag- és energiatakarékos technológiák, a legújabb műszaki-tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása és dz elektronika térhódítása. A kiállítással egy időben műszaki és gazdasági konferenciákat is szerveznek. A vásáron 17 magyar vállalat állít ki, több mint 800 négyzetméternyi területen. A Metrimpex különféle mérőműszereket, a Videoton és Technoimpex számítógépeket, a Mogürt autóbuszokat és garázsipari berendezéseket visz a poznani vásárra, amelyen bemutatkozik a magyar élelmiszeripar és vegyipar is. A lengyelországi kiállítási program egyik újdonsága az ugyancsak poznani ipari és mezőgazdasági nemzetközi vásár, amelyre októberben kerül sor. A Polagra—Agro- expo rendezvényen a magyar kiállítók a lengyel kisgazdaságoknak ajánlják a mezőgépipar kistraktorait, berendezéseit. Ezen a kiállításon egyébként lehetővé teszik a kiállított gépek helyszíni megvásárlását is. Decemberben a szocialista országok művészeti vásárát szervezik meg a lengyel vásárvárosban. Vb-ülés Bonyhádon A Bonyhád városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délután ülést tartott. Ezer Mihály tanácselnöknek a lejárt határidejű határozatokról tett jelentése után a honvédelmi igazgatási feladatok ellátásáról számolt be dr. Kaiser Katalin igazgatási osztályvezető. Ezután az önerős szennyvíztársulatok tapasztalatairól szólt Sebestyén Lajos műszaki osztályvezető, majd az utolsó napirendi pontként a lakossági szolgáltatást nyújtó szervek tevékenységének tapasztalatait, az új szervezeti formák működését összegezte a műszaki osztályvezető. A vb-ülés bejelentésekkel fejeződött be.. Magyar szerszámgépek új piacai Űj piacokkal bővítette külföldi értékesítési területét a Szerszámgépipari Művek. Indiába már tavaly eladtak néhány korszerű számjegy- (NC) és számítógépvezérlésű (CNC) berendezést, az idén növelik szállításaikat, és kooperációs szerződést is kötöttek indiai partnerükkel különféle alkatrészek és részegységek közös gyártására, ígéretes úi piacuk Kína, ahova az id°n több korszerű naiv teljesítményű megmunkáló génsort exDortálnak. s know-how eladással segítik a kínai szerszámgépipar modernizálását. Egyúttal a kínai ipartól vásárol a vállalat több olyan hagyományos típusú szerszámgépet, amelyet itthon már nem gyártanak, de a felhasználók igényelnek. A SZIM-ben jelenleg már csaknem kizárólag korszerű NC, CNC rendszerű gépek készülnek. A jóval kisebb értékű hagyományos szerszámgépekből az év végéig mintegy százat állítanak elő — ez a teljes termelés 5—6 százaléka — külföldi vállalatok megrendelésére. Olvasóink már lassan hozzászokhatnak, hogy a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozata az utóbbi időben — valami új révén — gyakran hallat magáról. Túlzás nélkül állíthatjuk: itt mindig történik valami. Az előző kijelentést több ténnyel igazolhatjuk, így egyebek között azzal, hogy nemrég indult a felsőfokú óvónőképzés — vagy a kisdedóvóknál maradva —, indul a német nemzetiségi óvónőképzés is. Ezekről már lapunk hasábjain tájékoztattuk olvasóinkat, de egy valamiről még nem szóltunk. Az elmúlt év szeptemberében új szolgáltatással gazdagodott az intézmény tevékenysége. Tudom, szokatlan a kifejezés, de mégis helytálló. A „miért” dr. Deli István tagozatvezető tájékoztatójából kiderül. A közoktatás fejlesztési koncepciójában, a programokban, amelyeket az elkövetkezendő időszakban kívánnak megvalósítani, megfogalmazott tény, hogy az alap-, illetve továbbképzést jobban össze kell hangolni, jobban egymásra kell építeni. Ennek az az oka, hogy az alapképzésben nem lehet mindent megtanítani, így az csupán a munka elkezdésére jogosít. A specializálódást a továbbképzés keretében kell(ene) megoldani. Lényegében ez utóbbinak az első kísérlete, a már végzett pedagógusok részére indított szakkollégium, ide részben azok jelentkeztek, akik valamilyen pedagógusöklevéllel rendelkeznek, és érdeklődési körűiknek ez megfelelő, másrészt viszont azok, akik szakmai továbbképzést kívánnák szerezni, ahhoz a tevékenységhez, amit az első oklevél mellett végeznek. Ismert, hogy megyénkben is hiány van a szakképzett tanítókból, tanárokból, könyvtárosokból. A szekszárdi tagozat ezért — a megyei művelődési osztállyal egyetértésben — ének-zene-, illetve könyvtáros-szakkollégiumot indított. Ez az intézmény új szolgáltatása. A hallgatók kétéves levelező- képzés keretében sajátítják el mindazt, amit a nappali tagozatosok három év alatt. Évi két-három alkalommal konzultáción, illetve félévenként vizsgán vesznek részt, és eredményes számadás után a negyedik félév végén kiegészítő oklevelet kapnak. Mint ahogy az már az előzőekből kiderült, formáját tekintve a szakkollégium levelezőoktatási rendszer, amire