Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-12 / 85. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 85. szám. ABA: 1,80 Ft 1985. április 12., péntek Mai számunkból ZÖLD UTAT A SPORTNAK (3. old.) TAVASZI NYITÁNY VENDÉGSIKEREKKEL (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT TANULÓ TANÍTÓK (3. old.) ■■■■■■■■■■■■■ Együttműködő pártszervezetek Egymásra vagyunk utalva. Ismeretes ez az igazság a termelő és szolgáltató vállalatok, szövetkezetek körében is. Minden modern gazdaságban jól fejlett munkamegosztás van, ami nemcsak szétválaszt, hanem a kölcsönös érdekek alapján össze is köt. Sok formája van a termelési együttműködésnek. Tá- gabb értelemben kooperál az alapanyag-gyártó és a feldolgozó, a termékeket előállító és a továbbfelhasználó is. Szűkebben mégis azokat az együttműködéseket tekintjük kooperációnak, amikor termelők szövetkeznek valamely termék közös előállítására, úgy, hogy a résztvevők annak a műveletnek (műveletsornak) elvégzésére vállalkoznak, amelyre másoknál kisebb ráfordításokkal, jobb minőségben képesek. Népgazdasági szemszögből nézve a kooperáció előnyös. A világpiacon napjainkban a magas műszaki színvonalat megtestesítő, többnyire csak nagy hozzáértéssel előállítható, sokszorosan összetett, műszakilag kiemelkedően fejlett termékekért lehet jó árat elérni. (Tegyük hozzá: a hazai piac is ezeket értékeli a legtöbbre.) Ilyenek előállítására egyedül csak kevesen, csak a legnagyobbak tudnak vállalkozni, másokkal együtt azonban többen, a kisebbek is. A vállalatok közötti termelési kooperáció feszes követelményéket támaszt az együttműködőkkel szemben. Ha a vállalaton belül egymásnak dolgozó üzemrészek, gyáregységek „úsznak el” a határidőkkel, az sem öröm, de valahogyan elsimítják — a családban marad az ügy. Ugyanezt következmények nélkül kevéssé lehet más vállalattal szemben elkövetni. A kooperációban szállított alkatrész, részegység, közbenső termék gyengébb minősége sem „bocsánatos” vétség. Az egymással szemben támasztott követelményeket írott szerződések rögzítik, mégis, a már több éve, esetleg évtizede kooperáló vállalatok a megmondhatói, mennyi vita, súrlódás keletkezik; mennyi kölcsönös erőfeszítést tesz szükségessé az érdekelt vezetők számára a közös munka akadályainak elhárítása. Ezekben az erőfeszítésekben többnyire részt vesz a vállalati, üzemi pártszervezet is. Következik ez abból, hogy a párt egyetlen üzemi szervezete sem nézi, nem nézheti tétlenül, ha kölcsönös értetlenség miatt a népgazdasági és vállalati célok megvalósítása vontatottan halad, vagy netán megfeneklik. A politikai segítség- nyújtásnak jól bevált módszerei vannak. A legtöbbet a vállalaton belül teheti a kooperációs kapcsolatok zavartalanságáért a pártszervezet. Elérheti, hogy a közfigyelem a kooperációban végzett munkára irányuljon, kellő nyilvánosságot adhat az együttműködés tényeinek, előnyeinek, fontosságának, alakíthatja az együttműködéssel kapcsolatos vállalati szemléletet, magatartást. A pártszervezet joga és kötelessége, hogy ellenőrizze a kapcsolatok alakulását, a vezetők ezzel összefüggő tevékenységét, beszámoltathatja az érintett üzemrészek, műhelyek szakmai vezetőit. A pártszervezetnek természetesen van lehetősége az együttműködés vállalaton kívüli sávjára is befolyást gyakorolni. Hibát akkor vét a pártszervezet, ha — jó szándékától indíttatva — átvállalja az együttműködés^ irányítását, átveszi a szakmai, gazdasági vezetők felelősségét. Az ügyek előrelendítésének legfőbb politikai eszköze a tájékoztatás, a meggyőzés, a szemléletformálás. A párt XIII. kongresszusán is sokan szóvá tették: szívvel- lélekkel az tud elvégezni bármely feladatot, aki jól tájékozott munkájának összefüggéseiről, előzményeiről, további sorsáról. Ösztönző lehet a tájékoztatás arról, hogy a kooperációtól milyen közös gazdasági eredmények várhatók. A jó módszerek közé