elvileg minden tanítóképzőnek lehetősége van. Tény az is, hogy Szekszárdon az elsők között kezdték el, elsőként a Tolna megyei igények kielégítésének céljából; aztán ha ez megvalósul, besegítenek az anyaintézménynek, esetileg más megyéknek is. Dr. Deli István a jelentőségét így összegzi: — Ez a képzési forma azoknak jó, akik elsősorban nem a magasabb szintű képzést, vagy a meglévő mellé még egy oklevél megszerzését akarják, hanem azoknak, akik valamilyen gyakorlatot már végeznek, és azt magasabb szinten kívánják folytatni. Bérfokozatot nem változtat, az értéke az, hogy aki ezt vállalja, az másként áll a munkához... Szavai igazolásául új bizonyítékokat közöl. Az ének. zene-szakkolégiumosok félévi átlaga — igaz, hogy csak két vizsgájuk volt — négy egész felett van, de a könyvtárosok legalacsonyabb átlaga is 3,8. A teljesítményeken, a hozzáálláson meglátszik az önkéntesség. Lemorzsolódás is csak a hiányzás, illetve a „közben meggondoltam magam” miatt volt. Témát váltunk, s megtudjuk, hogy miért ezt a két szakkollégiumot indították. A tagozatvezető élmondja, hogy felső tagozatban az ének-zeneoktatás területén hiányoznak a megfelelő szakemberek. Akik ebben a képzésben részt vesznek, nem lesznek ugyan ének-zeneszakosok, de az alsó tagozaton túl 5—6. osztályban, de az egész felső tagozatban be tudnak segíteni, meg tudják állni a helyüket. így lehet enyhíteni — a demográfiai hullám miatt fellépett — szakemberhiányon. A nyolc szakkollégista magas óraszámban tanul éneket, karvezetést, zeneirodalmi ismereteket és módszertant is többek között. A könyvtár-szakkollégiumnál nagyobb az érdeklődés, huszonnyolcán vannak. Művelődési házban, illetve könyvtárban dolgoznak, de a legtöbbjük iskolai könyvtárban tevékenykedik. Magas óraszámban tanulnak könyvtártant, ezen belül többek között könyvtárügyi ismereteket, olvasáspszichológiát, ügyvitelt, és könyvtári tájékoztatással kapcsolatos ismereteket. Az eddig megtett út tapasztalatainak ismeretében a jövőre is gondolnak a szekszárdi tagozaton. Most „pontosítják”, hogy az 1985—86- ban milyen területre iskolázzanak be. A szakembergárda adott, és úgy tervezik — a tanteremhiány miatt —, hogy kétévenként indítanának egy csoportot. (Az utóbb említett ok miatt kell most is a hétvégeken tartani a foglalkozásokat.) „Tanítóknál” indult ez a képzés, de egy-két év múlva — az óvónőképzés tapasztalatait figyelembe véve — „meggondolják”, hogy nekik is szervezzenek-e hasonló szakkollégiumot. Itt számolnak a német nemzetiségi óvónőképzés tapasztalataival is. — Ebben a rendszerben kell tovább gondolkodnunk — összegez dr. Deli István —, mert most készítenek egy új tantervét, és ebben a kiegészítő szakkollégiumi képzésben változások várhatók. Feltehetőleg még tovább szélesedik, magyar nyelv és irodalom, matematika is lesz benne. Ez ösz- szefügg a nyolcosztályos általános iskola belső struktúrájának a változásával, és ezért ehhez kell igazítani a szakkollégiumi képzést. — él — Fotó: G. K. Állami gazdaságok nagykereskedelme A mezőgazdaság állami nagyüzemei a termelés kiegészítéséül egyre gyakrabban foglalkoznak nagykereskedelmi tevékenységgel is. Már csaknem minden megyében van olyan nagyüzem, amely rendelkezik nagykereskedelmi engedéllyel a termékek forgalmazására. A nagykereskedelmi munkára is vállalkozó 14 üzem főleg az állami gazdaságok szakbolt-hálózatát látja el, ám mind gyakrabban foglalkozik más, kiskereskedelmi egységek kiszolgálásával is. Az AGROMARK Társaság keretében már 114 ilyen egység működik, s ezeket hozzávetőleg egyharmados arányban az állami gazdasági nagykereskedelem látja el. Az üzemek a nagykereskedelmi árrés fejében foglalkoznak a nagybani forgalmazással. Bevételeik azonban általában nem elégségesek a kereskedelmi tevékenység bővítéséhez, s gyakran a nagykereskedelmi munka indításához is hiányoznak a pénzalapok. A tevékenységet ezért a jövőben közös szervezetük, az ÁGKER kft által kezelt, úgynevezett törzs-tőkéből is finanszírozni fogják. Ebben a közös alapban 280—300 millió forint van. s belőle nyújtanak majd többnyire néhány millió forintos támogatást a nagykereskedőknek. A gazdaságok természetesen saját fejlesztési eszközeiket is a kereskedelmi munka szolgálatába állítják, s ily módon egyre sikeresebben tevékenykednek. A múlt évben az állami gazdaságok vágóhídjain 600 ezer sertést dolgoztak fel, és tavaly már elvégezték az így megtermelt áru nagykereskedelmi forgalmazását is. A hazai gyümölcslé-termelésnek mintegy 60 százalékát adják az állami nagyüzemek. A feldolgozó kapacitás fejlesztésére az ÁGKER kft tőkéjéből utaltak át kisebb-nagyobb összegeket, ez tette lehetővé a korábbinál jóval nagyobb készletek nagybani eladását is.