tartozik, ha a párt- szervezet taggyűlése napirendre tűzi az együttműködés dolgát, kialakítja egységes álláspontját és mozgósítja a párttagokat: győzzenek meg másokat is az együttműködésből rájuk háruló feladatok teljesítésének fontosságáról. Szervezési feladatokat is elvégezhet a pártszervezet. Szemléleti akadályokat háríthat el például egy jól időzített szervezett látogatás a partnervállalatnál, esetleg éppen abban az üzemben, ahol az együttműködés keretében végzik a munkát. Az sem baj, ha egyszer-egyszer azért nyúl a telefonhoz a pártszervezet titkára, hogy a társ vállalat kommunistáinak segítségét kérje a közös ügy előmozdításához — ha mindezt a szakmai vezetőkkel, a termelés irányítóival összehangoltan, hatáskörüket és felelősségüket tiszteletben tartva teszi. A politikai felvilágosító, meggyőző szó erejével, esetenként szervezéssel sokat tesznek, és még többet is tehetnek a pártszervezetek azért, hogy a termelési együttműködés ne váljon ellenszenves, terhes üggyé a vállalatok vezetői és dolgozói számára. Az egész ország kárát látja, ha valamelyik kooperáció a lekésett határidők, a rossz, vagy egyenetlen minőség, az apróbb- nagyobb kellemetlenségek következtében zsákutcába jut; ha a résztvevők az értelmes és kölcsönösen előnyös kooperáció helyett a drága, ám nagy szellemi kapacitásokat lekötő teljes önállóság, az önellátás, az elzárkózás útját választják. A pártszervezetek jótékony figyelmével, politikai támogatásával viszont a jó emberi kapcsolatokra és kölcsönös érdekekre alapozott termelési kooperáció a fejlődést előrevivő, műszaki, technikai lehetőségeink határait kitágító, külpiaci helyzetünket előnyösen befolyásoló általános gyakorlattá válhat. LÁNYI GYÖRGY az MSZMP KB alosztályvezetője A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Felszólalt Kádár János A Hazafias Népfront Országos Tanácsa csütörtökön a Parlament vadásztermében ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Az ülés napirendjén az MSZMP XIII. kongresszusával kapcsolatos népfront-állásfoglalás, valamint az országgyűlési képviselő- és tanácstag- választások előkészítésével összefüggő kérdések szerepeltek. Kállai Gyula, a HNF OT elnöke menyitója után a testület megemlékezett a közelmúltban elhunyt Gosz- tonyi Jánosról, aki évtizedeken át felelős tisztséget töltött be a népfrontmozgalomban. A napirendnek megfelelően Pozsigay Imre, a HNF OT főtitkára tartott tájékoztatót az MSZMP XIII. kongresz- szusáról, s szólt a népfrontmozgalomnak a kongresszusi határozatból adódó feladatairól. Egyebek között megállapította: a kongresszus — Csütörtökön délelőtt a Paksi Konzervgyárban is megalakult a vállalati tanács, amely a jövőben hivatott igazgatni a gyárat. A tanácsnak húsz tagja van, amelyből három főt az igazgató delegált, hatan a vállalat- vezetés tagjai, tíz főt pedig a dolgozók közvetlenül választottak. A vállalati tanács elnökének Banár Andrást, titkáráamelynek munkáját élénk társadalmi érdeklődés kísérte — nagy figyelmet fordított a párt és a tömegek kapcsolataira, s olyan programot fogadott el a következő évekre, amellyel az egész társadalom egyetérthet. A kongresszusi beszámoló pozitívan értékelte a Hazafias Népfront politikai tevékenységét. A népfrontmozgalom egyik legfontosabb feladata a továbbiakban a kongresszus határozatában foglalt célok nemzeti programmá emelése — hangoztatta. Pozsgay Imre a továbbiakban ismertette a HNF OT állásfoglalását a párt XIII. kongresszusának határozatával kapcsolatban. „Az Országos Tanács üdvözli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa megerősítette a párt fő politikai irányvonalát. Egyetért a határozatban megjelölt társadalmi célokkal, _ amelyek a gazdasági építőmurika, az életszínvonak dr. Török Erzsébetet választotta. A vállalati tanács alakuló ülésén, amélyen részt vett Lipovsaki Gyula, a városi pártbizottság első titkára és Zsók Fábián, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára is, megválasztották a vállalat igazgatóját. A Paksi Konzervgyár igazgatója, ötéves megbízatással, Schiller József, aki gyakornal, a kultúra és a közművelődés kérdéseivel kapcsolatban megfogalmazódtak. A népfrontmozgalom a kongresszusi határozat útmutatásait és társadalmi céljait a nemzeti felemelkedés programjának tekinti, olyan programnak, amely egész népünk, nemzetünk további előrehaladását szolgálja. A Hazafias Népfront üdvözli, hogy a határozat a népfrontmozgalomra, mint népünk összeforrottságát kifejező, a -közélet tevékeny résztvevőjeként munkálkodó, széles társadalmi alapon nyugvó politikai tényezőre kíván továbbra is támaszkodni. Hazánk jövőjének, sorsának alakításában továbbra is a szövetségi politika, a nemzeti közmegegyezés alapjainak a kiszélesítése az irányadó. A HNF minden erejével támogatja a Magyar Nép- köztársaság külpolitikáját, melynek alapvető célja a (Folytatás a 2. oldalon.) latilag már hosszabb ideje irányította az üzemet, és ezzel bebizonyította, hogy alkalmas az igazgatói tisztség betöltésére. Az üzem dolgozói már az előkészítő munka során is bizonyságát adták, hogy a jelenleg vezetésbe kerültek mellett vannak, és a vezetés az elkövetkezőkben is számíthat egyetértő támogatásukra. Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott a magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvában tett látogatásáról, amelyre hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítás alkalmából került sor. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését a VII. ötéves terv kidolgozásának helyzetéről és meghatározta a tervezőmunka folytatásának feladatait. A kormány beszámolót hallgatott meg a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről, megállapította, hogy azok szervezetten és jó ütemben haladnak. Felhívta az illetékeseket, hogy minden szükséges intézkedést tegyenek meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előtt álló feladatok teljesítésének elősegítésére. A Minisztertanács áttekintette a sportmozgalom helyzetét, határozatot és munka- programot fogadott el az iskolai testnevelés, a szabadidő- és a versenysport fejlesztésére. (MTI) Lázár György fogadta Rudolf Rohliceket Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettest, a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság csehszlovák tagozatának elnökét. Megválasztották a Paksi Konzervgyár igazgatóját Három hét késés A talajmunkákkal egy időben elkezdődött a vetés A márciusi 71,1 milliméter és az áprilisi 18,7 milliméteres csapadék olyan mértékben áztatta fel a földeket, hogy a talajelőkészítés és a kora tavasziak vetése csak három hét késéssel indulhatott meg. A hátráltató tényezők ellenére április 5-ig 5396 hektáron a borsó, 433 hektáron a tavaszi árpa, 1653 hektáron a zab és 3321 hektáron a lucernavetőmag földbe került. A nagyüzemek a kedvező időjárást kihasználva, az ünnepek alatt is dolgoztak: si- mítóztak, kombinátoroztak, folytatták a tápanyag-utánpótlást, a kukorica- és napraforgó-területek gyomirtó- kezelését. Munkájuk eredményeképpen megteremtődtek a feltételei annak, hogy az előbbi növények vetését időben végezhessék el. Megkezdődött az őszi gabonák gyomirtása. Az üzemek április 10-ig végeztek a cukorrépa vetésével, és egy-két nagyüzem megkezdte a napraforgó vetését is, így a Dal- mandi Mezőgazdasági Kombinát és a teveli Kossuth Tsz. A kisüzemi terület mintegy felén elültették a burgoSzerte a megyében dolgoznak a földeken. Felvételünk a regölyi termelőszövetkezet 150 hektáros tábláján készült, ahol cukorrépát vetett Bakonyi István és Dobai János. nyát, a nagyüzemi teljesítés ennél valamelyest nagyobb. A fólia alá a palántákat kiültették, a szabadföldi előállítás folyamatos. Az ültetvényekben befejezték a lemosó permetezést, és a támberen- dezések pótlását, karbantar tását.
